Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-27 / 226. szám
\ Készülünk pártunk XI. kongresszusára A PARTKONGRESSZUSRA készülés nem kampányfeladat, hanem hosszan tartó munka — gyakorlatilag azt jelenti, hogy az előző kongresszus határozatait kell valóra váltani, az oft hozott döntéseket megvalósítani, s azok alapján felkészülni a további sikeres munkára. Pártunk központi bizottsága úgy határozott, hogy jövő év márciusában hívja össze a XI. kongresszust. Ez jelentős feladatot ad a pártszerveknek, pártszervezeteknek, de minden párttagnak is. A megyei párt- bizottság vonatkozó határozata kimondja: „A kongresszus előkészítésének időszakában a politikai munka fő tartalmát a X. kongresszus és az 1970-es megyei pártértekezlet által meghatározót: feladatok, és az időközben megjelent közoonti, valamint megyei határozatok végrehajtása és a tapasztalatok összegezése szabják meg.” Sokirányú, sokrétű munkát jelent ez a pártszerveknek és az alapszervezeteknek. E cikk keretében teljes értékű, átfogó beszámolót nem lehet adni, így a pártalapszer- vezetek sokirányú tevékenységéből néhány kérdést emelünk ki. Célunk, hogy összefoglaljuk azokat a tennivalókat, amelyek az alapszervezetekre hárulnak, a kongresszusra való felkészülés időszakában, és természetesen a továbbiakban is. Az üzemekben, a termelő- területeken működő pártszervezetek legtöbbje valamilyen formában eddig is foglalkozott a termékek minőségének alakulásával. A hatékonyság nö-f velése, a termelékenység fokozása azonban szükségessé teszi, hogy a pártszervezetek a jövőben még következetesebben foglalkozzanak olyan kérdésekkel, mint a minőségi mutatók alakulása, a gazdaságos termelés fokozásának lehetősége. Ebben a munkában a korábbiaknál nagyobb követelményeket kell támasztani a gazdaságvezetőkkel szemben, és ugyanakkor meghatározni, segíteni, ellenőrizni is kell a munkahelyeken dolgozó tömegszervezetek tevékenységét is. Eredményeinkkel együtt gondjaink is jelentkeztek, részletesen kitérni se egyikre, se másikra nem akarunk, hanem a feladatokra szeretnénk felhívni és ráirányítani pártalapszervezeteink és párt- szerveink figyelmét. ELENGEDHETETLEN a pártélet lenini élveinek következetes érvényesítése, az alaphatározatok egységes végrehajtása, a párt eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egységének erősítése. Biztosítani kell a pártszervezetek szervezeti életének javítását, a párt káderpolitikai elveinek következetes érvényesítését, az élet minden területén a párt vezető szerepének biztosítását. Rendkívül fontos helyet foglal el az alapszervezetek és pártszervek munkájában a tömegek ideológiai műveltségének, tudatformálásának erősítése. A szocialista hazafiság elmélyítése, összhangban az internacionalizmussal a tudatformáló munka állandó feladata. A Központi Bizottság novemberi és a megyei pártbizottság 1974. március 22-i határozata alapján el kell érni, hogy a kongresszusi felkészülés időszakában, olyan vezető kollektívák alakuljanak ki, amelyek az adott területen alkalmasak lesznek a növekvő követelményeknek megfelelően a pártmunka elvi és gyakorlati kérdéseinek megoldására, és biztosítani tudják területük politikai, gazdasági és kulturális életének hatékonyabb pártirány.ítását és ellenőrzését, A pártalapszervezetek feladata elsősorban érvényt szerezni A villanyszámla — kicsit magas... annak az elvnek, hogy a választott párttisztségekben növekedjék a munkások, a fizikai dolgozók, a fiatalok és a nők aránya. A XI. kongresszusra való felkészülés tulajdonképpen mór megkezdődött. Azzal, hogy teljesítik a X. kongresszus határozatait, valamint a közben napvilágot látott központi bizottsági határozatokat, párt'mV következetes politikája mellett tettek hitet az alapszervcz-^- tek, valamint igazolták azt hogy az egyértelmű elvi politika helyÄ, annak továbbvitelére van szükség. A felkészülés időszakában helyes ha pártcsonortüléseken megvitat ják a kongresszusi határozat- tervezetet és a szervezeti szabályzat módosítására vonatko zó javaslatot. Az alapszervezetek vezetőségei gyűjtsék ossz a szervezeti életre, és a nárt á't»lános nolltikáiára vonatkozó javaslatokat, tárgyalják meg taggyűléseken, s közöljék a felső pártszervekkel. A NÉGYÉVES tevékenységről szóló beszámolók reálisan elemezzék az adott pártalao szervezet működési területé nek sajátos gazdaságnolitikai kérdéseit, az alaotevékenysé- get elősegítő politikai munkát, a párt belső életét, a párttagság körében jelentkező politi kai, ideológiai és gazdasági kérdéseket. A beszámoló el készítéséhez használják fel az emlékeztetőket, és az adat- egyeztetés alkalmával a párttagokkal folytatott beszélgetések tapasztalatait is. A tapasztalatok alapján minden tartalmi és szervezeti fel tétel adott ahhoz, hogy i pártszervek és alapszervezetek biztosítsák a kongresszusi felkészülés időszakában az egész megye dolgozói aktivitásának növekedését az előttünk álló feladatok eredményes végrehajtásában. L. Gy. A jó hotósfokú vállalati gaz* dálkodás egyik közismert feltétele a termelési költségek csökkentése. E költségek között szerepel — Iparáganként változó súllyal — a termeléshez felhasznált villamos energia ára is. A magyar gazdaság 250 legtöbb villamos energiát fogyasztó vállalatának egyesített villanyszámlája például évente 9—10 milliárd forint. A villamos energiára fordított kiadások az egyes vegyi üzemek, kohóművek önköltségében eléri a 20—30 százalékos arányt is, míg a gép- és könnyűiparban átlagosan ez az érték 3—5 százalék között mozog. Tévedés lenne azonban ebből arra következtetni, hogy akkor elsősorban takarékoskodjanak a kohászatban és a vegyiparban, ugyanis ezek a kiemelkedően energiaigényes ágazatok egyben a legtakarékosabb felhasználók is. Hiába: ahol nagy mennyiségben használnak energiát — ott már megtanulták becsülni ezt a drága kincset és értik is a módját, hogyan kell a legjobb hatásfokkal felhasználni. Igaz, ezekben az ágazatokban a többnyire korszerű technika Is segíti ezt a törekvést. A szakemberek mintegy 3—rő százalékra becsülik azt a villa- . mosenergia-mennyiséget, amelyet I« a hazai gyáripar képes lenne megtakarítani — fegyelmezettebb, szakszerűbb felhasználással. És ennek a megtakarításnak — forintban 300—600 milliónak — a négyötöd részét a gép- és könnyűipartól várhatjuk. A szakemberek tekintélye Nemrégiben minisztertanácsi határozat született az energiatakarékosság fokozásáért, s ez több konkrét teendőt is megjelölt. Ezek között alapvető a vállalati és ágazati energetikusok szerepének megerősítése, képzésük és feladataik rendszerbe foglalása. A vállalatok többségénél — különösen a nagyfogyasztóknál — eddig is dolgoztak energetikai szakemberek; itt most az Elkészült az egymilliamGdik tömlőfeszmérö Tegnap délelőtt 10 órakor a szerelőszalag végére ért az egy- millíomodik Zsiguli tömlőfesz- mérő a Szekszárdi Műszergyárban. A szűk körű ünnepségen a Tyereskova szocialista brigád tagjai és az alkatrész- gyártásban dolgozók képviselőit köszöntötte Magyari László igazgató.Az egymillió tömlőfeszmérő értéke 1000 Zsiguli. Büszkén mondhatjuk, hogy Szekszárd- nak megtermeltük a Zslguli- szükségletét — mondotta. Azután Lukács István, az MSZMP csúcsvezetőségének titkára köszöntötte a brigád tagjait. Az ünnepség végén Magyari László adta ót annak a 20 dolgozónak a vállalat jutalmát akik megindulás óta részt vesz- tiek a gyártásban. Hazafi J. Befejezéséhez közeledik a silózás Rekordtermés a Dalmaudi Állami Gazdaságban 1974. szeptember 27. A Dalmandl Állami Gazdaságban felkészültek a szarvasmarhaprogram végrehajtására. Ennek érdekében megfelelő mennyiségű és minőségű, valamint olcsó tömegtakarmányt termelnek. Ebben az évben vetettek először speciális silókukoricafaj tót, BEKE—270-et. Ez a hibridsiló héktáronként háromszázötven mázsás termést adott. Ennél jelentősebb, hogy a növény magas keményítőtartalma hektáronként közel 70 mázsa keményítőértékű hozam betakarítását tette lehetővé. A gazdaság vezetői ennek a kukoricának a termőképességét korábban is ismerték. Annak, hogy mégiscsak az idén vezették be először, az volt az oka, hogy nem rendelkeztek olyan betakarítógép-rendszerrel, amely az ilyen nagy hozamú termést finom szecskaminőséggel be tudta volna takarítani. Ez tette lehetővé a közelmúltban vásárolt három darab HESSTOR típusú nagy teljesítményű önjáró kombájn, mely helyes munkaszervezés mellett naponta átlagosan gépenként négy, négy és fél ezer mázsa siló betakarítását biztosítja. Ennek alkalmazásával a gazdaságban rekordidő, alig több, mint két hét alatt végeznek az 1500 vagon siló betakarításával. A munka befejezése után a gazdaságban teljes erővel megkezdik a szemes kukorica betakarítását. A nagy teljesítményű kombájn által levágott és silózott terményt MTZ 50-es traktorral vontatott önürítős pótkocsival hordják be. Egy-egy traktor műszakonként 6—700 mázsa terményt hord be. o változás, hogy az energia« gazdálkodás javításáért — külöa ezért a feladatért is — az igazgatók lesznek a felelősek. Ez garancia arra, hogy az energetikusoknak az eddiginél nagyobb t szavuk, cselekvési lehetőségük le- »■ gyen. Tekintélyük növelését szol- íf 9 áj ja, hogy bizonyos türelmi idő után csak megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek tölthetik be ezt a munkakört Az összes változás részleteit — a feladat a hotáskör, a szervezet pontos meghatározásait a vállalati ener. gia gazdái kodásról hamarosan megjelenő rendelet tartalmazza majd. Nem a vállalat belügye A jó vállalati energetikus nem kis hasznot hajthat a gyámok. Legnagyobb a szerepe a beruhá- zasok megtervezésekor, amikor azt kell mérlegelni, hogy milyen energiaforrásokból mekkora teljesítmény fogadósára kell lehetőséget teremteni. Gépbeszerzés eseten az energetikus szaktaná-í csai megint csak aranyat _ sok tí zezer kilowattot érhetnek. Azzal, hogy ismeri a gépek fogyasz- tasanak es teljesítményének értekeit, hasznos társa lehet bármikor a technológusnak. Például annak eldöntésében, hogy eay adott terméket melyik gépsoron lehet a legjobb hatásfokkal meg- munkálni. Ilyen döntésben terms- szetesen sok mindent meg kell fontolni, de mindenképpen érdemes figyelembe venni a villanyszámla alakulását is. A nagyfogyasztók számára sem azonos a tarifa például nappal, a csúcsórákban es éjszaka. . ho9y kormányhatározat es rövidesen egy rendelet írja majd elő az energetikusok feladatát, egyesek hangoztatják marís,; fz kissé — beleszólás o vállalatok belügyeibe, hiszen végül is a villanyszámlát a gyárak fizetik. Csakhogy a villamos energia — és mindenféle energia — nemzeti kincs. Úgy kell vele bánni, mint a közös vagyonnal. Folyom kát, tavainkat sem teheti tőnkre senki csak azért mert termel; az energiát pedig nincs jo- ga pazarolni, rossz hatásfokkal elhasználni. Hazánk csak számottevő energiaimporttal képes kielégíteni a növekvő szükséglete- '9y nálunk különösen fontos hogy miképp gazdálkodnak az energiával a gyárak, hogy menynyivel nő évről évre ez*az import. Fe'tétlenül jogos tehát az energetikusok pozícióit, tevékenységük lehetőségeit erősíteni a gyárakban és az ágazati- irányításban. Lehet egy-két milliárddai kevesebb ? Az iparvállalatoknál négyezer energetikus munkája kapott most nagyobb figyelmet: a villamos- energia-fogyasztás körülbelül 50 százalékát tartják majd szemmel. A másik 50 százalékot a közlekedés, a mezőgazdaság és a lakosság fogyasztja el. Áz igazság az, hogy ezeken a területeken — mert a tevékenység szervezettsége a korszerű nagyiparhoz képest » számottevően alacsonyabb — az iparénál szervezettlenebb, lazább az energiagazdálkodás is. A szakemberek 15---20 százalékos megtakarítás lehetőségét tételezik fej ebben a körben, mindenekelőtt a mezőgazdaságban és a lakossági fogyasztásban. Ha tehát mindenki energetikus! ko- molysággal, lelkiismerettel gazdálkodna — kis- és nagyfogyasztóként egyaránt — az energiává — villannyal és persze góz- °'aíia^ 's — bizony egy több milh'árdba kerülő új villamoserőmű teljesítményének megfelelő energiamennyiséget takaríthatnánk meg magunknak —s így egy-két milliárd forinttal lehetne kevesebb évente az ország villanvszámláia. GERENCSÉR FERENC ,
