Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

/ Sok jármű, nagy biztonság Szekszárdi, az autók városa Balesetek — Huligánok — Országos razzia L apunk: Hagyományaihoz híven, háromnegyed év elteltével pillantunk Vissza a legutóbbi kilenc hó­nap közlekedésbiztonságá­nak alakulására. Ezek közül a szeptember, íekete szep­tember volt: nyolc halálos bal­eset kilenc áldozatot szedett. A balesetek száma tavaly szeptemberben is, az idén is 57 volt megyénkben. A közlekedés biztonságában minőségi változás 1972-ben következett be szőkébb ha­zánkban; az előző esztendei 446 karambollal szemben ak­kor csak 382 történt kilenc hónap alatt. 1973-ból ugyan­ebben az időszakban 394 bal­eset feljegyzése származik, az idén pedig 391-é. Velence a lagúnák, Tata a ■tavak, Szekszárd az autók vá­rosa. Szegeden 22 lakosra jut . egy személygépkocsi, Buda­pesten 18-ra, Szekszárdon 14-re; ebben a vonatkozás­ban hazánkban Szekszárdé az elsőség. A megyeszékhely gép­járműforgalma tekintélyes; a városközpontban csúcsidőben óránként nyolc-kilencszáz ' jármű halad át. Figyelemre ‘ méltó, hogy ekkora forgalom mellett az elmúlt évben is, az idén is öt közlekedési baleset történt szeptemberben a vá­rosban. Még fontosabb, hogy a tavalyiak közül négy, az ez éviek közül csak egy végző­dött súlyos sérüléssel. Persze, ez nem varázsütésre történt, hanem a forgalomszabályozás­nak, a következetes ellenőrzés eredményének tudható be. Jó példa arra, hogy meg lehet teremteni sok jármű bizton­ságos forgalmát A harmadik negyedév 171 balesete közül 57-et a gon­datlan vezetés, 24-et a gyors­hajtás, 22-t a szabálytalan ka­nyarodás, 18-at az áthaladási elsőbbség meg nem adása, 14- et a szabálytalan előzés idé­zett elő. Ebben az időszak­ban 14 halálos és 77 súlyos kimenetelű baleset történt. Az anyagi kár megközelítően egy­millió-kétszázezer forint volt. Emberek és szerkezetek Bár közhelynek tűnhet, mégis úgy igaz, hogy az em­ber és a gép — mondhatjuk így: — együttműködése a köz­lekedés biztonságának alapja. Akármelyik kerekedjék a má­sik. fölé, már megszületett a veszélyhelyzet. Az idén janu­ár elsejétől augusztus 31-ig megyénkben 383 baleset tör­tént; ezek közül 207-e^ sze­mélygépkocsival okoztak. A márkákat tekintve a karam­bolozok között 64 Zsiguli, 20 Wartburg, 28 Trabant és 26 Skoda volt. Óriási tévedés volna ebből arra következtet­ni, hogy a közkedvelt „Zsiga" valamiféle halálautó. Dehogy. Remek, számos országban be­vált, kitűnő konstrukció! Ám éppen az, ami egyik jelentős előnye: gyorsasága, fürgesége fordul hátrányára — bocsá­nat! — „mazsolák" vezetése mellett. Komolyabban szólva: a csekély gyakorlattal rendel­kezők közül sokan nem a KRESZ-ben meghatározott óvatossággal, körültekintéssel vezetnek, hanem életveszélyes könnyelműséggel engednek a száguldás ördögének. Körül­belül ez a helyzet a Wart­burgoknál is. A közlekedés fejlődésének jelenlegi szaka­szára jellemző, hogy sok az új gépjármű, sok az új veze­tői engedély. Ez év statiszti­kája szerint a balesetek 46 százaléka kétéves, vagy an­nál is újabb kocsival tör­tént. Hadilábon a fegyelemmel A huligánság, a hányaveti- ség, a felelőtlenség olyan pél­dái adódnak időnként a köz­úton, amelyek láttán nem tud­ja az ember, csodálkozzék-e vagy felháborodjék-e. A döb­benetesen könnyelmű kocká­zatvállalás bajnoka ebben az évben az a hivatásos gép- járművezető volt, aki az autó vezetését úgy engedte át nyolcéves (!) kislányának, hogy ő maga héthónapos gyermekét tartotta az ölében. Igen enyhén szólva: ripők módon viselkedett az a szek­szárdi trabantos, aki abban lelte örömét, hogy külföldi turisták gépkocsija elé kacs­karingózott autójával, ráadá­sul pedig még ő tartott kis­előadást a KRESZ-ből. Csak kevéssel jobb nála az a kül­földi turistanő, aki koccaná­sos baleset után megtagadta a nyilatkozattételt, s megpró­bált megszökni a helyszínről. A megyei közlekedésrendé­szet élénk figyelemmel kísé­ri, milyen jellegű szabálysze­gések harapóznak el, ennek megfelelően él a vezetői en­gedély visszavonásának jogá­val. Gyakorlatilag a jogosít­vány azonnali elvételével jár az ittasság miatt okozott bal­eset; ilyen ez év első kilenc hónapjában 22 volt. A rend­őrség — csupán szeptember­ben — 68 vezetői engedélyt és 17 ellenőrzőlapot vont be. Érezhető súlyú "szabálysér­tési bírságolás után ittas ve­zetés miatt négy hónapig nem vezethet Fenyvesi János du- nakömlődi (Sánchegy utca 18.) segédmunkás, aki gyakorló vezetői engedély birtokában szegte meg a szeszfogyasztás tilalmát. Matusek Gyula kur­di (Hunyadi utca 35.) tsz-tag hasonló ok miatt öt hónapig; Kárpáti János kölesdi (Zsám- bék 478.) állatgondozó hat hónapig nem vezethet; ugyan­ezért ugyanennyi ideig Szabó István simontornyai (Beszédes Ferenc utca 33.) gyári munkás sem. A Traffipax jóvoltából szin­tén. számosán akadnak, akik száguldozás miatt kénytelenek rövidebb, hosszabb időre le­mondani az autó, a motorke­rékpár vezetésének örömérőL A megengedett sebesség dur­va túllépése miatt nyolc hó­napig nem vezethet Poklós József dunaföldvári (Kender­gyár) segédmunkás; tíz hóna­pig Türkösi Zoltán györkö- nyi (Fő utca 72.) anyagszállí­tó és Kovács János gerjeni (Kossuth Lajos utca 11.) gép­lakatos. Ugyanilyen ok miatt egy álló esztendeig nem le­het jogosítványa Müller Ádám szekszárdi (Esze Tamás utca 42.) lakosnak és Vranyák László dunaföldvári (Vágóhíd) lakatosnak. Mintha mindenki rendőr volna A korán beköszöntött ősz növeli a közlekedési balesetek esélyét. Szívesen tolmácsoljuk a rendőrségnek azt a kérését, hogy a járművezetők ebben az időszakban különös lelkiisme­retességgel alkalmazkodjanak a KRESZ 57. §-ában foglal­takhoz; hogy ne szegjék meg a világításra vonatkozó elő­írásokat se. Ebben a hónapban hazánk egész területén igen széles kö­rű közúti ellenőrzéseket vé­gez majd a KPM, a Volán ak­tivistáival, önkéntes rendőrök­kel, a honvédség gépjármű­szakszolgálatának tagjaival a rendőrség. Nem lehet kétsé­ges, hogy már az ellenőrzés­ben résztvevők puszta jelenlé­te is jobb belátásra készteti a fegyelmezetlenségre hajla­mosakat. Valójában nem is volna rossz, ha a közlekedés valamennyi résztvevője rend­őrt gyanítana a másikban... A szabálytisztelet ugrásszerű növekedése kétségtelenül a balesetek számának rohamos csökkenését eredményezné. B. Z. Kibernetikai enciklopédia Kibernetikai és számítás-- technikai enciklopédiát állí­tott össze a Szovjet Enciklo­pédia szerkesztőségének uk­rajnai főszerkesztősége, a két­kötetes enciklopédia 600 szer­ző bevonásával készült, s a világ első ilyen jellegű kiad­ványa. Történelmi áttekintést nyúit a tudományág fejlődéséről, megvilágítja a kibernetikai el­méleti alapjait, bemutatja a szovjet és a külföldi számító­gépeket és berendezéseket, is­merteti alkalmazási módjukéi; a tudomány és technika szá­mos ágazatában. Baskíriai gyógyfürdőhelyek Az Ural mentén, fekvő Bas­kír Autonóm Köztársaság kormánya elfogadta a köztár­saság gyógyfürdőfejlesztési programját; kilenc gyógyfür­dőhely felújítását. Ezeket a gyógyfürdőket az igen gaz­dag ásványvízforrások és gyógyiszap-lelőhelyek bázi­sán hozták létre, Gyógyintéz- mények épülnek például Jan- gan-Tau fürdőhelyen, ami baskír nyelven Forró Hegyet jelent. Itt a száraz levegőt és a gőzt használják fel gyógyá­szati célokra. Jangan-Tauban a Föld méhéből ugyanis egész évben forró levegő és gőz áramlik a felszínre. A vizsgá­latok azt mutatják, hogy mind a kettő igen hatásosan fel­használható számos betegség gyógyítására. Uj gyógyintéz- mények épülnek például a Dél-Urai tajgai övezetében fekvő népszerű „Asszi" forrá­sok közelében. Birszk város közelében nemrégiben igen gazdag gyógyvízforrásokat fedeztek fel. Itt 750 férőhelyes szanatóriumot építenek a kol­hozparasztok számára. Xásidój. Lajosig wimmmm — Elkanyarodtunk. Én magáról szerettem vol-- na hallani, s másokról beszél. — Nem az én bűnöm. Maga tett fel általános kérdéseket. És, amit mondtam, abban én is ben­ne vagyok. En is egy bányász vagyok. Olyan, aki a munkájával, szerény példájával ízesítő akar lenni ebben a nagy kovászban. Vagy mond­jam magának talán szebben: kohóban? Egyéb­ként a feleségemet is így gyógyítgatom, mint önt, ő is tele van előítélettel, és csodálkozik, ho­gyan tudok dolgozni olyan durva emberek kö­zött, mint az itteniek. Az egész felfogás elavult. — És ha mégis ... Sikamlós vicceket mesél­nek, meg ha dühösek, csak elszólják magukat. Akkor... — Addig nincs bűn, amíg természetes vala­mi. Amikor valaki kéjeleg, az más. Az szomorú. Magamban könyörgök érte. Mást nem tehetek. A káromkodókért se. De mondja, ott fenn nem hall ilyeneket?! Az, uram, hogy én itt vagyok, ige­hirdetés. Persze, eljárok egyházi rendezvények­re is, szeretetteákra, hangversenyekre, énekelek istentiszteleteken, s ezt nekem senki se tiltja. Pe­tiig tudják. És nem is nevetnek rajtam. Pedig megtehetnék. Ami pedig a szociális gondolko­dást illeti. Én hallom és tapasztalom, mit tesz­nek itt a bányászért. Csak a friss levegő milliók­ba kerülhet. Állandó téma, hogyan védjék a bá­nyászok egészségét, oktatják, tanítják, kötelezik őket erre. Bármelyik nyugati állam büszke le­hetne arra, ha ennyit tenne a munkásai érdeké­ben. Én ezért becsülöm a rendszert, bár hiva­talos filozófiájával nem értek egyet. De politi­kájával igen. — Elnéztem előbb a vágathajtókat. Arra gon­doltam, mi lenne, ha omlana a kőmennyezet. Sajnálkozva néz rám. — Javíthatatlan. Itt nincs annyi omlás, mint — 55 — a szénbányában. Baleset van, de annak kilenc­venkilenc százaléka azért esik meg, mert nem tartják be az előírásokat. Nem várt baleset, kö­rülményekből fakadó szerencsétlenség, ha jól em­lékszem, három éve volt utoljára, amikor az egyik vájárra ráomlott a kő, pedig előtte végig­kopogtatták. Ott voltam a temetésén. Magam­ban imádkoztam érte. A De profundist. 20. VÉDEKEZÉS Sikoltás. Ordítás. Szitkozódás. Izgatott hangok. Röhögés. Rohanunk az aknásszal a hangok irányába. Az egyik mélyedésben tarisznyák lógnak a szikla­falról. Ott ugrálnak, morognak, diskurálnak a bányászok. — Hogy forduljon fel az első falattól... ! Bár tettek volna bele ciánt... ! — Ha elérem a karóval! — De úgy nézett rám, hogy megbabonázott, mikor meg észbekaptam, és ordítani kezdtem, el­tűnt. Hogy hová, a jófene tudja?! Ebben a szik­lában ! Mióta uzsonnát kapnak a bányászok, elszapo­rodtak a patkányok. Most az történt, hogy az egyik tarisznyája leesett. Két kövér patkány lak- mározott a nylonzacskóban, mikor kinyitotta. Persze, hogy ellódította, a patkányok földre es­tek, és szembe fordultak a hirtelen és véletlen támadóval. S aztán eltűntek a vezetékek, csa­tornák mentén. A károsult bányász köpköd, szitkozódik, a töb­biek nevetik. Az egyik kettétöri a szendvicsét, és a kezébe nyomja. Az aknász velük dörmög, aztán rendelkezik. — A papírokat meg más szemeteket ne szór­játok el! Abból csinálnak fészket maguknak a piszkok. — Aztán hozzám fordul. — Most meg­innék egy konyakot, nagyon undorodom tőlük, felkeverték a gyomromat. Legalább rágyújtok. — — 56 — És félrehúz az egyik kitérőbe. Nekem is jólesik a cigaretta. Dehát... Az aknász nevet. — Miért lepődik meg? Bányában dohányozni, ugye furcsa? De mi nem szénbányában vagyunk. Itt nincs metán, ami robbanhat. Persze, nem mondjuk,- hogy dohányozzanak, de elnézzük. Lá­tom én a csikkeket a vájvégeken is. Ha tiltom, akkor is elszívják. Legfeljebb elbújnak. És ha bújkálnak, nem termelnek. így meg elszívják azt a néhány slukkot, és megint megy a munka. Annyit minden bányász tud, hogy robbantás­kor, fúráskor, mikor az elővigyázat ellenére is keveredhet némi por a levegőbe, nem dugja a szájába a cigarettát. Mert az veszélyes lenne. Az urános szilikózis nagyon csúnya betegség. Tu­dom, most a sugárra gondol, a rákra, a fehér­vérűségre. Hangsúlyozom, nem vagyok szakér­tő, de annyit biztosan mondhatok, ilyen megbe­tegedésről nem tudnak a bányánál. És mégis, egyre nagyobb, szinte imponáló megelőző véde­kezési rendszer van nálunk. Szellőztetés, vizes­fúrás, fejtés, orvosi felügyelet, ellenőrző méré- , sek naponta. Mert ez a veszély alattomos, so­káig lapul. A testbe került radioaktív por évti­zedekig meghúzódik, míg a roncsolását észreve­szik. Ezt mások kárán tanultuk. Kanada, Kongó, Csehország, ahol már évtizedek óta foglalkoznak uránbányászattal, és kezdetben, amikor még nem ismerték a veszélyt kellőképpen, a védekezés módjait sem találták meg. Mi ilyen szempontból szerencsések vagyunk. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nincse­nek gondjaink. A KÉPVISELŐ Post aequitem sédét atra cura... A gond, a sötét gond, ami befelhőzte még a kedélyes Horatius ódáit is, nem hiányzik a bá­nyából, a Parlamentből, sőt, a pártértekezletekről sem. G. R. hogyne tudná ezt, hiszen vájár, or­szággyűlési képviselő, és tagja a vállalat pártbi­zottságának. ♦ (Folytatjuk) — 57 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents