Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

CSALÁD-OTTHON Front átvonulás majd MINDENKINEK kel­lemetlen közérzetet okoz, de a laopangó betegségben szen­vedőknek valóságos réme az‘ időjárás hirtelen megváltozá­sa, aminek közvetlen okozó­ja legtöbbször a frontátvonu­lás. íme a meteorológussal folytatott beszélgetés rövid összefoglalója: A mi éghajlatunkon az idő­járási frontok kialakulása és ezek mozgása a legfőbb ve­szedelem, bár kétségtelen, hogy sok más természeti té­nyező is hat az emberi szer­vezetre. A frontátvonulás mellett hat az egészséges és beteg ember kedélvállanotá- ra, belső, szervműködésére a naptevékenység, a napfény mennyisége, az évszakváltás. Máiusban és júniusban pél­dául a mi féltekénkén min­den : ember szervezete bizo­nyos megrázkódtatáson megy át. s ez egyes betegségék fel- lobbanását segíti elő. Fur­csa módon ebben az időszak­ban jön létre azonban a leg­több terhesség, de ez idő tájt az elmebetegek és öngyilko­sok száma is nő. Bár pontosan ma sem tud­juk, a légtömegek helycseré­je miért okoz fáidalmakat, de tény, hogv nagyon megérzik a reumások, a derékfájósok, a műtéti heggel bírók. Gyako­ribb ilyenkor az asztmás ro­ham. a trombózis, a migrénes fejfájás. Különösen sokat szenvednek az érzékeny, ideg­rendszerű emberek.' Ka pedig lapoangó betegségijen szen­vednek, ez a frontváltozás ha­tására felszínre kerülhet, fel­lobbanhat. Az orvosmeteorológia elő­rejelzései alapján a men­tők felkészülnek a front­átvonulásokra. Ilyenkor rpeg­A NEM BETEG EMBER is lehet érzékenyebb, vagy kevés­bé érzsjfenv az időjárás vál­tozásaira. Ilyenkor mondja az egyébként jó tanuló, de érzé­keny idegrendszerű diák: tudtam. de elfelejtettem.' Ilyenkor jegyzik meg az em­berek a különben vezetésre te:rmeft főnök háta mögött: ma bal lábbal kelt fel az öreg. A legnagyobb sakkozó­nak is lehetnek érthetetlen ..elnézései”. Tény, hogy a nők fulmzottan érzékenyek az idő­járás»^ is. különösen ped-'g a hónap bizonyos napjaiban érinti őket r-"von kellemet­lenül a frontátvonulás. Poz'tív hatások is előfordul­nak. A hidegfront betörése a vérnyomást rendszerint emeli, a melegfront viszont csökken­ti. Mivel egvik esetben az energ;af°lszah"'jítás átme­netileg fokozódik, a rövid tar­tamú. nagy enerP'ahedohést igénvlő sportok művelői ki­ugróan jó eredményeket ér­hetnek el. A má^ik esetben, am-'kor csökken az anyagcse­re lassúbb a mozgás, a hosz- szú távú, .negv energiát igény­lő sportok űzői „élnek”. Sajnos' azönbaP az idő­járásnak a Szervezetre gya­korolt e két alapvető hatása más területeken , megint sok baijal fenveget. A balesetek halrrlozódásának oka meleg­front esetén a figyelem ellan- kadása. hidegfront esetén a reflexidő megnyúlása. Az egészséges ember szer­vezete alkalmazkodik az idő­változáshoz. A frontok ha­tására változik az oxigénfo­gyasztás, a szívműködés rit­musa, a vérnyomás, az ide­gek ingerlékenysége. De ez az alkalmazkodás az alkattal függően egyénenként más és más. Mindenféle időváltozás­ra érzékenyebb, akinek csök­kent az alkalmazkodóképes­sége. A technika fejlődése, a rohamos városiasodás foko­zott megterhelést ró az em­berre, egyre többen válnak ér­zékenyé. Csökkenti az alkal­mazkodóképességet a sok gyógyszer, a kávé, az alkohol és a nikotin, s így a szerve­zet a meteorológiai változá­sokat egyre nehezebben tud­ja kiegyenlíteni. AZ IDÖJŐRASVÁLTOZŐST és a várható hatásokat ma már e’égg ? megbízhatóan előrejel- zik. A beteg gyógyszerrel, az ideges neurotikus tin».»« bizo­nyos óvintézkedésekkel véde­kezhet. Az ideges ember, aki tudja mázáról, hogy ingatag személyiség, nagy figyelmet kívánó, bonyolult munkához ne fogion. A számára nehe­zen elviselhető front átvonu­lása idején ne üljön volán­hoz, ne kezdje meg az operá­ciót. Az egészséges, ember rend­szerint minden különösebb- megterhelés nélkül éli át a gyors időváltozást, de min­denkinek fokozott óvatosság­ra van szüksége. ‘ Mert sém­imképp sem helyes megoldás egyedül az időjárást okolni az esetleges balsikerekért. Ki- nek-kinek saját feladata ér­zékenységi pontjainak meg­ismerésé, hogy megfelelően felkészülhessen. Front ■■‘köze­ledtével általában fontos a pihenő betartása, a fölösleges megterhelések elkerülése, az életmód rendellenességeinek kiküszöbölése. Holka Vilmos A csecsemő és kisgyermek táplálásáról A harmonikus testi és lelki fejlődés érdekében Tolnai tájakon Sárköz I ÍT"" 2. 3 4 5 6 7 6 9 10 ii w .. 1 (S V“ m 16 ■ 17 m m 1 (6 ÜT“ iü M 21 ■ a H 23 ■ 2~ m n 2.7 ;ÜL 29~ 5o~ 11 a 22“ a 33 W m 36 8 Ü 37 H ŐS 26 40 4} m él 43 m I§ 44 1 is 45 46 VT” 48 WAS IIS 49 50 51 n 5T BT" 1 b=5­a 57 a 58~ M w 60 ü 5T G2. ü a 63 m 64 <Sb m G6> —4: !G7~ 66 1 63 70 ► _ □ 71 Vízszintes: 1. Régi bútorokkal, banya- kemencével, sárközi hímzések és szőt­tesek gazdag mintakollekciójával vár­ja a látogatókat Decs e nevezetessé­ge. 14. Tárgykörök szerint csoportosí­tott szótár q középkorban. 15. Kereszt- gerenda, kereszttartó. 16. A Sárköz ,,fővárosa". 17. Férfinév. 18. Egyforma betűk. 19. A Ludolf-féle szám. 21. Folyadék. 22. Talál; 23. Tölgyek . . . (Arcny János verse). 24. MOP. 26. Kerékpárgumi is megteszi. 29. Római 51-es. 30. Tüzérségi alegység. 32. „Ha majd . . . kosarából / Mindenki egy­aránt vehet" (Petőfi). 33. Lóbetegség. 34. Időszámításunk előtt élt római író, grammatikus. 36. Hajlat. 37. Termé­keny síkság Csehszlovákiában. 38. A sárpilisi népi együttes életre hívója, számos környékbeli népdal és nép- baüadp följegyzője. 42. Füstköd. 44. Igen, oroszul. 45. Hegység a Szovjet­unió és Mongólia határárik 48. Rlbillió. 49. A Nap is ilyen, ha belenézünk. 52. Gyógyszertári pult. 53. Kiejtett be­tű. 54. Tárgykör. 56. Katonai egység. 57. Az 1381-es angliai parasztfelkelés vezére (Watt). 58. Szarvasfajta. 59. Éneklőszócska. 61. . Egyforma betűk. 62. Tiltószó. 63. A méhek lakása. 64. A Sárköz legdélibb települése, 1092- ben I. László bencés apátságot alapí­tott itt. 66. Gyönyörűség, öröm. 69. Ékköves fejdísz, névelővel. 71. Község a Sárközben. Függőleges: 2. ÁO. 3. Armada egy­nemű betűi. 4. Az NSZK legfontosabb hadikikötője. 5. Ami önmagáért van. 6. ZászlódarabI 7. Szovjet repülőgép- típus betűjele. 8. Vendéglői alkal­mazott. 9. . . .primo, először. 10. Je­lenleg. 11. Ordít. 12. A -va párja. 13. Kellően ki nem fejlődött. 14. Sárköz nevét ez a két fogalom tette hiresséb 17. Kurtábbá tété?. 20. Á görög ,,iM be­tű. 22. Legyőz. 23. Gaz betűi, keverve. 25. Csak sóiban előforduló sav. 27. Vera egynemű betűi. 28. Bánt. 31. Víz­ből, rumból és cukorból készült meleg ital. 33. Vállpánt. 35. OG. 37. Aludt. 39. Világítunk vele. 40. Szép fényű pamutszövet. 41. Képző. 43. Pl. az esz­perantó. 46. Város a Maros partján. 47. Ezen a helyen a szekszárdi vaj- gyár épületei állnak, nevét onnan kapta, hogy a múlt századig a vár­megye kivégzőhelye volt. 49. ütlegelő 50. ^ ütésekkel vívott küzdősport. 51„ Indíték. 54. Pancsovánál ömlik a Du­nába. 53. Szignál. 60. Átnyújt. 63. Fő­zeléknövény. 64. BDÁ. 65. Állami be­vétel. 67. Római 6-as. 68. Fordítod mutatószó. 69. Félig avas! 70. ÉM„ Beküldendő a vízszintes 1., 16., 38.a 64., 71. és a függőleges 14., 47. sí« sorok megfejtése 1974. október 28-ig levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ 7101 Szekszárd, Pf.: 15. cím­re. A levelezőlapra kérjük ráírni s ,,REJTVÉNY". A helyes megfejtést ba- küldők között 5 db könyvet sorsolunk Az 1974. október 6-i rejtvény helyes megfejtése: ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón« Könyvjutalmat nyertek: Gaszner fs>> vánné 7140 Bátaszék, Dózsa Gy. u. 16.® Halász Ákos 7100 Szekszárd. Székely B. u .14., Kövessi Csilla 7064 Gyönk, Középiskolai Kollégium, Nepp Klára 7030 Paks, Kurcz György u. 66., ZanJB Éva 7164 Bátaapáti, Ady u. 3» A könyveket postái» küldjük ei ) SZEREK Iskolaköpeny — munkakötény ’Ä csecsemő és a kisgyer­mek korszerű táplálásáról számtalan népszerű tudomá­nyos és felvilágosító könyv jelenik meg. Vannak azonban problémák, amelyekről keve­set beszélünk. Az egyik ilyen kérdés ä szoptatás. A szoptatás csak a mai mo­dern időkben okoz problémát, mert az anyák nem ismerik fel a fontosságát, ezért idő előtt elhagyják, vagy egyálta­lán nem szoptatnak. Gyer­mekgyógyászaink pedig min­dig szorgalmazták, különösen a koraszülött és kis súlyú cse­csemők ellátásában tartják nélkülözhetetlennek. Az anyatejet biológiai tu­lajdonságai és az eddig nem kielégítő minőségű hazai táp­szerek miatt, a gyermekegész­ségügyi ellátás igyekezett is a rászorulók részére biztosítani. Az anyatej biztosítja ugyan­is legjobban i a csecsemő op­timális fejlődéséhez nélkülöz­hetetlen tápanyagokat, ásvá­nyi sókat és védőanyagokat, Ismeretesek olyan adatok is, amelyek az anyatej egyes tápanyagainak alapvető fon­tosságát bizonyítják az ideg- rendszer fejlődésében. Az anyatej összetételének életta­ni jelentősége mellett azok­ban elfelejtkeztünk a szopta­tásról, arról a természetes táplálási módról, amely leg­alábbis részben és egy időre fenntartja azt az egységet, ami a méhenbelüli életben anya és gyermek között fennállott. A szoptatással a cseesemő nemcsak táplálékot kap az anyától, hanem meleg­séget, védelmet és támaszt is. Éppen ezért a szoptatás az anya-gyermek kapcsolat alap­vető tényezője. A szoptatás megkívánja a csecsemő aktív, részvételét, együttműködését . a táplálkozás műveletében. Az első hónapok táplálkozási örö­mének élménye döntően meg­határozza a kisgyermekkor táplálkozási szokásait. Sok kismama nem szoptat. Azt hiszik, hogy ugyanolyan jó az idegen lefejt anyatej, vagy tápszer, vagy tehéntej- higítás. Vagy, ha nem is olyan jó,, más is ,így csinálja és látják, hogy felpőnek azok a csecsemők fs, akiket nem szoptattak, sőt kövérebbek, mint a szopós csecsemők. Hogy a táplálkozási ösztön, az öröm és a megkapaszkodás - milyen szorosan összetartoz­nak, azt viszont nem tudják. Ma, mikor hazánkban is jó minőségű tápszerek kerülnek forgalomba, fennáll annak a veszélye, hogy a szoptatási kedv tovább csökken. Ezért tartjuk fontosnak már a ter­hes anyák és szülő nők figyel­mét felhívni a szoptatás bioló­giai és pszichés jelentőségé­re, a gyermek harmonikus testi és lelki fejlődése érde­kében. Dr. Agfalvy Rózsa Az iskolaköpenyt, a munka­kötényt, amit mindennap vi­sel az iskolás vagy óvodás gyermek, könnyen megunhat­ja. Vagy azért, mert túl egy­szerű, vagy mert nagyon dí­szes. A gyerekek szeretik a változatosságot. A felfrissítés­nek, felújításnak pedig szám­talan egyszerű és gyorsan el­készíthető módja van. Ha pél­dául azért unalmas a köpeny, mert semmi díszítés nincs raj­ta, akkor próbáljuk meg fel­frissíteni színes tűzéssel, elütő színű zsebbel, vagy rátéttel. (Eihhez próbálunk rajzainkkal is néhány ötletet adni.) Ha túl feltűnő volt, esetleg sze­rényebbel díszítsük. Át is alakíthatjuk a megunt, vagy kinőtt munkaköpenyt. Ha például kibontjuk a kinőtt hosszú ujját és helyette kis, kifli formájú vállrészt var­runk a helyébe, csinos, bar­kácsoláshoz való munkakötény lehet belőle. Kombinálhatjuk is az anyagokat, a régieket és az újakat is. Ha például a köpenyhez mintás kékfestő anyagot veszünk és egyszínű kék, vagy piros anyaggal kom­bináljuk, nagyon divatos, csi­nos (elől vagy hátul gombol­ható) lesz belőle. Gyulai Irén 1974. október 2%

Next

/
Thumbnails
Contents