Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

Két játékos, két ütő, egy labda.» A tollaslabdáról Két játékos, két ütő és egy tollas­labda, amely ide-oda röpköd a le­vegőben — tulajdonképpen ennyi a szabálya ennek a kellemes időtöltés­nek. Külön előnye, hogy szabadban, jó levegőn lehet közben az ember. Pályát mindenütt ki lehet jelölni, ahol sík a terepi kertben, téren, strandon. Az indiaiak és a kínaiak már mintegy kétezer évvel ezelőtt ismer­ték ezt a játékot, s az inkák is ked­velték. Schiller is írt róla: „Egyszer játék közben az történt, hogy Cseh­ország királynéjának, nagynéném- nek, egy tollaslabda repült a szemé­be” — olvasható a Don Carlosban. Liselotte Müller asszony, az NDK Tollaslabda Szövetségének főtitkára elmondja, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaságban 394 egyesület­ben 13 480 játékos űzi ezt a sportot, .versenyszerűen. Mi a helyzet az utánpótlással? — Biztató, sőt egyre jobb. A tol­laslabda néhány év óta szerepel a spartakiádok versenyein és a részt­vevők száma is évről évre nő a me­gyei és a járási spartakiádokon. 1972-ben 15 380 játékos vett részt a tollaslabda-versenyeken, 1973-ban pedig már 18 866 ifjú versenyzőt tar­tottunk nyilván. Mi a szövetség véleménye a »vad" tollaslabdázókról ? — Mi inkább üdülést és kikapcso­lódást kereső sportolókról beszélünk. Munkánk arra összpontosul, hogy széles bázist teremtsünk a tollas­labdának. És most, amikor az em­berek túl keveset mozognak, nagy jelentősége van minden olyan sport­nak, amelyhez könnyű megteremte­ni a feltételeket.», (BUD APRESS—PANORÁMA) Csák a fantasztikumok birodalmában Egy nagy könyv­kereskedésbe belép egy férfi és megkér­dezi.­— Megkaphatnám a „Tanulmány a fér­firől, aki uralma alá hajtotta az asszonyt” című hönyvetí — Hogyne uram, szíveskedjék átfárad­ni a fantasztikus könyvek osztályárai A „határsértő" cobolyok Az omszki tajga tősgyökeres lakói, a cobolyok, az Irtis bal partján — a nyíresekben és rezgőnyária- erdőkben — újabb területeket hódítanak meg. Ezt a ritka jelenséget a vadgazdálkodók azzal magya­rázzák, hogy a szigorú vadvédelmi törvények eredmé­nyeképpen az utóbbi három évben a cobolyok szá­ma a kétszeresére növekedett. Viszonylag még a közelmúltban — az évszázad elején — is, a féke­vesztett, kíméletlen vadászás következtében a szi­bériai tajga legértékesebb prémes állatkáját a ki­pusztulás veszélye fenyegette. Az átgondolt vadvédelmi törvények végrehajtá­sának eredményeképpen a Szovjétuhiőbaii, számos szárazföldi és víziállatot mentettek meg $ k* hálástól és kezdték el szaporításukat. (BUDAPRESS—ÁPN) Vigyázat, Mars-lakók! Megszokott dologi hogy a mosóport tartal­mazó dobozokba a gyár­tó cég színes játékkár­tyát, vagy apró, mű­anyag játékot rejt. Ami­kor azonban a francia- országi Eu-ban monsieur Prim kinyitott egy mo­sóporos dobozt, és abban több száz bankjegyet talált, némileg meglepő­dött. A kereken 15 ezer frank mellett volt egy biztosítási kötvény is. Azonnal elvitte a pénzt a rendőrségre, amely a kötvény alapján felku­tatta a tulajdonost. Á dolog háttere a követkéz ző: a pénz tulajdonosa nagyN lelkesedéssel kö­vette a Megszűnők című tv-sorozatot, amely ar­ról szólt, hogy a Mars­lakók megszállják a Földet. A film olyan mély benyomást gyako­rolt a lelkes tv-nézőre, hogy megtakarított pén­zét biztonságba akarta helyezni. Tekintettel ar­ra, hogy saját lakását nem tartotta elég biz­tonságosnak, az az ötle­te támadt, hogy minden pénzét beteszi egy mo­sóporos dobozba. A do­bozt azután becsempész­te monsieur Prim mosó­konyhájába. A szórako­zott ember ezután tel­jesen megfeledkezett ar­ról, hová Is rejtette va­gyonát. \ Férj gyűj temény Van, aki bélyeget gyűjt, van aki férjet. A 48 éves Dél-Afrikában élő kanadai származású Clarie Happe már nem kevesebb, mint 8 boldo­gító igent mondott ki. Szeptember 30-án meg­dönti egyéni rekordját, mert feleségül megy Johannes Francios Van Loggenberghez, aki még eddig sohasem volt nős. A hölgy beutazta a fél világot és szinte vala­mennyi útjáról egy-egy férjjel tért haza. Három amerikai, két dél-afri­kai, egy angol, egy skót és egy holland férje volt. i,Valahányszor férjhez megyeié " r— monya a hölgy —', a legjobb szándék vezérel. Aztán mindig közbejön valami. „.** Háromdimenziós mozi Á japán Hitachi cég megvalósította á három- dimenziós mozi álmát: kísérleti színes holografikus filmezőberendezést állított elő. A holografikus film minden kockája három: egy piros, egy kék és egy zöld hologrammot tartalmaz. Ha a filmen piros, kék és zöld lézersugarat bocsátanak keresztül, a vásznon színes térbeli kép keletkezik. A szakem­berek úgy vélik, hogy az új készüléket az orvos- tudományban, a reklámiparban és az oktatásban lehet majd hasznosítani. Tizennyolc kutya-WC Albert Wassard koppenhágai polgármesternek a tisztaság a mániája: miután korszerű fel­szerelésekkel látta el az utca­seprőket, úgy döntött, hogy 46 000 koronás befektetéssel 18 fcutya-WC-t létesít és más-más városré$«ekb«ai» kéttűsébe® üres térségről van. szó, amely­nek középért élénk színűre fes­tett faoszlop áll. Ezeket a kutya- WC-ket a város különböző ,,stra­tégiai'* pontjain helyezik el, s így elkerülik a város szennye-. Kincs, aki tartsa —- Mondja uram, miért olvas bele az újságomba. Nincs pénze- újságra? — kérdezi a - viUatmosa* az egyik utas. ■— Pénzem volna, de nincs, aki tartsa nekem az újságot! A szabály, az szabály! ' Egy teljesen kopasz nürnbergi fürdővendé­get a strandon fürdő­sapka viselésére köte­leztek, Ezzel „váltotta meg" a belépődíjat szép hosszú szakállá-i nak. Hiába a szabály, az szabály! í - \ Mesterséges Nap Speciális lencsékből összeállított . mestersé­ges „napot” függeszte­nek majd fel egy hatal­mas, ugyancsák mester­séges égboltra, s . a nap ezen fog haladni, miköz­ben útját a tudósok el­lenőrzik. A mesterséges naplaboratórium, ame­lyet jelenleg építenek Moszkvában, azt a célt szolgálja, hogy kikísér­letezzék: az új városok a nap különböző idő­szakaiban mennyi nap­fényt Hihpnak, s enneK megfelelően hogyan cél­szerű megkonstruálni az ipari és lakóépüle­teket. Ha csupán napi egyetlen órával meg le­het hosszatiítani a ter­mészetes megvilágítás idejét, ezzel évente több millió kilowattóra elek­tromos áramot takarít­hatnak meg. .Szelte” harci reklám A kambodzsai harcok egyik térségében, a 30. számú fő­útvonalnál egy katona különleges felszerelést visel: a sisakjára erősített töltény! ón coal kívánja bizonyítani or 4 szág-wüág előtt, hogy a Lón Nol-rezsim első számú fegy- verszáHitója továbbra is az Egyesült Államok. Luxushotel kutyafelvonóval Arisztotelész Onasszisz felhőkarcolót építtet.Man- hattan szívében, New Yorkban, Onasszisz „Olimpo­sza” njintegy 30 emelettel magasodik a St. Patrick székesegyház fölé. A felhőkarcolóhoz hatalmas függőkertet is építenek. Az építési költségeket kö­rülbelül 90 millió dollárra becsülik. Építenek magánszaunákat, a konyhákba! pedig mikrohúliámú sütőket, stb. Gondoltak arra is, hogy légkondicionált borospincét létesítenek a 28. emeleten! Az egyik személyzeti felvonóban külön részt tartanak fenn a kutyák és más háziállatok számára.:1 •* " ' Érelmeszesedés lazacoknál Az Egyesült Államok­ban a Seattle-ben lévő főemlősközpont kutatói tisztázták a lazacok ívás utáni • tömeges pusztulá­sának okait. Á halak fá­rasztó vándorlásuk vé­gén nem kimerültségtől halnak el, hanem mint • sikerült- egyértelműen megállapítani, érelme­szesedésben. Azoknál az állatoknál azonban, ame­lyeknek sikerül vissza­térniük a tengerbe, az erek veszedelmes elvál­tozásai ismét visszafej­lődnek. A tudósok most megpróbálják tisztázni a túlélő lazacok e meg­lepő regenerálódását, hogy ha lehetséges, a tapasztalatokat az em­beri orvostudományban is fel tudják használni. fdlÉRT TÜSKÉS A -1 KAKTUSZ7 l Eddig azt hitték, hog& ■a tövisek kizárólag a kaktuszt legelni kívánó állatok elleni védekező-: sül szolgálnak, . illetve megakadályozzák a víz elpárolgását a kaktusz­ból. Azóta beigazoló­dott, hogy a tüskék ki­válóan alkalmasak a, levegőben lévő nedves- ség felszívására is. Hei-, delbergi egyetemen dol­gozó tudósok a tüskék felépítését tanulmá­nyozva megállapították hogy a tüskék struktú­rája vagy csöves, vagy sejtes, és a ködből is fel tudják venni a vizet. BIZALOM KÉRDÉSÉ Egy római fényképész névjegykártyáján a kö­vetkezőket olvashatjuk: „Emlékfotó-specia lista. Meg akarja nagyítania családját? Forduljon hozzám bizalommal." Érdekes jelenségre figyeltek fel a tatai Kálvária-domb élő világának kutatói. Időről időre valóságos csi­gainvázió színhelye a régi kőbánya egykori meddőhányójának környé­ke Ilyenkor szinte „kivirágzik” minden fűszál, a kórófélék szára, fehér fürtökben tapadnak a nö­vényzetre az apró termetű puha­testűek. A kutatók által többször is megismételt „népszámlálás” adatai szerint előfordulhat, hogy egy négy­zetméternyi területen ezernél is több példány tanyázott. A Kálvária-domb olykor túlnépe­sedő lakói egyébként közismert faj­tához tartoznak, A közönséges avar­csigáról ((heliceíla obvia) van szó. E melegkeávelő faj egyjke a legszá- razságtűrőbb csigáinknak, s megfe­lelő életíeltételék között másutt is tömegesen fordulhat • elő, azonban nem olyan rendkívüli mennyiségben, mint a tatai Kálvária-dombon. Ami az itteni túlnépesedésnél is érdekesebb: a csigák rapszodikusnak látszó időközökben elhagyják a nö­vényzetet, és a talajon helyezkednek el, majd bizonyos idő elteltével visz- szakapaszkodnak a „rpagasba”, a fű­szálakra. A szeszélyes fel-le mozgás t taz' eddjgi megfigyelések szerint nem csupán - az ^llatqk .1 táplálkozásával függ össze, Feltételezhető, hogy vi­selkedésüket a légnyomásviszonyok,' a páratartalom változása és egyéb időjárási tényezők is befolyásolják. Ha e feltevést a későbbi megfigye­lések igazolják, kiderülhet, hogy ez a csigafajta élő műszerként jelzi pél­dául a páratartalom változását. A „csigavirágos” rét parányi la­kói adott esetben veszedelmes jószá­gok is lehetnek. Úgynevezett köztes gazdái, s így terjesztői a kérődző állatokat elpusztító máj- és lándzsa­mételynek. Meghökkentő az a bioló­giai mechanizmus, ahogy a kóroko­zó az egyébként ártalmatlan puha­testűek felhasználásával támad. A mételyféreg fejlődésének bizonyos szakaszában a csigák testében élős- ködik. Később a csiganyállal a nö­vényzetre kerül, innen pedig a han­gyák szervezetébe. Az így fertőzött hangyák a zöldtakarmánnyal jutnak az állatok emésztőrendszerébe, ahol megkezdik végzetes munkájukat. A Kálvária-dombi csigasereg fér-’ tőzöttségével szerencsére nemigen kell számolni. A terület távol esik a legelőktől, a kórt terjesztő gazda­állatoktól. A fűszálak vándorai így kíméletet érdemelnek, hadd járják békén egyelőre még titokzatos fel­le útjukat. RAB ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents