Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-23 / 248. szám
Tejtermelés, felvásárlás, feldolgozás Leltei hatmillió literrel több! Kilenc hónap alatt: 21604 mázsa sajt A tejipar helyzete jó. A mezőgazdasági üzemekben sorra lépnek termelésbe a tejgazdaságok, egyre több jó minőségű tejet küldenek az üzemekbe. S túljutottunk már azon a hullámvölgyön is, amikor azt hitték a szakemberek, soha nem lesz a lakosság tejfogyasztása a kínálattal és az egészséges táplálkozással arányban. A Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, dr. Simka István másfél hete tájékoztatta a hazai sajtó képviselőit a tejipar helyzetéről. Lapunk munkatársa Szogeti Jánossal, a Tolnatej igazgatójával beszélt. — Tehát, úgy ítélhetjük meg, hogy az év kilenc hónapja kedvezett a tejiparnak. — Igen. Célkitűzéseinket meg tudjuk valósítani. Biztosítottuk a mezőgazdaság által termelt tej átvételét, feldolgozását és eredményesek a forgalom növekedésére tett erőfeszítéseink is. Az év első kilenc hónapjában a következő számok érzékeltetik munkánkat: A lakosság ellátására adtunk 23 715 hektoliter csarnoki tejet, 24 776 hektoliter kannatejet, az 1/1-es zacskós tejből 46 401 hektolitert, az 1/2-es zacskós tejből 14 914 hektolitert, az 1/5-ös poharas tejből 843 hektolitert küldtünk a fogyasztóknak. A bázis időszakban 65 511 hektoliter üzemi tejet forgalmaztunk, terveztünk idén a kilenc hónapra 74 000 hektolitert és forgalmunk 86 934 hektoliter volt. Ezen kívül a fővárosba Is szállítottunk 92 700 hektoliter tejet. Készítettek üzemeinkben 18 000 mázsa trappista, 2586 mázsa edámi, 696 mázsa óvári és 322 mázsa köményes sajtot. Persze az igazsághoz tartozik, hogy volt miből ennyiféle tejterméket gyártani. A különféle tejtermékek gyártásához az üzemeltbe szállítottak 567 791 hektoliter tejet, körülbelül ötmillió literrel többet, mint a megelőző évben. Az 1972. évi kormányhatározat ösztönző hatására javultak a szarvasmarha-tenyésztés feltételei, ennek nyomán növekedhetett a termelés és felvásárlás. Tolna megyében az összes tejet felvásárolták, tehát a tejtermelő gazdaságoknak nem voltak értékesítési gondjaik. A termelőszövetkezetek az elmúlt év azonos időszakában 298 344 hektoliter, idén pedig 340 747 hektoliter tej pt küldtek a Tolna megyei vállalat feldolgozó üzemeibe. A háztáji gazdaságok és az állami gazdaságok szállították a többi alapanyagot a tejiparnak. Különösen a Paksi Állami Gazdaságból, a Hőgyészi Állami Gazdaságból, a szakcsi termelőszövetkezetből érkezik a feldolgozó üzemekbe kiváló minőségű tej. A tejet a vállalat korszerű tartálykocsikkal szállítja az üzemekbe. A gazdaságok legnagyobb része tárolja, hűti a kifejt tejet, de természetesen ezért az ipar fizet, hektoliterenként 8.67 forintot. A\termelőüzemek korszerűsítése évek óta rendszeresen tart. Bár ez ideig kevés pénz állt rendelkezésre e célra, az üzemek feldolgozó- és hűtő- kapacitása legtöbb helyen a korszerű technológiai követelményeknek megfelel. A legjelentősebb korszerűsítést Dom- bóvárott hajtották végre, tej- porítóval bővítették a hagyományos gépparkot. A Tolna megyei üzemek naponta valamivel több, mint kétszázezer liter tejet tudnak feldolgozni. Előfordult már, hogy egy nap 247 ezer liter tejből kellett különféle terméket készíteni. A tejfeldolgozás gépesítésének fokozása azonban csak úgy történhet, hogy a rendelkezésre álló mennyiséggel arányban legyen, tehát célszerűbb inkább tejtárolókat építeni, ahonnan a gépekhez szükséges mennyiséget le tudják engedni, azaz a folyamatosabb termelés elérése a cél. Ennek érdekében Szekszárdon és Dombóváron építenek majd jövőre tejsilót. Az ipar tehát készen áll a felkínált tejmennyiség feldoli gozására. Ebből következik, hogy a lakosság ellátása érdekében további intézkedések is történtek. A cél, hogy több tejet fogyasszunk, egészségesebben táplálkozzunk. így például jövőre már forgalomba hoznak zacskós írót is — a fővárosban igen kedvelt ez az ital. A jövő évben körülbelül kétmillió literrel több tejet vásárol fel a Tolna megyei vállalat, mint idén. Fogyasztói tejből 5,3 százalékkal — az országos terv 3,6 százalék növekedést ír elő —, többet küldenek az üzletekbe, mint idén. Az ízesített tejkészítményekből, — kakaó, puding stb. — 16 százalékkal többet, a savanyított tejtermékekből 36, tejfölből 5,5, vajból 4,0, sajtból 6,0, túróból 7,0, porított tejtermékekből 13 százalékkal készítenek többet, mint 1974-ben. Négyféle sajtot gyártanak jövőre is: trappistát, edámit; óvárit és köményest. Tervezik, hogy növelik a társvállalatoknak és a fővárosnak szállítandó tej és tejtermék mennyiségét is% Tolna megye igen jó minőségű árut küld a fővárosba is, csakúgy a „hazai” üzletekbe. A tejipari tröszt vállalatai közötti versenyben például Tolna megye az év első kilenc hónapjának eredményei alapján harmadik volt. Szigeti János elmondotta, hogy a vállalat üzemeiben a dolgozók nagy lelkesedéssel végzik munkájukat. Sikeres a kongresszusi verseny is, s ennek hatására születnek olyan jó eredmények Tolna megyében, amilyenek elérésére a verseny kezdetén a szocialista brigádok és az egyéni versenyzők vállalkoztak. PÁLKOVÁCSJENŐ Foto: Gottvald Károly NEB-vizsgá!af Cigányok Magyarországon és Tolna megyében Az 1300-as évek végén egy új népcsoport jelent meg Magyarországon. Dél felől jöttek, a Balkán-félszigetrőL Oda Indiából kerültek, ahonnan még az ötödik század tájékán vándoroltak ki. Régebbi történelmükről semmit sem tudnak, nsm lévén hagyományőrző nép. Önálló nemzeti kultúrájuk nem alakult ki, sok elemet vettek át a balkáni népek kultúrájából. A múlt században tisztázta a nyelvtudomány, hogy nyelvük indiai nyelv, noha ma már éppúgy nem értik meg az indiai beszédet, mint a magyarok a finn, vagy az észt szöveget Cigányok. Hazánkban számukat valamivel többre mint háromszáz- ezerre becsülik, a valóságos ézám ennél — feltehetőleg — magasabb. Nemzetiségnek semmi esetre sem tekinthetők, talán népcsoportnak lehet nevezni őket. Mintegy kétharmaduk, nyelvében már elma- gyarosodott, s csupán életmódjuk, arcvonásaik és származásuk tudata — s nem utolsósorban a környezet megítélése — bizonyítja őket cigányoknak. A cigány nyelvet gyakorlatilag már csak az úgynevezett oláh cigányok beszélik. E cigányok az egykori Románia területén egészen 1857- äg rabszolgák voltak, ekkor törölték el Romániában a rabszolgaságot, ,s a felszabadult cigányok menekülésizerűen el- özönlötték; Erdélyt és a történelmi Magyarország egyéb területeit. Ök voltak az úgynevezett vándor-, vagy sátoros cigányok. Ma már hazánkban nincsenek vándorcigányo'k, akiknek egyetlen lakásuk a szekér, vagy sátor volna. A koldulással, j övendőmondás- sal, stb. foglalkozó cigányok közülük kerültek ki (kis számban kerülnek ki még ma is), az úgynevezett magyar, vagy muzsikus — tehát elmagyaro- sodott — cigányok ezt a pénzkereseti lehetőséget megvetik, s elhatárolják magukat az úgynevezett oláh cigányoktól. Persze, ugyaoez az érzés a másik oldalon is tapasztalható. Mindkét csoport tagjai megtalálhatók az ország úgyszólván egész területén. Megyénkben mind a két csoport tagjai elég magas számban fordulnak elő, sőt még egy különálló, kisebb csoport egyes családjai is. Ezek az úgynevezett beás — közérthetően teknővájó cigányok — akik a magyar mellett románul beszélnek, cigányul már nem is tudnak. Annak nincs különösebb jelentősége, hogy ők magukat oláh cigányoknak mondják, a szakiroAz utóbbi időben, különösen a párt Politikai Bizottságának 1961-ben megjelent határozata után javultak a cigány lakosság élet- és munkakörülményei. Fejlődött társadalmi beilleszkedésük is. Ugyanakkor ki kell mondani azt is, hogy mind riasztóbb a különbség a cigányság elmaradott rétegeinek életszínvonala, életmódja, kulturáltsága és a nem cigány rétegek helyzete között. Ennek egyik oka abban van, hogy a cigányság szaporodásának aránya jelentősen nagyabb, mint a helyzetük javítását célzó intézkedések hatása. Nagymértékben nehezítik a cigány lakosság beilleszkedését a még meglévő kölcsönös Országosan jelenleg a 15— 59 éves cigány férfiak háromnegyede állandó, közel hat százalékuk ideiglenes munkaviszonnyal rendelkezik. Á nőknek mintegy harminc százaléka kereső. Ennek a számnak értéke csak akkor mérhető igazán, ha figyelembe vesszük, dalom pedig „román” cigányoknak nevezi őket. Ami nyelvüket illeti, rendkívül szegény, összesen mintegy 1200 cigány szót tartalmaz, s ebbe beletartoznak a különböző kölcsönszavak is. Mindennapi szókincsüknek ez hozzávetőlegesen tíz százalékát teszi ki, a többi szót a magyarból, illetve a mindenkori ország nyelvéből veszik át a cigányok. (Megjegyezni tartom kötelességemnek, hogy a történeti adatokat Vekerdi József írásából vettem át, amely egy nagyobb lélegzetű tanulmány kivonatolt része.) előítéletek. A cigányokat nem mindig vonják be olyan szervekbe, ahol döntenek róluk, de az igazsághoz tartozik az is, hogy a cigányok maguk sem sietnek önmaguk segítségére, sőt bennük legalább olyan erős az elzárkózás, mint a magyaroké velük szemben. Pontos számokkal nehéz lenne szolgálni, legfeljebb néhány évvel ezelőtti megállapításokra támaszkodhatunk, azonban feltételezzük, hogy a helyzet lényegesen nem változott az elmúlt tíz év alatt, legfeljebb a cigány lakosság száma növekedett. Ami a rétegződést és a különböző kategorizálást illeti, számottevő változásra nem került sor. hogy 1961-ben lényegében egy- harmad—egy harmad—egy harmad volt az arány az állandó alkalmazottak, az időszaki dolgozók és a nem dolgozók viszonyában. A mai keresők zöme, hatvan százaléka, az építőiparban, valamint rakodó- és szállítómunkásként dolgozik, illetve takarító és segédmunkásként. Tizenhárom százalék pedig a mezőgazdaságban, nem kvalifikált munkaterületen. Az összes mezőgazdaságban foglalkoztatott Cigányoknak csupán öt százaléka termelőszövetkezeti tag. A cigány lakosság 78 százaléka, falun él, ahol a fő foglalkozási lehetőség a mezőgazdasági munka. Ugyanakkor a rohamos technikai és technológiai fejlődés mindinkább képzett munkaerőket kíván. A cigányok azonban általában nem ilyenek, hanem csak primitív feladatok ellátására alkalmasak. Nem csoda tehát, ha a termelőszövetkezetek egyre kevéssé igénylik a cigányok munkáját, a cigányok ezért elvándorolnák az iparba, azokra a területekre, ahol a segédmunkaerő ma még nélkülözhetetlen. És még egy ok: a cigányok termelőszövetkezetektől vajó távolmaradása nem kis mértékben a tsz-vezetők és -tagok ellenérzésének, előítéleténeit is következménye. Falun ugyanis az előítéletek jobban élnek mint városban. Egy központi bizottsági felmérés joggal állapíthatta meg, hogy „az elmúlt 10—12 év során a falun élő cigányok egyre inkább az ipari munkahelyek felé törekedtek, mert a megnyíló ipari munkaalkalmak a cigányoknak nemcsak biztos jövedelmet jelentenek, hanem az egyenjogúság elnyerésének jobb lehetőségét is.” Az állandó munkáviszonyban álló cigányok egy részéről elismerően nyilatkoznak magyar munkatársaik, vezetőik. Növekszik a törzsgárda- tagok száma a cigányok körében, s már számos szocialista brigádban is találunk belőlük. Ami az idénymunkát vállalókat illeti, lényegesen rosszabb a helyzet (Folytatjuk) \ LETENYEI GYÖRGY fl bejáró kisdiákokért Megyénkben csaknem negyW ven körzeti általános iskola működik. A körzetesítés célja, — amint ismeretes —, a korábbinál magasabb színvonalú oktatás. A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság újabb közérdekű vizsgálata azt célozza, hogy az új intézkedés minél eredményesebb legyen. Ennek érdekében vizsgálja — többek között — a népi ellenőrzés, milyen volt a körzetesítés előkészítése, miként alakultak a szaktárgyi oktatás személyi és tárgyi feltételei. A vizsgálat témavezetője Völgyes Árpád, a szekszárdi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója. A szülők segítségét is kéri a népi ellenőrzés a vizsgálathoz. A megyei NE8 félezer kérdőíven tudakolja, hogyan alakult a bejáró kisdiákok életrendje a körzetesítés bevezetése óta. Még az is érdekli a népi ellenőrzést, hogy a bejárók részt vesznek-e szakkörök munkájában, hogy naponta mennyit kell gyalogolniok. A kis jövedelmű, nagy családok körében — feltehetően —. nem eléggé ismert, hogy az állam kész osztozni a bejárás anyagi terheiben. Azok a családok, amelyekben az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem haladja meg a hétszáz forintot, és ahol a bejárás költsége havi tizenöt forintnál több, a községi tanács útján segélyben részesülhetnek. A tanács a segélyt a körzeti iskola igazgatójának javaslata alapján negyedévenként adja. A segélyezés a tanács számára nem okoz megterhelést, mivel az állami forrásból biztosított. A vizsgálat Szekszárd kivételével, megyénk egész területére kiterjed. 1974. október Z3t Élet- és munkakörülményeik A férfiak háromnegyede rendszeresen dolgozik A szekszárdi üzemben töltik zacskóba a megyében forgat lomba kerülő tejet.