Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-27 / 226. szám

Vállalatok, szocialista brigádok az iskoláért ' A szekszárdi Babits Mihály Bit-alános iskola vezetősége, a Szülői munkaközösség, az út­törőcsapat számos szekszárdi vállalat gazdasági és társadal­mi vezetőit hívta meg tanács­kozásra, meghatározni miben > tudnak a kongresszusi munka­verseny keretében, az iskolá­val már eddig is meglévő szo­cialista szerződés birtokában, segíteni a tanulás és nevelés jobb körülményeinek meg- jteremtésében. A vállalátok, KlSZ-szerve- zetek és szocialista brigádok képviselői már az első tanács­kozás során számos dologban ígérték segítségüket, a jövő hét végén pedig sor kerül a végleges tervek összeállításá­ra és a szerződések megköté­sére. A Babits iskola segítségére sietett és tett vállalást az el­következő időkre.a Tolna me­gyei Tanácsi Tervező Vállalat és annak K'ISZ-szervezete; a K.PIV1 K'ISZ-szervezete és szo­Milyen új filmeket láthatunk ? A Karlovy Vary-i filmfesz­tiválon járt filmátvételi kül­döttségünk több alkotást vá­sárolt meg magyarországi for­galmazásra. A fesztivál egyik fődíjának nyertese volt a Con- rack, — Martin Ritt színes, széles vásznú, amerikai filmje. Története egy fiatal tanító­ról szól, aki színes bőrű gye­rekek közé kerül, igyekszik megnyerni szeretetüket, de végül elveszíti állását. Quebracho az egyik Latin- Amerikában élő értékes fafaj­ta neve, egyúttal ez a címe Ricardo Wulitzer rendező al­kotásának, amelyben a fél évszázados gyarmati kizsákmá­nyolás történetét, az argentin munkásmozgalom megszületé­sét és erősödését követi nyo­mon. Stevenson nálunk is jól ismert kalandregényéből A kincses szigetből új filmválto­zat készült. John Hough színes angol filmje elsősorban az if­júsághoz szól Kim Burfield és Orson Welles főszereplésével. Ugyancsak kalandfilm a Ha­rald Reinl rendezte Fekete Farkasok üvöltése. Alapjául Jack London Farkasfia című regénye szolgált: egy alaszkai prémvadász izgalmakban bő­velkedő kalandjairól szól. Leányvásár Pécsváradon A Zengő lábánál fekvő Pécsváradon az idén ismét megrendezik a híres Lukács­napi leányvásárt. A népünne­pély jellegű eseményre a Lu­kács napjához legközelebb eső vasárnapon, azaz október 20-án kerül sor. A leányvásár­ra 10—15 ezer embert vár­nak a rendező szervek. A leányvásár érdekes ese­ménye lesz a „mustra”, azaz a legszebb lányok és párok szemléje. A zsűri a fiatalok megjelenése és népviselete alapján dönt majd a „leány- vásár szépe” és a „leányvásár legszebb párja” cím odaítélé­séről. Az ünnepély alkalmából folklórkiállítások nyílnak a községben a kihaló népi mes­terségekből, a népi plasztiká­ból és díszítőművészetből. cialista brigádjai; a városgaz­dálkodási vállalat és szocia­lista brigádjai; a 11. Volán Vállalat; a MEZŐGÉP és if­júsági szocialista brigádja; a TOTÉV közösen a vállalat párt- és KISZ-szervezetével, valamint a szocialista brigá­dokkal; a TÁÉV ugyancsak a KlSZ-szervezet és a szocialis­ta brigádok közreműködésével, a palánki mezőgazdasági szak- isko'a KISZ-szervezete; a BVK; a posta műszaki dol­gozói és a BHG. Már az első felajánlások is számottevőek. Szerepel köz­tük, mintegy nyolcvanezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával sport- és játékterem ki­alakítása, az úttörő- és ifjúsá­gi klub, a barkácsműhely és kiállítási csarnok helyreállítá­sa, amelynél a vállalat társa­dalmi munka értéke megha­ladja a százezer forintot, kis­dobos- és napközis otthon ki­alakítása. az iskolaudvar par­kosítása (30 000 forint) és új bitumenes pálya létesítése, mintegy 120—150 ezer forint társadalmi munkaértékkel. Természetesen mindezekhez a terveket is társadalmi mun­kában készítik el a segítő vál­lalatok. < Bosszúság — világszínvonalon Az elmúlt héten kellemes néhány percet töltöttem el a BNV n, o Videoton pavilonjában, örömmel hallgattam a gyár képviselőjé­nek cseppet sem hivalkodó válaszait arról, hogy az idén is szép sikereket könyvelhetnek el, mert a réginél tökéletesebb tévékkel, rádiókkal lepték meg a közönséget Jellemzőként azt a szót is emlegette — világszínvonal. Információjának a televízióra vonatkozó részét a tapasztala­tunk is, s ami még fontosabb, a KERMI féléves értesítője is meg­erősítheti. A tévégyártásban az elmúlt időszakban jelentős mi­nőségi javulás következett be. Felére csökkent a hibás készülé­kek száma, s így a gyár messze megelőzte a konkurenciát Másnap, éppen amikor erről a sok szépről akartam dicsérő sorokat írni, egy ismerősöm keresett meg. Elújságolta, hogy a közel háromezer forintért vásárolt táskarádiója rossz. Egy-két hó­napja vette, s a hangerő-szabályozója már tönkrement. Eszembe jutott egy másik ugyanilyen készülék is, amivel a nyáron négy al­kalommal kellett a GElKÁ-hoz vonulni. S eszembe jutott, hogy nekem is másfél éves a szintén Fehérváron gyártott táskarádióm, amiben már kétszer cseréltek — természetesen garanciálison —■ hangerő-szabályozó patmétert, s vagy ötször volt szerelőnél egyéb hibái miatt. Ha az ember törzsvendég lesz a GELKÁ-nál, megunják. De mennyivel jobban unhatja a mászkálóst a vásárló, akinek havonta kell cipelnie rádióját orvoslásra. S mindezt azért, mert néhány alkatrész hibás. A Videoton a javításért fizet a szerviznek. Van miből. Ezt az összeget mór belekalkulálták az árba. Vajon nem lenne egysze­rűbb, ha azért, vagy ennek egy részéért jobb minőségű alkatrésze­ket gyártanának, vagy szereznének be, s ily módon elérnék azt, hogy a jámbor vásárlóknak, akik szinte kivétel nélkül be kell, hogy vigyék pár hónapos rádiójukat a szervizbe, megspórolnák a felesleges utat? S talán a megvásárláskor valóban a világszín. vonalatelérő rádiók nem okoznának pár hónap múlva bosszúságot, melynek mértéke, s minősége szintén nem marad a világszínvonal alatt — szepesi — rr Ősz a zeneműtárban A megyei könyvtár fenntar­tásában működő zeneműtár látogatóinak száma a nyáron meghaladta az 560-at. Az el­múlt hónapokban nagyon sok külföldi turistacsoport keres­te fel Szekszárdot. Tagjaik el­látogattak az Augusz-házba is, ahol megtekintették a Liszt Ferenc emlékszobát. Közülük sokan itt hallottak először Liszt-műveket, a napok rö­vidülésével, a tanítás meg­kezdésével pedig egyre többen keresik fel a zeneműtárat. Az ősz folyamán a zeneműtárban délelőttönként ének- és zene­órákat tartanak, amellyel az 1973—74-es tanév hagyomá­nyait folytatják. Elsősorban az általános iskolák tarthatnak itt lemezhallgatással egybekö­tött ének-zene órát. De a ze­neiskola növendékeinek szol­fézs óráit is a zeneműtárban rendezik, a csoportos foglalko­zásokat az 1974—75-ös tanév­ben igyekeznek rendszereseb­bé tenni és azokat az elkövet­kezendő időszakban szeretnék kibővíteni. Az új tervek szerint még 1974 őszén szeretnék megala­kítani a zenekedvelők klubját. Ilyen klub még nem működött Szekszárdon, A zenekedvelők klubja összefoghatná a ko­molyzenét szerető fiatalokat Terv, hogy a klub foglalko­zásait hetenként vagy kéthe­tenként tartják, s ezekre ko­molyzenei előadókat hívnak meg a szekszárdi zeneiskojá- ból, vagy a felmerülő igények szerint máshonnan. Ezek a klubösszejövetelek a késő délutáni órákban kapnának - helyet a zeneműtárban, a ze­neműtár tevékenysége iránt megnyilvánuló érdeklődés szükségessé tenné még egy személy alkalmazását is. Ez 1975, januárjától valósulhat meg. László. Lajos: OKAIBA BYASZSK Tervező. A mozit, a művelődési házat, a klu­bot, a fedett uszodát és a sportcsarnokot a vá­rosközpontba terveztük. A Mecsek Áruházzal szemben, ott, ahol a tizenhét emeletes ház épült. Itt lenne egy modern „Széchenyi tér”. A 39-es dandár utca az Olimpiától a Mecsek Áruházig bevásárlósétány, korzó lenne, neonreklámokkal, üzletházakkal. Építész. A felsoroltak közül jegyedül a sport- csarnok épül. A többi helyét fenntartjuk, de mégis gondolkodnunk kell azon, hogy a beépí­tésig mire használjuk azt a nagy területet? Most ha a tanáccsal meg tudunk állapodni, bekerít­jük. Játszótér, sportpálya, esetleg ideiglenes raktár lesz a központ helyén addig, amíg pénzt teremtünk az építkezésre. 6. Tanácsi vezető. Két felmérés van a birto­komban. Az egyik azt bizonyítja, hogy Pécs bel­városában a Centrum Áruház túlzsúfolt, a má­sik azt, hogy az Uránvárosban a Mecsek Áru­ház kihasználatlan. Lehet, hogy így van, de en­nek oka az, hogy a falvakról beáramlók a pécsi főpályaudvaron szállnak le, onnan egyenesen a belvárosba jutnak, és máris a Centrum Áruház előtt állnak. Az Uránváros vasúti megállót kap­na, s ez szerintem nem ellenkezik az új közle­kedéspolitikai koncepcióval, akkor negyvenezer ember jutna pályaudvarhoz, és a Pécsre igyek­vő falusiak egy része is itt szállna le. Innen menne autóbusszal a régi belvárosba, de ha a Mecsek Áruházban megkapná, amit keres, nem is menne. így enyhülne nemcsak a Centrum Áruház, hanem az egész belváros zsúfoltsága. Tervező. Az ötvenes évek közepén és végén gyorsan építettünk, aránylag kis lakásokat. A legtöbb három-négy személyes, sőt kétszemélyes. Pedig ebben a városrészben több a gyerek, mint a régi Pécsett. Több, mint más nagyvárosok új kerületeiben. Valamit tenni kell azért, hogy a jakás megfelelő méretű legyen. A rekonstruk­V.. — 13 — I ■ > ■ <r ......... .......... I. ....................... 11 c ió alkalmával, mi úgy terveztük, ezekből a kis lakásokból nagyobbat csinálunk. Esétleg há­romból kettőt. Áttörni a falakat. És még vala­mi. Annak idején a komfortra se sok figyelmet tudtak fordítani. Olyan lakások készültek, ame­lyekben csak egy mosdókagyló jelentette a tisz­tálkodási lehetőséget Ezeket át kell alakítani komfortosra. Építész. Mi nem tudjuk, mikor lesz minderre pénz, de kell, hogy legyen. És akármikor való­sul is' meg a rekonstrukció, mi készülünk rá. Arra is, hogy a régebben épült háromemelete­sekre még ráépítünk egy-két emeletet. A falak bírják, és mégiscsak olcsóbban épül így egy la­kás, mintha alapozni kellene. Emeletet húzha­tunk az Uránközpontra, az irodaépületre, a mun­kásszállóra, amely most kilencczáz személyes, de lehet ezerkétszáz-ezerhatszáz személyes is. És ha, tegyük föl, megszűnik a szálló jellege, gar­zonlakások százait alakíthatjuk belőlük azok­nak a bányászoknak, akik esetleg szolgáltatás­ként veszik igénybe a lakást. Ez már nem a tervezők, az építészek dolga. A mienk az, hogy várossá formáljuk Ujmecsekalját. És van már patinája is; idestova két évtizede kezdték meg az alapozást, és az itt lakók egyre jobban elvá- rosiasodnak. A falusi származásúak is. Ismerik egymást, és ismerik már a régi várost is. Tanácsi vezető. Néhány éve felmérést végzett itt a Magyar Tudományos Akadémia Szocioló­giai Kutatócsoportja. Akkor azt állapították meg, hogy az új lakótelepek közül itt ragaszko­dik leginkább a régi életvitelhez a lakosság. Itt van a legtöbb falusi származású, aki alig jár szórakozni, aki kevés könyvet vásárol, aki nem igényli a színházat, a mozit, magyarán: otthon ülő ember. Ez öt éve volt. Ma érdemes lenne új felvételt készíteni, szerintem alapvetően megvál­tozott a helyzet. És nemcsak szórakozni járnak többen, hanem a felmérés óta három új köny­vesboltot is nyitottak, a növekvő keresletre ala­pozva. Mindháromnak jó a forgalma. Színház­ba is mennének, de ugyanaz a gond, mint a mo­zival, mire az előadás befejeződik, fél 11—11 óra, már csak ritkított autóbuszjárat van. Az üzemi étteremben étkezők száma azóta megkét­szereződött, az érettségizettek száma húsz szá­zalékkal emelkedett, a dolgozó nők aránya pe­— 14 — dig tizenkét százalékkal nőtt. Ez a mi helyi felmérésünk, a fejlesztésünk alapja. A tervező és építész elköszön. A tanácsj veze­tő marad. Néhány szóra. — Én akkor már a tanácson dolgoztam, ami­kor még nem tudták, hol épül fel az uránbá­nyászok lakása. Napokat, heteket vitatkoztunk az expedíció, majd a bánya vezetőivel. Nekik az volt az elgondolásuk, hogy kint Kővágószöllős és Bakonya között épüljön Uránvaros. Igaz, a bányák közelebb vannak ehhez a területhez, mint a mostanihoz, de a különbség alig néhány kilométer. Az pedig már nem távolság. Tervez­ték, hogy az Uránváros nyugati oldalát határoló völgyből mesterséges tavat csináljunk, és a Kővágószöllős felé vezető út mellett jobbról-bal- ról családi házakat építsünk. Szép lett volna, de nem praktikus, hiszen pár kilométerre ott van a százezres Pécs, amelynek már valamennyi vá­rosi intézménye megvan. Sokkal inkább helyes volt szerintem, és most már mindenki ezt mondja, hogy a régi várost és az építendőt ösz- szekössük. A megyei és minisztériumi vezetők is ezt fogadták el végül. Még egy aggály volt: mélyen fekvő a talaj, vizes, süppedős. Mi azt mondtuk: alapot kell csinálni, és akkor nem lesz semmi baj. És most már majdnem két évtize­de állnak a házak. Nem süllyednek, nem reped­nek a falak. — Olyan szempontból is olcsóbbnak tartom ezt a megoldást, hogy az Uránváros lakóinak csak kisebb része jár a bányába, a családtagok inkább a városba utaznak. Ha az első elgondo­lás valósul meg, és a bánya tövébe épül a vá­ros, akkor sokkal több embernek kellett volna utazni, ahogy akkor álmodoztak róla, trolibu­szon, naponta Pécsre. És még egy vasúti sze­mélypályaudvart is akartak építeni a cserkuti állomáson belüL 7. A tanácsi vezető elhallgat, maga elé mered. Végül hirtelen a kezét nyújtja. Én próbálom tartóztatni. — Annyira ismeri ennek a városnak a szüle­tését, mintha minden napját itt töltötte volna. Hideg a keze szorítása. Már nem ül vissza, amíg feleletképpen elmondja azt, ami kikíván­kozik belőle. (Folytatjuk) — 15 —

Next

/
Thumbnails
Contents