Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-31 / 255. szám
A gazdaságpolitikai bizottság napirendjén Október 31 :- ; Az iparfejlesztési alap felhasználásának tapasztalatai A beruházások gazdasági hatékonysága —- A negyedik ötéves terv végrehajtásának tanulságai Az MSZMP megyei bizottsága mfellett működő gazdaságpolitikai bizottság legutóbbi ülésén igen fontos, a megye gazdasági életére kiható kérdésekről tanácskoztak. Bucsi Elek, a megyei pártbizottság osztályvezetője terjesztett elő vitaindítókat. Elsőként azt vizsgálta előadásában a megyei pártA bizottság, ezután egy jelentés nyomán arról tájékozódott, hogy Tolna megyében az iparfejlesztési alap segítségével megvalósuló beruhá- záüök milyen gazdasági hatékonyságot mutatnak, valamint milyen e beruházások társadalmi,. nolitikai hatása. Iparfejlesztési alapot Tolna megye elkő ízben 1988—70-ben kapott, ez az összeg 67 millió forint volt. A negyedik ötéves tervidőszakra a központi támogatás elérte a 120 millió forintot. A megyei tanács a rendelkezésre álló összeget felosztotta és a támogatás egy részének felhasználása már meg is történt. A tartalékolt 3 millió forint felhasználásáról még nincs döntés. 1968-tól az iparfejlesztési alap segítségével 28 beruházás valósult meg, a beruházások összes költsége közel 700 millió forint. Természetesen a 28 beruházás nem egyformán részesült a központi alapból. 1968—70-ben Szekszárd, Dombóvár és Tamási részesült nagyobb támogatásban, ezeken a helyeden a foglalkoztatottak számat lényegesen növelő beruházásokat valósították meg. Az 1971—75-ös évek támogatási alapja pedig Szekszárd, Dombóvár iparosítását segíti elő. A felosztás szerint Szekszárd 50,4, Dombóvár pedig 48*3 százalékát kapta a rendelkezésre» álló összegnek. A fejlesztés következtében jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma, de az utóbbi években a helyi munkaerő ■ csökkenése miatt a támogatás lassúbb mérvű. De megvalósult az, amit a fejlesztési alap felhasználásával kapbizottság osztályvezetője, hogy a Tolna megyében a negyedik ötéves terv célkitűzéseit miként valósítjuk meg. Megállapította, hogy a végrehajtás tapasztalatai kedvezők. Néhány területen nagyobb mérvű előrehaladásra, a munka hatékonyabbá tételére volna szükség. csolatban a rendeletek előírnak. Az iparfejlesztési alap felhasználása révén olyan vállalatok telepedtek le a megyében, mint a Borsodi Ve- gyikombinát, a Láng GépA gazdaságpolitikai bizottság megvizsgálta a megye szolgáltatási színvonalának helyzetét is, elsősorban abból a szempontból, hogy miként hasznosul a szolgáltatási fejlesztési alap felhasználása a lakosság ellátásában. Az életszínvonal emelkedése következtében a lakosság szolgáltatási igénye — személyi és tárgyi — egyre növekszik. Ezek kielégítése ném- csak gazdasági, hanem politikai kérdés is. A lakosság tulajdonában lévő tartós fogyasztási cikkek száma egyre nő, mindez szükségessé teszi, hogy a szolgáltatást az igényekhez igazítsák. A tervidőszakot megelőző években jelentős hiányosságok voltak. A negyedik ötéves tervben kormányhatározatok, megyei rendelkezések lendítették előre a szolgáltatás színvonalát, mennyiségét, területi elhelyezkedését. kiterjedését. A megye 33,5 millió forint ösz- szeggel rendelkezik a szolgáltatás fejlesztésére. Ez az alap a következő ágazatokban került, illetve kerül felhasználásra: textiltisztításra 6,9 millió forint, lakáskarbantartásra 6,6; személygépkocsik karbantartására 12; elektromos és elektroakusztikai berendezésekre 5,5; egyéb ipari javítási szolgáltatásra pedig 2 millió forint áll rendelkezésre. A fejlesztési alapból a támogagyár, a Közúti Gépellátó Vállalat, a Pátria Nyomda, a Csavaripari Vállalat. Az újonnan letelepedett vállalatok a felosztható alap 33 százalékát ka- A más megyei székbe' . vállalatok Tolna megyei üzemeinek fejlesztésére is jó hatással volt a támogatási alap. A jelen tervidőszakban elsősorban a gépipar és a könnyűipar fejlesztését támogatják a központi alapból. Az iparfejlesztési alapot a gazdasági bizottság a jövőben is fontos lehetőségnek tekinti annak érdekében, hogy a következő tervidőszakban az intenzív fejlesztésre ösztönözze a vállalatokat. tás összegének 24,3 százalékát a minisztériumi ipar; 23,7 százalékát a tanácsi ipar; 48,3 százalékát a szövetkezeti ipar, 3,7 százalékát pedig egyéb szektor kapta. A támogatásfejlesztés egyben azt is jelenti, hogy Tolna megyében a lakossági szolgáltatás színvonala emelkedett, ugyanakkor egyre több pénzt költenek el e célra. íme néhány adat: 1970-ben 76 millió forintot költött a lakosság szolgáltatásra, 1973-ban a szolgáltatások értéke meghaladta a 115 millió forintot. A szolgáltatásfejlesztési alap jelentős szerepet tölt be a lakossági igények egyre jobb kielégítése érdekében, állapította meg a gazdaság- politikai bizottság. Azonban a fejlődés ellenére sem sikerült. a szolgáltatásokat a szükségleteknek megfelelő mértékben fejleszteni. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy a vállalatok, szövetkezetek maradéktalanul eleget tegyenek a vállalt kötelezettségeiknek — és a megyei tanács a kötelességek teljesítését követelje meg. A három napirend során élénk eszmecsere alakult ki, a megyei pártvezetés álláspontját Somi Benjamin titkár mondotta el. Majd végül a fontos kérdésekben megfelelő állásfoglalás történt.- PJ — Huszonnyolc beruházás központi segítéssel 33,5 millió forint szolgáltatásfejlesztésre vei". Eközben persze a mai alkotmányos valóságot — és kihasználva a szójáték lehetőségét: válságot — nézve, a legtöbb nyugati államban az össz- politikai eseményeknek — a „nép”; a párt- és szakszervezeti vagy szövetkezeti tagság, a közvélemény általi — ellenőrzésének lehetőségei rendkívül korlátozottak. Ugyanakkor ezek a szervezetek is ki vannak téve az oli- garchizálódás veszélyének (lásd az amerikai szakszervezeteket például). Azaz lejátszódik bennük az a folyamat, hogy kisebb vezetési csoportok kapcsolódnak össze és megvan a tendencia a döntések monopolizálására, miközben a szervezethez tartozók nagy többségét ezekből kizárják. A pártoknak és a szövetségeknek ez a „fejlődése’’- — amit a döntések komplexitására, illetve a szervezet hatékony működésére való hivatkozással indokolnak — a társadalmi méretű, politikától való elforduláshoz vezethet. Mennél erőteljesebb a politikai intézmények vezetésében a specializált szakértelem jelenléte, és mennél inkább súlyt kopnak a társadalompolitika tervezésé ben, előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében a különféle „bürokráciák", annál erőteljesebb lesz az ellentmondás, amely a politikai1 akaratkialakítás ezen formái és olyan demokratikus követelmények között adódik, mint az állampolgári részvétel a politikai folyamatban, a társadalom részterületeinek önkormányzatáTOVÁBBMENVE: a pártok, szövetségek mellett a parlament szerepe a politikai akarat kialakításában jórészt ugyancsak látszattá vált. A törvénykezdeményezéseknek és az alapvető politikai döntéseknek a többsége régen átkerült a végrehajtó hatalom illetékességébe, annak hatalmas bürokratikus információs és ellenőrzési apparátusába. E hatalom — úgymond — megbízhatóbban képes dönteni, mert több ismerettel, az együttműködés jobb lehetőségeivel rendelkezik, és működése súrlódásmen- tesebb, mivel döntési folyamatai nem nyilvánosak és így megszabadultak az önigazolás szükségességének nyomásától. (Ezek a folyamatok képezték a Water- gate-ügy alapját is.) Ebből következik, hogy a parlament tevékenységének utólagos jellege van. Persze nem feszültségmentesen: egyfelől állandóan létre kell hozni, fenn kell tartani azt a fikciót, mintha a parlamentben nyilvánosan történne a politikai népakarat kialakítása; másfelől állandóan védelmezni kell a végrehajtás állandósult te= vékenységét a nyilvánosan kifejezett igényekkel, szükségletekkel szemben. Irpe: a politikai véleménykialakítás intézményes korlátái. EHHEZ MÉG EGYETLEN KURIÓZUM. A parlamenti pártok választói háttere, választótestüle- te strukturális (osztály, réteg, csoport) megoszlásában nem világos, hanem számos átfedést mutat. Ezért a nagy pártoknak csaknem azonos elvárás- és igénystruktúrát kell figyelembe venni- ök (például a két nagy amerikai pártnak, amelyek tömegpártok). Ilyen körülmények között az ellenzéki pártnak és frakciónak — választás során, taktikai szempontból — nem marad más választása, mint hogy (árnyalati eltéréseikkel) ugyanazt követelje, aminek megtételére a kormányzat vállalkozott! Csak így tudja megszerezni a maga számára a kormány által már megdolgozott választócsoport vagy néoesség szavazatait. Ebből adódik egyfelől a pártok kényszerű egyetértése néhány alapkérdésben, másfelől pedig kísérletek arra, hoqy kiemeljék a pártok „profilját”, felszíni jegyekkel jelezzék a különbségeket, s hogy ezt látszatvitákkal elhihetővé tegyék. Úgy tűnik, egyre kevesebb sikerrel. P. Zs. Világtakarékossági nap Az első takarékpénztár megalakulásának századik évfordulója tiszteletére 50 évvel ezelőtt tartották a világ takarék- pénztárainak első kongresszusát. Itt született az az elhatározás, hogy minden év október havának utolsó munkanapján — a takarékosság eszméjének hirdetése — megrendezik a világtakarékosság napját. Az azóta eltelt időben hagyomány- nyá vált hazánkban is, hogy ezen a napon a takarékossági mozgalom szervezői és lebonyolítói, az Országos Takarék- pénztár, a takarékszövetkezetek, a Posta, az állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek közreműködésével világ- takarékossági napot szervezn ele. A világtakarékossági nap eszméje, a jubileumi évforduló, de a takarékosság társadalmi és egyéni jelentősége is arra kötelez bennünket, hogy összegezzük a lakosság takarékoskodásának eredményeit. Jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy szocializmust építő hazánkban a lakosság takarékoskodása széles mozgalommá fejlődött. A takarékbetétekben elhelyezett lakossági megtakarítások összege ez évben elérte a 68 milliárd forintot, hazánk minden egyes lakosára 6500 forint takarékbetét jut. A takarékossági mozgalomban Tolna megye dolgozóinak eredményei hasonlók az országoshoz. Tolna megye volt az első az országban, amelyik elnyerte a „Takarékos megye’’, megtisztelő címet. A takarékossági mozgalom eredménye örvendetes, mert azt is igazolja, hogy népünk életszínvonala minden korábbinál magasabb, hogy a napi megélhetés költségei mellett a lakosság nagy és egyre nagyobb részének van lehetősége, arra, hogy keresete, jövedelme egy részének megtakarításával a nagyobb kiadást jelentő, de ugyanakkor az,életét küny_ nyebbé, szebbé tevő tartós fogyasztási cikkek megszerzését is célul tűzze maga elé. ' örvendetes a takarékbetét állományának évenkénti növekedése is, mely ez évben meghaladta a 8 milliárd forintot, hazánk egy lakosára számítva a 800 forintot. Azt igazolja ez, hogy pártunk helyes politikájának eredményeként népünk életszínvonala töretlenül fejlődött. örvendetesek a takarékossági mozgalom eredményei azért is, mert azt is mutatják, hogy fejlődött lakosságunk életszemlélete, gondolkodásmódja. Mind többen vannak azok, akik növekvő keresetüket, jövedelmüket megbecsülik, célszerűen, tervszerűen, maguk és családjuk életkörülményeinek javítására fordítják. A takarékossági mozgalom elsősorban — természeténél fogva — a felnőtt lakosság, a keresettel, jövedelemmel rendelkezők mozgalma, de főként a jövő szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy rajtuk kívül az ifjúság mind szélesebb tömegei is takarékoskodnak. Nagy a nevelő hatása annak, hogy megyénk iskolásai az iskolai takarékmozgalom keretében az elmúlt tanévben mintegy 5 millió forintot takarítottak meg, mig az iskolából kikerülve az ifjúsági takarékbetét keretében mintegy 9500 fiatal havi rendszeres befizetéssel tudatosan készül az anyagilag is megalapozott öhálló élet megkezdésére. A takarékosság azonban nemcsak az egyénnek, hanem a társadalomnak, a népgazdaságnak is hasznos. A takarék- betét a forrása a lakosság részére nyújtott hiteleknek, melyek az egyéni takarékoskodás kiegészítőjeként a társadalmi célkitűzésekkel egybeeső egyéni célok gyorsabb megvalósítását, az életszínvonal emelését szolgálják. Csak a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában Tolna megyében 6311 család jutott új lakáshoz az Országos Takarékpénztár pénzügyi közreműködésével. Napjainkban a megye lakossága által igénybe ; vett hitel összege meghaladta az egymilliárd forintot, mely-, bői 765 millió közvetlenül a lakásépítést segítette elő. A takarékbetétekből nyújtott hitelezés segíti a másirányú — tar- , tós fogyasztási cikkek vásárlása, lakáskarbantartás, vagy -korszerűsítés, termelés fejlesztése, stb. — igények kielégítését is. Ez évben megyénkben 18 ezer család részesült olyan hitelben, melyből bútort, televíziót, rádiót vagy -egyéb cikket vásárolt és fejlesztette háztáji mezőgazdasági termelését. A világtakarékossági nap alkalmával elismeréssel emlékezünk meg a betétgyűjtő szervele, az Országos Takarékpénztár, a takarékszövetkezetek, a Posta dolgozóiról, akik lelki- ismeretes munkájának nagy része van az egyén, a család, a társadalom érdekeit szolgáló takarékossági mozgalom nagyszerű eredményeiben. ' Dr. Gyugyi János .ja. a megyei tanács általános elnökhelyettese. A bányászatban dolgozó fiatalok A komlói Juhász Gyula klubban szerdán kétnapos országos tanácskozás kezdődött, amelynek központi témája a bányászatban dolgozó fiatalok helyzete, gondjai. Az eseményen a Magyar Szénbányászati Tröszt ifjúsági vezetői, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete ifjúsági bizottságának tagjai, a KISZ KB képviselői, valamint a bányavállalatok KISZ- és szakszervezeti bizottságainak titkárai vesznek részt. A tanácskozáson össze- ’ gezték a hatezer fiatal részvételével a nehézipar területén lezajlott ifjúsági parlamentek tapasztalatait. Elmondották, hogy a szénbányászatban aahelyzete gyón alacsony, mindössze 25 százalék a fiatalok aránya és ez meghatározza a gazdasági, társadalmi 'szervek feladatait. A változás érdekében a kormány intézkedéseket tett, ezen túlmenően társadalmi úton is vonzóbbá kívánják tenni a bányamunkát. Szorgalmazni kell az ifjúság bevonását a vállalati vezetésbe; 1974. október 3L>
