Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-08 / 210. szám

1 4 t i Simontornyán MnitTkái§Ik!Ss§é|g9 mimkásnníivelődés imontornya ötezer lakó­ja közül majdnem min­denkinek köze van a bőrgyártáshoz valamilyen for­mában. A bőrgyár, a bőr- _ és szőrmefeldolgozás ma már úgy jellemzi a községet, mint a to­rony, amiről nevét is kapta. Simontornya Tolna megye csücskében van. A helyiektől sokszor hallani, hogy a „határ- széliség” az oka, hogy a me­gyének ez a munkásközsége nem szépül úgy, mint a sze­rencsésebb helyzetű települé­sek. Pedig becsülhetnék a köz­séget. Tolna megyében nem sok komoly ipari múltú telepü­lés van, és Simontornya ezek közé tartozik. A helyiek persze elfogultak A látogató lápten-nyomon épít­kezést, változást lát a község­ben. Szélesítik az utat, modern lakóházak emelkednek és vég­re régi szépségében áll Simon­tornya műemléke, a vár. A község közművelődése is ör­vendetes esemény előtt van: hamarosan a várba költözik a könyvtár, eddigi helyét a mű­velődési ház kapja meg. Mind a két intézmény jobb körülmé­nyek között dolgozhat majd. És ez korántsem közömbös: itt a művelődés szinte egyenlő a munkásművelődéssel. kapcsolatban áll a bőrgyárral: a bőrgyár építtette és tartotta fenn. Régebben mozijuk és klubhelyiségük volt a gyáriak­nak, később a régi épület mel­lé új került, ahol a közműve­lődés egyéb szférái — szakkö­rök, tanfolyamok, könyvtár — kaptak helyet. 1965-től a bőr­gyár mellé csatlakoztak a köz­ség más üzemei, szövetkezetei is, közösen vállalják a fenn­tartás terheit, és közösen élve­zik a művelődési ház adta le­hetőségeket. Az intézkedés előtt is magáé­nak érezte a házat az egész község, aminek a működési kö­rülményei így megjavultak. A közös fenntartással az „együtt könnyebb” ősi elve valósult meg Simontornyán is. közülük fizikai munkások.' Nem a „protokoll” kedvéért tagjai a testületnek, nem is sebtében kerültek a névsorba — most, hogy előtérbe került a munkásművelődés szerepe, ilyesmire is akad példa — nél­külük béna lenne a vezetőség. Műszakproblémák, a munka­versenyek szabta feladatok — az ő tolmácsolásuk révén ke­rülnek napirendre a n""víhődá- si házban. A klubok, körök is fontosak A munkásművelődést valaha a színjátszó -csoport munkája jelentette. Ma elsősorban az oktatás jellemzi 'Simontornyán. A felnőttoktatás eredményeit dokumentáló ívek már szépen kólái felnőttoktatással — idén nyolcán vizsgáztak eredménye­sen, A legújabb kezdeményezés: ősztől elkezdik azoknak a szak­munkásoknak az előkészítését, akik élve az új lehetőséggel, érettségizni szeretnének, kö­zépiskolába készülnek. Hatvan szakmunkástanuló képzésének egy része is a mű­velődési házban, zajlik le: nem csupán praktikussági okokból tmert van megfelelő hely) — cél az is, hogy a fiatal szak­munkásjelöltek megismerjék az intézményt, hiszen valószínű, ha otthonosan mozognak az épüleben, könnyebben benyit­nak a klubba, szakkörökbe —, hogy aztán rendszeresen láto­gassák. ■ j szerinti módon, teljesen kötet­len marad a klub, csábítja-e majd a felnőtteket? A fiatalok szívesen összejönnek, pusztán azért, hogy találkozzanak egy­mással. A felnőttek igénylik, hogy célja legyen a klubszerű együttlétnek is. öregek klubja, asszonyklub, gyűjtők klubja, műszaki ér­deklődésűek klubja, kertbará­tok köre — bevált formái a kiscsoportos művelődésnek a felnőttek között. Brigádok, mííkedvelés, viták A művelődési ház kitűnő kapcsolatban van a bőrgyári Kandó Kálmán szocialista bri­gáddal: ők nemcsak a népmű­velők segítségét várják, hanem maguk is segítenek. Társadalmi munkában részt vettek a ház karbantartásában. Komolyan teljesítik a kitűzött, művelő­déssel kapcsolatos vállalásokat. A többi brigáddal már nincs ilyen jó — és ilyen kétoldalú — kapcsolata a művelődési in­tézménynek. A ház várja őket: ők ritkán jönnek. Talán elébük kellene menni? Kilencen — nem a protokoll miatt A művelődési ház megalaku­lása óta a lehető legszorosabb A művelődési ház program­jának, terveinek kialakításában jelentős része van a társadal­mi vezetőségnek. Huszonhárom tagja van, valamennyi fenntar­tó képviselteti magát. Kilencen megsokasodtak a művelődési ház igazgatójának dossziéjában. 1948 óta közel kétszáz felnőtt végzett általános vagy közép­iskolát Simontornyán. Hatodik éve foglalkoznak általános is­Az oktatási feladatokat leg­többször a gyárakban, munka­helyeken látják el. A dolgo­zóknak sokszor vannak kíván­ságaik: témák, amelyekről szí­vesen hallanának. Ilyenkor előadásokat szervez a művelő­dési ház. Az elmúlt évben a munkahelyi ártalmakról, a kiskertek növényvédő szereiről kértek előadásokat, és kaptak az előadás mellett — szellemi totót, kiállítást is. Csak ez a két téma érdekel­te a simontornyaiakat? Aligha. De a három műszakos beosztás megnehezíti, hogy mindenki­nek a kedvére tegyenek, és bo­nyolítja a szervezés munkáját is. Az is valószínű, hogy több fajta, felnőtteket váró szakkör­re — vagy divatosabban: hob­bi-klubra — lenne igény a községben. Jelenleg hatan jár­nak barkácsszakkörbe, tízen a fotó-film körbe, népszerűbb a bélyeggyűjtőkör, a KRESZ- tanfolyam, a német nyelv- és a szabó-varró tanfolyam. Klub a felnőttek számára nincs. A könyvtár elköltözése után megüresedő termet szán­dékozzák e célra berendezni: televízió és újságok kerülné­nek a helyiségbe, időről-időre kiállításokat, filmvetítést és más színes programot szer­veznének. Kérdés, ha a tervek A csavargyár dolgozókat keres, Itt van a műkedvelés ügye is — mondhatnánk, hogy a mű­velődési ház számláján ... Egyetlen eredményesen műkö­dő, igazi közösséget kialakító és tagjainak az együtt alkotás örömét teremtő csoport sem működik Simontornyán, ahol a színjátszásnak, a műkedvelés­nek számos emléke van, nem­csak a tegnapból ■— a tegnap- előttből is. A televízió: Simontornyán három és „fél” emberre jut egy. Vagyis minden családban tartanak tévé-készüléket. A műsorukat mégis csak az utcán, a munkahelyen beszélik meg — így van, erősít meg a mű­velődési ház vezetője — pedig bizonyos, hogy számosán ven­nének szíves-örömest részt egy történész vezette beszélgeté­sen, például a Nagy csaták so­rozatról .. i Simontornya messze van —' halljuk újra. Nehéz idecsalo­gatni egy történészt, vagy más tekintélyes előadót. Iparosodik a vasutasváros Gépkocsival egy órányira sincs a megyeszékhelytől. Nem, Simontornya nincs messze — próbálják ki: maguk a helyiek élvezhetik a bizonyítékát. Mint ahogy ők laknak az új laká­sokban, őrzik pénzüket a mo­dern takarékpénztárban, és ők használják majd a kiszélesített utat is. Virág F. É. meg a legenyhébb követelmé­nyeknek sem. A plafonról po­tyogott a vakolat, egy kiadó- sabb esőtől úgy átáztak a fa­lak, hogy a villamosvezeté- kektől ráztak. Nemegyszer be kellett szüntetni a termelést. De ez már a múlté. Az ipar­telepi részen elkészült az új csarnok, s a dolgozók nyolc­van százaléka már ott van. Ott végzik a fémek megmun­kálását, a feketegyártást. S ez csak az első lépcsője volt a kitelepülésnek. Mert ma még a város központjában műkö­dik a horganyzóüzem. Az új csarnokban előállított edénye­ket, szerelvényeket itt vonják be horgannyal. S a kémé­nyekből felszálló savas füst, gőz. néha rátelepszik a közeli házakra, így nemcsak a dol­gozók, hanem a környéken lé­vő lakók is bosszankodnak. Már nem sokáig. Az épít­kezést a város szélén tovább folytatják, s a tervek szerint a jövő év végétől az új csar­nokban vonják be fehéresen csillogó fémmel a vas alkatré­szeket, edényeket. Az új csarnok terveit az ÉM Győri Tervező Vállalata készítette. Jelenleg a dombó­váriak ennek módosításáról tárgyalnak. Ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a tervezett­nél nagyobb kapacitásút épít­senek. Ezt indokolja az igény is. Napjainkban az országban csak néhány helyen végzik ezt a felületkezelési eljárást. A vállalat a saját fejlesztési alapjához, és a megyei tanács­tól kapott hozzájáruláshoz más vállalattól, szövetkezettől is kapott pénzt. Olyanoktól, akikkel hosszú lejáratú koo­perációs szerződést kötöttek, hogy az új csarnok elkészülte után azoknak az igényeit is kieiegrtiíc. Csavar Dombóvárról Az iparosodást a városban nemcsak a meglévő üzemek átépítése, bővítése, korszerűsí­tése jelenti. Uj ipar is települ ide. Épül, s a jövő év máso­dik félévében már termelni fog a Csavaripari Vállalat 4. számú gyára. A 167 millió fo­rintos beruházás építési mun­káit a TÁÉV dolgozói végzik. Dombóvár megyénk fiatal városa. Néhány éve kapta meg a városi rangot, s ez újabb lökést adott iparosodásához. A hajdani vasúti központ közel háromezer MÁV-dolgozója mellett ma már egyre több az ipari munkás. Szinte gomba­De míg az épületek magasod­nak, a vállalat megkezdi az új szakemberek képzését is. Eddig a fővárosban' oktatták az új szakmák ismereteit a Dombóvárra kerülő szakembe­reknek. Szeptember elsejétől itt is megkezdik a képzést. A szakmunkásképző intézet di­ákjain . kívül felnőtteket is oktatnak. Erre a célra egy közel félezer négyzetméter alapterületű tanműhelyt ren­deztek be a Városgazdálkodá­si Vállalat területén. Itt ta­nulják meg a hazai, valamint szovjet, NDK- és NSZK-gyárt- mányú speciális gépek kezelé­sét a leendő gyár dolgozói. Most még keresik a jelentke­ző nőket, férfiakat a csavar­gyárba, hogy a végleges he­lyére állított gépeken, az új gyárban, az első napon meg­kezdhessék a munkát. — szepesi — fotó: Komáromi A vödör az új üzemben készül. Jövőre itt is horganyozzák. módra nőnek let a földbőt az új üzemek, állandóan bővül­nek, korszerűsödnek a régiek. Hegszűnik a füst Elképesztően rossz körül­mények között dolgoztak még egy évvel ezelőtt is a Dom­bóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat dolgozói. A hajdani istállóból, majd moziból ki­alakított üzem nem felelt

Next

/
Thumbnails
Contents