Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-28 / 227. szám

I i Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés Leningrádban f (Folytatás a 2. oldalról) nak, a Szovjetunió, a Var­sói Szerződés Szervezetébe tömörült szocialista országok kezdeményező külpolitikájá­nak, egyeztetett tevékenysé­gének, a tőkés országok dolgozó töme­geitől, valamint a fejlődő or­szágok kormányaitól, haladó köreitől kapott támogatásnak. Az enyhülés megszilárdítá­sáért, a békés egymás mellett élés elveinek érvényesüléséért harcoló mozgalmak és erők közös platform alapján lépnek fel, amelyet legvilágosabban a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXXV. kongresszusán ki­dolgozott békeprogram fogal­mazott meg. E program meg­valósításán közösen munkálko­dunk, de különösen sokat tett érte lenini pártja vezetésével a szovjet nép, a szovjet ál­lam, és személy szerint né­pünk nagy barátja, a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége, a béke ügyének kö­vetkezetes harcosa, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs. a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkára. Az enyhülés folyamata nem egyik napról a másikra követ- “ kezett be, hanem hosszú és állhatatos harc eredménye. Po­litikánk és közös cselekvé­sünk késztette józanabb meg­fontolásra a tőkés államok vezetőit. Az utóbbi hónapok­ban Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban személyi változások történtek fontos vezető posztokon. Az új veze­tők az enyhülés folytatása mellett nyilatkoztak. Üdvözöl­jük e nyilatkozatokat, várjuk az ezeknek megfelelő tetteket és kijelenthetem, hogy a szocia­lista országok sorában a Ma­gyar Népköztársaságban is megbízható partnerre számít­hat mindenki, aki kész az em­beriség békéjén, a népek biz­tonságán munkálkodni. Ázzál is tisztában vagyunk, hogy az enyhülés ellenzői még nagy erőfeszítéseket tesznek a pozitív folyamatok akadályo­zása, visszafordítására. Ezek­nek az erőknek az élén a vi­lágimperializmus egyes befo­lyásos körei, hidegháborús, reakciós csoportosulások áll­nak. Ezért ébernek, szilárdnak és következeteseknek kell len­nünk. Közös munkánkat, harcunkat úgy kell folytat­nunk, erősítenünk és össze­hangolnunk, hogy az eny­hülést többé ne lehessen visszafordítani, A háború és a béke kérdése, az enyhülés szempontjából rendkívül nagy jelentőségű, hogy miként alakul a Szovjet­unió és az Egyesült Államok viszonya. A Magyar Népköz- társaság üdvözölte a megtett lépéseket, mert abból indul ki, hogy e viszony további javí­tása és fejlesztése növeli a nemzetközi stabilitást, erősíti a világ valamennyi népének, országának biztonságát. Európában, amelynek sorsa a legközvetlenebbül érint ben­nünket, a dolgozó tömegek, de a reálisan gondolkodó nyugati kormányférfiak körében is kedvező visszhangra találtak a Szovjetunió, a szocialista or­szágok kezdeményezései föld­részünk nyitott kérdéseinek rendezésére. Hosszú és kitartó munka, harc, a békét óhajtó százezrek és milliók támogatá­sának eredményeként jutot­tunk el oda, hogy napjainkra reális lehetőség nyílt az euró­pai béke és biztonság tartós megteremtésére. A genfi érte­kezlet napirendjén lévő kér­dések megoldhatók és meg is kell oldani őket. Azt kívánja és várja Európa valamennyi népe, az egész emberiség, hogy az értekezlet harmadik, záró­szakaszára mielőbb kerüljön sor és eredményesen fejeződ­jék be. A hatékony kollektív bizton­sági rendszer mielőbbi megte­remtésére nagy szükség van. Éppen az elmúlt hónap esemé­nyei mutatták, hogy még Eu­rópában sincs biztonságban egy olyan független állam léte, mint Ciprus, amely külső be­avatkozás következtében sú­lyos veszélybe került A Szov­jetunió a fennálló realitásokat és mindenekelőtt a ciprusi nép érdekeit figyelembe véve, a probléma megoldását szavatoló javaslatot tett. Támogatjuk ezt a javaslatot, mert a helyes és elfogadható rendezést, Ciprus népének érdekét szolgálja. Az enyhülési folyamat előre­haladása mellett jelenleg is léteznek olyan feszültséggócok, amelyek bármikor veszélybe sodorhatják a világ békéjét. A népek nagy aggodalommal fi­gyelik a párizsi Vietnam- megállapodások állandó durva megsértéséről, azokról az ak­ciókról érkező híreket, ame­lyeket a saigoni rezsim hajt végre az ideiglenes forradalmi kormány irányítása alatt álló területek lakossága ellen. A Magyar Népköztársaság a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság tagjaként is eleget tesz megbízatásának, minden tőle telhető módon se­gíti a párizsi megállapodások gyakorlati végrehajtását, a tűz­szünet érvényesítését. Változatlanul támogatjuk az arab népek igazságos harcát az izraeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért, a pa­lesztin nép törvényes jogainak érvényesítéséért. Síkraszállunk amellett, hogy a rendezés a térség valamennyi népe önren­delkezési jogainak és önálló államiságának biztosítása alap­ján történjen. Pártunk, a magyar nép szo­lidáris a tőkés országok dolgo­zóinak harcával, amelyet a monopóliumok diktatúrája el­len, érdekeik érvényesítéséért, a demokráciáért vívnak. Köz­véleményünk élénk figyelem­mel kíséri és üdvözli a portu­gáliai és a görögországi kedve­ző változásokat Elismeri és támogatja minden népnek a jogát és a harcát függetlensé­géért, szabadságáért. Ebből ki­indulva szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a chilei hazafiakat. Elítéljük a fasiszta katonai junta terror­ját, követeljük a rendkívüli állapot megszüntetését, a tör­vényes, alkotmányos rend helyreállítását. Követeljük harcostársunknak, elvtársunk­nak, barátunknak, Luis Cor- valánnak, a Chilei Kommunis­ta Párt főtitkárának és a népi egység törvénytelenül bebör­tönzött, megkínzott számos más vezetőjének, az összes po­litikai fogolynak haladéktalan szabadlábra helyezését. Kedves elvtársak! Pártunk mindenkor nagy fi­gyelmet fordít a kommunista világmozgSlom kérdéseire. A proletár nemzetköziség szelle­mében szélesíti és erősíti kap­csolatait a kommunista és munkáspártokkal; tevékenyen részt vesz a marxista—leninis­ta alapon nyugvó egység meg­szilárdításában. Állhatatosan harcol a marxista-leninista forradalmi elmélet tisztaságá­nak megőrzéséért, minden­féle jobb- és „baloldali” tor­zítás ellen. Különösen fontos­nak tartjuk a szocialista orszá­gok és a nemzetközi kommu­nista mozgalom egysége szem­pontjából legveszélyesebb sovi­niszta, nacionalista és szovjet­ellenes nézetek leghatározot­tabb visszautasítását. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, mozgalmunk tényle­ges szükségleteiből és a pozi­tív tapasztottakból kiindulva, az internacionalizmus elvétől vezéreltetve támogatja a test­vérpártok széles körű tanács­kozásait. A kommunista és munkáspártok 1969. évi moszk­vai tanácskozása helyes marxista elemzést adott ko­runk fő tartalmáról és reáli­san határozta meg a pártok közös feladatait. Az elmúlt időszakban bekövetkezett vál­tozások új helyzetet teremtet« tek, ezért szükségesnek tartjuk, hogy foglalkozzunk a kom­munista és munkáspártok újabb világértekezletének előkészítésével. Nagy figyelmet kell fordítani az egyes kontinensek sajátos problémáira. Ez vonatkozik Európára is. Ebből kiindulva az a véleményünk, hogy idő­szerű az európai kommunista és munkáspártok tanácskozá­sának előkészítése, majd ösz- szehívása. Kedves Kirov gyári, lenin- grádi barátaink! Ez a nagygyűlés is meggyő­ző bizonyítéka annak a mély, őszinte, testvéri barátságnak, amellyel a szovjet nép visel­tetik a magyar nép iránt. Jól­eső érzéssel tapasztaljuk a ba­rátság megnyilvánulásait és tiszta szívből viszonozzuk. Ez új ösztönzést és erőt ad ügyünk folytatásához. Nagy és maradandó élményekkel, a jól végzett munka tudatával té­rünk majd haza. Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy pártunk központi bizottsága, a szovjet kormány és személyesen az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Leonyid Iljics Brezs­nyev nevében forró üdvözle­tünket és a legjobb kívánságo­kat tolmácsoljam a Kirov- gyári dolgozóknak és vala­mennyi leningrádinak. A Kirov-gyár kiváló kollek­tívája, amelynek nagyszerű ha­gyományai vannak a forrada­lom és a szocializmus győzel­méért vívott harcban, való­ban nemcsak Leningrad, ha­nem az egész Szovjetunió ipa­rának az élcsapata. Nagyon örülünk annak, hogy Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra által vezetett magyar párt- és kormányküldöttség itt Le­ningrádban az önök kollektí­vájával kívánt találkozni. Kel­lemes emlékeink vannak arról a találkozásról, amely 1957-ben a Kádár elvtárs vezette kül­döttséggel ugyanitt, a Kirov- gvárban, zajlott le. őszinte ba­rátok és internacionalisták fe­lejthetetlen, szívélyes találko­zója volt ez. Micsoda mélyreható változá­sok és nagyszerű eredmények jellemzik azt a dicső utat, amelyet mind Magyarország, mind a Szovjetunió azóta tett meg! Találkozásunk valójában folytatása az 1957. évinek. Újabb nagyszerű megnyilvá­nulása a szovjet—magyar ba­rátságnak. amelv kifejezésre juttatja a leningrádiak és va­lamennyi szovW ember mély­séges tiszteletét és testvéri ér­zéseit a marvar néo, a Ma­gyar Szocialista Munkásoárt, a szoc'a'lsta Mac-'J<r núrf- pll'YJTI» xr/>-r~éácáen ..Mníliw»« Kádár János elvtárs iránt. Biztosíthatjuk önöket arrőt, hogy a magyar nép eltökél­ten halad a szocializmus út­ján, lankadatlanul dolgozik a magyar—szovjet barátság erősítésén, és a testvéri szov­jet néppel egységben, vállt váltnak vetve küzd nagy, közös céljainkért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kor­mánya és népe nevében még egyszer sok sikert kívánunk a testvéri szovjet népnek nagy történelmi feladata megvalósí­tásához, a kommunizmus épí­téséhez, a béke védelmezésé- hez. Éljen a hős város, Leningrád! Éljen a Szovjetunió dicső kommunista pártja! Éljen és virágozzék a sza­badságukért, függetlenségü­kért küzdő népek szilárd tá­masza, a nagy Szovjetunió! Éljen a megbonthatatlan ma­gyar—szovjet barátság! Éljen a szocializmus és a béke! Kádár János elvtárs beszé­dét több ízben viharos taps szakította félbe, és a két nép örök, megbonthatatlan barát­ságát, valamint személy szerint Kádár elvtársat és Brezsnyev elvtársat éltető felkiáltások kí­sérték. Kádár elvtárs után Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott beszédet. Határozottan kijelenthetjük, hogy a Szovjetunió és Magyar- ország között a barátság ma valóban össznépi jellegűvé vált. Évről évre erősödik és újabb tartalommal gazdagodik barát­ságunk. E kapcsolat kiépítésé­ben, továbbfejlesztésében és erősítésében ma sok millió ma­gyar és szovjet ember vesz részt. Az ilyen barátság szi­lárd, az ilyen barátság meg­bonthatatlan! A szovjet emberek önökkel együtt, tisztelt magyar bará­taink, őszintén örülnek annak, hogy a magyar munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezette egész magyar nép óriási eredménye­ket ért el a népgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesz­tésében, a nép jólét növelésé­ben, a magyar társadalom er­kölcsi, politikai egységének megszilárdításában. A magyar kommunisták a szocialista tár­sadalom építésében elért nagy­szerű eredményekkel köszön­tik pártjuk XI. kongresszusát. Barátainkkal együtt, mint igazi testvérek, büszkék va­gyunk az elért eredményekre és a magyar kommunistáknak, valamint az egész magyar nép­nek tiszta szívből a legnagyobb sikereket kívánjuk a kommu­nizmus és a béke győzelme ér­dekében folytatott nemes tevé­kenységükhöz. A szovjet emberek különös megelégedéssel állapítják meg, hogy a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság között ál­landóan erősödik a sokoldalú kapcsolat és együttműködés a politika, a gazdaság, a tudo­mányos és kulturális élet min­den területén. ,,A szoros együtt­működés a Szovjetunió és Ma­gyarország között — ahogyan barátaink újabb látogatása al­kalmából az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Leo- nvid Iljics Brezsnyev megálla­pította —, országaink fejlődé­sének szilárd, állandó és fon­tos tényezőjévé vált.” Elvtársak! Azok a feladatok/ amelyeket ma a Szovjetunió, Magyarország és más szocia­lista országok oldanak meg, eddig nem tapasztalt mérete­ket öltenek. A következő évek­re szóló terveinket az eddigi­nél is nagyobb lendület jellem­zi. E feladatok megoldásához a szocialista államok együttmű­ködésének további erősítése és bővítése szükséges. Ezt bizo­nyítja kapcsolataink eddigi gyakorlata is. A Szovjetunió, Magyarország és más szocialista országok szerteágazó népgazdasági kap­csolatai és a kölcsönös érdekek gondos figyelembevétele jelen­tős mértékben elősegítik a fontos gazdasági problémák eredményes megoldását, hozzá­járulnak valamennyi szocia­lista ország és az egész szó«! cialista közösség gazdasági ereJ jének gyors ütemű fellendítés séhez. Fejlődik a szovjet—magyar * együttműködés az ideológia te­rületén is. Igen fontos dolog ez, elvtársak. Egyrészt, nézete­ink és meggyőződésünk egysé­ge, a marxizmus—leninizmus iránti hűség hatalmas fegyver a burzsoá ideológia és bármi-j féle opportunizmus elleni harc­ban, másrészt a tapasztalatok kölcsönös tanulmányozása és egymás eredményeinek megisr mérésé segítséget nyújt párt­jaink alkotó munkájához a szocialista és a kommunista építés irányításában. Országaink, valamint sa egész szocialista közösség szó-; ros egységének jelentősége nagy horderővel és meggyőző­en nyilvánul meg a nemzetkö­zi porondon. Magában a fe­szültség enyhülése, amely ko*j runk jellegzetes vonásává vált/ nagymértékben összefügg a Varsói Szerződés országainak közös akcióival, az egyeztetett külpolitikai vonallal. Amikor lépésről lépésre 6 békés egymás mellett élés el-, veinek megerősítésére, vala­mint arra törekszünk, hogy a nemzetközi életben tartóssá váljanak a pozitív változások, valamennyien jól tudjuk, hogy e magasztos célhoz, a tartós békéhez vezető úton még nem egy nehézséget kell leküzde- nünk. De meg vagyunk győ­ződve róla, hogy elérjük ezt a célt. V —- <• l Ennek záloga a szocialista orJ szágok egysége, a kommunista világmozgalom sorainak továb­bi tömörülése, a nemzeti fel­szabadító mozgalom és a világ­szocializmus erői közötti szö­vetség megszilárdítása. Ennek záloga, hogy a szocialista álla­mok béketörekvése mélysége­sen megfelel valamennyi nép legszebb reményeinek. Nagy megelégedéssel tölt el benünket az a tény, hogy a szocializmusért és a kom­munizmusért, a béke és a nemzetközi biztonság érde­keinek védelméért vívott harcban a Szovjetunió és Magyarország szoros egység­ben, teljes összhangban cse­lekszik. Kádár elvtárs felszólalásá­ban nagyra értékelte pártunk internacionalista politikáját. Hangsúlyozni akarom, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­jának a testvéri Magyarország iránt nincs és nem is lehet más politikája, mint barátsá­gunk és testvéri együttműkö­désünk minden módon való erősítésének a politikája. És nagy örömmel tölt el bennün­(Folytatás a 4. oldalon.) j 1974. szeptember 28. A Szovjetunió és Magyarország közti barátság össznépi jellegűvé vált Szuszlov beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents