Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-31 / 255. szám
VILA* PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI WE PUJSAG A HAOYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1974 okt 31. XXÍV. évt. 255. szám. ARA: 0.90 FI Káderpolitika — Öntözésfejlesztés — Inlajdonkorlátozások A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának • « f r r r*f • i - • •• a ^ üléséről jelentjük Kiadós programja volt a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt megtartott ülésének. Fontosságukat tekintve, a napirendre tűzött témák mindegyike alkalmas lett volna önálló tárgyalásra is, a testület azonban így sem fordított kevesebb időt és energiát az egyes témák megtárgyalására. Sgabópál Antal, a megyei tanács elnöke volt annak a terjedelmes beszámolónak, mely a tanácsoknál folytatott káderpolitikái munka tapasztalatait összegezte és oly módon, hogy a kétségtelen fejlődés eredményein túl a még meglévő problémákra irányította a testület figyelmét. A tanácskozási joggal meghívottak körében helyét foglalt többek között dr. Csol- lák Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala személyzeti főosztályának vezetője, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, dr. Bősz Endre, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára Bertha Kálmán is. Az előterjesztés felett — ha • szabad ígv fogalmazni — a szokottnál is hevesebb vita bontakozott ki, s ez nem bizonyít egyebet, mint azt, hogy a nanirend tárgyalásában részt vevők felszólalásaikban a haladás igényével közelítették meg' a még megoldásra váró feladatokat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága utoljára 1072. júliusának végén értékelte ilyen mélyrehatóan a tanácsi személyzeti munkát. Nem sokkal ezután az MSZMP megyei bizottságinak végrehajtó bizottsága is foglalkozott a tanácsi szervek káder- és személyzeti helyzetével. A tegnap megvitatott beszámoló, mely az ülésen elhangzottakkal egészült ki, végül alkalmassá vált a helyzet és a soros feladatok meghatározására, és azokhoz az elvekhez híven, amelyek alapja az MSZMP KB-nak a kádermunka megjavítására vonatkozó 1973. évi novemberi határozata szükségképpen lett. A végrehajtó bizottság ülésének fontosabb megállapításait idézve elsőként azt említjük. hogy az eltelt több, mint két év alatt a káder- és személyzeti munkájukat tanácsunk a párt és a tanácsi testületi üléseken hozott határozatok, valamint az állami előírások alapján végezték. Javult a tanácsszervezetben dől* gozók összetétele: az apparátus tagjai szocialista köztisztviselőkhöz méltóan dolgoznak és munkájukkal nem kis m°-tékben. járultak hozzá fejlődésiem eredményeink megteremtéséhez. a javulás azonban senkit nem ösztönözhet megátlásra és önelégültségre, mivel van még tennivaló a szakmai és politikai követelményszintek stabilizálásában, az utánpótlás nevelésében. Röviden szólva: még nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a kádermunkában az emberekkel való foglakozás, a nevelés számos feladata, sok helyütt a megfelelő munkahelyi légkör kialakítása, hogy az apparátusba kerülő fiatal köztisztviselők megszeressék a közigazgatási munkát, mely nem egyszerűen csak közigazgatási, hanem telies föl- készültségű embert kívánó politikai munka is. Sok szó esett a napirend vitájában arról is, hogy a megkívánt képesítettség: szint beBiszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán látogatást tett Sza- bolcs-Szatmár megyében. Megérkezésekor dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára és Bíró László, a városi tanács elnöke fogadta. Biszku Béla a megye párt- és állami vezetőivel együtt részt vett a nyíregyházi 110 számú ipari szakmunkásképző intézet új, 300 személyes kollégiumának és 500 tanuló gyakorlati oktatására alkalmas tanműhelyének avatásán, majd állásának nem egyformák a lehetőségei megyei, városi, nagyközségi és községi vonatkozásban. Egy azonban bizonyos: ahol a kádermunkára v-»-atkozó KB-határozatokat, állami előírásokat komolyan vették a személyi ügyekkel foglalkozók, ott köszönthetünk ma tiszteletre méltóbb eredményeket az átlagosnál. A végrehajtó bizottság a vita összefoglalóját követően megbízta a megyei tanács elnökét, az előterjesztett anyag véglegesítésének feladatával, s olyként, hogy ebben a helyzetfeltáró, tennivalókat is meghatározó anyagban kapjanak helyet a vitában elhangzott javaslatok is. Ezután terjesztette a végrehajtó bizottság elé Tolna megye öntözésfejlesztési tervét Somorjai Sándor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője. A terjedelmes, tanulmánynak is beillő dokumentum megtárgyalásában részt vett a MÉM képvi- s°1'’*év'»n d~ K"cza Béta, e termelés, műszaki fejlesztési főosztály vezetőjének helyettese és Karászi Kálmán, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője is. Mint ismeretes, a mezőgazdasági termelésfejlesztés dolgában világszerte — így hazánkban is — fontos szerepet játszik az öntözés, a száraz gazdálkodásról való áttérés az Öntözésre. Ez az áttérés fokozatosan szűkebb hazánkban is megtörtént és ezért meglepő, hogy bár a megye 277 000 ha mezőgazdasági termőterületéből a gazdaságok 11000 hektárt öntözhetnének — az összterület 4.1 százalékát — nem használják ki a rendelkezésBiszku Béla Szabolcs-Szatmár megyében (Folytatás * 2. oldalon) Losonczi Pál Olszfynbaiü Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki lengyelországi hivatalos baráti látogatása során kedden vidéki körútra indult, szerdán délelőtt Lanskból Olsztynba érkezett. Ez a több mint 90 ezer lakosú vajdasági székhely a Mazuri-tóvidék köz- igazgatási, kulturális és ipari központja. Losonczi Pált és feleségét félnapos olsztyni tartózkodására elkísérte 'Henryk Jab- lonski lengyel államelnök és Ludomir Stasiak, az államtanács titkára. A magyar vendégek felkeresték a város mezőgazdasági, műszaki akadémiáját, találkoztak tanáraival és hall-, gatóival. A találkozón Losonczi Pál beszédet mondott. Losonczi Pál beszédében többek között kijelentette: — Elmondhatom, hogy Magyarországon is jól ismert az akadémiájukon folyó színvonalas oktatómunka, amely nagy jelentőségű az egész lengyel mezőgazdasági termelés korszerűsítése szempontjából. Társtanintézetükkel, a ha- zánkbeli Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel kötött baráti együttműködés keretében ■kiépített kapcsolataik jól szolgálják a két egyetemen folyó, oktató és tudományos kutatómunka színvonalának emelését. Élve az alkalommal, külön köszönetét szeretnék mondani az akadémia rektorának, vezető testületének és tanárainak azért, amiért a magyar mezőgazdaság számára is jól felkészült édesvízi halászati szakembereket képeznek ki. — A magyar nép őszinte figyelemmel, rokonszenwel kíséri és jól ismeri a szocializmust építő lengyel dolgozók munkáját. Szívből örülünk az önök sikereinek. Népünk nagyra értékeli és őszinte elismeréssel adózik a lengyel nép hősi erőfeszítésének, amellyel a hitleri fasizmus által lerombolt országát az elmúlt 30 év alatt gazdaságilag fejlett, virágzó szocialista országgá változtatta. A lengyel dolgozóknak a szocialista öltésben elért nagy sikerei > T- téremtették az alapot a!: hogy a Lengyel Népköztársaság — a Szovjetunió köré tömörült szocialista közösség egyenrangú| tagjaként — kiemelkedő szerepet játsszon a nemzetközi életben is. Az Elnöki Tanács elnöke ezután beszámolt a magyar nép szocialista építőmunkájának eredményeiről, az MSZMP X. kongresszusa határozatainak köivetkezetes végrehajtásáról. Különös rí-zle- tcsséggel ismertette mezőgazdaságunk sikereit és ennek során kijelentette: — Csaknem másfél évtizede befejeztük mezőgazdaságunk szocialista átszervezését. Jelenleg a mezőgazdasági terület 80 százalékán termelőszövetkezetek, 14 százalékán pedig áyami gazdaságok gazdálkodnak. Ez a tény határozza meg; ma mezőgazdaságunk arculatát. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás eredménye, hogy ma — fél annyi munkaerővel — csaknem kétezer annyit termelünk, mint az átszervezés előtt. Ma már az iparéhoz hasonló munkakörülmények, munkaidő- és jövedelmi viszonyok váltak általánossá á mezőgazdaságban is. Losonczi Pál a továbbiakban a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatokról beszélt, majd hangsúlyozta: — Különös helyet foglal el és szerepet játszik a népei!,': közötti közvetlen, emberi kapcsolatok elmélyítésében a 'testvérvárosok és testve rme- gyék, vajdaságok mind jobban szélesedő együttműködése, az egyre terebélyesedő turista- forgalom. Beszédének befejező részében a külpolitikai téren folytatott együttműködést méltatta az Elnöki Tanács elnöke. A mezőgazdasági akadémia megtekintése után Józef Bu- zinsld vajdasági tanácselnök villásreggelit adott a magas rangú magyar vendég és kísérete tiszteletére. Péter Imrének, az intézet igazgatójának és Leskó Gyula párttitkárnak kalauzolásával megtekintette a2 új létesítményeket Biszku Béla ezt követően részt vett és felszólalt a Nyíregyháza felszabadulásának 30. és örökváltságának kihirdetése 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi tanácsülésen, ámelyen Bíró László, a városi tanács elnöke méltatta a város fejlődésének elmúlt három évtizedét. A tanácsülésen átadták a díszpolgári okleveleket, a „Nyíregyházáért” emlékplaketteket, s kiosztották a képzőművészeti és irodalmi pályadíjakat. Alvaro Cunfial Moszkvába érkezett J* V % Alvaro. Cun hal a Portugal Kommunista Párt főtitkára, tárca nélküli miniszter Mo-zk- vaba érkezett, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tárevaü-n a szovjet fővárosban. Képűnkön (halról jobbra): Alvaro Cun hal, Borisz Ponomáríov éa Nyikolaj Patolicsev a rcBÜlőtéri fogadtatáson, J
