Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-31 / 255. szám
I 1 X Szakosítás a KGST-országok építiiparátsan V és cementgyáraiban A közösségi önismeret segítése Bonyhádi Filmhíradó Havonta háromszor vetítik a moziban Gondosan egyeztetett, több éves előkészítő munka alapján *— amelyben Magyarország is számos fontos tanulmány és ja- vaslat kidolgozásával vett részt ■— megkezdődött a szakosítás a KGST-országok építőiparában. A szakma első szakosítási egyezménye első lépésként négy speciális építmény — a nag| teljesítményű hűtőtorony, a 200 miéternél magasabb kémény, a 20 000 tonnánál nagyobb befogadóképességű siló- és az alagútkemence — kivitelezésében határozta meg a szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás feladatait Az ilyen különleges és viszonylag ritkán megvalósítandó létesítmény építéséhez is speciális felszerelés és szervezet szükséges, amely egy országban nem működhet gazdaságosan, de a szocialista országok igényeinek teljesítésében már kifizetődő vállalkozás, s ezzel az együttműködéssel az adott építményeknél lehetőség nyílik a világszínvonal elérésére. Magyar- ország főként tervező és tudományos kutatási munkákkal járul hozzá e közös erőfeszítések megvalósításához. Különleges cementek Egy másik megállapodás szerint tvcementipart és a cementipari gépgyártást fejlesztik szakosítással és kooperációval. A tagországok megbízására Magyarország dolgozott ki javaslatot a különleges cementek szakosítására. A közös igények kielégítése érdekében Magyar- ország a fehér portlandcement gyártására rendezkedik be, az egyéb különleges cementekből pedig a tagországok fedezik szükségletünket így az olajfúrásokhoz, a metróépítéshez szükséges mélyfúrási cementet a szakosítás szerint a Szovjetunió szállítja, a padlólapok, a színes épülethomlokzatok készítéséhez színes cementet szállít Csehszlovákia és a Szovjetunió, az agresszív talajvíznek kitett betonépítmények fontos kötőanyagát a szulfátálló cementet pedig majd a Német Demokratikus Köztársaságtól és részben a Szovjetuniótól kapjuk. Az előzetes tervek szerint a szocialista országok fehércement- szükségletének egyharmadát elégíti majd ki Magyarország. Ennek megfelelően fejlesztjük a Selypi Cementgyárat, hogy 1976- tól évente 16 000 tonna fehércementet szállíthasson a baráti országoknak. A szakosításnak egyik nagyon fontos feltétele a közös szabvány, amelynek ösz- szeállííásához jelentősen hozzájárult Magyarország a fehér, az aluminát és a tímföldcement egysége műszaki jellemzőinek és vizsgálati módszereinek kidolgozásával. Könnyűszerkezetes épületek Magyarország elsősorban felhasználóként érdekelt a KGST- országok közötti cementipari gépgyártás szakosításában, amely lehetővé teszi, hogy rendkívül korszerű és komplett gyárberendezéseket kapjon a baráti országoktól. A hazai cementellátási igényeket ugyanis csak dinamikus fejlesztéssel lehet maradéktalanul kielégíteni. Lényegében befejeződött ar egyezmény előkészítése a köny- nyűszerkezetes építésmód KGST- országok közötti szakosítására is. Magyarország kezdeményezte a könnyűszerkezetes szakosítás és a gyártáskooperáció távlati tervének előkészítését, kidolgozását, és így a program célját, feladatát főként magyar javaslatok alapján határozták meg. A nemzetközi együttműködést az is megkönnyíti, hogy a KGST-országok még csak az új építésmód kialakításának kezdetén tartanak, s ennélfogva könnyebb a szakosításnak megfelelő gyártóbázisokat létrehozni, mint egy meglévő iparág termelési szerkezetét megváltoztatni. A szakosítási jaavslatoknak megfelelően Magyarország a könnyűszerkezetes komplett mezőgazdasági épületek, a kis- és közepes kereskedelmi létesítmények gyártását és szállítását vállalta, a baráti országoktól pedig másfajta komplett épületeket, egységes szerkezeti elemeket kap. A magyar mezőgazdasági épületek sorában gyáriunk majd könnyűszerkezetes létesítményeket a növénytermesztő és az állattenyésztő gazdaságoknak egyaránt, továbbá különböző hűtőházakat, hűtőtárolókat. A baráti országok kereskedelmi hálózatának fejlesztéséi könnyű- szerkezetes ABC-áruházak, kis- áruházi pavilonok, benzinkutak és más szolgáltatási létesítmények szállításával segítjük. Ezen kívül , szállítunk különleges köny- nyűszerkezeti elemeket, úgynevezett UNIPA vizes falelemet, amely már tartalmazza a víz-, cstitorna- és szellőzési vezetékeket, A könnyűszerkezetes programnak megfelelően néhány hónappal ezelőtt vásárosa még Magyar- ország a fr .Ja Fiiiod-cég li. .cencét, ameiy lehetőséget nyújt ötszintes könnyűszerkezetes épületek, iskolák, üzletházak, irodaházak, szociális épületek stb. gyártására és összeszerelésére is. A licencvásárlásnál abban is megállapodtak a francia céggel, hogy Magyarország szabadon szállíthatja e korszerű épületeket és szerkezeteket a szocialista országoknak. A tervek szerint 1976-ig építik ki e szerkezet magyar termelőbázisának első szakaszát, amely évente 200 ezer —250 ezer négyzetméter alapterület beépítéséhez szükséges termék előállítását teszi lehetővé. A nemzetközi munkamegosztás alapián — a javaslatok szerint — Magyarország évente 300 000 négyzetméter alppterü- let beépítéséhez szállít majd különböző könnyűszerkezetes épületeket, elemeket, Az elmúlt héten vetítették a filmszínházban a Bonyhádi Filmhíradó 1. számát. Ezután folyamatosan, havi három alkalommal mutatják be a soron következő számokat a leglátogatottabb játékfilmek előtt. A vállalkozás kezdeményezőivei, Steib Györggyel, a ZIM technológusával és Siklósi Mihállyal, a járási művelődési központ gazdasági előadójával beszélgettem. — Nehéz lenne visszanyomozni az ötlet eredetére. Néhány éve hallottam, hogy Svájcban helyi tv-adásokat sugároznak, bevonva a lakosságot, amely így önmagáról nyújt folyamatos, friss képet — önmagának. Ez a módszer nagyon tetszett nekem. A másik indíttatást talán a szekszárdi Művészmozi adta, ahol amatőr művészfilmeket vetítettek. Ezeknek nagyon alacsony volt a látogatottsága. A bonyhádi filmkörrel mi is készítettünk amatőrfilmeket, elsősorban alkalmi eseményekről, és valahogy így spontán, minden megtervezettség nélkül jutottunk el a megvalósításig. — mondja Steib György, majd Siklósi Mihály hozzáteszi: — Figyelembe vettük azt a lélektani törvényt is, hogy az emberek nem mennek el hidegen olyan dolgok mellett, ami konkrétan róluk, nekik vagy értük szól. A munkát közös megbeszélés alapján végezzük, eldöntjük hol, mikor és mit rögzítünk. A korlátozott lehetőségek miatt szelektálnunk kell. Kiemelten a bonyhádi közélet eseményeit, az üzemi, kulturális és a sportprogramokat szeretnénk bemutatni. Tudósítani akarunk a változó, városiasodó községképről is. A következő számban például bemutatjuk a nagyközségi tanács új épületét, riportot készítünk az öregek napközi otthonáról, á az őszi—téli kulturális eseményekről ... A Bonyhádi Filmhíradó 1.' számáról kérdezem Siklósi Mihályt: — A zománcgyár termékfejlesztési eredményeiről készültek felvételek. Az új holland gyártmányú félautomata zománcozó gépet mutatjuk be működés közben, párhuzamba állítva a régi kézi eljárással. A híradó további részében a Tolna megyei műszaki könyvnapok megnyitójáról tudósítunk és egy gazdaságpolitikai : előadásról, amelyet Juhász' János, az MSZMP KB munkatársa tartott. — Kik támogatták a kéz- deményezést? — A moziüzem részéről Kecskés Lajos főgépésztől kaptunk biztatást, és az 1. szám elkészültével — konkrét segítséget is. A hivatalos elismertetésben, a népszerűsítésben Papp Ferenc, a járási művelődési központ igazgatója tett az ügyért legtöbbet, -s válaszolta Steib György. összefoglalva, mi várható ai Bonyhádi Filmhíradótól? — Célunk, hogy \ a lakosságot informáljuk, hiszen még viszonylag szűk társadalmi környezetben sem lehet mindenki jelen minden színhelyem Az összefüggések átfogó megértése, a szélesebb közösségi önismeret segítése a legfontosabb számunkra. Természetesen 'nem feledkezünk meg a propagandáról, sőt a bírálatról sem. Azt akarjuk, hogy munkánk több legyen, mint a dolgok „leképezése”. Amatőr szinten, szabad időnkben dolgozunk, de azért élvezhető felvételekkel szeretnénk tájékoztatni a bonyhádiakat. DEVECSERI ZOLTÁN népművelő Bonyhád László. Lajos: A vegyész arca sápadt. A szeme fénytelen. A keze remeg. Mikor a karomra teszi, érzem, hideg és nyirkos. — Én már sose leszek teljes értékű ember. Olyan tizeiéit évet éltem meg, amit nyugodtan megszorozhat hárommal. Nemcsak én. De én azok között vagyok, akik nem bírták idegzettel, Néhányan bírták. Azoknak jó. Azok most tervezhetnek. Ritka földfém-programról ábrándozhatnak, nukleárisműszer-gyártásról, atomerőműről. Habár, szerintem, mi a világversenyben kis pötty vagyunk. Még az se tévessze meg, hogy néhány nagyon érdekes műszerrel jelentünk n*eg a bázeli világkiállításon. Egy valamiben viszont nagyok vagyunk; az uránkinyerésben. — És ennek a módszerét ön találta meg. Sápadt arcán fény fut át, utána színt kap, a hangja pedig halk, de tele van biztonsággal. — Én, vagyis egy szovjet professzor kutatásai alapján én tökéletesítettem. Lényege, hogy a már feldolgozott kőzet után visszamaradt meddőt nagy érzékenységű, arzén tartalmú úgy- r nevezett reagenssel ismét megkutatjuk, és a még benn található ércet szinte mikrométerekig kiáztatjuk. Tőlünk vették át a módszert a berlini geokémiai intézet kutatói, sőt, a szovjet kutatók is alkalmazzák az általam tökéletesített metódust. — Elismerés? — Volt. Nobel-díjat ugyan nem kaptam, de egyik évben ünnepélyesen átadták a Magyar Kémikusok Egyesületének analitikai díját. — És most? —■ Bővítem a faházat. Felújítom a szőlőt. Méhesem lesz. Más nem kell. — Ez a szabad szombat és a vasárnap programja? — Lehet ennél több? — Azt hiszem . . . — És mi, ha szabad kérdeznem? — Először válaszoljon az én kérdésemre? Mióta él így? Messze bámul, a gazégetőkön is túl, arra- — 100 — felé, ahol a betonúton éjjel-nappal nyolctonnás teherautók szállítják a követ, az ércet a vegyi üzembe. Ahol éjjel-nappal dolgoznak az őrlők. A savakkal telt kádakban fortyog a hegy kincse, ahol légmentes ládákba csomagolják a sárgás port. — Amióta megőszültem. Nyolc éve. Nem gondolkodom ezen. S nem is akarok változtatni. Az életembe kerülhet..Még egy szívroham, es . o 3 — A szívroham akkor még inkább bekövetkezik, ha az ember érzi a tehetetlenséget Ha energiák feszítik, és ezeket visszafojtja. A vegyész nem válaszol. Hirtelen szél támad, végigsöpör a fákon, a sarjadó füvön, a még szürke tőkéken, a faház kátránypapiros tetején. A nap kezd leáldozni, a hegy tetején egyre sö- tétebbek a tölgyek. Ahogy felállók, érzem, zsibbadt a lábam, a kezem bizsereg. Lenézek a völgybe. Kitaposott földút vezet az autóbusz- megállóhoz. Búcsúzni kellene, de a vegyész még visszatart. — Addig ne menjen el, amíg nem látta a méheimet. Elmegyünk a faház mögé. Zöldre festett palánk védi a deszkaállványon nyugvó, szürke, kátránytetős kasokat. A kaptárok szellőztetőnyílását felnyitja. Periszkópszerű készüléket fog, és benéz az egyik nyíláson, aztái* kezembe adja! — Nézze csak 1 Z .1 Félelmetes nyüzsgés. Hatalmas bogarak, szőrös lábú szörnyek hemzsegnek az óriáslépek körül. Másodpercnyi nyugtuk sincs. De még fel sem ocsúdok a látványból, a kezembe ad egy másik periszkópszerű készüléket. A végét, a tölcsérszerű végét a nyíláshoz illeszti. .— Hallgassa csak . . .! Félelmetes zsongás. Mintha a föld morajla- na. Mély és középmagas hangok orkánja re- megteti a dobhártyámat, amelybe időnként, felhangként magas, síró, kiáltó Szólamok vegyülnék. A kaptár szinte remeg bélé. Mikor ezt a vegyésznek mondom, találkozásunk óta először, elneveti magát. — Dehogy remeg. Amit látott, nagyítás, amit hallott, szintén. Mindkét készüléket én fundál- tam ki. Nincs ott benn semmi különös. Csak mi mindent felnagyítunk. így vagyunk a Föld kincsével is. Szeretjük a drámai megoldáso— lóikat. Jósolunk arról, hogy a jövőnket rejti magában, máskor arról, hogy a pusztulásunkat. A háború befejezése óta rettegünk a következőtől. Pedig: élni kell, és nem rettegni; tenni a saját dolgunkat, és nem jósolni. Hangzatos szavakkal nem lehet jövőt tervezni, de a törvényt felismerni, ahogy a méhek teszik, így lehet létezni, s előrejutni. — Akkor hát . ; .? A kezét nyújtja, de meggondolja magát. Megigazítja a ruháját, lesimítja fehér haját, és maga elé enged. — Elkísérem a buszhoz. Nagyon, tekergős az út 36. TAROKK ÉS ATOMENERGIA — Tudsz tarokkozni? — kérdezte az üzemvezető, és meg' se fordult, amikor beléptem a szobájába. . — Nem — Akkor mehetsz vissza, ahonnan jöttél... — De én a Szovjetunióból jöttem . ; . Erre már megfordult és felállt. Ki ez az ember, aki nem tud kártyázni, holott . . . — Most már elismerem, igen fontos, hogy tarokkozni tudjon az ember — nevet a szőke, kopaszodó férfi. — Egy geofizikusnak különösen fontos. Ha izgalomban volt része, összeül a barátaival, veszi a kártyát, és egy másfajta izgalommal kúrálja az előzőt. Hetenként kétszer, este tizenegyig, fél tizenkettőig csináljuk. — Kedves fogadtatásban volt része. S milyen volt a folytatás? — Nem kevésbé kedves. Tizenöt év alatt a műszaki értelmiség nagy része háromszor-négy- szer cserélődött. Nem volt olyan tanácskozás, amikor nem azt hallottuk; nálunk nincs pótolhatatlan ember . . . Kegyetlen dolog volt ez, mert néhány vezetőnk csak azzal foglalkozott, hogy éreztesse velünk, feleslegesek vagyunk. Máskor meg: még többet, ha nem megy, akkor is. Kell, akármilyen áron is. Emlékszem, kaptunk egy berendezést, amellyel meggyorsíthattuk az uránkinyerést a kőzetből. Az volt a feladat, hogy az akkori eredmény háromszorosát produkáljuk. Elméletben ez lehetséges is volt, de a gyakorlati alkalmazáshoz idő kellett. Mi egy évet kértünk erre. De mi történt? (Folytatjuk) — 102 —
