Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-11 / 212. szám
♦ * \ Pártsserveséa — pártirányítáa A társadalmi nyilvánosság fogalmáról Tápanyag-visszapótlás Milyen lesz az őszi míítráiyasllstás AHOL A TÁRSADALMI DEMOKRATIZMUS szélesítéséről és erősítéséről beszélnek, ott majd mindig felbukkan a nyilvánosság kifejezése. Mi is ez a nyilvánosság? Általánosságban: a társadalmi érintkezés és a társadalmi közérzet egyik szervező elve, egyben mércéje, fokmérője. Megértése és felhasználása társadalmunk és saját társadalmi helyzetünk alaposabb megismeréséhez segíthet hozzá, A nyilvánosság (a szó mai, fentebb jelzett értelmében) a 18. század végének, a 19. század elejének terméke. Történeti termék. Létrehozója a polgárság volt. Magába foglalta mindazokat a társadalmi szférákat, amelyek a társadalom és az állam között, mint közvetítők helyezkedtek eL ilyenek: a képviselet, a parlament, a politikai pártok, a sajátosan társadalmi szervezetek, de ide sorolhatók azok a petíciók, beadvár.yok-folya- modványok is, amelyeket az állampolgárok a „felső” állami vezetéshez, vagy az uralkodóhoz intéztek, a nyilvánosság • ennyiben fórum, magába foglalta mindazokat a •társadalmi helyzeteket, amelyekben a társadalom és az állam — nagyon leegyszerűsítve s a vezetettek és a vezetők — „találkoztak” egymással. „Találkoztak” abból a célból, hogy a társadalom egészére vagy egy részére vonatkozó politikai-gazdasági avagy kulturális döntésekről konzultáljanak e döntések meghozatala előtt, vagy annak során. Érdemes itt visszapillantanunk, ugyanis ez a jelenség társadalomtörténetileg nézve vadonatúj volt. A nyilvánosság ettől eltérő és klasszikus számba menő modellje a görög városállamokban (a poliszokban) valósult meg. Foglalkoztak ezzel a jelenséggel a marxizmus klasszikusai is, és rámutattak, hogy ebben az antik formációban a társadalmi élet és az államélet nem, vagy alig vált el egymástóL Az államélet gyakorlásában a görög polisz teljes jogú tagjai valamennyien — tehát a rabszolgák kizárásával __együttesen vettek részt. Azt m ondhatnánk így, hogy az állam problémáival való foglalkozás egybeesett az emberek magánügyleteivel, magánjellegű társadalmi érintkezésével, e kettő nem vált el egymástóL Az agórán (a fórumon) folytatott politizálás — avagy a politikai kérdéseket eldöntő cserépszavazás (ugyanis cserépre írva szavaztak) — az emberek természetes, szerves hétköznapi tevékenységét jelentette. Különleges gépjárművezetői jogosítvánnyal rendelkező AUTÓDARU- VEZETŐT azonnali belépéssel FELVESZÜNK. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés a vállalat szállítási csoportvezetőjénél. Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat Szekszárd, Mátyás kir. u. 63—65. SZ. (237) 1971. szeptember 11. A középkor már teljesen más nyilvánosságtípust teremtett. Ez a nyilvánosság nem társadalmi terület, A feudális uralkodó kör nyilvános reprezentációját jelentette, az udvari életet, a maga összes ceremóniájával, jelvényével, társadalmi szokásaival, lovagi erényeivel, és külsőségeivel. Ennek maradványai ma is megtalálhatók például az ;/i- gol felsőház, vagy a francia akadémia ceremónikus megjelenési előírásaiban, illemszabályaiban, a diplomáciai protokollban stb. az egyházak vagy a hadseregek sajátos viselkedési és érintkezési szokásaiban. a lényeg az, hogy ebben a nyilvánosság-típusban a résztvevők saját magukon kívül senkit sem képviseltek, ezért beszélünk puszta reprezentációról e nyilvánosság- forma kapcsán. A SZÓ MODERN ÉRTELMÉBEN VETT NYILVÁNOSSÁGNAK a tőkés termelés túlsúlyra jutása volt az előfeltétele. Az árutermelés és piac világának kialakulásával, ennek alapján jött létre először az ember, mint polgári magánszemély — akár, mint árutulajdonos, akár mint bérmunkás — elválasztva a politika és az állam szférájától. Kialakult — ki kellett, hogy alakuljon — ezért a közvetítések sorozata az ember, mint magánszemély, mint „civil” — és az állam között. Vagyis kialakult a társadalmi nyilvánosság) Mire szolgál ez a nyilvánosság? összegyűjti és közvetíti az embernek — mint „polgári magánszemélynek” — óhajait, igényeit, céljait, szükségleteit és érdekeit az állam felé, és természetesen működik egy ellentétes irányú folyamat is; az állam közli — közvetíti — a nyilvánosság szféráin keresztül a társadalommal, hogy melyek az ő szükségleteh Ä mondottakból a nyilvánosság fő funkcióját röviden így lehet megfogalmazni; törekedni kell a közvélemény és az állami törvényhozás összhangba, de legalábbis összefüggésbe hozására. A nyilvánosság ily módon minden olyan társadalmi fórumot magában foglal, ahol az egyén kapcsolatba kerülhet a társadalom igazgatásával. A nyilvánosság „eredeti szándéka” szerint tehát nem más, mint a társadalmi jelenlétnek a biztosítása a társadalompolitikai döntések, általában a törvények meghozatalában. Történjen ez — mint túlnyomóan — képviselet útján, vagy más formákban. AZ ELMÜLT SZÁZ ÉV TÖRTÉNETE a kapitalista államokban olyan változásokat mutat, amelyeket a nyilvánosság szerkezetváltozása címszó alatt lehet összefoglalni. Itt két jelenséget kell kiemelnünk. Egyrészt nem szabad elfelejteni, hogy a nyilvánosság most vázolt formája egy társadalmi osztály, a burzsoázia uralmát alapozta meg. Másfelől ki kell emelni, hogy a nyilvánosság eredeti tartalmi jellemzői ellenkezőjükbe csaptak át. Nem a közvélemény uralmának lehetőségét teremtette meg, hanem olyan szervvé vált, amelyeken keresztül a modern tőkés állam behatolt a polgári társadalom szféráiba. Más szóval a fenti modell csak addig volt igaz, amíg a gazdasági élet mentes maradt az állam beavatkozásától. A 19. század második felében azonban megindult az állami intervencionalizmus (beavatkozás). A tőkés állam behatolása gazdasági téren, mint eszköz jelentkezett a folyamatok ellenőrzésére és kiegyensúlyozására egészen a fogyasztási szféra befolyásolásáig. A tőkés állami beavatkozás termelte ki a manipulált mesterségesen előállított és az emberi célkitűzéseket befolyásolni szándékozó — nyilvánosságot. Az államtól befolyásolt nyilvánosság révén játszódott le a fogyasztói közösségek és stílusok kialakítása, az ízlés, a szokások, a gondolkodás, a politikai véleményformálás „kívülről” történő befolyásolása. Ennek eredményeképpen pl. a mai Amerikában az elnökválasztás nagyon hasonlatossá lett ahhoz, amikor az ember két fogpaszta-márka között dönt. Azaz a nyilvánosság fórumai segítségével a politikai döntések és alternatívák a társadalom elé — számos esetben — mint reklámszerű publicitási alkalmak kerülnek, megszabadítva az érdemi információtól és alterna- tívátóL E GYAKORLAT ELLENPONTJAKÉNT olyan szocialista közösségek jelölhetők meg, amelyeknek nem egyszerűen a politikai-társadalmi döntések utólagos igazolása vagy jóváhagyatása az értelme, hanem amelyek részt- vesznek a döntésekben, képesek erre és élnek minden erre szolgáló lehetőséggel. Papp Zsolt A mezőgazdasági üzemek ősszel juttatják ki a műtrágyák zömét, mind az őszi, mind a tavaszi vetésű növények alá alapműtrágyaként. Az ilyenkor ugrásszerűen megnövekvő igényeket hogyan tudja kielégíteni az AGROKER? Erről kérdeztük a vállalat műtrágya- és növényvédőszer osztályának vezetőjét, Gergely Istvánt, aki elmondta, hogy nitrogénműtrágyából az igényeknek csak 83 százalékát tudják kielégíteni. Javulás a közeljövőben sem várható, mert a hazai gyárak kapacitása és a szovjet, valamint csehszlovák import együttesen sem tudja kiegyenlíteni a kereslet és kínálat közötti különbséget. Foszforból a második félévben biztosítani tudják a kívánt mennyiséget. Káliumtartalmú műtrágyából a szükségleteket kizárólag importból fedezik. Az év eleji, egész évre szóló megrendeléseket teljesíti a vállalat. Az utólagos — év közi — megrendelést egy hatóanyagú kálival nem tudják kielégíteni, de vegyes foszfor- és káliumműtrágya rendelkezésre áll. Az előző évhez viszonyítva háromöt százalékkal több hatóanyagot biztosítanak az üzemeknek. A komplex műtrágyák 1970- ben kerültek forgalomba. Az igény azóta mintegy tizenötszörösére nőtt és jelenleg a megrendelések fele ilyen. Az összetett (kálium, nitrogén, foszfor) hatóanyagú műtrágyák előnye — sok más mellett — hogy koncentráltak, így kevesebb vivőanyag lévén bennük, csökken a szállítás költsége, egyenletesebb a kijuttatás és az is egy menetben történik — kevesebb taposással jár. Az üzemek megnövekedett igényeit komplex hatóanyaggal csak ötven százalékban tudják) kielégíteni, a többit a mono- műtrágyákkal biztosítják. Nyomelemes műtrágyát minden mennyiségben tud n aki szállítani. A nemrég forgalma-- zott Mikromid elnevezésű ké-i szítmény 45 százalék nitrogént, fél százalék káliumot és 3 százalék szerves fémvegyületet) (vas, réz, cink, mangán, bőr, molibdén) tartalmaz. Lombtrágyaként 6—12 kilogramm Mikromid vizes oldata elegendő egy hektár egyszeri beper- metezéséhez. Talaj- és fejtrágyázás esetén 200—400 kilo- gramm/hektár az ajánlott mennyiség. Általános megfigyelés, hogy a kezelt növények ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben, a termés minősége javul, s növek-j szik a raktározhatóság és szál-- líthatóság. A nyomelemes mű- trágya használata főként ai cukorrépa, burgonya, gyümölcs, szőlő és zöldségfélék, de egyéb szántóföldi kultúrák esetén is 5—25 százalékos termésnövekedést eredményez. Növényvédő szerek vonatkozásában a fő időszak véget ért. A mezőgazdasági üzemekben folyó csávázáshoz megfelelő mennyiségű és választékú szerek állnak rendelkezésre. Egyre több gazdaság végez talaj fertőtlenítést. Az ehhez használatos szerek a Hungária L—7 kivételével — mivel kivonásra kerülő szerről van szó, — készleten vannak. — st — A XL kongresszus tiszteletére Eredmények, nemcsak forintban Az MSZMP XI. kongresszusa, s hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett munkaverseny-felhíváshoz csatlakoztak megyénk vállalatai, üzemei, ipari szövetkezetei is. Az azóta eltelt hónapokat már az ígéretek megvalósításának időszakaként könyvelhetjük el. A lelkes munkásgyűlések felszólalói a termelésben is jelesen megállták helyüket. A Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezetnél elért eredmények is tükrözik: tettek követték, a szavakat Emberségből példát A szövetkezet éves terve 25 millió forintos árbevételt irányzott elő. A kongresszusi felajánlások ezt 29 millióra növelték. A négymilliós árbevétel-növekedésnek csupán az év végére kellene realizálódni, de a dolgozók már jelentős részben teljesítették. A lakosság számára végzett szolgáltatások éves értékét egymillióval, 16,8 millió forintra növelték a felajánlások. Az első Íjét hónap eredményei azt bizonyítják, közel félmillióval túlteljesítették felajánlásaikkal magasabb értéket képviselő tervüket. A szövetkezet dolgozói azonban még többet tettek önmaguk átformálása, átformálódása érdekében. A munkásgyűlésen több kollektíva határozta el, célként tűzik ki. maguk elé a szocialista brigád cím elnyerését. S termelési eredményeik fokozásán kívül szem előtt tartják a hármas jelszónak „szocialista módon élni” részét is. Saját forintjaikból tízezret adtak már eddig bölcsőde, napközi otthon építésére. A szövetkezet dolgozóinak háromnegyede nő, s legtöbben saját maguk is tapasztalták, milyen nagy szükség van a gyermekintézmények számának növeléséin. S nemcsak tudják, de lehetőségeik szerint elő is segítik ezt. Fokozódik a bizalom A termelésben is kiváló eredményeket elérő dombóvári József Attila brigád egy idős, egyedülálló nénit patronál. Valamennyien segítik őt, és sokat tesznek, hőgy széppé varázsolják életét. A bátaszéki fodrászat Petőfi Sándor brigádja kirándulni vitte a község öregeit. Gondoskodásukkal sok kellemes órát szereztek nekik. A szekszárdi női fodrászok és kozmetikusok Cséby-testvérek brigádja pedig már régóta gondozza a csecsemőotthonban lakó, elhagyott gyermekeket. * Lehetne sorolni tovább. Törődni másokkal, szinte alapszabállyá vált a szövetkezetben. Valószínű ez is sokat jelent abban, hogy napról napra növelik termelési eredményeiket is. A lakossági szolgáltatások jelentős része ugyanis, mondhatjuk, bizalmi munka. S természetes, hogy jobban bíznak az emberek azokban, akik emberiességből példát adtak. Talán ennek a megnövekedett szeretetnek, tiszteletnek eredménye az is, hogy a szekszárdi Szabó Erzsébet női fodrász brigád is túlteljesítette tervét, s kongresszusi vállalását is. Féléves szinten a szövetkezet dolgozói által végzett személyi szolgáltatás az átlagos 3—4 százalék helyett 13,5 százalékkal nőtt. November 7: év véoe A versenylelkesedés azonban nemcsak a lakossági szolgáltatást végzőket serkenti. Dombóváron a Münnich Ferenc műbőr- és bőrdíszmű-brigád olyan termelési eredményeket ért el, hogy korábbi vállalásukat felülmúlva ígéretet tehettek: november 7-re teljesítik éves tervüket. Miként a bölcsődeépítés segítése, az idős emberek patronálása, a tanulás sem tartozik a , konkrét számokkal kimutatható eredmények közé. De megemlítjük, hogy huszonnyolc szocialista, illetve szocialista címéri: küzdő brigád tagjai közül több mint kétszázan vesz-' nek részt alapfokú politikai, szakmai tanfolyamokon, több mint tízen járnak a marxizmus—leninizmus esti középiskolába, harminc fölött van azoknak a száma, akik szakközép- iskolában, s különböző középiskolákban bővítik tudásukat. A szövetkezet idén harmadszor érte el a kiváló címet. Az eredmények jogosan tehetik bizakodóvá a több száz fős kollektívát, az immár hagyományosnak tekinthető kitüntetésre jogosultak lesznek idén is. __— szí -± í
