Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-15 / 241. szám
Klem ejt beruházás Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Eszköz, értelem, cél Az atomerőműhöz kapcsolódó postai beruházások A Pécsi Postaigazgatóság beruházásai között kiemelt helyen szerepel a Tolna megyei fejlesztés, ami összefügg a készülő ipari óriás, az első magyar atomerőmű építésével. Egy felvevő hivatal építésével nemrég megkezdődött az igényekhez mért beruházás. Jövőre pedig indul az új, nagy, paksi postahivatal kivitele is.’ Szekszárdon új távhívó autó* mataközpont, valamint egyéb kapcsolódó műszaki berende* zések szolgálják a ló összeköttetést a megyeszékhely és aa atomváros, illetve Paks és Budapest között. Fejlesztési program az öntözéses gazdálkodásra A MÉM-ben elkészült az 1976—80-as évekre szóló öntözésesgazdáik odás-fejlesz- tési tervprogram, amely több mint 150 ezer hektárnyi területen irányozza elő mesterséges öntözőrendszerek kialakítását. A program szerint az öntözésre álló vízkészletet főként a koncentrált iparszerű mezőgazdasági termelőrendszerekben használják fel minden eddiginél nagyobb mennyiségben. Nemcsak a növény- termesztők számára biztosítanak új öntözési lehetőségeket, hanem az állattartó, -tenyésztő gazdaságok takarmánytermő területein is mesterséges csapadékkal növelik a hozamokat. A minisztériurn termelés- és műszaki fejlesztési főosztályának javaslatai szerint, a középtávú konéep-j ció alapján, a következő évek-j ben növelik az öntözött zöldségterületeket, hogy tovább javítsák a lakosság ellátásáig és a konzervipar igényeit is az eddiginél magasabb színvonalon elégíthessék ki. A következő években mint* egy 30 ezer hektárral növelik a vízzel mesterségesen táplált területeket, amelyeken döntő többségben iparszerűeal termelnek majd. , Á belkereskedelem országos ifjúsági parlamentje Eddigi töprengéseiruk summa- Zalaként fel kell tennünk a leglényegesebb kérdést: mi az értelme, célja a munkahelyi demokrácia fejlesztésének, használatának? Tömör választ adva: a szocialista ember, a szocialista társadalom elengedhetetlen jellemzőjének formálása. Ha hiányzik egy rész, nem lehet tökéletes az egész; a munkahelyi demokrácia a szocialista demokrácia alkotóeleme. A szocialista demokrácia pedig a társadalmi, gazdasági haladás ma már nélkülözhetetlen lendítője. Milliók iskolája Bontsuk szálaira a fenti, ösz- szefoglaló megállapítást. Egyén és társadalom között a legerősebb köteléket a munka fonja. A munka azonban nem szűkíthető le fizikai, szellemi feladatsorokra, hiszen emberi kapcsolat- rendszerek sokaságát hozza létre. Ezek egy részének foglalata a munkahelyi demokrácia. Lehetőség arra, hogy tömegek kóstoljanak bele a közéleti tevékenység ízeibe, részt kérjenek és kapjanak a társadalom, a gazdaság, tehát végső soron saját életük és tevékenységük kisebb- nagyobb kérdéseinek eldöntésében. Az a dolgozó, aki munkahelyén fokozatosan beletanul a szókimondásba, a feszültségek, ellentétek fölismerésébe, a különböző választási lehetőségek, megoldások súlyának mérlegelésébe, a döntések következményeinek viselésébe, az a társadalom más terepein — például a lakóhelyén szintén — elvárja ugyanezt, s természetesen tesz is érte. Köny- nyebben vállal akár munkahelyén, akár azon kívül, társadalmi megbízatást, s jobban ellátja, mint az, aki nem járta — járhatta! — végig a munkahelyi demokrácia iskoláját. Kifejlődik benne a felelősségérzet a közös dolgok iránt, mert gyakorolja, tapasztalja — olykor a bőrén érzi —, hogy a dolgok menete csak kívülről nézve egyszerű, valójában sokszoros kölcsönhatások gyújtópontjában áll. Milliók iskolája a munkahely, s ha rossz a A Tolna megyei Tanács V. B. az 1973/74-es oktatási évben 93 egyetemi és főiskolai hallgatóval állt tanulmányi szerződéses viszonyban. Társadalmi ösztöndíjasaink közül huszonheten tanultak egyetemeinken, tizenegyen valamelyik főiskolánkon és ötvenötén tanító- és óvónőképzőkben. Tanulmát- nyaikat 1974. júniusában hu- szonhatan fejezték be és foglalták el munkahelyeiket, ösztöndíjszerződésüket négyen bontották fel és kezdik pályafutásukat más megyében. A tanácsi apparátus, valamint a tanácsi intézmények szakember-utánpótlásának biztosítása érdekében ezekben a hetekben 68 új társadalmi ösztöndíj szerződés megkötésére került, illetve kerül sor. E szerződéseket a kialakult gyakorlat szerint azok pályázhatták meg, akik vagy most nyertek felvételt felsőoktatási intézményeink valamelyikébe, vagy már ott folytatják tanulmányaikat és az a szándékuk, hogy tanulmányaik befejeztével Tolna megyébe kívánnak visszajönni, vagy itt kívánnak letelepedni. Bár az új tanulmányi ösztöndíjasok között vannak nem bizonyítvány, nem okvetlen a tanuló tehet róla... Hanem az iskola is, mely nem tartja fontosnak a kötelező tantárgyak — a napi termelőmunka — mellett egyéb ismeretek elsajátíttatását. A hasonlatnál maradva: csak a lecke érdekli, a tanuló nem. * Az elvontság veszélye Vannak, akik úgy okoskodnak: a munkavállaló tulajdonos is egyben, mi szükség demokratikus jogainak, lehetőségeinek erősítésére, hiszen tulajdonosi? Erre a párt X. kongresszusán világosan megfogalmazodott a válasz: a tulajdonosi tudat puszta hangoztatása semmit sem ér, ha e tudatot nem mélyíti el, nem gazdagítja a gyakorlat. Az, hogy a tulajdonosnak meghatározott jogai vannak, beleszólási lehetősége, igénylik, számon tartják véleményét, stb. Azaz nemcsak tudja, hogy ő a gazda, hanem ezt szüntelenül érezheti, érzi is, legyen a helye a munkamegosztás bármely posztján. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a tulajdonosi jogok tetemes részét közvetve — azaz nehezebben érzékelve — gyakoroljuk, egyebek mellett az államhatalmi szervek tagjainak megválasztásával, az irányító szervek beszámoltatásával, s így tovább. Alapvetően tehát a tulajdonosi tudatot az formálhatja, ami helyben van — könnyebben érzékelhető, szinte kitapintható —, ami közvetlenül velem, velünk történik, ami általunk ölt új, tökéletesebb alakot. A tulajdonosi tudat elmélyítése viszont elengedhetetlen az egész társadalmi közgondolkodás fejlődéséhez, mert erkölcsi és anyagi forrásainkat megsokszorozza. A jó döntés alapja Megfogalmazódhat a kérdés, mert nem alaptalan: miért a legutóbbi esztendőkben helyeződött ilyen nagy hangsúly a munkahelyi demokrácia fejlesztésére? Egyszerűen azért, mert a végbement lényeges társadalmi, gazdasági változások megkövetelik Tolna megyeiek is, zömük itt honos. Feltételezhető tehát, hogy hacsak életükben be nem áll olyan változás, ami megnehezíti itteni pályakezdésüket, valahányan itthon állnak majd munkába. A beiskolázás területi létszámkorlátozásának merevsége miatt több száz főre tehető csak a tanácsi apparátus és a tanácsi intézményhálózat háza táján meglévő szakemberhiányunk. E hiányok csökkentését hivatott szolgálni a társadalmi ösztön- díjrendszer. Uj társadalmi ösztöndíjasaink közül a legtöbben óvónőképző és tanítóképző intézeti hallgatók. A szerződések megkötésével 47 tanítóképzős és 36 óvónőképzős munkába állásával számolhatunk tanulmányaik befejeztével. Kívülük számosán tanulnak közgazdaságtudományi, jogtudományi, műszaki és orvostudomápyi egyetemen és azoknak a száma sem csekély, akik a Tolna megyei Tanács V. B. ösztöndíját élvezve a pénzügyi és számviteli, műszaki és tanárképző iskoláinkon végzik tanulmányaikat. a különböző intézményrendszerek, szervezetek, módszerek korszerűsítését. Ugyanakkor a munkahelyek élő demokráciája mindannyiunkat gazdagító kölcsönösséget szül. Lehetővé teszi, hogy felszínre kerüljenek, nyílttá váljanak a feszültségek, az ellentmondások, bővíti az információforrásokat, s ezzel az irányítás, a döntéshozatal megalapozottságát, elősegíti a váratlan hatások, következmények egészséges határok közé szorítását * Mivel közreműködhettünk a remélhetően helyesnek bizonyuló döntések meghozatalában, ezt követően véget érhet a vita, következhet az egységes, fegyelmezett végrehajtás. Megint csak azt kell lmunk: az egy-egy munkahelyhez kötődő feladatok így válnak — válhatnak — közüggyé, összegeződ- ve Így alakítják a gazdaság és a társadalom arculatát, s ezzel természetesen holnapját Forint és filiér Ha eddig a munkahelyi demokrácia fejlesztésének „forintjairól" beszéltünk, akkor a „fillérekről”, a látszatra apróbb pozitívumokról sem feledkezhetünk el. Arról például, hogy a demokratizmustól áthatott légkörben gyorsan sarjad és növekszik a kezdeményező kedv, az új iránti fogékonyság, a feladatokkal való azonosulás. Csatlakozik ehhez a lélektani, érzelmi hatás, az, hogy felnőttként, teljes jogú állampolgárként tevékenykedhet az ember; nemcsak kötelessége, hanem kedve is testet ölt a munkában. S a különbséget a muszájból — kenyérkeresetként — végzett, alkotókészséggel megtoldott munka között nem kell részletezni.™ Párt- és kormányhatározatok tanúsítják, hogy a jogok csak akkor válnak tényleges — gyakorolható — jogokká, ha kötelezettségeket kapcsolnak azokhoz, mégpedig következmények nélkül nem mellőzhető kötelezettségeket MÉSZÁROS OTTÓ Hogyan s miért.? Beszélgetés a A műhelybe bejár a mozdony. A hatalmas ajtókat becsukják, s a szerelők máris munkához látnak. Megszüntetni a hibát. Hogy gyorsabban vagy lassabban dolgoznak mint régen, a kívülálló képtelen eldönteni. A brigádvezetö szerint: csökkent a javítási idő. Hogyan s miért? Ezt a kérdést többször is feltettem, mikor a bátaszéki fűtőházban Horváth Antallal, a Landler; és Tóth Jánossal, a Dobó István szocialista brigád vezetőjével beszélgettem. A miértre válasz lehetett volna, hogy hivatkoznak a kongresszusi munkaversenyfelhívásra. A válasz lehetett volna, tömör frázisos. A munkások arról beszéltek, hogy ma rövidebb idő alatt javítják a gépeket, sok ezer tonna áru hamarabb jut célhoz, s ez az időmegtakarítás pénzt, sok pénzt jelent, összegezve valamennyi munkásnál a „megtakarított” perceket, órákat — ezer forintok jönnek össze. A szavak egymást követve formálódtak mondatokká. Hárman voltunk bábái a tudott, de rejtőző gondolatnak. Kimondói annak, hogy miért kell többet tenni. Hogy a jövő tavasszal, a kongresszuson újabb munkasikerről számolhassanak be. Több. mint 300 küldött részvételével dr. Sághy Vilmos államtitkár elnökletével hétfőn a MEDOSZ-székházban összeült a belkereskedelemben dolgozó fiatalok ágazati parlamentje. a tanácskozáson — amely alkalmat adott arra, hogy a fiatalok vállalatuk, szövetkezetük munkáján kívül az egész kereskedelem helyzetével, gondjaival, feladataival jobban megismerkedjenek — elemezték az ifjúsági törvényt, a végrehajtására kiadott miniszteri rendelet helyzetét, s a fiatalok szekcióüléseken elmondták S most ez az időszak a kongresszus előtt, erőpróba, felmérés. Megtanulni, folytatni a lelkiismeretesebb, odaadóbb munkát. Hogy ez az egész most kampány? Helyenként biztos így van. De holnap, jövőre már normális ütemű, megszokott tempó lesz a kongresszusi verseny mostani lendülete. Most a kongresszus, és a felszabadulási ünnep tiszteletére vállalják, hogy szebbé teszik a gyár, az üzem, a lakóhely környékét. Hogy szervezettebben dolgoznak, s nő a termelékenység. A Dobó brigád, aranykoszorús szocialista kollektíva, vezetője arról beszélt, hogy a mozdonyok időszakos vizsgálatát december közepe helyett novemberben befejezik. Mert az őszi, téli csúcsforgalom hatalmas terhet ró a vasútra. S ha csak egy-két mozdonnyal több húzhatja a szerelvényeket, már az is nagyon sokat jelent. Horváth Antal brigádja a mindennapi, úgy mondják, futó javításokat végzi. — S mi van akkor, ha nincs mit javítani? — Akkor segítünk a másik brigádúak. Ahogy beszél, látni, a két brigád nem két különálló kollektíva. Egy műhelyben vannak, s együtt dolgoznak. gondjaikat, javaslataikat. Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes bej számolójában ifjúságpólitt-j kánk eredményeit, s főleg sl fiatalok tennivalóit ismertette. Az ifjúsági parlament ' a kereskedelem egészének feladatain túlmenően napirendre tűzte a fiatalok családalapításának támogatását, lakás- helyzetük javítását, oktatásuk és továbbképzésük ügyét, a pályakezdők bérezését, s általában a fiatalokkal való fen kozottabb törődés kérdéseit) módjait A vasút mindent rögzítő íci-i mutatásai bizonyítják, kevesebbet állnak Bátaszéken a mozdonyok, mint régebben. S azt is, hegy egyre ritkábban jönnek vissza „reklamálni”. Meg hogy az 5—6 évvel ezelőtti állandó túlórázás megszűnt. Pedig azóta 44 órás' lett a munkahét is, mégis „minden belefér”. Mi lassítja néha a munkát? Mert ilyen is van. Az alkatrészhiány. Főleg kisebb darabok miatt kell néha Debrecentől Szombathelyig végigtelefonálni a fűtőházakat. Most például hetek óta nincs hármas sasszeg. A munkáról, gondokról, s az eredményekről hárman beszélgettünk. Mert akiket még kerestem, úton poltak. Pedig jó lett volna meghallgatni Kiss György véleményét is. A Há- mán Kató brigád vezetőjét, aki egy 424-es vezetőállásában volt úton, talán az ország távoli pontján, ö, ők is sokat tettek, tesznek azért, hogy vastagabb legyen az állam pénztárcája. 1 — sz. L —r k 1974, október 15.' Hatvannyolc új ösztöndíjszerződés kongresszusi munkavcrsenyről
