Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-26 / 251. szám
1 t r } * Elutaztak tambovi vendégeink El nyugatnémet kancellár hétfőn utazik a Szovjetunióba r (Folytatás az 1. oldalról) ra reggeli órákban Budapestre utazott, ahonnan repülőgéppel folytatják útjukat Moszkvába, majd Tambovba. Elutazásuk előtt N. M. Liszi- cin, a küldöttség vezetője nyilatkozott lapunknak. A megyénkben eltöltött öt -napról a következőket mondotta: — Nagy örömmel tettünk eleget a Szakszervezetek Tóira megyei Tanácsa meghívásának. Igen jó benyomásokkal és tapasztalatokkal térünk haza. Otthon széleskörűen tájékoztatjuk majd a szakszervezeti tagokat mindazokról, amiket itt, az önök megyéjében láttunk, hallottunk, tapasztaltunk. A program nagyon jó volt. Voltunk üzemekben, gyárakban, állami gazdaságban; a paksi járási pártbizottságon, a lengyeli szakiskolában, megnéztük Szekszárd város szép központját, ízelítőt kaptunk a megye fejlődő iparából, építőiparából, mezőgazdaságából és jólesett tapasztalni: a megyében mindenütt serényen dolgoznak. És ami igen tetszett: mindenütt jó minőségű árut termelnek. Az üzemekben, a mezőgazdaságban találkoztunk a szocialista brir gádok tagjaival, vezetőivel, akik elmondták, milyen vállalásokat tettek az MSZMP XI. kongresszusának és Magyarország felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére. Vállalásaikat becsülettel teljesítik is. Kellemes volt hallani, hogy a szocialista munkaversenyben, amelyet a szakszervezeti bizottságok irányítanak, milyen szép eredményeket értek el mindenütt, ahol jártunk. Találkozásaink, beszélgetéseink során megerősödött bennünk; Magyar- országon, így Tolna megyében is, a szocialista brigádok szerepe óriási a kollektív szellem kialakításában, a szabad idő hasznos eltöltésében, a művelődésben. — Delegációnk tagjait mindenütt nagy-nagy szeretettel, barátsággal fogadták. Mindenütt éreztük, hogy barátok, testvérek között vagyunk, hogy egy célért küzdünk, egy úton haladunk. Azon leszünk, hogy e testvéri kapcsolat a jövőben még jobban szélesedjék, erősödjék — fejezte be nyilatkozatát N. M. Li- szicin. Bonn, Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn kezdődik meg Helmut Schmidt szövetségi kancellár négynapos hivatalos látogatása a Szovjetunióban. A nyugatnémet kormányfőt elkíséri útjára külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher is és a küldöttségben számos tekintélyes gazdasági személyiség is helyet kapott. Az előzetes program szerint Schmidt és kísérete hétfőn reggel 9.10-kor indul útnak a kölni repülőtérről, ahonnan a kora délutáni órákban érkezik meg Moszkvába. A kancellár pénteken a „PPP” szociáldemokrata sajtószolgálatnak adott nyilatkozatában kijelentette: moszkvai utazásának legfőbb jelentőségét abban látja, hogy véleményt cserélhet a szovjet vei zetőkkel, mindenekelőtt Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával. A látogatás célja elsősor* ban a kölcsönös tájékoztató* — mondotta — nem pedig az, hogy kész szerződésekkel térjen haza. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok fejlődése már olyan szintre jutott — mondotta a kancellár — amikor mindkét oldalon ki kell egészíteni az ismereteket. Az ARD nyugatnémet tele^ víziónak adott interjújában a kancellár kifejtette: célja az, hogy a jövőben rendszeressé váljanak a szovjet—nyugatnémet konzultációk. Ilyen konzultációk honosodtak meg például a Szovjetunió és Francia-; ország között is. nmwm Az olasz hadüovminiszter az újfasiszta ouccsk sér etekről f BUKAREST A román szocialista hadsereg megszületésének 30. évfordulója alkalmából csütörtök este ünnepi gyűlést tartottak Bukarestben. Az elnökségben Nicolae Ceausescu államfő, az RKP főititkára és más román vezetők ^mellett helyet foglalt A. T. Altunyin vezérezredes, szovjet honvédelmi miniszter- helyettes, a Szovjetunió hőse, az ünnepségre érkezett szovjet katariad küldöttség vezetője. . BUDAPEST Dr. Friedrich Frőlichsthal, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete hazájának nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a pagykövetségen. Róma, Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti; Andreotti hadügyminiszter megtartotta nagy érdeklődéssel várt beszámolóját a képviselőház nemzetvédelmi bizottságában az 1970-es újfasiszta puccskísérletről, az elhárító szolgálat (SÍD) ezzel kapcsolatos tevékenységéről, és arról a tájékoztatóról, amit a miniszter az ügyészséghez juttatott el a különböző újfasiszta puccskísérletekről. A tájékoztató alapján az ügyészség jelenleg nagyszabású vizsgálatot folytat, amelyben bűnvádi eljárás alá volntak több magas rangú tisztet, s vizsgálat folyik Miceli tábornok, a hírszerzés és elhárítás volt vezetője ellen is. Megszűnt az árvízveszély Heves megyében Heves megyében péntekre megszűnt az árvízveszély: levonult a hegyi patakok több napon át tartott áradása. A Heves megyeiek figyelme a patakokról most a megyét ■ szegélyező Tiszára irányul, ahol napról napra növekszik az árhullám. Poroszlótól Kisköréig már víz borítja az árterületet, de a környékbeli lakosság nincs veszélyben. A Tisza Kisköre feletti szakaszán csütörtökről péntekre virradó éjjel, reflektorok fénye mellett megkezdte a Sajóról érkező „olajár” elleni védekezést a budapesti és a szegedi vízügyi igazgatóság két speciális osztaga. A folyó teljes szélességében merülőfalat építenek, majd uszályokból nagy mennyiségű perlitet hintenek a víz felszínére. A könnyű anyag magába szívja a* olajat, a víz áramlása azután kisodorja a partokhoz, ahonnan nagy teljesítményű szippantókocsikkal távolítják eL » Múzeumi hónap: Múzeumigazgatók tanácskozása Szekszárdim X múzeumi hónap utolsó két napján, október 30-án és 31-én kerül sor a Dunától keletre fekvő megyék múzeumigazgatóinak tanácskozására a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban. Idáig tíz igazgató, továbbá a minisztérium múzeumi főosztályának képvi1974. október 26. selői jelentették be részvételüket. A tanácskozás témája: „A múzeumi normatívák kidolgozása.” A laikusnak nem túlságosan érthető cím mögött az rejlik, hogy az ország múzeumainak már van jó ügyrendi és nyilvántartási szabályzata. Az éves tervezés realitását segítenék azontfen bizonyos alapnormák megállapításai is, olyan vonatkozásban, hogy egyes ásatások, gyűjtési feladatok megvalósítása mennyi időt és várható költséget igényel. Andreotti beszámolója lényegében megerősítette mindazokat a sajtóértesüléseket, amelyek ezzel kapcsolatban már napvilágra kerültek. így elsősorban azt, hogy 1970. december 7-én éjjel a Borghese herceg vezette „nemzeti front” nevű fasiszta szervezet valóban államcsínyt kísérelt meg, emberei egy időre elfoglalták a belügyminisztériumot. A puccskísérlet után, 1971. tavaszán lefolytatott vizsgálat eltussolta a történteket, jelentéktelennek „operett-szerűnek” állítva be, holott „nem lebecsülendő veszélyt jelentettek az államra” — jelentette ki Andreotti. A miniszter megerősítette azt is, hogy a közelmúltban is számos kísérlet történt szélső- jobboldali felforgató csoportok részéről az államrend megdöntésére. A tervek között zűrzavar, pánik előidézése, terrorakciók szerepeltek, többek között az, hogy radioaktív anyaggal megfertőzik a vízvezetékeket. (Egy csoport e célból ilyen anyagokat lopott egy atomfizikai kutatóintézetből.) Mindezt a biztonsági szervek, s főként a SÍD (ébersége leplezte le, hiúsította meg — jelentette ki Andreotti, aki — bár elismerte, hogy a szervezkedésekben részt vettek katonatisztek is — tagadta, hogy a hadseregen belül jobboldali politikai mozgalmak, vagy törekvések élnének. Andreotti beszámolója egyetlen új tényt sem közölt a parlamenttel, a közvéleménnyel,’ és főként nem beszélt a politikai felelősségről, arról, hogyan következhettek be az újfasiszta puccskísérletek, hogyan szervezkedhettek éveken át ezek a csoportok, és miért csak most, négy évvel a történtek után derül fény tetteikre. A vitában a baloldali képviselők rámutattak minderre, hangsúlyozva, hogy nem hallgatható el a biztonsági szolgálat és az Andreottit megelőző miniszterek (a szociáldemokrata Tanassi) politikai felelőssége. Boldrini, a képviselőház kommunista alelnöke, az eddigi módszerek gyökeres felülvizsgálatát, átszervezést, a biztonsági szervek politikai ellenőrzését sürgette. «iiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiimmimiiiiimmmiiiiiiiimiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiuur Az önmegvalősulás útja Egy szakember beszél a munkájáról ii. Gyakran halljuk» mondjuk: hazánkban napjainkban a lehetőségek sokasága kínálja magát, hogy az alkotó kedvű, a vállalkozó szellemű emberek kibontakoztathassák tudósukat, tehetségüket, képességeiket Mindezt úgy véljük, az a beszélgetés is bizonyítja, amelynek során Lakatos Csaba megismerteti olvasóinkkal a termelési rendszerek lényegét s egyúttal „vallomást” tesz a szakma szeretetéről, a hivatás- tudatról, az önmegvalósulás élményérőL — Az egyetem «tán, friss diplomával hova készült? — Hát az az igazság, hogy határozott szándékom akkor még nem volt. Egyetemre készülve, túljelentkezés lévén, nem mindig az határozza meg, hogy az ember hova akart menni, mi akart lenni, hanem a lehetőség. Oda iratkoztam, ahova bejutottam. Helyesebb lett volna, ha erdőmérnöknek iratkozom, mert a famíliában nagyapám is az volt. Végül is úgy érzem, az egyetem arra jó elsősorban, — ez az én véleményem — hogy egyfajta készséget adjon és kényszerítse az embert arra, hogy öt éven keresztül használja a fejét. Bizonyos vizsgákat le kell tenni, bizonyos dolgokat meg kell tanulni. Visszagondolva azokra a vizsgákra, amelyeket jelesre letettem, nagyon kevés dologra emlékszik az ember. Az elmepallérozásban van szerepe az egyetemnek: megtanítják az embert gondolkodni. Ilyen szempontból jobb volt még a régi egyetem, amikor nem arra törekedtek, hogy részletekbe menő apró kis szaktárgyakat iktassanak be, hanem inkább az alapjait igyekeztek a témáknak megtanítani, és az embereket gondolkodásra nevelték, hisz az életben úgyis annyi új és ,más probléma jön elő, amit nem lehet megtanulni. Visszatérve: any- nyiban függ ez az eszmefuttatás össze a mai dolgainkkal, hogy például gyerekkoromban még lóval szántottak, most meg már háromszáz lóerős traktorral. Ehhez hozzá kell nőni. Bábolnáról és innét is volt már szerencsém fejlettebb, mechanizáltabb országban járni: Németországban, Amerikában. Ugye ott a gyerek ötéves korában ráül egy kis traktorra, és a füvet nyírja. A tízéves gyerekek úgy jönnek- mennek a traktorral, mintha öregek lennének. Együtt nőnek föl a géppel. Falun laktam; édesapám meghalt a háborúban. A nevelőapám, a második apám agrármérnök volt, illetve keszthelyi gazdász. Ilyen szempontból van valami gaz- dász-hagyomány a családban. De inkább a saját tapasztalataim vittek engem erre a területre. Az érdeklődési köröm is, meg az, hogy itt lehet mit tenni. — Az egyetem után hova került? — Megmondom: messziről kerültem a mezőgazdaságba, de ezt nem szívesen publikálom. Egyetem után Tatán, a textiliparban dolgoztam, de nem kaptam lakást. Egy újításomért kaptam 24 ezer forintot, az' sem ment simán, az ottani szituáció kicsit meg- mérgeződött, aztán Bábolna nincs messze Tatához, és egy karácsony este, nagy mérgemben beültem a kocsiba és elmentem Bábolnára. Ott Erdélyi Miklóst — most vezérigazgató-helyettes — elkaptam az utcán, mondtam neki, hogy idejövök dolgozni. Két perc alatt megegyeztünk fizetésben, mindenben. Két hét múlva már Bábolnán, faipari üzemvezető voltam, egy évig. Utána lettem baromfis. Kíné-
