Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

* I T i 1 Á mezőgazdasági termelés koncentrációja, szakosodása a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben Tolna megye mezőgazdasági termelésének színvonala az el­múlt évek során gyors ütem­ben emelkedett. Az elért eredmények sok tényező együttes hatásának a követ­kezménye, s ezek közül jelen­tős szerepe van a koncentrá­ció és szakosítás terén végbe­ment fejlődésnek. A megye mezőgazdasági nagyüzemei — állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek — fokozott inten­zitással törekedtek az ebből eredő előnyök kihasználására, illetve az egyes termékek ter­melésének koncentrálására és ezzel egyidejűleg a termelés fokozatos szakosítására. Szük­ségessé teszi ezt a gyors mű­szaki, technikai, technológiai változás és a mezőgazdasági üzemek eszközigényességének növekedése, amely maga után vonja az újabb és újabb meg­oldások. helyes utak keresésé­nek szükségességét a haté­konyság javulása és a terme­lékenység emelkedése érdeké­ben. Területi koncentráció Az elmúlt másfél évtized alatt végrehajtott területi kon­centráció nyomán a mezőgaz­dasági nagyüzemek száma és területe az alábbiak szerint alakult: 1960 1974 Mg. tsz-ek száma 158 84 Egy tsz átlagos földterülete (ha) 1135 2763 Állami gazdaságok száma 17 8 Egy ÁG átlagos földterülete (ha) 3134 6769 A területi koncentrációk — termelőszövetkezetek egyesü­lése, állami gazdaságok egye­sítése — célszerűnek, helyes­nek bizonyultak. gázpalack. Az utca túlfelén, a posta előtt megáll a panoráma­busz. Észreveszem a taxiállo­mást jelző táblát. Telefon; 2—14. Ez adja a „lökést”, s meg­szólítom az utamba kerülő el­ső embert. — Maga idevalósi? — Lendvai Pál vagyok, ere­deti tamási lakos. — Mivel foglalkozik? — Harmadik napja nyugdí­jas vagyok, téesznyugdíjas, — Ült már taxiban? — Miért ne — néz végig rajtam, kissé furcsálkodva. Mondom neki ki vagyok, mi vagyok, mire felvázolja a felszabadulás előtti helyzetet. A sarkon az emeletes bútor­üzlet helyén a Nagy-kocsma volt, mellette az autójavító­műhely helyén meg a hatal­mas istálló a beszálló vendé­gek lovainak. Itt meg Sámuel Jakab fakereskedő „működött” legalább hat portányi terüle­ten. „Ennyi üzlet, dehogy volt kérem ennyi üzlet, kinek, mi­nek?” — mondja Lendvai Pál. Szavait megtoldom: ennyi és ennyiféle. A könyvesbolt kirakatában két „hirdetmény”, az egyik az őszi megyei könyvheteket ha­rangozza be, a másik felhívja a lakosság figyelmét: elője­gyezhető a Világirodalom re­mekei sorozat, s a hétkötetes Uj Magyar Lexikon. Elhaladok az idegenforgalmi hivatal iro­dája előtt, bekukkantok az autószerviz udvarába, elhagy­va az élelmiszerboltot hosszab­ban időzök a sarki üzletház kirakatainál. Üveg, porcelán, műanyag, lakástextil, az eme­leten bútor. A túlsó sarkon Laki József műszerészmester Jelenleg a megyében műkö­dő állami gazdaságok átlagos területnagysága 6769 hektár, s annak ellenére, hogy differen­ciáltságot takar, többségüknek jelenlegi méretei alkalmasak arra, hogy megteremtsék a korszerű termelés kereteit, biztosítsák az intenzív fejlesz­tést. a szakosított termelési szerkezet mellett a korszerű termelési és tartási technoló­giák széles körű alkalmazását. A termelőszövetkezetek át­lagos területnagysága 2763 hektár. Az időközben történt területi koncentrációk követ­keztében az átlagterület foko­zatosan nőtt, de a területnagy­ság tekintetében e szektorhál nagy szóródás tapasztalható. A területileg kisméretű ter­melőszövetkezetek aránya még mindig magas. Társulások és kooperációk A gazdaságok egyesülése a koncentrációnak csak egyik formája. Fontos szerepe van a koncentrációban a társulá­sok és kooperációk létrehozá­sának, amelyek gazdaság; lé­nyege szintén'a termelés kon­centrálása. a hatékonyság nö­velése. A mezőgazdaság fej­lesztésének nagy lehetősége rejlik a társulásokban, amely­nek több változata alakult ki, és terjedt el a megyében. (Szö­vetkezeti közös vállalatók, kö­zös vállalkozások, társulások:, egyszerűbb gazdasági együtt­működések.) E gazdaságszer­vezési módszer sok változata lehetőséget nyújt a jövőben is a sajátos viszonyoknak leg­jobban megfelelő forma kivá­lasztására és alkalmazására. A gazdasági együttműködések­kel járó előnyök és az e te­rületen történt fejlődés elle­cégtáblája: író- és számoló-' gépek javítása. Telefon: 136. Amott hatalmas tábla tudatja: „Az OTP augusztus 1-től a járási hivatal mellett üzemel.” Aztán: „OTP-társasház építke­zés. Érdeklődni lehet az OTP- fióknáL” V irágüzlet, szemben koz­metika, majd „Fotó Vargáné” következik. A képkeretező kirakatában ismét egy, a mai életnívóra utáló szöveg: „Villanybojler, vízve­zeték, központi fűtés, fürdő­szobák szerelését és javítását vállalom, Csapó József' köz­pontifűtés-szerelő.” Alacsony, kopaszodó ember figyeli, hogy jegyzetelek, s aggályoskodva érdeklődik: — Talán rossz a cégtábla? — Jó, nagyon is jó. Továbbhaladok. Ajándék­bolt, majd a következő üzlet ilyen feliratokkal kelleti ma­gát: Papír, írószer, játék, bőr­díszmű, napszemüveg, horgász- felszerelés, gyermekkocsi, fényképezőgép, óra, sportáru. A járási könyvtár mellett Ker- sák-órás kirakatában öreg kro­nométer mutatja a pontos időt. Igen — gondolom, a pontos idő: 1974. Oktatási intézmény: „Óvo­dai napközi térítési díj' fi­zetés: október 4-én. Iskolai napközi térítési díj fizetés: október 7-én 8—18 óráig. Ru- dasné”. Lassan a térre érek. Téjbüfé, zöldség-gyümölcs bolt, majd gazdag választékot kí­náló kirakatsor, valóban fő­városi színvonalú. Egy sárga­csizmás fiatalasszony mondja a férjének: „Nézd ezt á szép norvég inget. Vegyük meg, csak úgv natúrban, legyen eggyel több a Ferinek.” ‘ nére a lehetőségeket még ko­ránt sem használták ki a me­zőgazdasági üzemek. A haté­konyság növelése érdekében továbbra is szükséges az esz­közök koncentrációja, a terme­lési (növénytermesztés, állat- tenyésztés, zöldségtermesztés) feldolgozási, szállítási, tárolá­si, építési és egyéb együttmű­ködések létrehozása, gyakor­lati alkalmazása. A termelés koncentrációjá­nak egyik formáját jelentik a termelési rendszerek, amelyek az utóbbi években gyors ütem­ben terjednek. Az ebben rej­lő lehetőségek nagyok. Ez az eddigi eredmények alapján is megállapítható. A hozamok növelésének gyorsítása a haté­konyság, gazdaságosság és a jövedelmezőbb termelés a rendszerekben rejlő tartalékok fokozottabb kihasználásával realizálható. Az elmúlt évek során egyre több termelési ág­ban jöttek létre a komplex technológiai rendszerek beve­zetésének feltételei. Ezek a magas színvonalon működő ágazatok lehetővé teszik, sőt megkövetelik a szorosabb együttműködést. társulások létrehozását, mert ilyen üzem­ágak szellemi és anyagi igé­nyei meghaladják egy-egy gaz. daság lehetőségeit. Az üzemen belül A termelés koncentrációjá­nak legnagyobb lehetőségei az üzemen belül vannak, mert helyben döntenek arról, hogy miképp koncentrálják a ter­melést. Ennek gazdasági elő­nyeit a gyakorlat bizonyítot­ta. A koncentrációnak ez a formája magában foglalja a vezetés'“ rendszerének a változ­tatását, korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépek alkalma­Megszámolom: két teher­autó, tizenhét magángépkocsi, egy konténeres kocsi, egy ha­sábfával megrakott lovas ko­csi, két motorkerékpár „vesz­tegel” a Kossuth Lajos téren. Innét már mindössze száz va­lahány lépés a pártház. utam végcélja. Közbeesik még a ta­nács, az orvosi rendelő, az egészségvédelmi tanácsadó, a vas-műszaki áruk boltja, a művelődési ház és a Dám- hotel. Utánam siet a rendőr, s kéri a személyi igazolványt. —• Tilos talán Tamásiban jegyzetelni? — Nem. De azért tessék iga­zolnia magát. Megteszem. — Köszönöm, ne haragud­jon. — mondja. — Dehogy haragszom. S őt. A járási pártbizott­ságon elmondom, tulaj­donképpen örültem az igazoltatásnak. Ne legyünk szájtátiak, csakugyan ne le­gyünk. A Kossuth Lajos téren a felszabadító Vörös Hadsereg emlékműve előtt megállva le­írhatatlan megindultsóqgal ol­vasom: „1945—1970. Örök di­csőség és hála hazánk felsza­badításáért és függetlenségéért vívott harcban elesett hősök­nek.” A járási nártbizottság első titkára Tamási jövoiéről be­szél nagy-nagy lelkesedéssel. A rendezési tervekről, az ur­banizációs elképzelésekről. Ar­ra gondolok, valón majd a kései vándor rm'lvennek fogta téfni Tamáo’t felszabad,bégünk ötvp"édik évfordulójához kö­zeledve. Sz. P. zását, nagyobb termőterületek kialakítását. A koncentráció különböző formái — az üzemek területi növekedése, társulások és koo­perációk, termelési rendszerek — végeredményben a mező- gazdaság szocialista jellem- * vonásainak erősödését jelenti, s az utóbbi évekre ez a jel­lemző. A felsorolt formák, megoldások érzékeltetik, hogy a változatok sokasága miatt nem könnyű a helyileg leg­jobb formát kiválasztani. A további fejlődés érdekében fo­kozni kell az ilyen irányú erőfeszítéseket, gondosan, kö­rültekintően megválasztani a helyes irányú utat. A koncentráció általában a termelés szakosodását is je­lenti, s a termelési színvonal emelkedésével az üzemi szer­kezet mindinkább a termelés szakosodása felé halad. Mivel a termelés szakosodása és koncentrálódása egymással összefügg és objektív tényezők teszik szükségessé, figyelembe kell venni azokat a főbb té­nyezőket. amelyek. a mezőgaz­dasági nagyüzemek szervezé­sére jelentős hatást gyakorol­nak. E tényezők közül ki kell emelni a biológiai, technikai, kémiai tudományok fejlődésé­nek, valamint a természeti té­nyezők hatását. A termelés egyre magasabb színvonalú mechanizálása a biológiai fo­lyamatok kémiai eszközökkel való befolyásolása nagyüzemi méretekben szakosodott terme­lés feltételei mellett érvénye­sülhetnek kellő hatásfokkal a mezőgazdasagi üzemben. An­nak ellenére, hogy a termé­szeti tényezők (talaj, éghajlat, öntözési lehetőség stb.) szer­kezetet meghatározó hatása csökkenthető, azok kihaszná­lása adott üzemi viszonyok között ökonómiai előnyöket biztosít. Ezért ezek a ténye­zők még hosszú időn keresztül meghatározzák azoknak a kul­túráknak a termesztési körét, amelyek az adott üzemben a legjobb eredményekkel termel, hetők. A szakosodás és a technika A természeti tényezők által meghatározott lehetőségeket az ár- és önköltségi viszonyok ökonómiailag sorolják, s ez a termelhető áruválasztékot szű­kíti, amely fokozza a szako­sítás szükségességét. A tech­nikai tényezők fejlődése mind nagyobb mértékben befolyá­solja az egyes termékek ter- melhetőségét, jövedelmezősé­gét. Ezek a tényezők pedig abban az. irányban haladnak, hogy nagy kapacitású gép­rendszerek jönnek létre, s ezek gazdaságos kihasználása nagy termelési volumenek ki­alakítását teszik szükségessé. Mezőgazdaság; termelés nemcsak a termelőeszköz­ellátás vonalán kapcsolódik mind több szállal az egyéb népgazdasági ágakhoz, hanem a mezőgazdasági termékek ér­tékesítése, feldolgozása, a fo­gyasztókhoz juttatásának rend. szere is megváltozik. Ezen keresztül a termelés újszerű igények hatása alá kerül, s ez­zel az igények nagy tömegű egyöntetű árutermelésre irá­nyulnak. A termelés mechanizálása elaprózott szerkezetben csak rosszabb hatásfokkal biztosít­ható, mert ilyen szerkezetben az eleven munkaerő jelentős hányadot tesz ki. A munkabér, igény az életszínvonallal együtt állandóan emelkedik^ s így annak részesedése a ter­melési költségekből gyorsan emelkedik. Ez is -a' mecfraiff-í zálás feltételeinek • jaVítáSt^ tehát a szakosodás irányába hat. Ezek a főbb tényezők azíj eredményezik, hogy a mezőr gazdasági nagyüzemek termel lési szerkezete, szükségszerűen a szakosodás. irányába halomi Ennek feltételei .üzemenKfiiijl eltérőek. A munkaerő-ellátptj* ság egyes termelőszavetfiggej tekben még mindig jelentkező foglalkoztatási kényszer él&a* tásokat fékezheti, de a mező­gazdasági munkaerő-eljá'fAjí távlati lehetőségei már jefetfe hogy a mechanizálásiés'1'a""szü- kosodás üzemen bélüli" fei^e* teleit meg kell teremteni, "’’1 : V.v* Hátráltató tényezőit’ A szakosodás irányába, ,hgtxJ e folyamatot szükségessé tényezők mellett vannak, a ,sz^r kosodás fokozását, hátrálta 1,4 tényezők is. Ezek közül a, léj nyegesebbek: { " 1. A szakosodási fólystfriiH nem választható el a' mezM? gazdasági nagyüzemek*'jeHfra- légi helyzetétől. Az" üzentéig túlnyomó többségében — efcSj sorban termelőszövetkezetek^ nél — meglévő eszközstrukttűi'a nem kellően szakosodott -Ter­melési szerkezetet határoz! meg. A megléyő eszközállo­mány számottevő részének térj melésből való kihagyja,,*, kik használatlansága, kiséíejtejsé^Ö általában nem lehet gazdasá-J gos. Ennek- következtében a termelés szakosodása nem váL. hat függetlenné az állóeszkc*j zök amortizációs időszakától! j 2. A mezőgazdasági nagy-* üzemek mérete egyfelől kedrl vező feltételeket teremt ß szakosodáshoz, bizonyos,' ese­tekben azonban gátló tényező* jévé válhat. A nagy és nem kellően koncentrált terül'étfels heterogén tulajdonságai,' • pél­dául más-más szerkezeti bprtiT mumokat határoznak megráz egyes üzemrészekben, s ékeli az üzemi méretű szakosítás* nak hátráltatói lehetnek? •sasar.*» 3. A termelésfejlesztés,., é szakosított termelési. szerkeze­tek kialakítása, egyre inkább eszközigényessé válik a beru­házások anyagi fedezete csak hosszabb távon teremthető meg, s ez lassítja a szakosom dást. 4. A szakosodás távlati tíéí* jainak megvalósítását .-késtel*- teti a" nyereségcentrikus - szer­kezetet befolyásoló konjuniftU'- rális ár. amely a bruttő-íjöVe- delem nyereségképződésén keresztül kihat a források kép* ződésére, a személyi - jövedel­mek nagyságára» y'­Jellemző marad a több profitóság ' E tényezők együttésenYafráÉ utalnak, hogy szinte nem áíát kulhat ki egy-egy mezőgaz­dasági nagyüzemben egyetlen áruféleség előállítására szabói, sodott termelési szerkezét’,, s kialakításának lehetőségei ínég hosszabb távon sem’ ’lehetnek széles körűek. A szabosodap terén elérhető ’ előrébáigiJáj5 mellett is az állanú 'gazdasá­gokban és a termelőszövetke­zetekben a több profilúéiig marad a jellemző. A közeleb­bi jövő célkitűzése az leheli hogy a mezőgazdasági nqg'yl üzemekben az egyes termelé­si ágak túlnyomórészt '■ egy üzemrészben koncentr'átód'tn- nak. PEREI DÁNIEL í, i MSZMP MB gazd. pol, Of-Vf-’hj 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents