Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-16 / 242. szám
Tanácsülés Ssehssárdon Elfogadták a megyeszékhely általános rendezési tervét Személyi kérdésekben is döntést hoztak a tanácstagok A városközpont makettje. Fenn a Mátyás király út, lenn a Mártírok tere, Hunyadi út, jobbra a Pollack utca, balra a Rákóczi út által határolt terület. A terv nem minden részidőben valósul meg. így például a mai Bőrdíszmű helyére szánt 500 férőhelyes garázselképzelést nem lenne célszerű valóra váltani, az amúgy is kevés zöldterület rovására, Fotó: G. K Á szokásostól eltérő körülmények között tartották meg tegnap délelőtt Szekszárdon a városi tanács rendkívüli ülését. Az elnökségi asztal előtt, — ahol helyet foglalt Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára és dr. Gyugyi János, a megyei tanács általános elnökhelyettese is — öt makett mutatta be a megye- székhely jövőjét, a falakon pedig fénymásolt \ térképeket tanulmányozhattak a tanácstagok. Császár József tanácselnök nemzedékekre kiható fontosságú témát terjesztett jóváhagyásra a tanácsülés elé, a város 2001-ig terjedő általános rendezési tervét. A tervvel már korábban Is foglalkoztunk lapunk hasábjain, ennyire szemléletes formában azonban most került először a döntésre hivatottak elé. Óhatatlanul idézésre kínálkozik ezzel kapcsolatban egy, lapunkban negyed század» dal ezelőtt, 1340. január 25» én megjelent interjú részlete: Szoksz írdnak napi prob- • lémái melleit van egy „qrök” problémája is — mondja Bárd Flórián polgármesígr — a szinte megoldhatatlannak látszó lakásínség , , . 1033 óta középítkezés nem volt, csupán az elmúlt évben épült kát ház magánkezdeményezésre . . .” Lakásínség már rég nincs, lakáshiány még van, de a változás óriási. A makettek, így a fényképünkön közölt is, részben n már létrejött változásokat ábrázolják, régben az ezután következőket. 45 ezer lakos szerepel a fejlesztés 1933-ig tartó első ütemének végénél. Az ezredfordulónál, 2001- hen pedig 70 ezer. A tizenkét nagy szerkezeti egység közül az első ütemben az Marx utca, Angyal-szurdok, Előhegy, Parásztai patak, Rákóczi utca áltál határolt terület lakosság száma lesz a magasabb: — 10 250. Megkezdődik azonban egy szanálásokat alig kívánó új negyed kiépítése is a Bak- tán, az első ütem végére 9343 lakossal. A tanácstagok érthető módon nagy figyelemmel tanulmányozták a Pécsi Tervező Vállalat munkáját és a hozzászólások is komoly, felelősségérzésről tanúskodnak; Paszler József figyelmeztetett arra, hogy a város- tervező sose látja meg elképzelései végleges valóra váltét, hiszen azok A kor követelményei szerint módosulhatnak, nemzedékeknek szólnak. Szekszárd eddigi fejlődése is felmutat olyan részeket, (Déli kertvárosi, meiveket ma már másként terveznénk. Kiemelkedőnek és az ország egyik legsikeresebben megkomponált együttesének minősített-» viszont az Augusz- ház mögött kialakult teret, amivel nem' mindenki értett egyet Kifogásolta, hogy a megyének nincs főénítésze, aki az esetleges fonákságokat kl- k’"szöbölhetné. javaslatot tett nívódíi alanítására és arra, hogy tervpályázatokat írjanak ki az illetékesek, hiszen idáig csak egy terv „közül** lehetett választani. Történetesen az említett tér js A szanálások okozta esetenkénti nvug- taianságra Szigetvári Ernő tanácstag hívta fej a figyelmet. 4 városban most nyolc és fél ezer lakás vgn. a terv szerint közel 3000 szanálása szükséges az ezredfordulóig. Időben közölni kell a lakossággal. hogy rnelvik terület szanálására mikor kerül sor és ennek nagy nyilvánosságot kell biztosítani. Más felszólalókkal együtt utalt a rossz parkbelyzetre, a zöldterületek hiányára. Rlhangzptt határozottan „bérházellenes” vélemény is és javaslat a kertvárosok számának szaporítására. Bár a természet iránti nosztalgia érthető és világjelenség, 70 ezer lakost mégsem lehetne földszintes körülmények között elhelyezni, így ezt a véleményt vitazáró válaszában Császár József, mint megvalósíthatatlant, elutasította. Egyetértett viszont azzal, hogy az esedékes tanácstagi beszámolók során a tanácsülés elé tárt terveket, akár a maketteket is kivigyék az egyes választókörzetekbe, ezzel is segítve a lakosság tájékoztatását A tanácsülés azzal a kiegészítéssel fogadta el az általános rendezési tervet, hagy a szép munkáért köszönetét szavazott a Pécsi Tervező vállalatnak. Egyben felhatalmazta a végrehajtó bizottságot hogy tanácsrendelet-tervezetet alkosson a részletes végrehajtással kapcsolatban és szorgalmazza, hogy a forgalmi nehézségeket okozó teherpályaudvar mielőbb kikerüljön a városból, Dr. Gyugyi János, a megyei tanács általános elnökhelyettese ezután személyi ügyben terjesztett javaslatot a tanácsülés elé. Ezt elfogadva a tanácsülés Mátyás István " tanácselnök-helyettest, aki az MSZMP 3 éves főiskolájára nyert felvételt, munkaviszonya fenntartásával és érdemei elismerése mellett felmentette állásától. Tanácselnök-helyettessé választotta viszont dr. Nedók Pált, a végrehajtó bizottság tagját, aki közel két évtizedes tanácsi munkája sorá^ kiérdemelte a tanácstagok bizalmát. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy dr. Nedók Pál, a pártapparátusban is jó munkát végzett és biztos, hogy ebben a számára nem új munkakörben ugyancsak eredményesen fog dolgozni, a tanácsülés utolsó felszólalójaként dr. Nedók Pál köszönte meg a tanácstagok bizalmát. O. L 1971. október 16. A szekszárdi városi pártbizottság ülése vaslatot tárgyalt továbbá & városi pártbizottság és végrehajtó bizottság hatásköri listájára. Befejezésül személyi ügyekre került sor. Dr, Nedókj Pált, a pártbizottság, érdemei elismerése mellett, felmentette a PB-titkári funkció betöltése alól. j ! A Magyar Szocialista Munkáspárt szekszárdi Várpsi Bizottsága 1974. október 14-én Ülést tartott. Megtárgyalt^ a városi pártbizottság felkészülési tervét az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésekre, valamint a városi pártértekezlet előkészítésére és lebonyolítására. JaHórukk beívelt gombnyomás Akik látták, s még inkább, akik csinálták, tudják: a lenköiözés nagyon nehéz fizikai munka. Egyik fő oka ez annak — mivel mind kevesebb a vállalkozó kéz —, hogy két óv glatt felére csökkent a termőterület. A nehéz, piszkos munkát most gépekre ki. vánják bízni. A Szovjetunióból, Belgiumból, Csehszlovákiából kipróbálásra vásárolt berendezések egy-egy darabja átlagosan negyven embert helyettesít. Beszédes eset. Csak éppen még nem általános. A nehéz fizikai munka felszámolása, megkönnyítése népgazdaságunkban lassú, vontatott. Igaz, a foglalkoztatottak táborán belül fokozatosan csökken azok aránya, akik vállalják az ilyesfajta feladatokat, de a mérséklődés nem pusztán a gépesítés következménye. Tükröződése annak, hogy a jé bér, a sokféle kedvezmény ellenére sincs ma már elégendő jelentkező. Száz közül negyven Az előbbieket nemcsak mi állítjuk, ezt állapította meg az az országos építőipari anyagmozgatási konferencia is, melyet Békéscsabán rendeztek. Ahogy több előadásban elhangzott: bizonyos feladatokra egész egyszerűen nem találni ernpert. Száz építőipari onyqgmozgató- ból negyven nehéz fizikai mun, kát végez, A minisztériumi iparban ezzel megegyező az arány: száz munkásból átlagosan negyven lát el nehéz fizikai munkát. Egyes iparcsoportokban viszont — például a bányászatban, a kohászatban, az építőanyagiparban — ennél jóval többen. Tény, hogy a nehéz fizikai munkán lévők népesebb csoportja normál erőkifejtéssel dolgozik, gm tevékenyséjgét nehézzé formálják a kedvezőtlen munkakörülmények. Utóbbi jelentőségét érzékelteti, hogy minden száz munkás közül — az állami ipar- ban — harminc egészségi ártalmaknak van kitéve, Bonyolult terep ez, könnyű el- tévedni rajta, hiszen rengeteg tényezőt kell számításba venni, Ami alapvető: az iparfejlesztési politika országos értelemben döntőnek tartja a nehéz fizikai munka gépesítését. Meglévő lehetőségek Óhaj ez vqgy adott az út? Markoljunk bele a példatárba. A gépiparban a forgács* nélküli hideg és meleg alakítás berendezéseinek többsége automatizálható, idén áprilisban mutatták be — egy Ikarus 280-as autóbuszba szerelve — azt a három- fokozatú, hidromechanikus automata sebességváltót, amelynek magyar,—szovjet közös gyártását a tervek szerint 1976-ban kezdik meg. Ez a jármű vezetőjének fizikai igénybevételét egyharmadá- val csökkenti. 1974-ben már 447 ezer hektáron valósult meg az iparszerű kuköricatermesztés, Itt egy 140-160 lóerős Univerzál-trak- tor munkagépeivel és szakszemélyzetével 700—800 hektár kukoricát művel meg. Annyit, amennyit korábban közepes község népe vetett, kapált, tört.. Hasonló esetek, törekvések mindenütt lelhetők. A vasút 1970-ben látott neki erőteljesebben a konténeres szállítás fejlesztésének: a vasúti kézi rakodás egyike a legnehezebb fizika? munkáknak. S az sem meglepő, hogy a kereskedelemben ugyancsak tetemes azok száma, akik nehéz fizikai munkát végeznek. Azaz a népgazdaság valamennyi területén szükség van a hórukk fokozatos visszaszorítására, ahol lehet, száműzésére. Elkerülhetetlen út Erre figyelmeztetnek a távlati tervezés számításai is. 1970 és 1990 között az aktív keresők tábora mindössze 300 ezer fővel növekszik, s érthetően következik ebből, hogy az ötödik ötéves tervben az, iparban a termelésnövekedés teljes egészét, azf építőiparban pedig 80 százalékát a termelékenység emelkedésével kell fedezni. Elkerülhetetlen út a nehéz fizikai munkát vállalók terheinek könnyítése; egy részük felszabadítása a mindennapi Izompróba alól, mert itt jelentős forrásokat nyithatunk meg. Hazánkban ugyanis az anyagmozgatás, az összes foglalkoztatottat tekintve, kétszer any- nyi embert köt le — egymilliót! ,—, mint a fejlett országokban. Az anyagmozgatók átlagosan hatvan, egyes területeken nyolcvan százaléka nehéz fizikai mun. kával keresi kenyerét... Az állami iparban az anyagmozgatás gépesítettsége ma is mindössze 30 százalékos, s a nem gépek mellett dolgozó anyagmozgatók hetven százalékának eszköze q puszta két keze ,.. Nem feledhetjük tehát, hogy tékintélyes munkástömegek sorsát, mindennapját teheti könnyebbé a gyor. sülő haladás, az erre a területre irányuló naqvobb figyelem. Ami politikai kérdésként sem másodrangú. Lépésről lépésre Tíz esztendőt alapul véve, évente átlagosan 6,5 százalékkal növekedett az ipar villamasener- gia-felhasználása, s 5,4 százalékkal a termelése. Korszerűbben, gépesítettobben gyárt az ipar, e két adaton túl ezt ezer más tény Is igazolja. A változás arculata azonban nem szeplőtelen. Az építőanyagiparban például őt év alatt az eszközök kihasználása negyedével romlott, holott ez egyike azoknak a területeknek, ahol igencsak elterjedt a hórukk, a „nq emberek, fogjuk meg". S nincsenek magukban! Más iparcsoportok, iparágak szintén nem büszkélkedhetnek az eszközök jó kihasználásával, bár panaszkodnak a fejlesztési lehetőségek szegénységére. Ami már megvan, annak kamatoztatása, úgy látszik, nem sürgős, nem .fontos. Automaták, melyek gombok nyomogatására tucatnyi ember helyett emelnek, helyeznek, szállítanak. És emberek, akik arcát veríték lepi be, izmaik a szakadásig megfeszülnek. „Trógerok", mondja a nyersen fogalmazó. Mi lenne velünk — az iparral, a mezőgazdasággal, a szállítással, a kereskedelemmel — nélkülük? Kellenek, nagyon kellenek. De ez nem ok arra, hogy vezetők és műszakiak ne keressék lépésről lépésre haladva a nehéz fizikai munka megkönnyítésének, felszámolásának lehetőségeit. Érvek sora szól e feladat fontossága mellett. Mégis, a legfőbb érv q robottól, a gürcöléstől megszabadítható ember, Mészáros Ottó
