Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
/ Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka [ (Folytatás az 1. oldalról) Á kölcsönös előnyök alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatot alakítottunk ki a fejlődő országokkal.. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolataink politikai feltételei tovább javultak, államközi kapcsolatainkban ■ a kedvező tendenciák voltak túlsúlyban. A békés egymás mellett élés politikájának valóra váltása érdekében, a kölcsönös érdekek figyelembevételével, a teljes egyenjogúság biztosításával fejlesztjük kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Külkereskedelmi forgalmunk dinamikusan fejlődött az elmúlt évek során. Ma már hosszú lejáratú kereskedelmi, műszaki-tudományos, termelési együttműködési megállapodások sora van érvényben. Partnereink általában felismerték a szocialista országok által szorgalmazott hosszú lejáratú megállapodások előnyeit és azt, hogy Magyarország kereskedelmének a szocialista országokkal folytatott tervszerűsége és biztonsága kiegyensúlyozott, kockázatmentes kereskedelmet jelent számukra is. A KGST-tagországok együttműködésének keretében megvalósuló nagyszabású célok tovább növelik a magyar piacon a nem szocialista országok cégeinek szállítási lehetőségeit. A kölcsönös érdekek elismerését jelenti a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás alkalmazása. Az általános 'vám- és kereskedelmi egyezményhez, a GATT-hoz történt csatlakozásunk komoly előrelépést jelent ezen a téren. Biztosítja, hogy a magyar gazdálkodó szervezetek külkereskedelmi tevékenységüket a világkereskedelemben általában érvényesülő feltételek mellett folytassák. Lehetőséget ad továbbá számunkra, hogy részt vegyünk azokon a sokoldalú tárgyalásokon, amelyeknek célja az áruforgalmat sújtó vámok csökkentése és az egyéb kereskedelmi akadályok megszüntetése. Az Egyesült Államok — politikai megfontolásokból — eddig nem tette lehetővé, hogy vállalataink a legnagyobb kedvezmény elve alapján kereskedjenek USA-beli vállalatokkal. Ennek megfelelően természetesen mi sem biztosítjuk az amerikai áruk számára a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást. Ez a helyzet kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésének jelenleg komoly akadálya. A nehézségek ellenére a tőkés országokkal folytatott kereskedelem kilátásai kedvezőek. Valós alapja a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének a békés egymás mellett élés normáinak- mind szélesebb körű térnyerése. Figyelemmel a nemzetközi életben végbement pozitív változásokra, joggal feltételezhető, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres lezárása és annak eredményei e folyamatnak jelentős lendületet adnak, és a tőkés országok a velünk szemben alkalmazott kereskedelempolitikát — már csak saját exportérdekeik miatt is — liberalizálják. A külkereskedelmi jog r külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetek köre az elmúlt években jelentősen bővült. Külkereskedelmi tevékenységet ma több mint 100 gazdálkodó egység fejt ki, amelyek különböző szervezeti formában. működnék. A külföldi vállalatok kereskedelmi képviseletére állami képviseleti vállalatokat hoztunk létre. A törvényjavaslat a külkereskedelmi jog megadásának csupán legfontosabb feltételeit határozza meg. A javaslatban megjelölt kereteken belül a gyakorlat az adott időszak gazdaságpolitikájától függően fog kialakulni. A külkereskedelem szervezeti rendszerében végbement változásokkal egyidejűleg lényegesen megváltoztak a külkereskedelmi vállalatók és a kivitelre termelő, illetve a behozott, termékeket felhasználó belföldi gazdálkodó szervezetek gazdasági' és jogi kapcsolatai. a külkereskedelmi vállalatok és a termelő vállalatok szerződéses kapcsolataiban azok a formák váltak elsődlegessé, amelyek megteremtik a szervezetek gazdasági érdek- azonosságát és amelyek biztosítják a termelésnek a külső gazdasági környezettel való kapcsolatát. Ezqk a formák eddig eredményesen szolgálták külkereskedelem-politikai célkitűzéseinket. Továbbfejlesztésük azonban változatlanul feladat, és ennek érdekében a szükséges előkészítő munkálatok széles körben megindultak, bevonva a tudományos élet képviselőit is. A külkereskedelem irányítása harmonikusan illeszkedik tervgazdálkodásunk rendszerébe — folytatta Bíró József. — Az irányítás egyik fontos feladata, hogy biztosítsa minden államközi kötelezettségünk maradéktalan teljesítését. Ehhez kölcsönös érdekek fűződnek. A rögzített kontingenseket gazdálkodó szervezeteinknek teljesíteniük kell. Ha erre nem kerül sor, a törvényjavaslat megadja a kellő felhatalmazást a szükséges állami intézkedések megtételére. A külföldi vállalatok számára eddig is lehetővé tettük, hogy a magyar piacon üzleti tevékenységet fejtsenek ki. Kereskedelmi érdekeik tartós ápolására és előmozdítására magyar képviseleti vállalatokat bízhatnak meg. A külföldi vállalatok növekvő piaci aktivitása indokolttá tette helyzetük törvényi rendezését. Ideiglenes itt-tartózko- dásuk idejére törvényes rendelkezéseinkkel összhangban fejthetnek ki kereskedelmi tevékenységet Tartós jellegű itt- tartózkodásukhoz, a külföldi vállalatok letelepedéséhez, képviseletek, irodák nyitásához hatósági engedély lesz szükséges. Az eddigi lehetőségeket fenntartva most új jogokat adunk. Eddig ugyanis nem tettük számukra lehetővé, hogy Magyarországon képviseletet létesíthessenek, üzleti irodákat állíthassanak fel. Képviseletüket csupán az erre feljogosított szervezetek, elsősorban az állami képviseleti szervezetek és vállalatok látták eL A vállalati képviseletek létesítése a külföldiek számára azonban nem korlátlan jog. Engedélyezésükre akkor kerülhet sor, ha működésük a népgazdasági érdekekkel és külkereskedelmi politikánkkal összhangban áll; a tartós és szoros műszaki vagy gazdasági együttműködést elősegíti. Külföldi gazdasági tevékenységünk bővülését jelenti, hogy kereskedelempolitikai céljaink elérése, valamint külföldi piaci szervezetűnk kiépítése érdekében a magyar gazdálkodó szervezetek külföldön vállalatokat alapítanak, illetve vállalati érdekeltségeket szereznek. Külkereskedelmünk eredményei Külkereskedelmünk az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Forgalmunk dinamikusan növekedett. Kereskedelmi mérlegünk 1972-ben és 1973-ban aktívummal zárult. A IV. ötéves terv 1975. év végéig várható teljesítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó céljainkat elérjük. Eredményeink nem csupán a külkereskedelmi vállalatok, hanem az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, egyszóval az egész népgazdaság eredményei is. A világ- gazdaságban mutatkozó válság- jelenségek, a kereslet visszaesése, az olajválság, a pénzügyi válság, a nagy arányú pénzromlás —1 a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés erősödő kedvező hatása mellett is — hátrányosan érinti külgazdasági kapcsolatainkat. A nyersanyag- árak nagymértékű növekedése miatt a behozatali árak a kiviteli árakat jelentősen meghaladják. E kedvezőtlen irányzatokat csak munkánk hatékonyságának növelésével tudjuk ellensúlyozni. Bíró József befejezésül rámutatott: — A külkereskedelmi törvény megalkotása egyik eleme a jogalkotási programnak, amelynek célja, hogy a gazdasági élet legjelentősebb kérdéseit törvény szabályozza. A javaslat ~ tartalma összhangban áll a párt és a kormány gazdaságpolitikájával. A Minisztertanács nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja eL Kerkay Andorné (Fejér megye, 1. vk.), a törvényjavaslat előadója egyebek között arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a kereskedelmi, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság e törvénytervezetet sokoldalúan megvitatta, s alapos eszmecsere után egy módosító, s több szövegjavító, pontosító javaslatot fogadott el. A két bizottság úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett törvényjavaslat összhangban áll a párt és a kormány gazdaság- politikájával, jól illeszkedik más, gazdasági tárgyú törvényeink sorába, segíti külkereskedelmünk fejlődését, szolgálja népünk jólétét, életszínvonalának emelését. Ezért a törvénytervezetet a bizottságok elfogadásra javasolják. Szünet után Varga Gáborné elnökletével megkezdődött a törvényjavaslat fölötti vita. Elsőként Molnár Endre (Budapest, 57. vk.) a budapesti párt- bizottság titkára kért szót, majd dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szólalt fel. Dr. László Andor felszólalása Képünk: dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter expozéját mondja, _ é vekben is gyorsan fog nőnk Kizárólag belső piacunkra támaszkodya el sem kezdhettük volna számos fejlesztési programunkat, mint például az autóbuszprogramot, az olefinprogramot, az ' alumíniumipar fejlesztését, a gyógyszer- gyártás bővítését, a szarvaS- marha-tenyésztés korszerűsítését és növelését, stb. Ipari és mezőgazdasági termelésünk növekedésének tehát feltétele, hogy bővítsük világpiaci kapcsolatainkat. A továbbiakban rámutatott; a törvény egyenlő feltételeket ps lehetőségeket biztosít hazánk minden külkereskedelmi partnere számára. Mi — érdekeinknek megfelelően — azokkal az országokkal építjük leginkább gazdasági kapcsolatainkat, amelyeket a piac . nagysága, a kapcsolatok tartóssága és biztonsága jellemez, ahol exportunkat teljesen egyenjo- gúan kezelik, minden hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ilyen piac mindenekelőtt a KGST, amely önmagában véve is megfelelő hátteret ad a nna- gyar népgazdaság fejlődéséhez. Tagállamaiban a világ népességének 10 százaléka él és itt állítják elő a világ termelésének több mint egyharmadát. Fennállásának negyedszázada alatt a tagországok fejlődése gyorsabb volt, mint a tőkés országok bármely csoportjáé: a nemzeti jövedelem nyolcszorosára, az ipari termelés több mint tizenkétszeresére emelkedett. Ezzel a háttérrel biztonságosan léphetünk fel egyéb nemzetközi piacokon is. — A KGST-ben tömörült országok politikai és gazdasági együttműködéséből kialakult fejlődés vetette meg az alapját annak, hogy a 70-es évek elejétől kezdve a tagországoknak nemcsak az egymás közötti, hanem a nyugati országokkal folytatott külkereskedelme is gyors ütemben növekedhetett. — Hazánk számára is ez a gazdasági háttér adta és adja az alapvető lehetőségeket a más irányú kapcsolatok erőteljes fejlesztéséhez — mor»J dotta, majd arról szólt, hogy a külkereskedelem előnyei ak* kor bontakoznak ki teljessé-: gükben számunkra, ha helyed sen választjuk ki a célokat^ amelyekkel részt veszünk a nemzetközi munkamegosztásban és ezeket magas színvonal- ion valósítjuk meg. . Dr. László Andor ezután arJ ról szólt, hogy a törvényjavaslat a külkereskedelmi tevé^ kenységet mint az állami terv- gazdálkodás szerves részét, al kormány gazdaságpolitikája végrehajtásának fontos eszköz zét szabályozza. Ezért minősíti állami monopóliummá a külkereskedelmi tevékenység get, hogy ezáltal — az eddigiekben igazolt gyakorlatnak megfelelően — a külkereskedelem a legközvetlenebbül szolgálhassa gazdaságpolitikánk végrehajtását; Dr. László Andor az árfo^ lyampolitikánkról szólva elmondotta : biztosítani kell a forint stabilitását azáltal, hogy a tőkés világpiaci árszínvonal inflációs emelkedése és a viszonylag szilárd hazai árszínvonal közötti különbséget a forint megfelélő értékelésével ellensúlyozza s ezzel a belső egyensúly egyik fontos tényezőjét erősítse. Ugyanakkor árfolyampolitikánkban tekintettel kell lennünk külső egyensúlyi szempontokra, fizetési mérlegünk megfelelő alakítására is. A . vámpolitika eszközével kell küzdenünk a magyar áruk egyes piacokon történő diszkriminálása ellen. ’ A továbbiakban kifejtette, hogy az ország külgazdasági érdekeinek védelme szempontjából szoros a kapcsolat a kül. kereskedelmi és devizagazdálkodási tevékenység között. Ezután Marton János Győr- Sopron megyei és Radnóti László Somogy megyei képviselő szólalt fel, majd ebédszünet után Péter János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőként Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese felszólalása 1974. október 4. Az államtitkár bevezetőben hangsúlyozta: — A törvényjavaslat a gazdasági tevékenység egvik fontos és mind jelentősebb körét szabályozza, hiszen hazánkban az egy főre jutó export 20 év alatt körülbelül tízszeresére emelkedett. Ez az ütem más országokéval összehasonlítva magasnak mondható. Az egy főre jutó kivitel a következő Magyarországon minden negyedik dolgozó közvetlenül olyan árut termel, amelyet külföldön értékesítünk, és közvetve szinte kivétel nélkül minden dolgozó részese a kivitelre szánt termékek előállításának. S a behozatalról még nem is szóltam, ha végiggondoljuk, hogy hol és mennyien dolgoznak külföldön vásárolt nyersanyaggal, energiával, gépekkel, hogy mi a szerepe a fogyasztásban az importcikkeknek, bátran állíthatjuk: a külkereskedelmi tevékenység át- meg áthatja egész életünket, mindennapjainkat —mondotta. 'Folytatás a 3. oldalon.) j
