Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

1 T Ezt liozta a hét a külpolitikában Így látta a hetet kommen­tátorunk, Réti Ervin: Százötven környezetvédelmi témát tanulmányoznak a KGST-országok — jelentették be Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a héten megtartott végrehajtó bizottsági ülése után. A kör­nyezet védelme általános és mindennapos feladattá vált vL lúgunkban s a szocialista kö­zösség országai együttes erő­vel, a tervszerűség adta ked­vező lehetőségekkel kezdenek hozzá a problémák megoldásá­hoz. Aligha véletlen, hogy Genfben, az európai bizton­sági konferencia második sza­kaszában is két KGST-ország —hazánk és az NDK — ter­jesztette elő a környezetvédel­mi programot, amelyet lénye­gében már minden résztvevő elfogadott. Ha az esztendő negyvenket­tedik hetét vizsgáljuk,, megál­lapíthatjuk, hogy különösen fontos események történtek a nemzetközi politika két, immár hagyományos ideggócában, Európában és ~ a Közel-Kele­ten. Nem volt olyan napja a hét­nek, hogy ne került volna szó­ba kontinensünk jövője. A szovjet fővárosban Brezsnyev —Zsivkov találkozó zajlott, a bolgár pártvezető és államfő országa jubileumi kiállításá­nak megnyitójára érkezett Moszkvába. Csúcsszinten* ta­nácskoztak Csehszlovákia és az NDK vezetői a Honecker ve­zette delegáció prágai útja al­kalmából. Podgornij Helsinki­be látogatott, abba a városba, amely valamikor a jövő év tavaszán az Európa-tanácSko- 2ás zárószakaszának otthont adhat. A moszkvai vendég­könyvbe két tekintélyes nyu­gati gazdasági szakember be­jegyzése került: Simon, ame­rikai pénzügyminiszter, illetve Friderichs nyugatnémet gaz. daságügyi ' miniszter szinte egy időben folytatott megbeszé­léseket a Kremlben, újabb nyomatékot adván a kelet— nyugati kapcsolatok szükséges­ségének. Az NSZK-i minisz­ter előfutár is volt, Schmidt kancellár moszkvai bemutat­kozó látogatása még ebben a hónapban várható. Mozgás mutatkozik penfben is, a ko­ordinációs bizottság elfogadta a következő havi munkatervet, az albizottsági tanácskozások száma pedig az ezerötszáz (!) felé közeledik. A jelek szerint az év végére, vagy a jövő esz­tendő elejére befejeződhet a szövegezés (nem könnyű mun­ka olyan javaslatokat tenni, amelyekkel mind a harminc­ötén egyetértenek, vagy leg­alábbis senki sem emel kifo­gást), s azután nyitva az út az európai csúcs felé. Ebben az európai csúcsfor­galomban került sor a kom­munista és munkáspártok var­sói konzultatív találkozójára. Huszonnyolc párt képviselői arról tárgyaltak, hogy a kom­munisták, a baloldali társadal­mi erők milyen szerepet vál­laljanak földrészünk békéjé­nek. biztonságának megszilár­dításában és kibontakoztatásá­ban. Egyetértettek abban is, hogy megfelelő előkészítés után össze kell hívni az euró­pai kommunista és munkás­pártok értekezletét. A varsói összejövetel és dön­tései jelezték, milyen nagy munka vár az európai kom­munista és munkáspártokra — egész Európa érdekében. Külö­nösen így van ez, amikor földrészünk nem egy országa belpolitikai útkereszteződéshez érkezett. Görögországban erő­södik a választási kampány, november 17-én járulnak majd urnák elé a szavazópolgárok; Olaszországban a keresztény- demokrata jobbszárny vezére, Fanfani próbál kormányt, ala­kítani s ez a helyzet kiélező­dését hozhatja magával; Tö­rökországban változatlanul vá­rat magára az életképes kabi­net megalakítása; Cipruson csupán az akadozó hadifogoly­csere ^:Izi a felek kapcsola­tát; Portugáliában további sze­mélyi változások s a rekaciós csodavárók keltette hangulat ellenére is a nyugodt fatimai zarándoklat mutatta a kedve­zőbb légkört. A legfontosabb közel-keleti vonatkozású hír egyébként Moszkvából kelteződött: beje­lentették, hogy Brezsnyev a közeli jövőben Kairóba láto­gat. Nem mai keletű meg­hívásról van szó, de az SZKP KB főtitkára eddig mégsem utazott el az egyiptomi fővá­rosba. Nem az időegyeztetés okozott gondot, hanem a kai­rói politika kitérői, kisebb-na. gyobb vargabetűi, egyes fele­lőtlen nyilatkozatok, amelyek nem biztosíthattak kellő fel­tételeket az ilyen kiemelkedő utazáshoz. El kellett telnie egy bizonyos időitek, hogy Kairó valósabban lássa maga körül a világot. Hiszen csaknem egy esztendő múlt el azóta, hogy tavaly decemberben megkez­dődtek a genfi béketárgyalá­sok és megvalósították a csa­patszétválasztást. A folytatás elmaradt, s jogosnak bizonyult a szovjet figyelmeztetés: amennyiben a c-'-'patszétvá- lasztást nem kövei ~z összes arab területek kiüri.' •», akkor a válság káros „bei asztá. sát” eredményezi. Nos. Kis­singer éppen ezen a héten járt ismét a Közel-Keleten, óm a jelek szerint újabb látványos megállapodások nélkül... A közel-keleti rendezésben mind nagyobb súlyt kap a pa­lesztin kérdés s az ENSZ-köz- gyűlés mostani ülésszakának vitájára meghívták a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet küldöttségét, ami lényegében a PFSZ elismerésére mutat. Erről tájékozódhattunk a leg­illetékesebbtől, hiszen Jasszer Arafat Budapesten járt. Meg­egyezés történt PFSZ-iroda felállításáról fővárosunkban. A közel-keleti mozgás azért is figyelemre méltó, mert az el­halasztott arab csúcsot a hét végén valószínűleg megtartják Rabatban. s ott a résztvevők az új mozzanatok mérlegelé­sével dönthetnek majd a genfi tárgyalások mielőbbi felújítá­sáról és közös arab stratégia kialakításáról. A hét krónikájához tartozik még hazánk ázsiai vendége: a Szingapúri Köztársaság kül­ügyminisztere. A lélekszámú­nál sokkal nagyobb gazdasági és politikai súllyal rendelkező állammal kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszünk. A nagypolitika mellett említésre méltó egy emberi érdekesség is: a szingapúri diplomácia vezetőjének felesége története­sen magyar származású. Békés megyéből vezetett útja Dél- kelet-Ázsiába... Szakszervezeti küldöttség Tambov megyéből Hétfőn a délelőtti órákban Tolna megyébe érkezik az a háromtagú Tambov megyei szakszervezeti küldöttség, amelynek vezetője Liszicin Nyikolaj Makszimovics, a Tambov megyei SZMT elnö­ke.' A küldöttség tagjai: Ku- delina Tamara Fjodorovna, a Lenin mezőgazdasági üzem szakszervezeti munkásblzott- ságának elnöke, a Szocialista Munka Hőse és Makszimovics Valentyin Vasziljevics, a tam­bovi Polimermas üzem szak'J szervezeti bizottságának elnö­ke. A testvérmegyénkből ér­kező küldöttség a Szakszer­vezetek Tolna megyei Taná­csa vendégeként hat napot töltenek megyénkben. Ez idő alatt megismerkednek megyénk politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és szak- szervezeti életével, ellátogat­nak üzemekbe, intézmények­be. Országos cukorrépa-betakarítási szervizhálózat A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat az őszi betakarításhoz határidő előtt átadott kétszáz- negyven egysoros és százötven hatsoros cukorrépa-betakarító gépet a gazdaságoknak. A ha­zai gyártmányú, korszerű cu­korrépakombájnok üzembiz­tonságának növelésére a vál­lalat a cukorgyárakkal együtt­működve országos szervizháló­zatot hozott létre. A rendkívül sürgető mun­kákra való tekintettel most a vállalat százhúsz szerelője; műszaki szakértője vesz részt a cukorrépa betakarításában, s negyven sztervizgépkocsija éjjel-nappal járja körzetét or­szágszerte, szombaton, vasár­nap egyaránt, ahol dolgozhat­nak a gépek. Ezenkívül a vál­lalat összes Tolna megyei gyár­egységénél tizenöt-húsz szere­lő szakember áll készenlétben, éjszakai ügyeletes szolgálatot is tartva. Ma összeül a Portugál Kommunista Párt VII. kongresszusa Lisszabonban vasárnap reg­gel kilenc órára összehívták a Portugál Kommunista Párt VII. rendkívüli kongresszusát. A párt legfelsőbb fórumának tanácskozásán egyetlen napi­rendi pont szerepel: a szer-, vezeti szabályzattal és a poli­tikai programmal kapcsolatos módosító javaslatok megvita­tása és jóváhagyása. A kong­resszust a portugál főváros sportcsarnokában tartják és előreláthatólag a késő esti, vagy a hétfő hajnali órákban ér véget. A portugál testvérpárt fő­titkára. Alvaro Cunhal. a kö. zelmúltban tartott sajtóérte­kezletén elmondta, hogy a párt jelenlegi programja és szervezeti szabályzata 1965- ben, az illegalitásban tartott VI. kongresszus idején szüle­tett. „Ma a helyzet teljesen megváltozott a fasizmus idő­szakához képest, következés­képpen sem a program, sem a szervezeti szabályzat nem fe. lel meg többé pártunknak. A kongresszuson bizonyára nem a Portugál Kommunista Párt stratégiáját fogják megváltoz­tatni, hanem meghatározzák az új helyzetnek megfelelő új feladatokat” — jelentette ki. A Portugál Kommunista Párt 1921. március 6-án ala. kult meg. Első kongresszusát 1923. november 10—12. között tartotta, a másodikat pedig 1926. május 29—30-án, a fa­sizmus hatalomra jutásának küszöbén. A harmadik—hato­dik kongresszust illegálisan«; hívták össze: a harmadikat* 1943 novemberében, a negye­diket - 1946-ban, az ötödiket 1957-ben a hatodikat pedig 1965-ben. (MTI) Varsóban, a lengyel minisz­tertanács palotájának üléster­mében három napon át tanács­koztak 23 európai kommunis­ta és - munkáspárt képviselői. A tanácskozásról kiadott zá­róközlemény hangsúlyozza, hagy a testvéri véleménycsere eredményeként, a konzultatív találkozó minden egyes részt­vevője egyetértett abban, hogy szükséges és célszerű előkészí­teni és összehívni az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját, amelynek meg­rendezésére 1975. első felében a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában kerül majd sor. Felvetődik a kérdés: mi te­szi szükségessé az európai kommunista és munkáspártok találkozóját. A kérdésre adan­dó válasznál abból kell kiin­dulni, hogy az 1987-i, Kar­lovy Varyban megtartott regio­nális és az 1989-ben Moszkvá­ban rendezett világtalálkozó óta olyan események zajlottak le Európában és a világban, amelyek szükségessé teszik a változások mélyreható elemzé­sét, a béke és biztonság, a népek közötti együttműködés és a társadalmi haladás ügyét szolgáló további feladatok meghatározását, a közös tevé­kenység egybehangolását. A napjainkban végbemenő, az egész világot mindinkább átható enyhülési folyamat ha­Kontinensünk szilárd és tartós békéjéért tása Európában érződik legin­kább. Az aurópai országok kö­zött bontakozott ki az enyhü­lés és a kapcsolatok normali­zálásának folyamata először, itt teremtődtek meg a béke és biztonság megszilárdításának, a különböző társadalmi be­rendezkedésű államok és a népek közötti kölcsönös együtt­működésnek a legelőnyösebb feltételei. Ez azzal is összefügg, hogy a kontinensünkön ural­kodó állapotok mindig is döntő hatást gyakoroltak a világban végbemenő folyama­tokra. Innen indult ki száza­dunk szörnyű következmé­nyekkel járó, mérhetelten szen­vedéseket okozó két háborúja. Érthető hát, ha a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialis­ta országok következetes bé­rpolitikájuk egyik alapvető és elsőrangú céljának az euró­pai tartós béke megteremtését és megszilárdítását tekintették. Ismeretes, hogy ezeknek a közös erőfeszítéseknek, a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram megvalósításának az eredményeként születtek ni olyan nagy jelentőségű szerző­dések, mint amilyeneket a Szovjetunió, Lengyelország. Csehszlovákia és az NDK kö­tött a Német Szövetségi Köz­társasággal, továbbá a Nyu- gat-Berlin helyzetét normali- záló négyoldalú megállapodás és nem utolsósorban az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferencia. A javuló nemzetközi légkör mindenek­előtt a Szovjetunió és a szo­cialista országok, az európai kommunista pártok, de végső soron valamennyi kommunis­ta és munkáspárt, a világ ösz- szes haladó erőinek nagy sike­re. E küzdelem és eredményei­nek egyik fontos vonása, hogy valamennyi szocialista ország­ban újabb sikereket értek el a szocializmus és a kommu­nizmus építésében, új nagy feladatok megvalósításához lát­tak hozzá, ugyanakkor meg­erősödtek a nyugat-európai tő­kés államokban a baloldali erők pozíciói, megnövekedett a munkásosztálynak és pártjá­nak az eseményeket alakító hatása. Más szóval korunk jel­lemző vonása a szocialista közösség fejlődése, a demok­ratikus és haladó tendenciák erősödése számos tőkés or­szágban és a békés egymás mellett élés elveinek mind ha­tározottabb érvényesülése. Az említett fejlődési folya­mat velejárója, hogy mind szembetűnőbbé válik a különb­ség Európa szocialista és tőkés része között. Ma a tőkés or­szágokban milliók keresnek választ arra, vajon mi az oka annak, hogy a szocialista or­szágokban egyenletes a gazda­sági fejlődés, tartósan emelke­dik a nép életszínvonala, vi­szont földrészünk tőkés álla­maiban egyre fenyegetőbb vál­ságjelenség tűnik fel. Mindezek együttvéve adják az európai kommunista és mun­káspártok soron következő ta­lálkozójának alapvető felada­tait. Amint azt a varsói kon­zultatív tanácskozás résztvevői is hangoztatták, a jövő év kö­zepéig megtartandó találkozó legfontosabb célja a jelenlegi helyzet átfogó marxista—leni­nista értékelése és a felada­tok meghatározása. A felada­tok között első helyen kell említeni azokat, amelyek azzal foglalkoznak majd: miként mozgósítsák pártjaink a tö­megeket azért, hogy visszafor­díthatatlanná váljék az enyhü­lés folyamata, hogy szavatolni lehessen a tartós békét Euró­pában, továbbá: hogyant hasz­nálják ki a dolgozók érdeké­ben a nemzetközi enyhülést. A tanácskozáson elhangzott beszédében Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, a magyar küldöttség vezetője, ezzel ősz­szefüggésben hangsúlyozta: „Földrészünk politikai arcula­tának formálásában meghatá­rozó szerepe van valamennyi haladó, békeszerető erő ösz- szefogásának és együttes fel­lépésének. Az Európa jövőjé­ért vívott küzdelemben együtt vesznek részt a munkásosztály pártjai és szervezetei, a külön­böző haladó mozgalmak és irányzatok képviselői. Az el­múlt évek tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a kommunisták vezette harc számára nélkülöz­hetetlen a munkásosztály többi pártjai, szakszervezetei, ifjúsá­gi és nőmozgalmak, a katoli­kus és más hívők, a reálpoli­tikai irányzatok cselekvő tá­mogatása.” Ez európai kommunista és munkáspártok tanácskozásának egyik célja tehát az, hogy olyan közös programot dolgozzon ki, amely képes megvalósítani kontinensünk valamennyi né­pének minden haladó áramla­tát a közös célért, a kontinen­sünk szilárd és tartós békéjé­ért vívott küzdelemben. AZ európai testvérpártok tanács­kozásának másik fontos fel­adata a kommunista mozga­lom internacionalista harci egységének további erősítése, az, hogy a marxizmus—leniniz- mus alapján még magasabb szintre emelje és új tartalom­mal gazdagítsa pártjaink együttműködését. KANYÚ ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents