Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-29 / 253. szám

fiz új pártoktaiási év küszöbén MEGYÉNKBEN — hasonlóan az egész országhoz — a párt- szervezetekben ezekben a na­pokban kezdődik az új párt­oktatási évad. A jártszervezetek­ben immár gyakorlattá vált, hogy egyre tervszerűbben, az előző ok­tatási év befejezésével egy idő­ben hozzákezdenek a következő évi politikai oktatás előkészíté­séhez. 1 Az elmúlt évi politikai oktatást gazdag tapasztalattal zártuk. Az oktatás tartalmi célkitűzéseinek sikeres teljesítéséhez pártunk po­litikájának eredményei, az MSZMP X. kongresszusa határo­zatainak végrehajtási tapasztala­tai biztosították alapvetően a feltételeket. A propagandamunkában arra törekedtünk, hogy megfelelő elvi alapot nyújtson a hallgatóknak, hogy az közvetlenül .kapcsolódjon a párt- és a társadalom előtt álló feladatokhoz, erősítse a hallgatókban az önálló gondol­kodás képességét, biztosítson na­gyobb teret a helyi politika jobb megismertetésére, megértetésére. Mindezek végrehajtásának eredményeképpen tovább nőtt a propaganda szerepe a marxiz­mus—leninizmus eszméinek ter­jesztésében, pozícióinak erősíté­sében. Elősegítette a párt politi­kájának megismerését, megérté­sét, annak cselekvő megvalósítá­sára való mozgósítást. Fokozó­dott a propaganda hatása a hallgatók gondoikodására, ma­gatartására, hozzájárul a reáli­sabb szemlélet kialakulásához. A politikai oktatás tartalmi tapasztalatait elemezve, megálla­píthatjuk, hogy a társadalom- politikai propagandában tovább­ra is alapvető törekvésünk a munkásosztály, a párt vezető sze­repének erősítése, a munkás­paraszt szövetség fejlesztése, pár­tunk szövetségi politikájának népszerűsítése, a szocialista de­mokrácia sokoldalú erőteljes ki­bontakoztatásának elősegítése. Legfőbb feladatunk annak széles körű bemutatása, megértetése, hogy a párt a politika folytonos­ságát éppen azáltal tudja biz­tosítani, hogy az alapvető elvek tartóssága mellett állandóan a fejlődés új követelményeihez igazodik, vagyis következetesen érvényesíti a politika állandó és változó elemeinek dialektikáját. A GAZDASÁGPOLITIKAI pro­pagandában a jövőben fokozot­tabban erősíteni kívánjuk azt a felfogást, amely összefüggései­ben, kölcsönhatásaiban nézi a gazdaságpolitika, a szocialista gazdaság működésének fő tör­vényszerűségeit, és azok között helyt ad a gazdaságirányítás kérdéseinek is. Továbbra is rend­kívül lényeges kérdésnek tartjuk az üzem- és munkaszervezés, a termelés és annak hatékonysá­ga, a munkatermelékenység to­vábbi emelésének helyi lehető­ségeit. Ugyanakkor célunk annak meg­értetése is, hogy a termelés leg­fontosabb tényezője az ember. Éppen ezért nem mellékes az sem, högy a munkás hogyan ér­zi magát a munkahelyén, meny­nyire szólhat bele az üzem éle­tébe, a termelés fejlesztésének, tökéletesítésének kérdéseibe. Vagyis röviden, milyen a közér­zete, hogyan alakul az üzemi demokrácia. Fel kell lépni az olyan gyakorlat ellen, amely gá­tolja az egyes munkáskollektí­vák alkotókészségének kibonta­kozását, olyan légkört teremt, amelyben helyet kap a „ne szólj szám, nem fáj fejem!" nézet, mert tartanak a retorziótól. Az ideológiai kérdések propa­gandájában az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a 1974. október 39. különböző antimarxista nézetek és kispolgári gondolkodás és szemlélet elleni harc. A jövőben még fokozottabban kell törekednünk a szocialista közgondolkodás erősítésére, a kollektivizmus eszméjének, a kommunista embertípus von6sói­nak, a szocialista hazofiság és internacionalizmus elveinek meg­győző hirdetésére. Az ideológiai, világnézeti kér­dések iránt jelentősen növeke­dett az érdeklődés az elmúlt években. Egyre többen ismerik fel, hogy korunk egyetlen tudo­mányos világnézete, ideológiája a marxizmus—leninizmus, hogy csak ez az elmélet és módszer teszi lehetővé az egyre bonyolultabbá váló szocialista építőmunka si­keres tervezését és végrehajtá­sát. A gazdasági növekedés, a tökéletesedő szocialista társadal­mi viszonyok mellett döntő jelen- tősc-ggsi bír a tömegek szocia­lista tudatának kifejlesztése, er­kölcsi-politikai magatartásának olyanná válása, hogy az meg­feleljen a szocialista társadalom követelményeinek. Szocialista fej­lődésünk ie'enleqi szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy az ideo- lóqicl harc. a tömegek szocia­lista nevelése meghatározó je­lentőségű. A propagandamunka első­rendű szerepe ezért a marxiz­mus—leninizmus terjesztésében, a szocialista tudatformálásban van. Éppen a propaganda eszközei­vel vihetjük közel a marxizmus— leriinizmust. a párt politikájának lényegét a hallgatók értelméhez és szívéhez. A hatékony eszmei- politikai nevelőmunka tehát azt kívánja, hogy általa szilárd ideo­lógiai alap és politikai meggyő­ződés alakuljon ki a hallgatók tudatában, amely azt eredmé­nyezheti, hogy az emberek tö­megei szocialista módon élnek, dolgoznak és tanulnak. NEMZETKÖZI propagandánk feladata évek óta, hogy a hall­gatók megismerkedjenek külpoli­tikánk ideológiai hátterével. En­nek során egyre többen értik meg a nemzetközi politikában az osrtályérdekek érvényesülését, is­merik fel annak megnyilvánulá­sát. Továbbra is fontos felada­tunk annak bemutatása, hogyan változtak meg a világ erőviszo­nyai a szocializmus javára, hogy ennek következtében egyrészt csökkent a hidegháborús feszült­ség, másrészt a békés egymás mellett élés elvének konkrét, az adott nemzetközi helyzetre, az egyes külpolitikai eseményre vo­natkozó magyarázata. Ebben a kérdésben ma még sok vita van. Gyakran a jóhiszemű emberek sem értik pontosan, hogy mit is jelent tulajdonképpen a békés egymás mellett élés. Ma is ta­pasztalható, még a képzetteb­bek körében is, hogy egy-egy bonyolultabb nemzetközi esemény megitélése zavart okoz. Az elmúlt évek során sikerült növelni a politikai oktatás haté­konyságát Ebben közrejátszottak olyan tényezők, mint a megfelelő oktatási forrna kiválasztása és a hallgatók körültekintő beiskolá­zása. Az MSZMP X. kongresszu­sa óta tértünk át a propaganda- munkában a középtávú tervezés­re. Ez tette lehetővé, hogy azok­ban a pártszervezetekben, ame­lyekben körültekintő módon ké­szítették el a középtávú tervet — a helyi politikai igényeknek megfelelően választották meg az oktatári formákat és iskolázták be a haJlaatákat — ott a poli­tikai oktatás hatékonysága nö­velésében sikerült eredményesen előreléoni. Az elmúlt évben közel 40 000 hallgató tanult megyénkben a különböző szintű párt- és tömeg- szervezeti oktatásban. Az előze­tes felmérés alapján kb. ugyan­ennyi vesz részt ebben az okta­tási évben is. A pártbizottságok, pártszervezetek megértették, hogy a hallgatói létszám öncélú nö­velése nem jelent sike>rt a pro­pagandában. Célunk az, hogy a munka hatékonyságát növeljük, azt érjük el, hogy a hallgatók mind jobban sajátítsák el a mar­xizmus—leninizmus eszméit, ért­sék meg és érezzék át a pórt politikáját, erősödjék a tanulás hatása a szemléletváltozás, a politikai cselekvő végrehajtás terén. A MOST INDULÓ 1974/75-ös politikai oktatási év feladatait több tényező határozza meg. A X. kongresszus határozatainak végrehajtásával egy időben készülünk pártunk XI. kongresz- szusára és felszabadulásunk 30. évfordulójának megünneplésére. Mindebből következik, hogy az oktatási év során a 30 éves fej­lődés mérlege mellett számba vegyük azokat az elért eredménye­ket, amelyeket a X. kongresszus nyomán értünk el. Ugyanakkor fel kell készülnünk a további fej- Jódésből adódó újabb feladatok végrehajtására is. Kongresszusi évnek is tekinthető ez a politikai oktatási év. Ez azt is jelenti, hogy a X. és XI. kongresszus kö­zötti időszak figyelembevételével annak tapasztalatait elemezve, hozzá kell kezdenünk a kongresz- szus utáni időszak középtávú ter­vezésének körültekintő előkészí­téséhez is. De azt is jelenti, hogy a kong­resszus dokumentumait, határo­zatait is meg kell ismerniök a hallgatóknak. E sokrétű feladatok maradék­talan megvalósításában rendkívül nagy szerep jut a propagandis­táknak. A propagandisták nagy része lelkes, odaadó munkával tesz eleget ennek a nem köny- nyű feladatnak. összetételük évek óta javul. Felkészültségük növekszik. Az utóbbi években előtérbe került az elméleti és politikai felkészítés mellett peda­gógiai-módszertani képzésük, to­vábbképzésük is. Az oktatási igazgatósággal közösen városi- járási szervezésben ebben az év­ben is megszervezésre kerültek a már hagyományos háromnapos propagandistatanfolyamok, ame­lyek kellő segítséget adnak a propagandistáknak, orientálják őket a főbb kérdésekben. Emel­lett évközben a propagandista- előkészítők keretében kapnak tartalmi-módszertani segítséget. Az oktatás résztvevőinek tanul­mányi fegyelme az utóbbi évek­ben javult A politikai oktatás hatékonyságának növelése azon­ban a hallgatókkal szemben is támaszt követelményeket. Az ok­tatás sikere nagyban függ attól is, hogy a hallgatók mennyire sajátítják el az ismereteket, hogy folyamatosan és lelkiismeretesen készülnek-e az egyes foglalkozá­sokra, hogy aktívan vesznek-e részt a szemináriumok vitáiban. AZ OKTATÁSI év sikeres le­bonyolításában nagy szerepük van a pártbizottságoknak, alap­szervezeteknek. Előkészitő mun­kájuk sikeres volt. A további eredményes munka azon is mú­lik, hogy az oktatási év során is rendszeresen kísérjék figyelem­mel a tömegpropaganda-munkát, az egyes tanuló kollektívák tevé­kenységét, hasznosítsák azok ta­pasztalatait a pártmunka egészé­ben, ha szükséges, menet közben is nyújtsanak segítséget Úgy gondoljuk, ha az alap- szervezetek, propagandisták és hallgatók egyaránt összefognak, akkor minden biztosíték meg­lesz ahhoz, hogy újabb lépést te­gyünk előre az emberek szocia­lista tudatformálásában, a szo­cialista közgondolkodás fejlesz­tésében, az alkotótevékenység ki­bontakoztatásában. Czvetics Ivánka, a megyei pb. prop. és műv. osztályának munkatársa Hétfői kérdésünk t Milyen a megye ŐYodai ellátottsága? Hol tartunk a tárgyi és személyi feltételek fejlesztésében? Az MTI a közelmúlt napok­ban adta közre azt az infor­mációt, amely arról segít ké­pet alkotni, hogy országosan hol tartunk az óvodahálózat bővítésének munkájában, mi­ként alakult az óvodai ellátás és melyek a fejlesztés napi­rendre most kívánkozó felada­tai. Munkatársunk az országos adatok ismeretében Hegedűs József nét, a Pedagógus-szak­szervezet megyei bizottságának politikai munkatársát kérte fel a két címkérdés megválaszolá­sára, és nem sokkal az után, hogy a megyei bizottság fog­lalkozott az óvodai nevelő­munka helyzetének, az óvodai nevelőmunka tárgyi és szemé­lyi feltételeinek elemzésével. — Jó ütemben, a terveknek megfelelően haladnak az idén is az óvodai építkezések. Or­szágos viszonylatban 20 000 fé­rőhelyes gyarapodással számol­hatunk. így a naptári év vé­gén az óvodába járó gyerekek száma meghaladhatja a 300 000-et Mennyi a mi ré­szünk ebben az eredményben? — A szűkebb haza gyara­podását kifejező számok sze­rényebbek, de komoly fejlődést tanúsítanak, mert Tolna me­gye óvodáiban 1972-ben még csak 8060 gyerek elhelyezésére volt mód. Ez évben már 10 711 gyerek felvételét tudták bizto­sítani az intézmények, melyek között újak is vannak, mint amilyen pl. a Kadarka utcai új óvoda Szekszárdon, vagy Tamási nagyközség szintén tár­sadalmi összefogással épített óvodája. A megyében 1973-tól 1974 őszéig 634 ÜJ ÓVODAI FÉRŐHELYET sikerült megteremteni, ami tiszteletet parancsoló eredmé­nye az óvodai hálózat tervidő­szakra meghatározott fejleszté­sének, bár a helyzet még most sem közelíti meg az ideálisát Az mindenesetre komoly előre­lépés, hogy míg megyei vi­szonylatban az elmúlt évben el kellett utasítani hely hányában 981 gyermek felvételét, az idén már az elutasítottak száma nem érte el a négyszázat. Hogy egy-egy település életében mit jelent az 1974. évi gyarapodás, azt jól szemlélteti, hogy míg az elmúlt évben Szekszárdon 193 gyerek nem nyert felvétett óvodába, az idén mindössze 36. A fejlődés természetesen nem egyértelmű mindenütt. Válto­zatlanul súlyos a helyzet Pak­son, Bonyhádon, Dombóvárott és Tamásiban. Az viszont ör­vendetes, hogy a helyi taná­csok nincsenek egyedül a gyer­mekintézmény-hálózat bővíté­sének nagy munkájában. Az óvodai létszámmal pár­huzamosan növekszik termé­szetesen az óvónők száma is. Tíz évvel ezelőtt az ország óvodáiban még csak 10 452 óvónő tevékenykedett, ma 16 452, mégis SZÁMOTTEVŐ AZ ÓVÓNŐHIÁNY, ami sajnos számunkra sem is­meretlen gond, noha részbeni megoldást ígér, hogy van óvó­női szakközépiskolánk, mely­nek első végzősei jövőre hagy­ják el az Iskolát. Ma a me­gyében foglalkoztatott óvónők száma megközelíti az ötszázat. A képesítés nélüliek száma 157i Szükség lenne még egy óvónő­képző szakközépiskola létesí­tésére. Az óvodai helyek gyarapo­dását összevetve az igények­kel, az elmondottakból még mindig az tükröződik, hogy változatlanul szükség van a társadalmi összefogásra, hiszen amint végzünk a mennyiségi fejlesztés sürgető feladataival, a minőségi fejlesztés tenniva­lói következnek. Elsősorban a tárgyi feltételek javítása. Egy országos felmérés során a munkában részt vevő szakem­berek 116-FÉLE ÓVODAI ESZKÖZ MEGLÉTÉT ÉS HIÁNYÁT állapították meg. Tolna me­gyében is bőséges még a hiánylista, de mint ezt a Pe­dagógus-szakszervezet megyei bizottsága megállapította: az utóbbi 3 évben óvodáink fel­szereltsége többet javult, mint ezelőtt 8—10 év alatt. Hogy mégis milyen sok a tennivaló arra utaljon egy ismét csak országos adat: 100 óvodánk kö­zül 39 rendelkezik magneto­fonnal vagy lemezjátszóval. Televíziója az egész országban 300 óvodának van. De „hiány­cikk” a kvarclámpa, a test­súlymérleg, a magasságmérő is. A hiányokban természete­sen gazdálkodási tényezők is szerepet játszanak. Megyei vi­szonylatban pl. nagy eltérést mutat-az óvodák költségvetése és az óvodák ellátottsága. De akad olyan gond is, hogy az óvodai matematikaoktatáshoz szükséges, Minimat készüléket a TANÉRT — mely az okta­tási minisztérium vállalata — 28 000 forintért forgalmaz- za.(!?) Mindenféle vonatkozás­ban sok tehát ami reánk vár, mert van még bőven a meny- nyiségi fejlesztés terén dol­gunk, de már most több fi­gyelmet, s a lehetőségekhez mérten több anyagi eszközt kell fordítanunk a felszerelés javítására — mondotta végül Hegedűs Józsefné, akitől meg­tudtuk, hogy említett ülésén a Pedagógus-szakszervezet me­gyei bizottsága foglalkozott még az óvónők élet- és mun­kakörülményeinek elemzésé­vel, valamint az utánpótlás biztosításának kérdéseivel is. Szocialista brigádok a Láng Gyárban Huszonegy szocialista brigád vesz részt a szocialista mun­kaversenyben, közülük 10 bri­gád már a korábbiakban elér­te a megtisztelő címet. A Láng műszaki szocialista bri­gád a bronzjelvény, a Már­cius 8. és a Minőség pedig a szocialista brigádzászló tulaj­donosa. összesen 225 brigád­tagunk van. Értékelésük negyedévenként történik. Nem egymáshoz ha­sonlítják a brigádokat, hanem önmagukhoz, saját fejlődésük, többlettevékenységük alapján értékelik a munkájukat. Ez. évben a vállalások a XI. párt- kongresszus tiszteletére indított munkaverseny szellemében történtek. A III. negyedév során 11; brigád munkája felett meg a szocialista brigád szintnek. A daruvezetők Tyereskova bri­gádját, a Lenin lakatosbrigá­dot és az üzemvezetés Fáklya brigádját emelte ki az értékelő bizottság jutalmazásra. Legutóbb az anyagosztály dolgozói November 7. néven alakítottak szocialista címért küzdő brigádot. OSZLÁNCZ1 JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents