Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-20 / 246. szám
Százötven lóerős trahioroh A szekszárdi kukoricatermesztési rendszer gépbemutatója Zsámbékon tartotta őszi gépbemutatóját és tanácskozását a Szekszárdi KSZE kuko- ricdtérmesZtési rendszer. A rendszergazda és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet — a herceghalmi 'kísérleti gazdaság'területén — bemutatta a rendszerhez tartozó gazdaságok szakembereinek azokat a gépelhet és műszaki megoldásokat, amelyekre érdemes fel-' figyelni, s amelyek — ha a kísérletekben beválnak — alkalmazásra kerülnek a rendszerben. Dr. Bánházi Gyula MÉM-fő-; osztályvezető ismertette azokat a főbb irányelveket, melyeket a rendszer műszaki fejlesztésében érvényesítenek. Erőgép vonatkozásában a nagy teljesítményű — két-hárómszáz lóerős 't—.. négy kerék-meghajtású traktorok lesznek valószínűleg, az .alapgépek. Ezek hatékonysága csak akkor érvényesülhet, ka megfelelő teljesítményű munkagéppel üzemelnek. Tovább kell, hogy növekedjék az. erőgépek univerzalitása, mert csak így nyílik lehetőség arra, hogy ne csak a búzatermesztés területén legyenek alkalmazhatók. Emellett továbbra is használnak nehéz univerzális traktorokat és nyolcvan lóerő teljesítményű erőgépeket is. Á vetőgépek teljesítményének növelése mellett' arra. is figyelmet kell fordítani, hogy a sortávolság és a vetésmély-, ség állítható legyen, így. többféle — a rendszerben termesztett — növény vetését is meg lehessen oldani egy típusú géppel. A termesztés ilyen színvonala a kombájn teljesítésével szemben is növekvő igényeket tárriaszt. A jelenlegi 6—8 kilógramm/másodperc dobáteresztő kombájnok megfelelők, de a jövőre gondolva kísérletekben foglalkoznak a másodpercenként tíz kilogrammos áteresztésű kombájnokkal. Ilyen az E—516 NDK gyártmányú és a Gigant lengyel kombájn. Ezeknél is kívánalom, hogy :— megfelelő adapterek alkalmazásával' és beállításukkal — "több szemes termény betakarítására legyenek használhatók. A tanácskozás után a szakembereknek bemütatták .az új gépeket. A munkagépeknél a nagy teljesítményű' Becker vetőgépre hívták fel a figyelmet és a nagy munkaszélességű magágy-előkészítő kom- binátorokra. Újdonság volt a SCHLÜTER 3000 TVL jelű traktor, mely összkerékmeg- hajtású és érdekes műszaki megoldás összkerék kormá- nyozhatósága. Fiatalok a földeken Á ' szekszárdi- járási' KISZ- bizöttság szervezésében több száz, fiatal dolgozott a hét rtegéíí, segítvé''az"oszi b'étaka- ijjtási munkákat. A kommunista műszakokért járó mun- köbért -a vietnami '1000 Személyed szakmunkásképző intézet' Számlájára fizetik be. Szombaton a pörbölyi erdészét, a faddi termelőszövetkezet és a község ifjú- kommunistái 'tartottak kommunista műszakot. Ma a Szekszárdi Állami Gazdaság fiataljai szovjet komszomolis- tákkal együtt vesznek- részt a szüreti munkában. A bogyiszlói és 'a tetigéíitf-szőlő^ hegyi KISZ-esek almát szed-' nék, a tengeliciek pedig a helyi- - termelőszövetkezetben szüretelnek. A várdombiak’ ugyancsak a -szüret mielőbbi befejezését segítik, az alsó- tengelieiek pedig, répát szednek. f- :/■, ; A bátaszéki MÁV-fűtőház fiataljai, tegnap, szintén kommunista műszakot tartottak; Közös összefogással li ; > . Legfontosabb: a 'kenyérgabona elvetése Az időjárás |fznhe^: zetet teremtett, az őszi mezőgazdasági munkák végzésére. Máskor is került már nehéz helyzetbe a mezőgazdaság, de ennyire kritikus időszak az elmúlt években nem volt. A termények érésének eltolódása, ..az utóbbi 30 nap folyamatos esőzése, a munkák torlódását eredményezték. Mivel a mezőgazdaság élő szer- vezéttei1 .dolgozik, a termelési, munkavégzési folyamatokban igen sok a „kritikus”’ időszak, amikor az esedékes munkákat el,kell végezni, mert sem élőbb, sem utóbb nem lehet vagy nem célszerű. Az őszi kenyérgabona vetését nem célszerű augusztusban és nem tanácsos novembér végén végezni. Nálunk legoptimálisabb ' az ok'tóbéri vetés. Számtalan' olyan munkafolyamat van, melyek végzése a természtesi idő egy szakaszához, -kötődik, az év bizonyos időszakában végezhető csak el. Az őszi időszakra sok kritikus _munkafolyamat esik még normális időjárás esetén is. A jelenlegi időjárás következtében ezeket a munkákat a szokásosnál rövidebb idő alatt és nehezebb körülmények között kell elvégezni, amely nagyobb élőmunkaerőt és technikai felszereltséget ki-, vén, mint,- amivel a mező- gazdaság rendelkezik. A munkák elmaradása, vagy túl késői elhúzódása veszélyeztetné a .jövő- évi kényé-, ■riinket, jtagyt. az idei m.egtex- ímelt-értékek egy .részének.tel-, jes „tönkremenetelét . eredményezné. ‘ j Az - egyes munkák fontosság- gát tekintve legsürgősebb a kenyérgabona elvetése, illetve az ehhez kapcsolódó munkák végzése,' mert a későn vetett gabona a jövő évi termelésre- hat vissza. Célszerű a jelenleg. rendelkezésre álló szabad területek bevetése, még akkor is, ha oda nem búzát terveztek, mert a később felszabaduló terület megvárá- sa kárt okozhat. Igen fontos, hogy az idén megtermelt terményeket is — a lehetőséghez képest — minél kisebb veszteséggel takarítsák be az üzemek. A betakarításnál talán nem lenne célszerű fontossági sorrendet felállítani, de leglényegesebb a romlandó termények „mentése”, feldolgozása. A munkák jelenlegi állását figyelembe véve mind a bú- zevetésnél, mind a betakarításnál 18—20 napos késésben vagyunk. A visszalévő munkákat viszonylag elfogadható időben csak szervezett, minden lehetséges erőt mozgósítva tudjuk elvégezni. Széles körű társadalmi megmozdulás bontakozott ki a megyében is a mezőgazdasági munkák végzésének segítésére. Fontos, hogy ezt a segítséget is megfelelően használják fel a mezőgazdasági üzemek, de emellett a saját erejüket is a rendkívüli helyzetnek megfelelően mozgósítsák. A xraiáe több munkafo- T Cica iyamatának jó összehangolása pontos munkaszervezést kíván. Igen fontos, hogy a vetőszántást és a vetést végző gépek két műszakban dolgozzanak. Ez világítóberendezések felszerelésével műszakilag megoldható, fontos azonban, hogy a munkát végző embereknek is elfogadható munkakörülményt biztosítsanak. A társadalmi megmozdulás őszinte és a megtermelt termények megmentésének gondolatával vesznek részt a diákok, az ipari dolgozók a munkában. Még nagyobb munkaerő-mozgósításra van lehetőség. A budapesti kerületek is felajánlották segítségüket, szállítójárművel és munkaerővel egyaránt. Á munkák végzésének üte-( mét gyorsítani lehet, a befeJ jezést előre lehet hozni a mezőgazdasági üzemeknek egymás segítésével is. A technikai ellátottság különböző a2 üzemeknél, a talajok kötöttsége is eltérő, mindez lehetőséget ad, de a rendkívüli helyzet parancsolólag fel is veti a gépek átcsoportosítását. Az átcsoportosítást cél-i szerű megoldani még 1—2 napi kihasználási lehetőség esetén is. Különösen a vetőgépek, szállítójárművek és kukoricabetakarító gépek áteső-' portosítását kell szorgalmazni és a szövetségeknek, tanácsi szerveknek koordinál-; ni. A visszalévő munkák mielőbbi elvégzése gondos szervező munkát, megfontolt, kö-; rültekintő intézkedést és igen jó emberi kapcsolatok megteremtését kívánja az irányító szakemberek és a dolgozók, valamint a partnerek között. A megoldandó feladatoknál — legyen az mezőgazdasági dolgozó vagy anyag- ellátásért felelős kereskedő — az akadályok ismerete mellett nem a további akadályokat kell keresni, hanem a megoldás módját. Ha mindenki úgy tesz eleget a feladatának, kötelességének, hogy ezt a társadalmi megmozdulást hatékonyan lehessen felhasználni, le lehet győzni a természeti nehézség geket. A sági nagyüzemek eddig is — a kisgazdaságokban elképzelhetetlen — nagy feladatokat oldottak meg, a jelenlegi nehézségeken is úrrá tudnak lenni, hiszen igen nagy társadalmi erő segíti munkájú-; kát. 1 BUCSI ELEK MSZMP MB gazd.-pol. ősz ti vezető szocialista mezőgazdaPéntektől péntekig © Pénteken, ahogy -kihúzták a Ipttó nyerőszámait, az „irodán” szünet nélkül csörög a telefon, s a kartársnő időtakarékossági meggondolásból a, kérdést be sem várva hadarja: 43, 45, 67, 71, 83. Mások az egyszerűbb megoldást Választják, megállnak az utca télé néző táblánál és gyufás- dp.bozra, borítékra sebtében firkautják föl a nyerőszámokat,. s valamiféle tettenéréstől; megriadva gyorsan tovább- ál’lpák, mintha restellnék, hogy komoly, felnőtt emberekként n'emcsak- játszanak, hanem még nyerni is szeret- pépek. . j Megint mások fütyülve a látszatra, előveszik a szelvényeket, s ott nyomban megejtik az összehasonlítást, aztán lemondó kézlegyintéssel, ám - töretlen optimizmussal, „ha most nem, majd a jövő héten”, szépen. továbbballagnak. Az imént felvázolt ^szertartást” végignézve jutott eszembe a lottózók mindegyike nyertesnek érezheti magát, akár kihúzták a számait, akár nem, de vesztesnek is érezheti magát, akár nyert, akár nem. Hogyan, miként? Először is, múlt péntek óta hat nappal öregebbek lettünk, s ez egyfelől nyereség, mert valamilyen öröm ennyi idő alatt feltétlenül éri az embert, másfelől veszteség, mert nincs olyan hét, amelyik ne növelné csalódásainkat, bosszúságainkat, gondjainkat, bajainkat, © Vendégek kopogtatnak, a fiatal főagronómug jött családostól. „ Hát. níi|ql is'beszélgetnénk, ha bem az időjárásról, elsősorban az emberek, a tagok helytállásáról. — Tudod mí.tartja bennem a , lelket? — kérdezi a főagro- nómus. . ( — Gondolom a kötelesség, az, hogy csinálni kell, akár tetszik, akár nem, csinálni kell. A tagok „tartják bennem a lelket. Hajnalban szorongva, rosszkedvűen ébredek. Félek, hogy. mindenki otthon marad, s mi , vezetők tekingethetünk. De a .tagok minden reggel jönnek, ‘ áznak, fáznak, mégis munkához látnak. Megy a vetés, megy a szüret. Szinte azt mondom, hogy nem mi biztatjuk őket, ők hajtanak minket. Ahogy beszélgetünk, Józsi bácsi jut eszembe. Kedden este nálunk járva, meglepődve hallom; munkára jelentkezett, s két hete naponta kijár a szőlészetbe szüretelni. Különben nyugdíjas, s mióta nyugdíjas, a háztáji 'jószággal foglalkozik, a közösnek a tájára se nézett. „Mit vett a fejébe Józsi bátyám, hogy most rászánta magát, talán kevés a forint?” — érdeklődtem. Az öreg elmagyarázta; A nyugdíjasok azért vállalták a szüreti múhkát, hogy a szőlő ne kösSe le a javakorabelieket, több erő jusson a vetésre, a betakarításra. „Kérlekszépen, így áll a helyzet.” I Főagronómus vendégemnek maradéktalanul elhiszem, hogy a tagok tartják benne a lelket. © Csátakos, ronda idő. Ablakomon egész1 éjjel idegesítőén. kopog az eső, s vasárnapra kelve a bérházak lakói velem együtt bosszankodva könyvelik el; ma egész nap bent fogunk kuksolni, nem marad más, mint az újság, a rádió, meg a tévé. Ernyők .alatt „kötelesség rabjai” asszonyok sietnek az ötvenesbe megvenni a szombati ■ rohanásban elfelejtett élesztőt, sót, margarint, meg mindazt,. amiről vasárnap reggel derült ki, hogy elfogyott. . Esik, esik, esik. Vagyis inkább csak szemetel, de ez a legrosszabb. A lábon álló kukorica valósággal olyan, mint, amikor libatöméshez beáztatják előző este az asz- szonyok. Ám, sajnos, most a száron olyan. a betakarítógépek tehetetlenek, masszává gyúrnák a csöveket, ha a táblának nekimennének. Mindegy, a kpkorica várhat, de a vetés nem. A lépcsőházban szomszédom, a párttitkár beszélget valakivel,' nem tudom kivel. Hallom, azt mondogatják, hogy több termelő- szövetkezetben a tagok nyakba vetve a zsákot, kézzel fög- nak vetni. Estefelé rövid időre eláll az, eső, nosza, használjuk ki az alkalmat, gyerünk levegőzni, föl a Béla térig, aztán vissza, jobban esik majd az alvás. Az utcákon fiatalok jönnek,-mennek, a szórakozóhelyek ma este se lesznek üresek. A kivilágított Gemenc Szálló túlfelén ázott szülike baktat, hátán bádogputtony, lábán gumicsizma. Bizonyos lehetek benne, hogy egész nap szedte a szőlőt, szüretelt. Ebben az időben! Szusszanásnyira megáll, átnéz a túloldalra, a kivilágított Gemenc Szállóra. Hallom, amint mondja; Hiába, az isten az egyik emberre nagyon sokat mért, a másikra semmit Ennyi az egész. Szeretném megszólítani, s elmondani, higgye el, mindenkinek megvan ám a maga gondja-baja, akkor is, ha kívülről nem látszik. © Nincs cigarettám. Átkutatom a fél házat, kiforgatom a zsebeket, nem létezik. hogy találjak. Ilyenkor a dohányos ember elmegy a világ végére, csakhogy nikotinéhségét csillapíthassa. Igen ám, de reggel ötkor hová, merre? Esetleg kiállók a ház elé, s megszólítom az első koránkelőt. Cigarettát kérni nem szégyen. Megvan. Ä vasútállomással szemben ilyenkor nyit a hajnali büfé, ott majd les? Symphonia, Lódulok; Visszafelé Cs. barátom hasonló ügyben járva mellém ’ szegődik, s elújságolja: Újból megerősödött az emberekbe vetett hite. — Képzeld, ha elmondom,' hogy mi történt, nem fogod elhinni. Augusztus 16-a óta várjuk a szerelőt, elromlott a bojler . . . Na. Tudod, a szomszédban építők dolgoznak, hát tegnap elsírom a helyzetet, mire műszak után becsönget hozzám az építővállalat egyik embere, s a bojlert negyed óra leforgása alatt meg javír tóttá. . ... ! — Fusi? — Dehogy. Á pénzt visszautasította, ennyivel tartozunk egymásnak, mondta, s elköszönt. Még a nevét se tudom. Cs. barátom vidáman sietett a munkahelyére, a kórházba. Meggyőződésem, ezen a napon kétannyi szeretettel foglalkozott a betegekkel, hiszen megerősödött benne az emberekbe vetett hite. S következzék a „ráadás”. Délelőtt hallom, hogy az egyik szekszárdi vendéglátóipari szocialista brigád ezer forintot adott a Bezerédj utcai óvodának játékokra. Ha akarunk, nagyon tudunk emberek lenni.' Szekulity Péter 1974. október 20,
