Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
Dombóvárról jelentjük: Óvodai ellátás — Középiskolások és a város kulturális élete "Virn-in h 1 "+t megtartott ülésén a dombóvári Városi T: "s V'grehajtó Bizottsága et"'-b a város óvodai ellátott- c ■ "'” M nj í^vort VT'”'n folyó oktató-nevelő munka eredmény ess Ígérő], majd pádig arról tárgyalt, miként kapcsolód" nk be Öombóvát kultu- r'l's. sport- és társadalmi életébe a középiskolás diákok. Az illés első naoirend^nok f ••r>tossá-d nem kíván ktVi- p.'tsebb bizonyítást. NSmhég í’tuk le e hasábokon, hogy TiorhMvár a f: 'n’ok városa. Hőből következik, hogy a °"e- i beké. a holnan felnőtteié is. Óvod"'agyról beszélni Dombó- várott, — ahol már eddig is olyan sok történt e~ért, hogy p város leendő polgárai közül minél* többen részesülhessenek óvodai nevelésben — őzért izgalmas téma. Különösen, az akkor, ha a meglévő hat intézmény 544 férőbe1 vén 674 kisgyerek szóróiig,- előjegyzés alapján fölvételre vár 24 és el kellett utasítani 53 felvételi kérelmet. A helyzet tehát minden erőfeszítés ellenére nem rózsás, jóllehet a fiatal város csakugyan, elismerésre méltóan sokat tett az óvodai ellátás fejlesztéséért. Hogy egyebet he említsünk most; az üzemek, vállalatok szeptember 1-ig közel egymillió forintot fizettek be a Molnár György úti lakótélén új óvodájának építési alapjára. A befizetések még rém zárultak le. Feltehető, hogy még számos üzem, intézmény, vállalat vállal részt az új gyermekintézmény létrehozásának munkájában. Szükség is van erre. Más lenne tudniillik a város óvodai ellátottságának jelenlegi helyzete. ha elkészül a 100 sze- ——----------------------------------------ó vd vés új óvoda a tervezett időre. De elhúzódtak a tervezési és kisaiátítási munkák, ezért úgy kellett döntenie a virosl tanácsnak, hogy a Marx Károly utcában fölépített új, köznohti napközis ebédlő épületét az ebédlőterem kettéválasztásával ideiglenesen óvodaként működteti. Az időbeli csúszás — mint ezt a végrehajtó bizottság rrtegáílc.Pítotía — szerencsére átmenetileg okoz csak nehéz- s' ;et. Így a jelenlegi zsúfoltság, az, hogy van számos olyan óvodai csoport, amely 49-es létszámú, nem tart örökké. Az új óvoda legkésőbb 1975. július 1-ig elkészül. Persze még ez sem jelenti, hogy teljesen megoldott lesz a megye második városában ni óvodás korúak iskolai előkészítő foglalkoztatása az óvodákban. Középtávon újabb 359 férőhely megteremtésére lesz szükség. E számban már jelen van az az információ. melv a néöesedéSndlltikal határozat megvalósulását jelzi. Dombóvárait ma 25 szdzá- lékkál több áz áldott állapotban lévő anyák S2áma, mint volt korábban. A város vezetőinek számólhiok kell tehát minden körülmények között azzal, hogy a jelenleginél jóval több gyerek kopogtat bebocsátásért az óvodák kapuin. A testület azt állapíthatta meg, hogy a város óvodáiban megfelelő szintű oktató-nevelő munka folyik a szorongató zsúfoltság ellenére. Közepesen jó azonban az óvodák eszközellátása, mórt áz iskolai vezetés eltérő gyakohlatőt folytat az óvodák eszközellátásában. Magyarul; nem alakult ki egységes szemlélet az óvodai vezetésben és szervezésben, bár egyértelmű, hogy az óvoda a benne folyó oktató-nevelő munkával az iskola oktató-nevelő munkáját alapozza meg. Ezébt nem szabad elspórolni tőle semmit. FVsbVeréssel szólt a testület az óvodákat patronáló üzemek, vél’zlat;ók, szövetkezetek segítőkészségéről és egyéb eredmények mellett számat adhatott arról is,, hogy míg a megyében 'általánosan nagy gond az évőr*őeEútottság, itt a város óvodáiban dolgozó 33 óvónő közül mindössze három nem szak’* intett. A szükséges helyet^eSftése'mt is nvug- díjas óvónők munkába állításával óldiák meg döntően. Utasította egyébként a városi tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetőjét, hogy az osztály dolgozza ki a város óvodáinak szervezési rendiét. A II., III. és IV. általános iskolák igazgatóit pedig arra utasította a vb., hogy gondoskodjanak megfelelően az óvodák anyagi ellátásáról, a kiemelkedően jól dolgozó óvónők, óvodai dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. Ú’éséhék következő napirendjeként a városi tanács végrehajtó bizottsága a Gőgös Gimnázium, az Apáczai Csere János Egészségügyi és Közlekedési Szakközépiskola igazgatóinak beszámolója alapján értékelte, milyen mértékben vannak ielen az említett középiskolák diékiai a város kulturális, társadalmi és sportéletében. Csak egy számadatot: a Gőgös Gimnázium 411 tanulója közül 280 folytat rendszeresen közéleti tevékenységet. A testület jóváhagyólag fogadta el a két utóbbi jelentést, majd a bejelentéseket tárgyalta meg. Szakszervezeti tanácsülés a Bőr- és Szőrmeipari Vállalatnál A termelékenység emelésében kiemelkedő munkát végző Május 1. brigád. Tegnap délelőtt tartották Si- montornyán a Bőr- és Szőrmeipari Vállalatnál a HVDSZ itteni szervezetének szakszervezeti tanácsülését. Az üzem munkájának értékeléséből kiderült, hogy ezen a napon sikerült elérni a tavalyi egész esztendő 157 millió forintos termelési eredményét. Ez a jó szervezés mellett az 1130 dolgozó szorgalmas munkájának, de nem utolsósorban a szocialista munkaversenynek köszönhető. A vállalatnál 9 olyan brigád dolgozik, 181 taggal, mely részben már többször is megkapta a „szocialista” címet, 7 további munkabrigád pedig most küzd a cím elnyeréséért. A brigádok a kong- res2us és a felszabadulási évforduló tiszteletére 12 millió 882 ezer forint értékű felajánlást tettek, amiből 643 ezer forintot minőségjavítással, 1 millió 339 ezret ariyagtaikárékos- sággal, 10 millió 900 ez let pedig a termelékenység növelésével kívánnak elérni. Az év első háromnegyedében a tervekből 8 millió 448 ezer forintnyi összeg már valóra vált. Ezenkívül pótvállalásók révén a szocialista brigádok az új üzemcsarnok építésénél 683 ezer forint megtakarítást értek el. Tulajdonképpen valamcny- nyit ki kellene emelni, legjobbnak azonban az arany- koszorús Petőfi szocialista brigád, valamint a Tyereskova, a November 7., a Kossuth és a Május 1. brigád bizonyult —s. —n. Fotó; G. K. 1l u : :r sU? — Hol vannak a reflektorok ? ... A kérdést pillanatnyi döbbent csend követte, majd a viszontkérdés: — Miféle reflektorok? S egyáltalán: minek ide ref-, lektor? Most a külföldi cég képviselői lepődtek meg; — Ügy értsük ezt, hogy önök éjszaka, harmadik műszakban nem dolgoznak? Az építési programot mi folyamatos munkarendre terveztük, az anyagok szállítási rehdje, a gépek kihasználása s még egy sor egyéb tényező megköveteli a hárem műszakot... Nem részletezem tovább a párbeszédet, ami egyébként. országosan is az egyik legjelentősebb üzemépítkezésén zajlott le, az új építési eljárást átadó nyugat- európai cég műszáki e nbarei és a hazai építtetők, valamint a kivitelezők között. A végeredmény: a nyugati partnerek hallani sem akartak arról, hogy egy, jó esetben két műszakban folyjék a munka, mondván, hogy ez roppant veszteségeket jelent, arról nem is beszélve, hogy ez esetben nem garantálhatják a szokat- . lanui rövid építési időt, ami pedig a szóban forgó eljárás. alkalmazásának egyik fontos előnye. Nem volt mit tenni: meg kellett teremteni a három műszak személyi és egyéb feltételeit (beleértve a reflektorok beszerzését és fölszerelését).-Az eset önmagáért beszél, s ami a legjellemzőbb: a .magyar szakemberek őszinte döbbeneté. Végtére is: ki hallott már olyat, Aogy ebben a munkaerőínséges világban, egy építkezésen három műszakban dolgozzanak? Félév vagy év végén — esetleg az átadási határidő már-már elviselhetetlen szorításában, de akkor is csak dupla bérrel füzeteit túlórában. A három műszak Magyarországon nem divat. (Tekintsünk el most azoktól a munkahelyektől, ahol a folyamatos .munkarend technológiai szükségszerűség, vagy ahol.á három műszak az iparág tradíciói közé tartozik.) Évek óta egyre több vállalat tér át a két vagy egy műszakra, mondván: nincs ember, aki vállalná a három- hetenként ismétlődő éjszakai műszakot. így aztán, például az állami iparban, az átlagos műszakszám — az úgynevezett műszakegyüttható — 1958-ban mindössze 1,38 volt, s tíz év alatt csak 1,46-ra sikerült feltornázni. Azóta is ez az érték stabilizálódott, ami annyit jelent, hogy az iparvállalatok termelőkapacitását — gépeket, berendezéseket, közöttük gyakran a méregdrága, nagy teljesítményű, külföldről beszerzett gépeket —folyamatos munka helyett átlagosan alig másfél műszakban, napi 24 óra helyett csupán 12 órán át használják. Leegyszerűsítve az eredményt: ily módon egy meghatározott feladat el végzésihez kétszer annyi gép — és persze ember — szükséges, vagy kétszer annyi idő.. A laikusok számára is nyilvánvaló, hogy a tartalékokat kutatva ezen a területen a népgazdaság és a vállalatok is tudnának valamit keresni ... Tagadhatatlan, hogy a váltott műszakban végzett munka zavarja az ember biológiai, társadalmi életét. Bizonyítható, hogy egyes betegségek gyakoribbak azoknál, .akik-több műszakban dolgoznak, iá családi élet zavarairól nem is beszélve. S még egy sokszor hangoztatott elle'iiérv: a több műszak, a folyamatos munkarend anyagilag nem éri meg... Sem az egyénnek — a viszonylag alacsony éjszakai pótlék miatt, illetve, mert a második műszak, a bér^zempontjából azonos elbírálás alá esik az elsővel —, sem a vállalatnak, amely a jelenlegi közgazdasági szabályozók mellett inkább elviseli a termelőeszközök gazdaságtalanabb kihasználását, mint a több műszak következtében ugrásszerűen megnövekvő bérköltséget. Az egész probléma végül is egyetlen dilemmában összegezhető: kevesebb gép és több műszak, vagy fordítva: több gép és kevesebb műszak? Mellesleg: szá- ' mítások készültek arról, hogy a jelenlegi éjszakai pótlékot legalább 40—50 százalékkal kellene felemelni ahhoz, hogy az .embereknek kifizetődő legyen a harmadik műszak vállalása. Meg kellene kockáztatni még néhány számítást, hogy a vállalatnak mikor, milyen esetekben kifizetődő ugyanez? S ha netán az efféle számítások negatív eredményre vezetnének, akkor esetleg nem ártana az eddigieknél komolyabb és behatóbb vizsgálódás tárgyává tenni, hogy azt a jelenlegi alig másfél műszakot hogyan lehetne az első perctől az utolsóig értékalkotó termelőmunkával eltölteni. VÉRTES CSABA Mi újság a Szovjetunióban? A Szovjetunió című folyóirat novemberi számának vezércikke „A kongresszus folytatódik” címmel a békeszerető erők moszkvai világkongresz- szusa hatásával, eredményeivel, az ott létrehozott szervek tevékenységével foglalkozik. A szovjet tájak iránt érdeklődőknek a Karakalpak Autonóm Szovjetköztársaságról beszámoló írást, a moszkvai pillanatképeket ajánlhatjuk. Érdekes a modern litván építészet bemutatása, különös tekintettel a ta- nyavilág felszámolását szolgáló faluközpontok kialakítására és a minden sablontól mentes, korszerű nagyvárosi lakótelepekre. Különösen a falusi olvasók érdeklődésére tarthat számot „A fogyasztási szövetkezetek a szovjet falvak életében”, valamint a „Lökhajtásos repülőgépek a mezőgazdaságban” című cikk, A Lányok, Asszonyok novemberi számában több riport és vers jelenik meg az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság fennállásának fél évszázados jubileuma alkalmából. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Somlyó Zsuzsa és Buga doktor hazai témákról ír. 1974. október 30.
