Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
— Simontornyán gyermekorvosi rendelő építését kezdték el. A 700 ezer forintos létesítutón a színházba Regölyben megvitatta a tanács végrehajtó bizottsága a művelődési ház munkatervét. A kulturális bizottság javaslata alapján határozattá vált, hogy a művelődési ház autósszakköre segítse színházlátogatáshoz azokat, akik nem rendelkeznek gépkocsival. Egy vagy több szabad hely úgyszólván minden autóban akad, mondjuk Tamásiig ... műszak Kommunista műszakot tartottak vasárnap — ebben az évben már másodszor — a tolnai 'textilgyárban. A munkában részt vevő százhuszonöt dolgozó csaknem fele KlSZ-tag. A tolnaiak vasárnapi keresetüket a Vietnamban épülő ezerszám élyes szakmunkásképző intézet céljaira ajánlották fel. pOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOöa Felszakadozó leizet Várható időjárás ma estig: O időnként kissé felszakadozó O felhőzet, már kevesebb eső- O vei, a magasabb hegyeken havazással. Mér- O sékelt, időnként megélénkülő, a Dunántúlon 5 megerősödő északi, északnyugati szél. Egy- O két helyen köd. Várható legmagasabb nap- § pali hőmérséklet szerdán 5—9 fok között. íŰOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCt II művészeti kiadók konferenciája Negyedszer találkoznak egymással a szocialista országok művészeti kiadóinak vezetői, a könyvkiadás irányítói, hogy megvitassák a „képek közös nyelvén beszélő” kötetek kiadásának feladatait. A megbeszéléssorozat kedden kezdődött a Royal Szállóban. r Múzeumi hónap A magyar államalapítás Dr. Bakay Kornél múzeumigazgató előadása ményt a tanács költség- vetési üzeme a jövő év nyarára készíti el. MTI foto: Tóth Béla felvétele _ KS L azetta Gyula nem vétkes — Előadások Szek- szárdon. Dr. Szilágyi Miklós megyei múzeumigazgató kedden este a Fiatal Utazók Klubjában a mezővárosokról tartott előadást Ugyanakkor a TIT-et a biológiai szakosztály szervezésében dr. Anghi Csaba, a budapesti állatkert nyugalmazott főigazgatója kereste fel, aki „Látogatás a fehér gorillánál” címmel tartott előadást. — A tamási gimnazisták a helyi Béke Tsz földjein közel ezer mázsa szőlőt szüreteltek le. A gazdaság vezetői szerint az idei volt a legnehezebb, de a leggyorsabb szüret is Tamásiban. A gimnazisták mellett általános iskolások, ÁFÉSZ-dolgozók, szovjet katonák is segítették a munkát. — Ifjúsági klub építését határozta el a kurdi Községi Tanács. Az építésre százötvenezer forintot irányoztak elő. — * Mtoiiéki benzinkút k5- relében Köntös István 38 éves helybeli segédmunkást, aki kerékpáron közlekedött, személyautóval elütötte Zsidó Sándor 34 éves bátaszéki vasutas. A kerékpáros megsebesült. Az anyagi kár körülbelül kétezer forint. Az eddigi megállapítások szerint a balesetet az okozta, hogy a kerékpáros nem adott elsőbbséget az autónak. I TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN Szerkesztőség: Szekszárd, Beloiannisz u. 2. Telefon: 129—01, 123—61 Sportrovat: 128—15 Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, BtV-a tér 1. Telefon: 120—11, 120—10 Telex: 14251 Postafiók 71. Felelős kiadó: PETRITS FERENC Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Postacím: 7101 Szekszárd. Telefon: 129—21 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely posta- hivatalnál és kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft indexszám; 25 069 Lapunk 1974. XXIV. évf. 188. számában jelent meg a következő hír: „A Somogy megyei Igaion az egyik autóbuszmegállónál Lazetta Gyula 50 éves várdombi gépkocsivezető az autóbusszal figyelmetlenül indult el és elütötte Tóth Lászlóné 70 éves szekszárdi nyugdíjast. Az asszony a helyszínen meghalt. Lazetta Gyulát, a rendőrség őrizetbe vette és eljárást indított ellene.” Október 18-i kelettel levelet koptunk a Volán 11. sz. Vállalat igazgatási és jogügyi osztályvezetőjétől, aki tudatta velünk, hogy a baleset körülményeinek kivizsgálása befejeződött. „Lazetta Gyula vállalatunk régi, megbecsült dolgozója, munkája és magatartása ellen kifogás nem merült fel. Lazetta Gyula és vállalatunk érdekében ■is, de a lakosság helyes tájékoztatása végett is tisztelettel kérjük, szíveskedjenek a Tolna megyei Népújságban röviden közölni a nyomozás eredményét." A kérésnek annál inkább is eleget teszünk, mert erkölcsi kötelességünknek tartjuk elégtételt adni annak, akiről kiderült, hogy ártatlan. A Somogy megyei Főügyészség az alábbi indokok alapján megszüntette Az öcsény és Decs között lévő, sorompó nélküli vasúti átjáróban. hétfőn délután a Bátaszék felé haladó személyvonat elütötte Ézsi Sándor 40 éves őcsényi szobafestő-mázoló autóját. A balesetnél Ezsl Sándor életveszélyes, felesége könnyű sérülést szenvedett. A férfi aznap este a nyomozást Lazetta Gyula ügyében: Lazetta Gyula 1974. augusztus 11-én autóbusszal utasokat szállított az igali fürdőből. A fürdőhöz érve az autóbusszal megállt, de a motort nem állította le. Az utasok jelentős része kiszállt és leszállt Lazetta Gyula is. Körülnézett és látta, hogy várakozásra alkalmasabb hely is van, ezért az autóbusz elejénél elihdladva felszállt a vezetőülésbe, majd elindult és elütötte az autóbusz jobb első kerekénél guggoló Tóth Lászlónét, akin az autóbusz jobb első kereke keresztülment és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Tóth Lászlóné akkor ment az autóbusz elé, amikor annak vezetője, Lazetta Gyula, visszaszólít a vezetőfülkébe, így nem vehette észre,, hogy valaki az autóbusz előtt guggol. Lazetta Gyula pár másodperccel korábban meggyőződött arról, hogy az autóbusz előtt senki nem tartózkodik, és ezért az adott körülmények között nem kellett számítania arra, hogy valaki az autóbusz kerekei elé guggol, ezért közlekedési szabályt nem sértett és így a vele szemben indított nyomozást a Somogy megyei Főügyészség megszüntette. a kórházban belehalt sérüléseibe. A megyei közlekedésrendészet eddigi megállapítása szerint a baleset azért történt, mivel Ézsi Sándor az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla ellenére nem állt meg járművévé.1., s nem győződött meg a7. áthaladás veszélytelenségéről. Halálos autóbaleset Alighanem rosszul tanultuk a magyar történelmet. Nagyjából ez derült ki, dr. Bakay Kornélnak, a Somogy megyei múzeumok igazgatójának szekszárdi előadásából, mely méltó módón zárta a múzeumi hónap nagy sikerű megyénkben rendezvényeit. Amikor 955-ben I. Ottó a Lechmezőn tönkrevert egy 30 ezres magyar hadsereget,, győzelme tulajdonképpen furcsa viszonzást eredményezett. Az évtizedes magyar kalandozások összekovácsolták a német erőket, a nyugatiak diadala viszont „egy folyamatot indított, mely az ezredfordulón államalapításhoz vezetett’’ — mondotta az előadó. Dr. Bakay Kornél szervesen kapcsolódott dr. László Gyula korábbi előadásához, mely a kettős honfoglalással foglalkozott. Naivitás lenne feltételezni, hogy a Kárpát-medencét megszállva, a magyarság minden kapcsolatot megszakított kelettel. A legújabb régészeti kutatások is igazolják, hogy ilyenek a kazár birodalom 960/61-ben történt elpusztulásáig tömegével voltak. Azt is naivitás azonban gondolni, hogy az államalapítás egyedül a zseniális uralkodó, I. István puszta elhatározásán múlott. A történelemtudomány 10 —15 éve keresi csak az okát, hogy „miért nem tűntünk el, mint az avarok”. Részben azért nem, mert a népvándorlás utolsó hullámaként ide sodródott magyarság egy része, az itt élő szlávságot lélekszámban is felülmúló, jól szervezett tömeg volt. A hadsereg ismert létszámából vissza lehet következtetni, hogy mintegy százezer család, félmillió ember. A földművelési ismereteket se itt vettük át, hanem magunkkal hoztuk, mintegy húszmillió lábasjószággal együtt, ami a magas fokú állat- tenyésztést bizonyítja. Az állam szervezete a nemzetségek területére épült, a mai megyerendszer magvára. A fiával legalább egyértékűen zseniális Géza a nyugati nehéz fegyverzet átvételével diadalmaskodott atyafiságán, nagyjából úgy, mintha huszárokkal nehéz harckocsikat állítanának szembe. Az igazi államalapító mégis a pénzt verő, trónt szerző és kiemelkedően ügyes házassági politikát folytató István volt. Sikerét és azt, hogy két nemzedéknyi idő alatt a félnomád társadalom a kora feudális korra jellemzővé alakult át, neki és a tűzzel-vassal bevezetett kereszténységnek köszönhető. Dr. Bakay Kornél diavetítéssel is kísért, kitűnő előadása nagy sikert aratott a népes hallgatóság előtt. O. I. Építkezés Belecskán Esős időben óhatatlanul felfigyel a sétáló egy olyan vízelvezető árokra, amelyben nincs víz. Ilyen szeli át Beleeska egy részét, ahol nagy munkában találtuk a Kapós—Koppány völgyi Vízitársulas Kiss Gyulabrigádját. — Március óta dolgozunk itt — mondotta a brigádvezető. — A falu határában két mély szurdokban akadályoztuk meg az erózió pusztítását, most építjük a negyedik surrantót (a lerohanó víz sebességét csökkentő buktatót), lejjebb pedig, a vasútvonal közelében elkészítettük ebben az árokban a kanyar oldalának kövezését. Az árok egyébként a termelőszövetkezet halastavának biztonsági el- vezetője. Odafenn most le van eresztve a zsilip, ezért dolgozhatunk itt száraz lábbal... Fotó: G. K, OKTÓBER 30 SZERDA Névnap: Alfonz A Nap kél 6.23 — nyugszik 16.31 órakor A Hold kél 15.55 — nyugszik 5.42 órakor — A paksi járási párt- bizottság apparátusa hétfőn segített a mezőgazdasági munkák elvégzésében a madocsai •Igazság Tsz kertészetében. A végzett munka után járó bért felajánlották a paksi óvodáknak.
