Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-31 / 255. szám
csoportok, népművészeti együttesek Tovább élnek a régi közösségi formák u Bogár István népművészeti felügyelővel beszélgettünk a műkedvelőmozgalomról, a népművészeti csoportok egyre erősödő szerepéről e mozgalomban; Bogár István gyerekként, aztán mint tanító, tanácstag, bizottsági elnök, művelődési otthon igazgató, sportköri elnök, krónikás és művészeti csoportvezető, egész eddigi életét úgy élte, hogy a falusi embereket képviselte, értük dolgozott. Résztvevője a falusi kulturális mozgalmaknak, már a „hőskorban” vezetett népművészeti csoportot. — Tolna az egyetlen megye az országban, ahol népművészeti felügyelő van. — Két évig dolgoztam a járási tanácson, ugyanezen a területen, majdnem függetlenítve. Három éve neveztek ki a megyei tanácsra, népművészeti felügyelőnek. De nem szeretem a címemet; nem fel- ügyelés az én munkám, inkább módszertani segítségnyújtás. — Erős szálak fűzik a Sárközhöz? Valahol olvastam, hogy apai dédapja Paprika János volt, a „hírős sárközi faragj ember” akinek híre megjárta Baját, Pécset, Kaposvárt ... — Öcsényi születésű vagyok. Sárpilisen lakom. — Nem befolyásolja a munkában? Nem szokták részrehajlással vádolni? — Éppen az utóbbi években — amióta felügyelőként dolgozom. lendült fel Sióagárd és a székelyek népművészeti együtteseinek munkája. A sió- agárdiak képviselték a megyét a tavalyi „táncantológiában”, legutóbb Pécsváradon a Leányvásárról hoztak díjat — Aki nem ismeri a megye népművészeti együtteseinek mozgalmát, az is sejti, hogy jelentős lehet, ha főfoglalkozású irányító kinevezésére volt szükség. — A népművészeti együttesek először a második világháború előtt a gyöngyösbokré- ta-mozgalom keretében jöttek létre. Az őcsényi az egyik legsikeresebb volt, és azóta is tartja magát. Igaz, egészen másfajta célokért és módon, mint ahogy akkor indult. Váralján. Sióagárdon és úgy tudom Madocsárf volt még gyöngyösbokréta-csoport. Az ' ’azi fellendülés 1948-ban kezdődött. Az első országos téli falusi kultúrversenyre 1950- ben alakultak országszerte azok a népi együttesek, amelyek aztán nagy sikereket arattak. — Mi volt ezeknek az együtteseknek, ennek a korszaknak a jellemzője? — Teljesen tiszta folklóranyagot vittek a színpadra, minden különösebb segítség nélkül, Kismértékben sem vették figyelembe, hogyha valami színpadra kerül —• ha hagyomány is — alkalmazkodnia kell a színpadi követelményekhez. Teljesen naturálisak voltak a műsorok. Aztán elkezdték őket koreografálni, jött egy időszak — egészen a közelmúltig tartott —, amikor a műsorok egészen mű- vi3k lettek. Néhány éve aztán úíra visszatértünk a természetességhez. olyannyira, hogy a nagy, hivatásos együttesek is efelé tendálnak. Visz- szatérve az ötvenes évek elejére: az volt a hőskor. A sárpilisi csoport férfidalérda volt, 1951-ben alakult át vegyes csoporttá. A. sárpilisi népi játékokat, énekeket, táncokat, zenét elevenítettük fel. A megyében három csoport rögtön az országos élvonalba került, a sárpilisi, a madocsai és a bátai. Éppen a napokban került a kezembe az 1951-es falusi kultúrverseny díszbemutatójának a programja. A sárpilisiek és a bátaiak is szerepeltek rajta. — Mi lett az együttesek további sorsa? — A sárközi együttes — így mondom, mert hol öcsényben, hol Decsen, hol Sárpilisen működik, de azonos anyagot dolgoz föl — ma is él. A madocsai is. Bizonyos, hogy közrejátszik, nincs vezetőgondjuk; János bácsi, Földesi János alakulástól kezdve vezeti a csóportot. Nagyon sok új is alakult. Hogy ezek az újonnan alakultak mit és hogyan tegyenek azt hosszú ideig kísérleteztük. Országosan Muharay Elemér, aki a felszabadulás utáni első népi együttes meg- alakítója volt. ö és társai — Olsvay Imre, Martin György, Peso vár Ernő — lejártak a csoportokhoz, igyekeztek a hagyományokat színpadra vinni, a szokásokat a színpadi törvényekhez alkalmazni. A sárpilisi együttest kísérleti csoportnak tekintették.’ Népi játéktól kezdve a mesejátékig mindent kipróbáltunk. Sárpilisen, hogy megtudjuk, mi a legalkalmasabb tovább éltetni az együtteseket. A falvak lakói nagyon szerették a mozgalmat. Sárpilisen négyszázan vettek részt az együttes munkájában. — Az utóbbi években a népművészeti mozgalom ismét a „reneszánszát” éli. — Feltétlenül. Kakasdon a székelyek elkezdték hordani az eldugott népviseleti ruhákat _ is. A népdalnak' segített feltámadni a Repülj páva. Elkönyvelték, hogy meghalt, nincs is. Nemcsak a csoportok alakulása bizonyítja az ellenkezőjét — húsz csoport egy megyében nem olyan sok — hanem, hogy nagy az érdeklődés az egész népművészet, a néprajz iránt. Divat lett a gyűjtés, de nagy az érdeklődés a szellemi néprajz iránt is. — A műkedvelés egyidő- ben háttérbe szorult a közművelődésben. Mostanában — talán éppen a népművészeti csoportok erőteljes, színvonalas mozgalma révén — újra a figyelem előterébe került. — A népművészeti csoportok képviselik véleményem szerint a falusi műkedvelés leghatásosabb formáját. Népi játék, tánc, ének — együtt, vagy kü- lön-külön, megannyi lehetőség a közös munkára és az önkifejezésre. Közben ápolják saját művészeti hagyományaikat (Folytatjuk) VIRÁG F. É. iizinte mindennap beszá- molhatnánk szellemi vetélkedőről, amiket hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és az MSZMP közelgő XI. kongresszusának alkalmából rendeznek az országban. Ezek a versenyek széles tömeget mozgósítanak. Egyaránt versenyeznek a szövetkezeti és az üzemi kollektívák, idősebbek és fiatalok bizonyítják mennyire felkészültek a múlt és a jelen történelméből. A vetélkedők nemcsak azoknak a versenyzőknek hasznos, akik továbbjutnak az országos döntőbe, hanem mindenkinek. Annak is, aki szurkol csapata továbbjutásáért, annak is, aki kíváncsiságból, hallgatóként vesz részt a vetélkedőn, mi. október 32o Műsoros vetélkedő Tavaszváró A vetélkedők lázában a fiatalok is versenyre készülődnek. A KISZ Központi Bizottsága és az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda közös szervezésében meghirdette a „Tavaszváró” műsoros felszabadulási vetélkedőt, amit az ország területi fel- szabadulása időrendjének megfelelően rendeznek meg. A területi versenyeket megyei selejtező előzi meg. A Tolna megyei KISZ-bizottság és az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda honismereti vetélkedőt rendez, aminek győztesei képviselik megyénket a területi versenyen, amit 1975. február elsején rendeznek Szekszárdon. Ebből az alkalomból közel 450 embert lát vendégül ® A Szekszárdra érkező versenyzők először megkoszorúzzák a felszabadulási emlékművet és ezután a Babits Mihály megyei művelődési központban megtekintik a fel- szabadulási emlékműsort. A műsor második részében négy megye öt-öt tagú csoportja versenyez egymással a döntőbe kerülésért. A verseny résztvevőinélo a felszabadulás legfontosabb eseményeivel kapcsolatos kérdésekre kell pontosan válaszolniuk. Ugyanakkor a versenyzők számot adnak általános politikai ismereteikről és bizonyítaniuk kell, hogy ismerik hazánk politikai, gazdasági és kulturális fejlődését, alakulását napjainkig. A területi verseny győztesei vesznek részt 1975. április 3-án az országos vetélkedőn, amit a Szovjet Tudomány és Technika Házában rendeznek, s amit a rádió aOUta*» adásban kösmtii, Építsük, szépítsük városainkat, falvainkat! Felhívás! Tolna megye lakosságához, a helyi tanácsokhoz, a Hazafias Népfront helyi bizottságaihoz, a KISZ-szervexetekhez, a szakszervezeti és üzemi bizottságokhoz Tolna megye lakossága az elmúlt időszakban áldozatkész, önzetlen, közérdekű társadalmi munkájával eredményesen járult hozzá a városok és községek fejlesztéséhez, építéséhez, szépítéséhez. A társadalmi erők összefogásával, a megye lakossága tevékeny részvételével létrehozott több száz óvodai és bölcsődei férőhely, a megépült utak és járdák kilométerei, vízvezetékek és csatornák, pánkok és játszóterek, sportlétesítmények gazdagítják városainkat, községeinket, teszik könnyebbé életünket, szebbé környezetünket. A társadalmi munka jelentős tényezője a társadalom, ezen belül a városok és községek anyagi és szellemi értékei gyarapításának, mind számottevőbb kifejezője a növekvő közéleti tevékenységnek, az állampolgári segítőkészség- nek, fontos megnyilvánulása az egészséges lakóhelyszeretetnek. A lakosság közérdekű társadalmi munkájának szervezésében, irányításában eredményesen működtek a helyi tanácsok, a Hazafias Népfront helyi bizottságai, a KISZ- szervezetek, a szakszervezeti és üzemi bizottságok, a társadalmi és tömeg szervezetek, ezzel is elősegítve a központi és helyi célkitűzések, tervek megvalósítását, a helyi társadalmi összefogás erősítését, a lakossági igények mind jobb kielégítését. Életkörülményeink javításában a társadalmi közreműködés mindannyiunk egyéni és közösségi érdeke. Az önzetlen, közérdekű társadalmi munkára a jövőben is szükség van. A társadalmi munka mozgalom alapvető feladata a jövőben Is a településfejlesztési és a társadalompolitikai célok együttes megvalósítása. A társadalmi munka elősegíti a szocialista állam által biztosított fenntartási és fejlesztési eszközök útján nyújtott lehetőségek kiterjesztését, s ezzel a városok, községek kulturáltabbá, szebbé tételét, a lakosság életkörülményeinek javítását, a közösségi szemlélet és a közéleti aktivitás kibontakoztatását A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Hazahas Népfront megyei bizottsága, a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei végrehajtó bizottsága, a szakszervezetek megyei tanácsa a megye városaiban és községeiben kibontakozóban levő, szélesedő településfejlesztési tevékenység elősegítésre MEGYEI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI VERSENYT hirdet meg és felhívja helyi szerveit felkéri a megye lakosságát csatlakozzanak e versenymozgalomhoz. A városok és községek lakáj társadalmi összefogással tevékenykedhetnek a lakások, az egészségügyi, a közoktatási, a szociális és kulturális, a gyermekintézmények, továbbá az utak, járdák, közmüvek építésénél, karbantartásánál, az Emberi környezet védelmében, a lakóhely szépítésében, tisztaságának megőrzésében, a parkok, a játszóterek, a sportpályák létesítésében. A versenymozgalom több évre szól, folyamatos. Magában foglalja a IV. ötéves terv befejezésének, az V. ötéves terv előkészítésének és végrehajtásának időszakát A verseny évenként kerül értékelésre, a legjobbak minden évben hazáAk felszabadulásának évfordulójára, április 4-re kapják meg a verseny vándorzászlaját és a helyezett települések a községfejlesztési jutalmat. A vándorzászlók azoknak a helyi tanácsoknak maradnak tulajdonában, amelyek 1980- ban a legjobb eredményeket érik el. A verseny — a megye településhálózatának megfelelően — az alábbi kategóriákban indul: I. KATEGÓRIA: VAROSOK ÉS NAGYKÖZSÉGEK. Kitűzött jutalom: 1 000 000 Ft 500 000 Ft 500 000 Ft 300 000 Ft 200 000 Ft I. helyezett részére ' II. helyezett részére II. KATEGÓRIA: KÖZSÉGEK. Kitűzött jutalom: I. helyezett részére II. helyezett részére III. helyezett részére _,_____ _ A z elnyert jutalom a helyi tanácsnak — a versenyszervezésben érintett szervek javaslatának meghallgatásával hozott — döntése alapján kizárólag községfejlesztési célokra használható fel. 1975. év népünk életének kiemelkedő esztendeje. 1975. év tavaszán kerül sorra pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, ebben az évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját és 1975. évben lesz 25 esztendeje annak, hogy megalakultak a tanácsok. Pártunk XI. kongresszusa, valamint a jelentős évfordulók tiszteletére a munkahelyeken széles körben versenymozgal- mok, munkafelajánlások bontakoztak ki. Fellendültek a városaink és községeink fejlesztéséért, szépítéséért, a lakóterület! ellátás elősegítéséért folyó mozgalmak is. , Az 1975. évi megyei településfejlesztési verseny segítse e mozgalmak kiszélesedését Ezért a verseny 1975. évben — az I. helyezetteknek járó vándorzászló átadásával — pártunk XI. kongresszusa és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére 1975. április 4-re, a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére pedig 1975 októberében k értékelésre kerül. _ Népünk kiemelkedő eseményeinek tiszteletére Indított lakóhelyi mozgalmak eredményei is járuljanak hozzá városaink, községeink gyorsuló fejlődéséhez, segítsék elő IV. ötéves tervünk sikeres végrehajtását megyénk lakosságának jobb ellátását, életkörülményeink további javítását TOLNA MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYB ELNÖKSÉGE KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANACSA
