Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

Napirenden as egesxsSgugyi ellátás integrációja Gyorsabb, szakszerűk!» lesz az orvosi Megszüntetik a betegek küldözgetését ' Egészségügyi intézményeink —— a körzeti orvosi szolgálat, a kórházak rendelő- és gondo­zóintézetek — jelenleg többé- kevésbé egymástól függetlenül kezelik, gondozzák a betege­ket. A gyógyítás útja, folya­matossága gyakran megszakad, mert nem egy intézmény lát­ja el a megelőzés, a kivizsgá­lás, a gyógykezelés, az utóke­zelés és a gondozás feladatát, Rendszerint erre vezethető Vissza a betegek fölösleges kül­dözgetése, és a nem egyszer szükségtelen párhuzamos vizs­gálat. E szervezeti hiányossá­gokat kívánják megszüntetni, az Egészségügyi Minisztérium vezetői az egészségügyi intéz­mények átszervezésével. , Az utóbbi években már több újonnan épült kórházban és számos régi intézetben megva­lósították az egységesítést. Az ezeken a helyeken szerzett ta­pasztalatok azt bizonyítják hogy megfelelő átszervezéssel a jelenleginél jobban érvénye­síthető a fokozatos, a betegek mindenkori állapotának meg­felelő ellátás elve. Ahol az új­szerű szervezeti módosításokat már bevezették, a szakembe­rek „váltó-műszakban” dol­goznak: a főorvos közvetlenü' irányítja és szükség esetér szerhélyesen is ellátja a szak- rendelést, ugyanakkor kórházi munkát is végez. Az eddig végrehajtott át­szervezések tapasztalatai sze­rint bővült az orvosok szak­mai tájékozottsága, látóköre, eredményesebben tudják ellát- i ni feladataikat. Előnyé az egy­ségesítésnek az is, hogy a szakorvosok jobban ki tudják használni a különböző nagy teljesítmény^ diagnosztikai be­rendezéseket, zökkenőmente­sebbé válik a kivizsgálás és pgy eredményesebb a gyógyí­tás. Az összevont egészségügyi egységek < kialakítása ugyanak­kor lehetővé teszi azt is, hogy az orvostudomány különböző területeinek országos szakmai irányító intézetei és az ország különböző részeiben levő terü­leti egységek között közvetlen munkakapcsolat alakuljon ki, amely az ellátás színvonala és a gyógyítás hatékonysága szem­pontjából rendkívül nagy je­lentőségű. Az Oktatási Minisztérium és a Pedagógusok . Szakszervezete együttes irányelveket dolgozott k,j és tett közzé az általános is­kolák, a gimnáziumok, és a szakközépiskolák vezetésének ha­tározott idejű ellátásáról szóló rendelkezések végrehajtásához. A további intézkedésig nem terjed ki a határozott idejű ki­nevezés rendszere az egyéb ok­tatási-nevelési intézményekre Az új igazgatókat az általános iskolákban, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban — a korábbiakban megjelent rende­letek szerint — határozott idő­re, mégpedig egységesen öt tan­évre szóló beosztással kell kine­vezni. Nem vonatkozik a hatá­rozott idejű kinevezés a szerve­zetileg nem önálló általános is­kolákra (például a tagiskolák­ra, az általános iskolákhoz tarto­zó kisegítő iskolára, vagy vala­mely bentlakásos nevelőintéz­mény szervezeti egységeként mű­ködő általános iskolára). Az új kinevezési rendszer egyik fő célja az iskolavezetés meg­Az integrált egészségügyi hálózat tervezete már el­készült. A helyi tanácsok egészségügyi vezetői és a kór­házak vezetői, orvosai külön­böző. fórumokon még az idén megvitatják a tervezet részle­teit. A hazai egészségügyi in­tézmények integrációs átszer­vezéséről előreláthatólag az év végén születik, végleges döntés. (MTI) szilárdítása, a megfelelő, jó munkát végző igazgatók meg­tartása. Ennek érdekében az igazgatók munkáját nemcsak az ötéves kinevezés lejárta előtti időszakban, hanem a működés egész tartama alatt rendszere­sen vizsgálni kell, vezetői tevé­kenységükről az iskola társadal­mi szerveitől tájékoztatást kell kérni. Az igazgatók, kinevezésé­nek meghosszabbítását, vagy en­nek mellőzését a munkáltató a felettes szervek ellenőrzéseinek eredménye, a minősítés és az iskolai összegező vizsgálat alap­ján dönti el. A kinevezés meg­hosszabbítását, illetve ennek megelőzését az igazgatóval a munkáltatónak az ötödik tanév befejezését megelőző december 31-ig írásban kell közölnie. Az igazgatói kinevezés lejárta­kor adható kedvezményeket, vagyis a „címzetes igazgató” cím használatát és a vezetői pótlék legfeljebb fele összegben való további folyósítását méltányos esetekben együttesen kell meg­adni — a cím, illetve a pótlék azonban külön-külön is engedé­lyezhető. Az iskolaigazgatók határozott idejű kinevezésének irányelvei Tanévkezdés tizenhatodikén Ki tudná megmondani, hány általános iskolás kisdiák nézi irigykedve azokat a társait, akik a szekszárdi hármas szá­mú, Babits Mihály Általános Iskolába járnak. Pontosabban nem járnak, még most, szep­tember második hetében sem. Éppen ez ad okot az irigy­ségre. A nyári szünet meg­hosszabbodott, előreláthatólag két héttel. Gyerekek helyett ezekben a napokban szakem­berek népesítik be az épületet, amelyben tökéletes a felfordu­lás. Egymásra hányt bútorok, levert vakolat, festékszag, fris­sen felhúzott közfalak, az ud­varon több méteres árkok, hul­ladék, középkori várakra em­lékeztető földsáncok. Az isko­la tehát egyelőre bevehetet­len, a tanulók örömére, a ta­nárok és a szülők nem kis ke­serűségére, bosszúságára. Mi ennek az oka? Miért nem ké­szüli el időben a nyári tataro­zás, felújítás? Császár Józsefet, a városi ta­nács elnökét kértük meg, ad­jon választ ezekre a kérdések­re. Többek között elmondta, hogy az iskola 1958-ban épült, húsz tanteremmel, mintegy 8 millió forintos beruházás ered­ményeként. A művelődésügyi osztály minden évben elvégez­tette a műszaki felülvizsgála­tot, de az elmúlt tizenhat esz­tendőben nem újították fel az épületet, mindössze az állag- megóvást végezték el, az éven­kénti karbantartási munkála­tok során. 1974. február 12-én a Beruházási Vállalat megbí­zást kapott a széntüzelésű köz­ponti fűtés korszerűsítésére. A kivitelezéssel a Gyár- és Gép­szerelő Vállalatot bízták meg. Május elején az iskolában el­dugult a szennyvízcsatorna és a szennyvíz elöntötte az alag­sort. Ezért a KÖJÁL lezáratta a vizes helyiségeket. Ezt kö­vetően kétszer is volt műszaki bejárás, melyek során megál­lapították, hogy átfogó re-* konstrukcióra van szükség. , A többször is elvégzett vizs-* gálatok szerint ki kell cserélni a központi fűtés összes belső szerelvényét, az elektromos há­lózatot, amely nem bírta a ter­helést, ugyanakkor baleset- veszélyes volt. Az épület egy része megsüllyedt, az udvaron,! illetve az épületben levő csa­tornák törése miatt. így tehát fel kell újítani a külső és bel­ső csatornahálózatot. A mun-j kálatok jórészt már befejeződj tek, de sok még a tennivaló isj A tanévkezdést tizenhatodiká-v ra tervezik, ez minden való­színűség szerint így is lesz. Az viszont nagyon kétséges, el­készül-e addigra a konyha. Ha nem, úgy egy másik iskolából kapják a napközisek az ebé­det. A városi tanács elnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy az iskola felújításán dolgozó Vállalatokat, • szövetkezeteket, kisiparosokat elismerés illeti a jól végzett munkáért. Volt olyan nap, hogy egyszerre 250 ember dolgozott az épületen. Császár József elmondta^ a késedelmes tanévkezdés oka egyrészt az előre nem látottj váratlanul jelentkező sok prob­léma, másrészt jpedig a beru­házás nagy volumene: a nyári szünet két hónapja alatt több milliós nagyságrendű beruhá­zás kivitelezése történt meg. Beszélgetésünk során szóba került a hármas számú, és ál­talában a többi szekszárdi ál­talános iskola túlzsúfoltsága. Ezzel kapcsolatban azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy a kö­vetkező ötéves tervben felépül egy új általános iskola, kez­detben tizenhat tanteremmel^ Ezt később huszonnégy tan­teremre bővítik. Az építkezés 1976-ban, a patak partján, a Beloiannisz és a Csaba utca közötti területen kezdődik. \ Kő Tamás: A repülés századai Háború után — háború előtt A Versailles-i békeszerződés előírta a leszerelést a háború­ban vesztes központi hatal­maknak, a többi között Német­országnak és Magyarországnak is, Ennek ellenére 'különféle úton-módon ezek az országok is fejlesztették repülőgépipa­rukat. A húszas évek elején a megszorításokat módosítják, majd feloldották. A JUNKERSEK Németországban a két hábo­rú között addig soha nem lá­tott módon fellendült a repü­lőgépgyártás. A Junkers ebben az időben minden tekintetben kiváló gépeiből sokat exportált is. Jellemző, hogy például 1925-ben a világon meglévő 57 ezer kilométernyi nemzet­közi légijárathálózatból csak­nem húszezer kilométeres úton Junkersek jártak. Általánossá vált a fémépítés és a mind nagyobb teljesítmé­nyű motorok készítése és be­építése. A háború utáni repü- loipar országonkénti fejlett­ségére utal, hogy 1929-ben a nyilvántartott 82 repülő-világ­csúcsból Anglia hetet, Fran­ciaország tizenhármat, az Egyesült Államok tizenhetet. Németország pedig harminc- hármat vallhat a magáénak. A többi más országok között osz­lott meg. Ez a rekordmegosz­lás egészen más képet mutat 1936-tól kezdve, amikor is a Szovjetunió belépett a Nem­zetközi Repülőszövetségbe, és teljes jogú tagként elismerték rekordjait. A SZOVJET GÉPEK MEGDÖBBENTIK A VILÁGOT A Szovjetunióban 1924-ben készül az első teljesen fém­építésű konstrukció. Tupoljev ANT 2-je. 1934-ben szovjet több motoros gépek európai körrepülést hajtanak végre, teljesítményeikkel általános megdöbbenést keltve. 1919. június 14-én 16 órás repülés után John Alcock és Arthur Whitten Brown, az új- funlandi St. Johnból, átrepül­ték az óceánt és Írországban szálltak le egy Vickers-Vimy bombázógéppel. Ez volt az el­ső óceán-átrepülés. Igaz, a pi­lóták, a repülés alatt többször is kikúsztak a szárnyra, hogy az eljegesedett porlasztótorkot 'kitisztítsák. De a célt elérték. 1928-ban Charles A. Lind- berg, egy amerikai belföldi postagép pilótája, a teljes is­meretlenségből egyszerre vi­lághírűvé vált azzal, hogy adományokból felépített repü­lőgépével egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt, a karórájára és egy iránytűre bízva magát. 33 órai repülés után Párizsban szállt le. Egy szovjet ANT—4, Sz. A. Sesztakov parancsnoklása alatt 1929-ben Moszkvából New Yorkba repült. A szakaszosai) megtett útvonal hossza 21 242 kilométer, és ebből mintegy nyolcezer kilométer a nyílt tenger fölött vezetett. ' 1931-ben 8 és háromnegyed nap alatt, több szakaszban körbe repülték a Földet az amerikaiak. _VTN­AZ ÉSZAKI-SARKON ÁT 1937-ben egy ANT—25-tel Cskalov, Bajdukov és Beljakov szovjet pilóták Moszkvából az Északi-sarkon át az Egyesül’t Államokba repültek, 63 óra alatt 9130 kilométert tettek' meg. A sebesség is nőtt: 1939- ben a szovjet pilóták a Moszk- va—New York útvonalat már 22 óra 56 perc alatt tették meg. Ennek az IL—4 típusú kétmotoros gépnek az átlagse­bessége már 347 km'óra volt. A repülés 168 nyilvántartott rekordjából 1941-ben 62-t szovjet pilóták és gépek tar­tottak. ( Eközben már fenyegetett a következő háború, éppen ezért a harmincas évek elején sok országban gyorsan fejlesztet­ték a repülőgépipart. Kutató- intézeteket hoztak létre, és megnőtt a hírszerzés feladata is. Egy-egy légibemutatón, vagy találkozón már nem voltak olyan közlékenyek a pilóták és a mérnökök, mint hajdanán. Minden egyes mű­szaki adat és eredmény titkos­sá vált. i-. A vadászgépek sebesség? ak­kor már elérte, sőt túlszár­nyalta a bűvös 500 km/órát. Az angol légügyi mi­nisztérium pályázatára 1935- ben olyan világhírű ter­vek érkeznek, mint a Spitfire és a Hurricane. •* A Spitfire vadászgép első válto­zata Rolls-Royce-Merlin mo­torral (1000 lóerő!) elérte az 560 knv'ó. végsebességet» Aa egy-két fedélzeti géppuska tűzkapacitása mór kevés volt. A Spitfire gépekről nyolc gép­puska tüzelt abban a pillanat­ban, 'amikor a pilóta benyom­ta a kormány végén lévő pi­ros gombot. ; $ MIND GYORSABBAN T ÉS MAGASABBAN Udet, a híres német pilóta 1938- ban egy különleges He— 100 típusú vadászgéppel 634 km/órás világcsúcsot repült. 1939- ben egy Me—109-es har­cigépen F. Wendel 755,1 kilo­méteres óránkénti sebességgel új világcsúcsot állított be. Ez idő alatt, az amerikaiak a többi között kifejlesztették a Douglas (DC) családot, amely később a háború leg­megbízhatóbb szállítógépeit adta. -# Az amerikai Seeing mérnö­kei kidolgozták a túlnyomás sós kabinokat a nagy magas­ságban repülő gépekhez. Ké­sőbb ilyen túlnyomásos kabi­nokkal látták el az ismert re­pülő erődöket, hogy a földi lég­elhárítás hatósugarán túl tud­janak sértetlenül közlekedni.’ Ugyanebben az időben már elfogadható eredményeket produkáltak a helikopter­konstruktőrök is. A német Messerschmidt- és Heinkel- művek kísérleti üzemeiben próbapadokra kerültek az első gázsugár-haj tóműves vadász­gépek kísérleti példányai. Ismét befejeződött egy nagy felkészülési korszak. A német és olasz hadiipar megtartotta „főpróbáját”, a Spanyol Köz­társaság leverésével. Közele­dett 1939 véres szeptembere^ a háború. *.*« > ) (Folytatjuk) Egy Douglas DC—3-as a levegőben (1936)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents