Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-08 / 235. szám
t f t A kongresszusi munkaverseny a tamási járásban Interjú János Jeromos elvtárssal, a járási pb első titkárával A tamási járás szinte minden üzemében részt vesznek a dolgozók a kongresszusi mun- kaversenytoen, János Jeromos elvtárssal, a járási pártbizott- ság első titkárával beszélgettünk, milyen tapasztalatokat hozott a verseny kezdetétől eltelt fél év.-- A politikai felkészülést ne válasszuk el teljes egészében a kongresszusi verseny gazdasági oldalától, de arra kérem, maradjunk, ha lehet, a kérdés gazdasági részénél. — A járásunk területén, csakúgy mint megyei szinten, ismert a SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ KB felhívása, a két eseménnyel kapcsolatos munkaversenyről. Területünkön is nagy Visszhangra talált a felhívás. — Itt volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára is, a simontornyai munkásgyűlésen. *— Óvári elvtárs a munkások gyűlésén országunk gazdasági helyzetéről beszélt, többek között a munkaversenyről is, és a társadalmi szervek felhívásáról.- Ez a látogatás, a KB titkárának beszéde is hatással volt arra, hogy a megyénkben elsőként a Simontornyai Bőrgyárban kezdődött a csatlakozás az említett szervek felhívásához, a kongresszusi mun- kaversenyhez. Április 24-én pedig már a pincehelyi Vörös- ma" ' Tsz-ben is lelkes hangul i termelési-politikai gyűlésen határozott a tagság, -hogy a kongresszusi munkaversenyben' részt vesz. Itt például másfél millió forint árbevétel- növekedést vállaltak. Az ipari üzemek csatlakozása a járásban ezek után a gyűlések után kezdődött. Jellemző, hogy valamennyi csatlakozás egybeesik a népgazdasági érdekekkel, a brigádtágok az adott gazdasági egységben a jobb, hatékonyabb munka végzésére vállalkoztak. Tehát a vállalások kézzel foghatók, mérhetők. — Valójában tehát a gazdasági munka hatékonyabbá, eredményesebbé tétele következik a kongresz- szusi versenyvállalások teljesítése révén. Hisz ezek a vállalások mind éves terven felüli értéket, eredményt kívánnak előteremteni. — Úgy van. Többről van szó, mint a terv „becsületes és lelkiismeretes tejesítése.” Voltak ilyen- vállalások évtizedekkel ezelőtt. A felajánlásokat összegeztük és értékben kifejezve, mintegy harmincnyolc millió forintos felajánlás született a járásban. Ez a plusz. Ennek a nyereségvonzata, amit szintén összegeztünk, mintegy tizenhétmillió forint. Mire terjed ki a vállalás, egy-két példát: A zöldségtermesztés területén növelik a fólia alatti termesztést, ilyen van Tolnanémediben. Tudni kell, hogy járásunkban a tejtermelés nagyon alacsony szinten áll, s ez is egyik feladatunk, hogy kedvezőbbé tenni a a tejtermelés költségeit, most erre is szép vállalások készültek. Olyan egyszerűnek tűnő, de sokszor több százezer forintot érő károk, többletköltségek, mint a vagonállási díjak megszüntetése, szintén szerepel a vállalások között, például a nagykónyi Haladás Mg. Tsz- ben. A beruházások határidőn belüli kivitelezése, a simontornyai nagyberuházás előkészítése, az állatlétszám-növelés, az elíési szám növelése, az elhul- lási százalék csökkentése mindmind szerepel a járás dolgozóinak kongresszusi versenyvállalásában. Aztán jelentősnek tartom azokat a felaián- lásokat, amelyek szociális, kommunális lét2S’'tm-énvek építésére, felújítására vn^atkV.- jiak. Ilyen az óvodaépítés, játszótérépítés, társadalmi munkában, számos községben: Felsőnyék, Nagykónyi, Tamási jó példa erre. Az ipari és kereskedelmi egységek is nagymértékben csatlakoztak a kongresszusi versenyhez. Elsősorban az éves tervek túlteljesítése szerepel programjukban. A MEZŐGÉP gyönki gyárában több mint kétmillióval túlteljesítik a nyereségtervet: a Si- montomyai Bőrgyár több mint tízmillióval teljesíti túl nyereségtervét. Menet közben is nézzük a teljesítéseket. A MEZÖ- GÉP-nél például a vállalás felét teljesítették, a bőrgyáriak 6,9 milliót, vállalásukból. A kereskedelmi dolgozókról nem árt néhány szót szólni. Nagyon -értékes felajánlásokat tettek, mert a dolgozók ellátását akarják jobbá tenni, főleg a hiánycikkek csökkentése, a választék bővítése és az udvariasság fokozása szerepel a vállalásukban. A szakályi iparcikkbolt kiváló kollektívája példáid valamivel több mint harminc százalékkal növelte a forgalmat a kongresszusi verseny eddigi ideje alatt. Megállapítható,' hogy a vállalások teljesítése, részarányosán is, részleteiben is, a vállalás szellemében történik. A bőr- és szőrmeipari vállalatnál 16 szocialista brigád 261 tagja és 55 egyéni versenyzője teljesíti vállalását részleteiben is. Több mint tizenkétmillió forintos többlettermelést vállaltak, eddig 6,8 millió forintot teljesítettek. — A pártszervezetek miként segítették a dolgozók munkáját, a gazdasági vezetőket. — Amiről eddig beszéltünk, a felajánlások és teljesítések, példásak. Az emberek mozgósítása, lelkesítése valóban a pártszervezetekre vár, és derekasan is dolgoztak kommunistáink. Legtöbb helyen. Van probléma is, de majd ezekről később. A munkaterületen tettekben is példát mutatnak a párttagok, megértették a pár- tonkívüliekkel a többtermelés, a hatékonyabb munka jelentőségét a csoportérdekre ét a népgazdasági érdekre vetítve. Jelzem, ez a pártmunka nemcsak a felhívás megjelenése óta folyik, előtte is beszéltünk erről. Másik érdekes vonása a mostani versenynek, hogy megnőtt az" emberek tettvágya. Szóinak, ha sürgetőnek látnak egy munkát, például a betakarításnál, szénagyűjtésnél: jeleznek, ha a gyártás során veszélyezteti a minőséget a rossz anyagellátás, a kevés segédanyag. — Arról von lehat sió, hogy a járási bizottság is rendszeresen vizsgálja a kongresszusra való készülés ezen ágát? — Igen. Legutóbb a termelő- szövetkezeteket vizsgáltuk, sorba jönnek a több ágazatok is: állami ipar, szövetkezeti ipar, és így tovább. Legutóbbi vb- ülésünkön a tsz-ek tapasztalatait összegeztük, ezen az ülésen megállapítottuk, a tsz-ek pártszervezeteinek többsége, foglalkozik^ munkaversennyel, s jó szellemben tevékenykednek. Azt is tapasztaltuk, hogy az egyes szervezetek, a járási hivatal, a tsz-szövetség például sok vonatkozásban kevesebbet Lmer a területen folyó versenymozgalomból, mint ameny- nyi a valóságban van. Járásunkban több kisebb tsz is működik, s ezek a nagy felhívásokhoz, körülményeik miatt nem tudnak csatlakozni, de mégis van ott verseny, nem látványos, nem nagy. Szorítkozik az őszi munkák időbeni elvégzésére, sajátos módon, ezek is értékes dolgok. Azonban járási szerveinknél ezt nem értékelik, a járási párt- bizottságnak ezeket is ismerni kell, ezekkel is kell foglalkozni. A járási pártbizottság amellett, hogy az egész járásban folyó versenymozgalmat figyelemmel kíséri, ilyen apró jelenségeket is meg kell látnunk. Konkrétabban, az alapszervezetekről: Ismert a megyei pb. határozata, illetőleg feladatterve. Mi is készítettünk saját feladattervet. Ennek számonkérése sok munkát jelentett, a pozitív tapasztalatok mellett ismét a kis tsz-ekhez kell eljutni. Annak ellenére, hogy a megyei és a járási tervek, általánosságban fogalmaztak, itt sajátos módjukhoz nem igazították az alapszervezetek'. A megyei tervnek nem célja, hogy receptet adjon minden kis alapszervezetnek. Ezt helyileg kell elvégezni. Szóval késtek a kis szövetkezetek, várták a felülről jövő konkrét terveket, javaslatokat. Az alapszervezetek e várakozásban aztán elfeledkeztek a tennivalókról. — Miként összegeit« a végrehajtó bizottság a kongresszusi verseny eddigi hat hónapjában végzett műn* kát. — Nem konkréten az egész járás, csak a tsz-ek munkáját vizsgáltuk, de ismerjük a többi terület eredményeit is. Valamilyen verseny minden üzemben van, ahol konkrét, rendszeres értékelés folyik, ott a végrehajtással nincs baj. Tizenkét olyan termelőszövetkezetünk van, ahol az értékelés csak év végén lesz, itt nem eleven, nem mozgósító erejű a verseny. A vb egyértelműen megállapította, hogy a járás területén a kongresszusi versenyvállalásokat időarányosan teljesítik a dolgozók. A mozgalom nem terjed azonban ki minden területre. A vállalások megtörténtek, nemcsak a felsőbb szerveknek, a felhívásnak szólt, hanem a saját feladatok jobb elvégzése volt a cél, a több, a hatékonyabb munka, nem a látványosság. A féléves értékelés valóban azt igazolja, hogy az emberek amit vállaltak, megvalósítják. Készülnek a párt kongresszusára, felszabadulásunk harmincadik évfordulójára. Ez számokban is, az emberek hangulatán is mérhető. Köszönjük az interjút. PÄLKOVÄCS JENŐ Brigádok tegnap — és ma Érdemes lenne egyszer fölkutatni a brigád szó pontos eredetét. A nyelvészeti kutatás izgalmas társadalomtörténeti adalékokkal szolgálna a ma emberének, akinek a brigád lassacskán munkaihelye természetes környezetét jelenti. Munkában összekavácsoló- dott, erős, újabb célok elérésére serike ntő közösséget, —a hovatartozás biztonságát, mint az otthoni, egyetértő családok. Pedig ez a szó mást is takar. A hétköznapi, kenyér- kereső munkához csaik az utóbbi időben kapcsolódott. A brigád: harci egység. Az európai népeknek évszázadokon át a háborút idézte a mai, munkát, békét, akatást megtestesítő kifejezés. A fogalmak változása: a gondolkodás, a társadalom változása. Szocializmust építő harminc évünk jellegzetes eredményei a fogalmak változásán is lemérhetők. A brigád szó jelentésváltozása csak egyetlen az átminősülések közül, mégis magában hordoz^ za, fölmutatja a többieket Röviddel a felszabadulás után alakultak meg az első munkabrigádok. Együttes munkára szövetkeztek, úgy akartak belépni a tulajdonukba, hatalmukba kerülő gyárba, hogy minden egyes napon önmagukat gazdagítva térhessenek haza. Ami a fiataloknak ma történelem, az első brigádtagoknak saját fiatalságuk és a néphatalom ifjúkora. Még csak néhány lélegzetvételnyire volt a lét közvetlen veszélyeztetettsége, de éppen ezért lett pontos, el- téveszthetetlen a következő lépés. Az elcsöndesült fegyverek tövében megnyílt a lehetőségek egyre táguló horizontja, kézzelfogható közelségbe kerültek történelmünk áhított sorsfordulói. A munkások, az értékek mindenkori megteremtői, végre gazdái ler hettek saját sorsuknak. Az első munkabrigádok megmutatták mire képes a munkás, ha kizsákmányol ói helyett magának dolgozik. Újjáépítették a gyárakat, megalapozták a szocialista gazdaságot A szocializmus építésének ebben az első, nagy csatájában a brigádok álltak az élen. ...y Ott állnak ma is. Vádolják a kor parancsát, felismerik és teljesítik a fejlődés követelményeit A murikabrigádokból felnőtt szocialista biigaüok mar a gazaasog es oz emberi tu- kjjaonsayok együttes torma- ; lasat vallják tel adatuknak. Nem keveseabet, mint a szocializmus teljes lehetőségeinek bwtoküa ve Lelet váltatták ezzel. A munkaeszközök fölötti uralomhoz parosuloon az emberi sors irányítását Az emberek ©olciogsaga, harmóniája nem az egyen magánügye többe, hanem a közösség célja. A szocialista brigádok min-, dennapi eleieden most annak .. vagyunk tanúi, hogy miként értelmezik ezt a mai körülmények között Akkor is erről van szó, ha iskolába járó társaik helyeit mások vállalnak-, rendszeresen délutáni műszakokat, és akkor is, ha vasár- nap az egész brigád egyik tagja házépítésénél segít. A kézről kézre járó könyvek, a színházban eltöltött esték sem beszélnek másról. A gyermekotthonokba látogató brigádok, az egyedül élő öregeket támogatók, a környékoeli iskolákat és a gyáruk tájékát egyaránt szépltők, nyíltan felelősnek tartják magukat távolabbi környezetükért Maguknak Is örömet szereznek, miközben másokról gondoskodnak. Teszik amit szívük, kötelességérzetük diktál, és közösségi gondolkodásuk csiszolódik, erősödik. Vélemények szembesülnek, döntések születnek, igények támadnak, tapasztalatok halmozódnak munkahelyük termelésétől független ügyekben is, mert úgy tartják rájuk tartozik, közük van hozzá. Harc ez is, nyugodtan kimondhatjuk. Napi küzdelem során dönt egyre többször a „mi" az „én" helyett nemcsak a munkában, de az élet minden területén. A sorrend mindenki nyereségére cserélődik föl. A személyes elfogultságok, önös érdekek leküzdése az élet valódi értékei fölismerésének, megbecsülésének ad helyet A szocialista brigádok ezeket az értékeket képviselik, omikor együttesen vállalják a gazdasági és emberi érdékek szolgálatát. VICZIÁN ERZSÉBET 25 éves a Bányászati Kutató Intézet A Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében hétfőn kétnapos jubileumi tudományos ülésszak kezdődött, amely a 25 éves Bányászati Kutató Intézetet köszönti. Az ülésszakon megjelent a hazai tudományos élet számos képviselője, s több mint 30 külföldi tudós a magyar intézettel együttműködő kutatócentrumok képviseletében. Jelen volt Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes is. Dr. Halász Tibor nehézipari miniszterhelyettes nyitotta meg a tudományos ülésszakot. Hangsúlyozta, hogy az 560 munkatársat foglalkoztató intézet a negyedszázaddal ezelőtt 30—40 dolgozóval munkálkodó laboratóriumból a hazai bányászat műszaki fejlesztésének jelentős bázisává növekedett. Dr. Martos Ferenc igazgató, az MTA levelező tagja foglalta össze az intézet negyedszázados munkájának eredményeit. Elmondotta, hogy csaknem 6000 kutatási feladatot teljesítettek, s mintegy 70 találmányt dolgoztak ki. Ebből 40-et véd külföldön is szabadalmi oltalom. Az intézet kutatóinak mintegy 1800 tudományos tanulmánya jelent meg nyomtatásban, nagyrészt külföldi folyóiratokban. Ily módon kiad- ványcsere-kapcsolatot tartanak Európa valamennyi bányászati kutatóintézetével. Szoros együttműködést alakítottak ki a KGST-országok és elsősorban a Szovjetunió kutatóival. A külföldi intézetek nevében Leonard Pluta, a katowicei kutatóintézet vezérigazgatós helyettese köszöntötte a Bányászati Kutató Intézet dolgozóit. A hazai bányászati kutatásokban elért kiváló eredményeiért a jubileumi ünnepségen többen kaptak kitüntetést: egy- egy kutató megkapta a Munka Érdemrend ezüst-, illetve bronzfokozatát és tízen vették át a Bányászat Kiváló Dolgozója kitüntetést. A kétnapos jubileumi tudományos ülésszakon több mint 20 előadás alapján mérik fel az intézet negyedszázados munkájának eredményeit és az újabb feladatokat. 1974. október 8.