Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

A Lengyel. Mezőgazdasági szakiskola központi épülete a természetvédelem alatt álló park fe­lől fényképezve. Nagydorog. A semmi különösebb műemléki beccsel nem rendelkező Széchenyi-kastélyt modern iskolaszárnnyal bőví­tették néhány éve. Általános iskolások tornaórája a park­ban. E gykor büszke épüle­tek voltak, ma ja­varészt hasznosak. A régi urasági kastélyok kö­zül látogattunk végig né­hányat. Olyanokat, melye­ket nem indítottunk el az úgy látszik véglegesnek tű­nő romlás útján (mint pél­dául a zombait), hanem amelyek megváltozott célt szolgálnak. A bennük lakók többnyire már nem tudják, ki emeltette az épületet, mely ma iskola, egészség- ügyi létesítmény, vagy gaz­dasági központ. Mai szem­mel nehéz is úgy nézni tíz-húsz, vagy éppen negy­ven szobára, hogy az egyetlen család lakhe­lyéül szolgált egykoron. A kastélyok, kúriák régi tu­lajdonosai közt akadnak történelmi nevek viselői is, ezeket méltó módon meg­becsüli az emlékezet. A mai bonyhádi diákotthon épüle­tében született 1811-ben a szeszélyes kedvű honvédtá­bornok, Perczel Mór. Egy másik Perczel-kúria mel­lett, — az istállóhoz csat­lakozó inaslakásban — nevelősködött Vörösmarty Mihály, Ugyanő Görbőn, a Csehfalvy házban jogi gya­korlatot végzett, „patvaris- ta” volt. A lengyeli óriás kastélyban, megyénk egyik legszebb ilyen épületében, élt a könyvtáralapító gróf Apponyi Sándor. A többi­ekre nem nagyon érdemes emlékezni. Nagydorogon a véletlen jóvoltából tudtuk meg, hogy gróf Széchenyi Domokos valamikori hajlé­ka előtt állunk. A községi postás asszony mondta, aki kislány korában a parkban dolgozott, mint napszámos. A megyebeli kastélyok közül néhány műemlék, más műemlék jellegű épü­letként áll alacsonyabb fo­kú védettség alatt. Képein­ken hiába keres az olvasó libériás inast, egyenruhás hajdút, vagy zsinóros dol­mányban, tollas fövegben a bejárat elé hajtó parádés kocsist. A mai helyzetet mutatjuk be. O. I. Fotó: K. Z. . Tamási. Eszterházy Miklós herceg 1775-ben épittetett va­dászkastélyát 1819-ben egyemeletesre bővítették. Ma a Gyu­la ji Állami Erdő- és Vadgazdaság központja. Fadd. A régi kúriához tartozott park végében ma a művelő­dési ház áll. Az épület kihaltnak tűnik, ottjártunk idején valóban az is volt. Lakói a szomszédban lévő általános is­kolában voltak. Pálfa. Az Apponyiak sokadik kastélya egészségügyi gyer­mekotthon. lm ü S X É L V o K IUI n Hőgyész. A Mercy gróf által 1760. körül épített kastély később az Apponyiaké lett. Renoválását Ybl Miklós végezte. Ma leány« otthon.

Next

/
Thumbnails
Contents