Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, EGEESÜIJETEE! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK 1974 okt. 4. XXIV. évt. 232. szám. ARA: 0.60 Ff Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen ré$zt vett losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciád képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Zsidai László és Szabó Mátyás országgyűlési képviselőkről. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Zsidai Lászlónak és Szabó Mátyásnak, emléküket jegyzőkönyvben is megörökitefte. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot. • Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. A külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2, Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácstörvény végrehajtásáról. Ezt követően napirend szerint megkezdődött a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása. zeti jövedelem mintegy 40 százaléka. A nemzeti jövedelem minden i százalékos növekedése pedig a külkereskedelmi forgalom 1,5 százalékot meghaladó bővülésével jár együtt. Külkereskedelmi forgalmunk — a világkereskedelem növekedésével összhangban — gyors ütemben növekszik. Adottságaink miatt behozatalunk kiegyenlítéséhez a szükséges fizetőeszközöket lényegében kivitelünk révén kell megszerezni. Az elmondottak is bizonyítják, hogy a külkereskedelem jelentős szerepet tölt be gazdasági életünkben, B népgazdaság fejlesztésében. A törvény megalkotása azért Is fontos, mert eddig nem volt olyan jogszabály, amely a népgazdaságnak ezt a fontos ágát jogilag egységbe fogta volna, és biztosította volna az egységes végrehajtást és értelmezést. A miniszter a továbbiakban kiemelte; — A törvényjavaslat meg» erősíti a külkereskedelem állami monopóliumát és annak alapján a külkereskedelem területén világos és egységes jogi rendet teremt. A javaslat rendelkezéseiből egyértelmű, hogy a külkereskedelmi monopólium kizárólag az államot illeti meg. , Dr. Bíró József expozéja A miniszter bevezetőben hangsúlyozta: a felszabadulás óta eltelt immár három évtized tanúsítja, hogy létfontosságú érdekünk fűződik a nemzetközi munkamegosztásban való részvételhez. A belső adottságok — éspedig az a tény, hogy nyersanyagban és energiahordozókban nagy mennyiségű behozatalra szorulunk, továbbá, hogy belső felvevő piacaink, beruházási, kutatási erőforrásaink korlátozottak — arra késztetnek bennünket, hogy maradéktalanul bekapcsolódjunk a nemzetközi munkamegosztásba és kihasználjuk azokat az előnyöket, amelyek a termelés fejlesztéséhez és a gazdaságos kivitelhez szükségesek. A tudományos-műszaki forradalom és a nemzetközi munkamegosztás kiszélesítése a szocialista és tőkés világgazdaságban egyaránt mélyreható változásokat idézett elő. Hatásukra mindkét világgazdaság gyors ütemben fejlődött, jelentősen bővült a termelés. A mennyiségi igényekkel szemben világszerte fokozatosan a korszerű, magas színvonalú termékek iránti igények kerültek előtérbe. Általában élénkült a nemzetközi együttműködésre való hajlandóság, és jellemzővé vált a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokrétű formáinak kibontakozása. A nemzetközi munkamegosztás szélesedése következtében a világkereskedelem erőteljesen fejlődik, növekedési üteme meghaladja a világtermelés növekedését. Ma már egyetlen ország sincs a világon, amely megengedhetné r »ágának,, hogy önellátó gazdálkodást folytasson. II külkereskedelmi politika az általános gazdaságpolitika része Gyors ütemben növekszik külkereskedelmi forgalmunk Az általános világjelenségek alól hazánk sem vonhatja ki magát, a fejlődés azt mutatja, hogy hazánk gazdaságában is érvényesülnek a korszak tendenciái. A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék növekedésének ütemét — a felszabadulás utáni években — hamarosan meghaladta a külkereskedelmi forgalom növekedése, és ezt azóta is évről évre megállapíthatjuk. Ma már kivitelünk értéke a nemÁ külkereskedelmi monopólium és az azon alapuló jogi rend sérthetetlenségét a végrehajtás során feltétlenül biztosítani fogjuk. A javaslatnak ugyanakkor nem célja a gazdálkodó szervezetek lehetőségeinek bármely szűkítése vagy a meglevő helyzet megmerevítése. a javaslat a gazdálkodó szervezetek számára külgazdasági kapcsolataik alakításához — törvényes keretek között — széles körű jogokat és cselekvési szabadságot biztosít. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a külkereskedelmi politika az általános gazdaság- politika része. Alapelveit mindenkor a középtávú népgazdasági tervről szóló törvény állapítja meg. Dohány termesztési bemutató IVagydorogon A fejlődó országoknak nyújtandó segítség jegyében harminc tanzániai agrárszakember kereste fel tegnap a nagydorogi Uj Barázda Termelőszövetkezetet. Az ötödik olyan csoport tagjai, melyek a Mérnök- és Vezető Továbbképző Intézet keretében bővítik a különböző főiskolákon szerzett ismereteiket. A hazánknál tízszer nagyobb, 13 millió lakosú Tanzánia új agrárértelmisége fontos irányító funkciót tölt be, a fiatal szakemberek egyik-másika akkora terület mezőgazdasági felügyelője, mint a Dunántúl. Érdeklődési körük a szövetkezetek szervezése és ezen belül egyes növények termesztése, így a Tanzániában is foníos dohányé, melynek Nagydorogon a fő figyelmet szentelték. Bevezetőben Horváth István agrármérnök, a termelőszövetkezet elnöke adott tájékoztatót a gazdaság változatos múltjáról és az elárt eredményekről. A korábbi sok növényfajta számát a minimálisra csökkentették és ezek között előkelő helyet foglal el a dohány. Míg egy hektár árpa tavaly 7200, a kukorica 6100, a búza 4100 forint hasznot hozott, a hektáronkénti 38 890 forint árbevételből a 28 980 forint költséget levonva 9490 forinttal a dohány vezet. Az elnök beszámolóját dr. Zsigmond Jenő és a Tanzániában két évet töltött dr. Horváth László székesfehérvári főállatorvos tolmácsolta angol nyelvre. A későbbiekben Reményi Tibor, ■ a dohány- és szójaágazatot vezető agrármérnök részletekbe menően tájékoztatta a vendégeket a dohánytermesztés itteni technológiájáról a vetéstől a palántázáson át a betakarításig. A kanadai Balthes-kombájnok működését a helyszínen tekintették meg a tanzániai szakemberek, majd ellátogattak a dohánybeváltóhoz, megnézték a termelőszövetkezet két tűsoros mesterséges szárítóját. Ebéd után a termelőszövetkezeti vendéglátók hosszasan válaszoltak a meghívottak minden részletre kiterjedő kérdéseire. «*ÄifesSi tanzániai szakemberek a bemutatón. Foto: G. A törvényjavaslat leszögez! azokat az elveket, amelyeken külkereskedelmi politikánk! alapul. Ilyen elsősorban a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítása és a megkülönböztetéstől való mentesség. Hazánk jelenleg 144 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, 83 országgal van államközi szerződésünk. "Bírp József aláhúzta, hogy a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése tudatos törekvés, mert politikai és társadalmi előrehaladásunk bázisa a velük és ezen belül a Szovjetunióval való kancsolatok szilárdítása. Gazdasági fejlődésünk a felszabadulás első napjaitól a szocialista, illetve a KGST-tagorszá- gokka! megvalósított együttműködésre épül. Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezen belül legnagyobb a forgalmunk a Szovjetunióval, amely az összforgalomban 35 százalékos arányt képvisel. A szocialista országok gaz-' dasági együttműködésének új, rendkívül fontos szakaszát jelenti a KGST-tagországok gazdasági integrációja. Hazánk a KGST-tagországok komplex programjának és a szocialista gazdasági együttműködés megvalósításának tevékeny részese. Ez a nemzetközi együttműködés a népgazdaság minden ágazatában meghatározó' jellegűvé válik. Egyre inkább teret nyernek a termelési, együttműködési és szakosítási szerződések, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan újszerű formái, mint például a közös beruházások, nemzetközi gazdálkodó szervezetek létesítése. Sokoldalú, összehangolt nemzetközi együttműködést igényelnek az olyan vállalkozások, mint például a Barátság II. olajvezeték felépítése, az orenburgi gázvezeték _s a 750 kV-os villamos távvezeték megépítése. (Folytatás a 2. oldalon) j
