Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

A rubrikán túl LUX MÉG A MŰÉT ESZTENDŐ végén, az évi beszámoló tag­gyűlés előtt történt, hogy egy pártszervezetben járva, szépen, akkurátusán kitöltött papír­lapokat raktak elém. Pártcso­portonként elkülönítve ott so­rakozott rajtuk valamennyi párttag neve, s a névsor mel­lett különféle rubrikák. Plusz és mínusz jelek jelezték ezek­ben: ki visel tisztséget vagy vállalt megbízatást a pártszer­vezetben, az egyes tömegszer­vezetekben, a társadalmi moz­galmakban, ki munkásőr, ki­nek van ideiglenes megbízatá­sa és így tovább. Az alapszer­vezeti titkár nem titkolt büsz­keséggel mondotta: íme, itt pontosan előttünk áll a párt­tagság aktivitási térképe. Azért idéztem fel ezt az em­léket, mert most, amikor már készülődnek a pártszerveze­tekben a négyéves munka ösz- szegezésére, bizonyára jó né­hány helyen ismét előveszik ezeket a nyilvántartásokat. Sok helyen vezet ilyen lapokat a pártcsoportbizalmi, a pártveze- tőség, és jó is, hogy számon tartják a megbízatásokat, hi­szen a közéleti cselekvés szer­vezésének és ellenőrzésének hasznos és szükséges módja ez. Nem is e rubrikák ellen kívá­nok szólni — sőt, inkább biz­tatnék minden alapszervezetet az ilyenféle pontos nyilvántar­tásra —, l\anem az ellen, ha a társadalmi-politikai aktivitást csupán ezeken keresztül szem­léljük és értékeljük. Mert mi tagadás, van még hajlam az ilyesmire. „Párt­tagságunk politikai aktivitását tanúsítja, hogy nyolcvan száza­lékuk állandó megbízatással rendelkezik...” — hányszor hallhat, olvashat az ember ilyen mondatokat. Ami önma­gában természetesen ugyan­csak nem baj, ha e mondatot néhány más is követi. Ha az aktivitás mérése, értékelése nem áll meg annak a ténynek a regisztrálásánál, hogy hány párttag tölt be funkciót, lát el valamilyen tisztséget. Itt már csak azért sem sza­bad megállni, mert a tisztség, a megbízatás vállalása önma­gában nem elég. A döntő kér­dés az, hogy miként tesz ele­get valaki az ezzel járó köte­lezettségeknek. A közéleti fel­adatok egy része kétségtelenül olyan — például, ha valaki munkásőr, propagandista és még lehetne sorolni —, hogy aki elvállalta, az eleve tesz is valamit. Ám akad jó néhány olyan feladatkör is, ahol a megbízatás nemegyszer merő formalitás marad. NYILVÁNVALÓ IGAZSÁG ez, s a pártszervezetek túl­nyomó részében számolnak is vele, hiszen éppen ezért válik mindinkább rendszeressé a tisztségekkel járó kötelezettsé­gek teliesítésének személy sze­rinti ellenőrzése. A probléma nem is ezzel van elsősorban (bár ezt az ellenőrzést is lehet­ne még éppenséggel javítani, s főleg rendszeresebbé, mond­hatni állandóvá tenni.) A do­log lénvege azonban az. hogv a politikai-közéleti aktivitás egv kommunista számára nem szűkülhet le a (rubrikában nvilvántartott) megbízatás el­látására. hanem egész tevé­kenység“!. egész életét át kell hatnia. S ha ez nem ígv van, akkor hiába az adott megbíza­tás preoíz és pontos végrehaj­tása, hiéVta sorakoziv nlusz jel a teljesítés ellenőrzésérv, jszel­gálé rovatban — az illető ak­tivitását m“»sem lebet pozití­van értékelni. Voovünk egv .— nem is kü­lönösebben szélsőséges — női­dét. A SannrevnH-mozgatmi élet leiiegeSöl a^ééénp nem is ke­vés olva.n feladat van, ami nem igényel feltétlenül többet havi egv- va<*v kétóraj szer­vezőmunkánál, vagy egv ne­gyedévente-félévente tartott értekezleten való részvételnél. Lehet az adott feladatkörben többet is csinálni, de aki csak ennyit tesz, az is teljesítette ez- irányú kötelezettségét. Nos, mondhatjuk-e a szó igazi értel­mében politikailag tevékeny­nek azt a párttagot, aki meg­elégszik ennyivel és többre nem érez belső késztetést? Nem kell-e megkívánunk, hogy kötelezettségének tartsa a köz ügyeinek figyelemmel kíséré­sét, a közösség sorsának javí­tásán való fáradozást a meg­bízatása igényelte néhány órán kívül is.? BÁRMENNYIRE ELLENTÉ­TESNEK tűnik a két fogalom, a mozgalmi munkának is lé­tezhet és helyenként létezik is egy — a szó rossz értelmében vett — hivatalnoki felfogása. „Az én feladatom a tagsági bé­lyegek kiosztása (vagy egy bi­zottsági ülésen való részvétel, egy megbeszélés jegyzőkönyvé­nek elkészítése, és a sor tet­szés szerint folytatható), és ha ezt pontosan teljesítem, többet miért várnának tőlem?” Ter­mészetesen, van olyan ember, akitől valóban nem várhat töb­bet a társadalom, s ha csak ennyit tesz, ezért is köszönetét érdemel, nem szemrehányást! De aki eljutott odáig, hogy a kommunisták pártjának tagja legyen, annak részéről már semmiképpen sem elegendő a közéleti cselekvésnek ez az elemi formája. Annak többre kell. hogv belső Ígérve legven. Hadd ismételjem hát vége­zetül újra: fontos dolog a rub­rika, de legalább annyira fon­tos, hogv az e?ves személvek és az egész közösség tevékeny­ségének közelgő értékelésekor a pártszervezetekben lássanak túl a rubrikán. Meri; csak így rajzolhatják meg az aktivitás igazi térkénét. GYENES LÁSZLÓ Nem szeretem azokat az embereket, akik hivatali beoszt fásukkal így-úgy visszaélnek. Néha tudatosan, néha elnézőn visszaélnek beosztásukkal, azzal, hogy valamilyen ügy inté- zése rájuk van bízva. így aztán sok furcsa eset előfordul. Megismertem egy embert, a megyei intézet munkatársa volt. Soha nem ment például csirkéért a piacra. Munkavég­zése során hetenként úgy intézte a kiszállást, hogy pénteken olyan termelőszövetkezetet, állami gazdaságot keresett fel, ahol csirketenyésztés folyik. „Elvtársak — mondotta volt — nincs véletlenül törött lábú csirkétek?” Persze volt ép lábú, ép szárnyú csirke törött lábú árán. Egy másik tisztviselő | tojásra specializálta magát: „Elvtársak, nincs néhány törött tojástok?" Ahol naponta öt-hatezer tyúk tojik, törik a tojás. Két rekesszel, húsz-harminc filléres darabonkénti áron min­dig került az autó csomagtartójába. Egy harmadik személy paprikára specializálta magát. Jó, már évek óta nincs pap­rikaőrlés Bogyiszlón például, de van eltenni való paprika. Az is jó. Az is jöhet. Ezekben a hetekben az alma a sláger. Ha ellenőrzést tartanánk az almatermelö gazdaságokhoz vezető úton! Pedig van alma bőségesen, háromnyolcvanért a szekszárdi TESZ- KERV-ben is. Várható a burgon ya-„akció”. Azután jön majd a hízó! És így tovább. Mindig akad olyan szakember, ügy­intéző, akin jórészt semmi érdemleges nem múlik, mégis úgy tünteti fel magát, úgy viselkedik, célozhat rá: rajta mú­lik lesz-e hitel a gazdaságnak, kapnak-e gépet, soron kívül hozzájutnak építőanyaghoz, tervhez, szakvéleményhez. Mon­dani sem kell „bűnösek” azok is, akik adják, a kivételezett- ség reményében a különféle javakat olcsóbban, mint a fo­gyasztói piacon. Csütörtökön megnyílt a szekszárdi újvárosban az ÁFÉSZ áruháza. Néhány, tűzhöz közel lévő személy felesége „szagot kapott”, van az áruházban LUX pipereszappan. Igazgatók, funkcionáriusok, vezető tisztviselők feleségei törték magukat a LUX pipereszappanért. Tizenöt, húsz darab vásárlásánál alább nem is adták. Kosárszám vitték a pénztárhoz. Vihet­ték, mert férjük, maguk beosztása révén közvetlen az ün­neplő megyei vezetők után vonulhattak be zsákmányukért. T)r. Kálmán Gyula, a megyei párt vb-tagja, a MÉSZÖV elnöke, és sokan más, megyei vezetők, elkeseredetten, szo­morúan konstatálták: olyan személyek voltak a „felvásár­lók”, akiktől <tz ember azt várhatta volna el, hogy mérsék­lik magukat: bármennyire is vágyódnak a LUX pipereszap­pan után, felé se nyúlnak, lettlégyen bármennyire is kurrens cikk... Még azt is mondta Kálmán Gyula, ezt a jelenséget írjuk meg. íme itt van. Mi többet nem tudunk tenni. Vég­eredményben intézkedni azért lehetne, a kivételes helyze­tükkel visszaélő — tisztviselő-feleségek, igazgatónék, funk- cionáriusnék — személyeket távol lehet tartani az effajta lehetőségektől, azáltal is, hogy férjeiket, az asszonyokat fi­gyelmeztetik, vagy éppen eltiltják az ilyen események láto­gatásától ... Mert csak akkor lesz majd teljes az örömünk egy-egy ilyen esemény kapcsán is, ha nem lesznek olyan személyek, vagy kevesebben lesznek, mint csütörtökön, akik hivatali beosztásukkal, kivételes helyzetükkel visszaélnek mások rovására — jelen esetben LUX pipereszappanért. — Pj — Pályaválasztási hetek Kiállítások, üzemlátogatások, filmek Községfejlesztés Deesen Útprogram — A társközség sem maradt te tot adtak össze a decsiek. Volt Hétfőn kezdődik az az elő­adássorozat, amely a „Pálya- választási beszélgetések” cí­met viseli, és amelyről már részletesen beszámoltunk csü­törtöki lapszámunkban. Ez a Szekszárdon sorra kerülő ren­dezvény egyúttal kezdetét is jelenti megyénktien a pálya- választási hetek gazdag prog­ramjának. Bár az általános iskola nyolcadik, illetve a középis­kola negyedik osztályát végző tanulók a jelentkezéssel még tavaszig ráérnek, ezekben a hetekben már igencsak aktuá­lis annak eldöntése, milyen szakmát, pályát, élethivatást válasszanak maguknak. Ép­pen ezért választották a pá­lyaválasztási hetek időpontjá­ul az október közepétől de­cember közepéig terjedő idő­szakot. A megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet az elmúlt tanév végén készített egy szándékfelmérést. az akkori hetedikeseket kérdezték meg pályaválasztási szándékukat illetően. Az adatokat közlik minden megyénkbeli általános és középfokú tanintézettel, hogy az illetékesek lássák, hol várható túljelentkezés, és me­lyek lesznek azok a szakmák, amelyekre a kelleténél keve­sebben jelentkeznek. A fel­mérésből kiderül például, hogy az óvónői szakközépis­kola egyetlen induló osztályá­ba 90 nyolcadikos szeretne be­jutni. A kereskedelmi szak­munkásképzőbe ugyancsak túljelentkezés várható, ugyanakkor hiány lesz vas-. betonszerelőből, cipőfelsőrész­készítőből és még jó néhány szakmában. A pályaválasztás! hetek alatt számos üzemlátogatásra kerül sor. Ezeket a látogatá­sokat elsősorban azokba a gyárakba, üzemekbe tervezik, ahol gondot jelent a beisko­lázás. Valószínűleg sor kerül több középfokú tanintézet — gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző __ szerve­z ett meglátogatására is. Az üzemekben működő pályavá­lasztási felelősök egy csoport­ja éppen a kapcsolatfelvétel, a kölcsönös tájékoztatás szán­dékával október 18-án keresi fel a szekszárdi 4. számú ál­talános iskolát. Szekszárdon a TIT pályavá­lasztási előadássorozatot ter­vez szülők részére, a Mozi­üzemi Vállalat a megye na­gyobb helységeiben vetített játékfilmek mellé számos esetben pályaválasztással fog­lalkozó, azt segítő kísérőfil­met ípellékel. A járási könyvtárakat is be­vonják az ezzel kapcsolatos tájékoztató munkába; kiállí­tásokat rendeznek a pályavá­lasztást segítő irodalmi mű­vekből, szakirodalomból és propagandaanyagokból. Az általános iskolások ré­szére Szekszárdon, az Egész­ségügyi Szakiskolában ren­deznek kiállítást. Itt helyet, kap valamennyi megyénkbeli középfokú oktatási intézmény és jó néhány üzem, gyár. Ezek mindegyike maga vá­lasztja ki és állítja össze azt az anyagot, amely a kisdiákok tájékoztatását hivatott előse­Megvalósult tervek — A negyedik ötéves tervre szóló közsógfejlesztési célkitű­zések Decsen is megvalósultak. Kovács Sándorral, a nagyköz­ségi közös tanács elnökével az elmúlt évek községfejlesztési eredményeiről, a következő esztendők célkitűzéseiről be­szélgettünk. Először a pénzről esett szó, arról, hogy éves át­lagban mekkora az az összeg, amelyből községfejlesztési munkáik költségét fedezni tudják. Jelenleg az éves fej­lesztési alap valamivel több mint kétmillió forint Decsen és társközségében, Sárpilisen. Ami a községek nagyságát il­leti, az előbbiben 4500-an, az utóbbiban pedig több mint 700-an élnek. Milyen eredmények szület­tek a negyedik ötéves terv ed­dig eltelt időszakában? Előre­lépésük jelentős a közoktatás területén. Négy — szükség ese­tén nyolc tanteremnek is hasz­nálható — osztályteremmel bővítették a Haladás utcai la­kótelepen lévő általános isko­lát. A bővítés 2,5 millió fo­rintba került, amit elsősorban a megye biztosított. Érdemes azonban megállni itt egy pil­lanatra. A decsiek segítő szán­dékát, megértését jelzi az a gyűjtőakció, amelyet iskola- bővítés társadalmi segítésére szerveztek. Az akció eredmé- I nyeként közel 200 ezer forin­olyan. aki 2000 forintot adott. November 22-re tervezik a bővítési munka befejezését. Az idén készül el a négylakásos pedagógus szolgálati ház épí­tése is. Jó évnek tarthatják a mos­tanit a November 7 lakótele­pen élők. Közel félszáz ház villamosítását végeztette el a tanács 133 ezer forintért. Bár a közműfejlesztés itt is nagyon fontos, de itt sem lát­ványos munka. Ráadásul na­gyon költséges. Legutóbb pél­dául csak a Haladás utcai la­kótelepen lévő 18 lakásos OTP- társasház közműfejlesztésére 180 ezer forintot fordított a tanács. ' A járdahálózat kiépítettsége Decsen is közügy. Ennek tulaj­donítható, hogy az idén már megközelítették a teljes járdá- sítást. A Sárköz és Haladás utcákban 800 méter hosszban építettek járdát, a két utca la­kóinak összefogásával. Pénz­zel és társadalmi munkával járultak az építéshez. A közel­jövőben terven felül szeretnék elvégezni a község nyugati területén lévő új lakótelep jár- dásítását. Amennyiben ez az 1200 méteres szakasz is meg­épül, úgy Decs minden utcájá­ban járda lesz. Az utak helyzete korántsem ilyen kedvező. Dees útjainak hossza több mint 18 kilométer: Ebből mindössze ötkilométeres a szilárd burkolatú. A tanács feladatait ez a körülmény ha­tározza meg. A községi út­program, amit megvalósítani terveznek, módosít a most még kedvezőtlen arányon. A társközségben, Sárpili­sen is megvalósultak már a mostani tervidőszakra elő­irányzott községfejlesztési cél­kitűzések. A község óvodáját tavaly újították fel, az idén pedig a tanácsi kirendeltség épületében anya- és gyermek- védelmi tanácsadásra alkalmas helyiséget alakítottak ki. Ami a tervekben szerepelt Decsen a következő években meg szeretnék oldani az óvo­dával kapcsolatos gondokat,’ Jelenleg igen kedvezőtlen a helyzet, a község 240 óvodás korú kisgyereke közül csak 150-et tudnak felvenni a gyer­mekintézménybe. Előrelátha­tóan az említett útprogram megvalósítása és az óvoda bő­vítése lesz a fő feladata De­csen a községpolitikának a következő ötéves tervben. — vj — 1 1974. október K,

Next

/
Thumbnails
Contents