Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-26 / 225. szám
* Könyvespolc Miért beteg s* magyar futball ? Tt-napí© Líra és portré r Torz görögdinnye formájú labda ékíti Végh Antal legújabb könyvének címlapját. A fotós így is utalni akart a tartalomra, melyhez mérten a cím szelíd, majdnem ajnáro- zóan finom. A 175 oldalas kis könyv ugyanis mindennek mondható csak udvariasnak nem. Valóságot feltáró írásaival jó nevet szerzett író műve, akinek ebben az esetben eszébe se jutott irodalmi alkotást letenni az olvasó asztalára. Tömény indulatait öntötte szavakba. a labdarúgás iránt érest féltő szeretetét és közben nem fukarkodott sem a nevekkel, se a tényekkel. Amennyire Visszaemlékezni tudunk, ez az ctóbbi évek leggorombább dokumentumkötete. Érdemes lenne tudni, hogyan sikerül majd vitatkozni vele, azoknak, akikről szól. Sokan élnek a gyanúperrel, hogy sehogyan. Igyekeznek majd agyonhallgatni. Végh így véli: ;,£s mire számíthat az ember? Hogy megír a labdarúgásról egyet s mást, lesz aki elolvassa, lesz, aki nem, aztán marad minden a régi. Mert úgy tűnik, hogy a magyar labdarúgás kátyúba ragadt szekerét nem egy ilyen írás, de bivalyfogatok se bírnák megmozdítani. Itt aztán biztos kudarc ér minden jó szándékot; a magyar labdarúgás egy olyan csendesen kérődző, békésen legelésző jószág, amelyiknek — legyen bármilyen kegyetlen is a bögöly csípése — a szeme se rebben! A magyar futball el- 1 érkezett a mélypontra!” Az a régi dicsőség, melyet Szívesen emlegetünk, sosem volt olyan nagy, mint szeret- pénk. Csak az olimpián tudtunk elsők lenn!, világbajnokságon, a Nemzetek Kupájában, az Európa-bajnokságon, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában, a Kupagyőztesek Kupájában sose jutottunk a dobogó legfelső fokára. Végh mindenekelőtt siet leszögezni a valóságot. Azt, hogy a labdarúgás nemcsak sport, hanem népszórakoztatás is. Csakhogy a népszórakoztatókat akkor fizetik jól, ha valóban népszórakoztatnak, amit labdarúgóinkról aligha lehet elmondani. Igaz: ;jtz eddigi suba alatti átigazolási juttatásokat _ el- neveztük »nevelési díjtérítés. nek«, s kapták a nagy dohányokat a neveletlen és nevel. hetetlen játékosok is...” Egy adalék az „aranykorból A Honvéd 1954. októberében az angol West Bromwich Al- bionnal játszik. Az első félidőben 3:1 az angolok javára. A szünetben tombol az öltözőben a vihar. Majd Puskás kér szót „Palicskó szerint ekkor hangzott el a világ labdarúgásában a legzseniálisabb taktikai utasítás, ekképpen: Ide figyeljetek, srácok, közületek nem gondol senki arra, ha kikapunk, hogy az anyánk micsodájába visszük haza azt a rengeteg cuccot, amit délelőtt vásároltunk?”, ) A Honvéd 5:3-ra nyert. Napjainkban van változás. „Most Kocsisról éppen az a hír járja Pesten, hogy lakást vesz neki az egyesülete. Már ki is .nézték a kéglit, ez tetszene Kocsis. nak is, de még nem jött létre a megállapodás. A gazda egymilliót kér a lakásért.. Ma „Illovszky fáradt, elbizonytalanodott tekintetű”, Baróti „sértődött, megbántó- dott” és még lehetne sorolni a fáradtság, enerváltság jeleit. A bundázásról Végh rémregényt ír. de konkrétumokon alapuló rémregényt, precíz adatokkal és számokkal, mint egy könyvelő. Az edzők sorsáról nem kevésbé, a legszókimondóbb részleteket azonban talán azokról a fenntartókról, akik a pénzforrások csapján tartják kezüket, messze vannak attól, hogy értenének a labdarúgáshoz, de akkor fordítanak a csapon, amikor kedvük tartja. Kitűnő kollégánk, Szepesi György pedig változatlan lelkesedéssel, szinte hozsan- názva közvetíti az egyre szürkébb meccseket. Azt, hogy Végh könyvének mi az erénye, eldöntik majd az olvasók. A hibáiról — talán — nyilatkoznak majd a szakemberek. Szerintünk erény már az is, hogy Végh nem sportújságíró, így nem kötelezi a mundér vélt becsülete. Kimondhatja: '„Miért is beteg a magyar futball? Azért, mert ebben a felállásban nem lehet más! Változtatni kellene a csapatösszeállításon, »kiscsapatoknál«, *►nagycsapatoknál« egyaránt!” Könyve végére 1974 januárjában tett pontot. Nem sok oka lehet azóta, hogy véleményén változtasson. ORDAS IVÁN A rádióújság színlapja úgy tájékoztat, hogy Gyárfás Miklós darabja, a Fiú, lány és egy pillanat — lírai vígjáték. A lírát alighanem a két főhős némely párbeszéde alatti fenn- költ muzsika, a vigságot talán Psota Irén grimaszai hivatottak szolgáltatni. Nem véletlen, hogy a darabot több mint egy évig rakosgatták a tévések, míg elszánták magukat, hogy műsorra tűzik („Készült 1973- ban” — láttuk a feliratot; nyáron, amint a felvételek bizonyították) — nekik is van önkritikájuk ... A kedd este rangosabb műsora a Korniss Pétert bemutató portréfilm volt. A fiatalabb évjáratba tartozó fotóművészt a Nők Lapja fotóriporterét egyébként — tavaszi, a Műcsarnokban megrendezett kiállításán, képei előtt, munka közben, egy táncpróbán, egy bet- lehemezésen látjuk. Beszél arról, mit és miért választ ki a világból, hogy megörökítse. Legjelentősebbek azok a képei, amelyeken az erdélyi, széki világ ma is élő szokásait mutatja be szépen komponált izgalmas, dinamikus képeken, A portréfilm készítői amellett, hogy „engedték beszélni” Kornisst, a jó ritmusú alkotásban annak is megtalálták a módját, hogy bemutassák egy fotóriporter munkamódszerét, az alkotás folyamatát. ~ g . A vörösbor-fesztivál néhány tanulsága Szeptember 19—20-án a vörös bor rangjához méltó' helyen, Szekszárdon a Gemenc Szállóban és a Babits Mihály Művelődési Központban minden igényt kielégítő környezetben rendezték meg a IIL vö- rösborfesztivált. A fesztivál rendezői jogát a MÉM illetékes vezetői végérvényesen Szekszárd városnak adták azzal, hogy az minden évben megrendezésre kerüljön és sajátos eszközeivel segítse elő a borvidék rekonstrukcióját. Ezzel egyidejűleg fórumot biztosítson az ország vörös bort termelő vidékeinek szakmai, elméleti és gyakorlati koordinációjához. Segítse elő a termesztett kék szőlőfajták arányának helyes megválasztását és a korszerű vörösborkészítés minél szélesebb körű alkalmazását a külföldi ,és belföldi igényeknek megfelelően. Sok tanulsággal szolgált ez a fesztivál, mivel megyénkben jelentős szőlőrekonstrukciós munka folyik, amely akkor kezdődött, amikor a vörös bor iránti külföldi és belföldi kereslet megközelítően sem volt ilyen nagy, mint jelenleg. Ezzel magyarázható, hogy a kezdetben telepített nagyüzemi szőlőterületeknél a fehér borszőlő fajtákat előnyben részesítették a vörös bort termő kék szőlőfajták rováséin. Ez történt Szekszárdon a vörös bor® termő történelmi borvidéken is, ahol a termelőszövetkezeteik 50—50 százalékos arányban vé^ gezték a telepítést. Minden nagyüzemnek, de á magántermelőknek is revidiál- ni kell ezt az álláspontot és zöld utat biztosítani a modern kék szőlőfajták termesztésének a helyi adottságoknak, valamint a piac igényének megfelelően. Az üzemeknek és magántermelőknek már most, a szüret idején meg kell kezdeni a felkészülést, hogy a jövő évi vörösborfesztiválon, az országos mezőnyben megyénk az eddiginél jobban megállja a helyét, Kaposi István >Us&6{I&Jdsrp VBMBA1UH0K URÁNVÁROSI ANZIKSZ Nem tudnám megmondani, mennyien élnek Magyarországon, a világon az uránérc bányászatából és feldolgozásából. Sokan. A mecseki érc vonzása sok embert érint, elsősorban Pécsett, amely egyébként is kinőtte hajdani, békés, idillikus polgári korlátáit. Már a negyvenes évek végén, a modern szénbányászat kezdetén megváltozott a város képe. Hatalmas házak épültek a keleti negyed peremén. A régi kis bányászkolóniák szinte szégyenkeznek a paloták tövében. A fővárosból Pécsre igyekvő már kilométerekről látja ezt az új városrészt. A délnyugatról érkező pedig a még korszerűbb Urán várost pillanthatja meg, amely talán szimbóluma is a két bányászati ágazat különbségének. Az uránbányászat kénytelen a technika legújabb eszközeit felhasználni ahhoz, hogy gazdaságos, versenyt álló legyen a termelése. Az ember, aki ezt véghezviszi, maga is alakul. Szokásaiban, igényeiben. És ezt az igényt kielégíti az otthon. Olyan várost kapott az uránbányász, hogy érezze, mennyire fontos személy ő, mennyire becsülik, értékelik. Az építkezés 1955-ben indult a város legszebb síkságán, villák szomszédságában, szántóföldek mellett. Olyan gondos előkészítés, összefogás előzte meg á munkát, amelynek eredménye nem lehetett kétséges: a város a magyar urbanizáció egyik maradandó eredménye lesz. Az Uránváros, hivatalos neve (szerencsétlen elnevezés) Ujmecsekalja. Mennyivel egyszerűbb, találóbb lett volna: Ujpécs. Nemcsak a 20-as, 27-es, 10-es, 40-es autóbuszokkal (menetidő a város szívéből 20 perc) kötődik a régi Pécshez. Sokkal több szállal. Legerősebb szál az ember. Aki a régi városból költözött az újba, és aki faluról telepedett le ide, hogy naponként bejárhasson a régibe, az igazi Pécsre. — 10 — Mert Uránváros, Ujmecsekalja nem a hagyományosan kialakult Pécs, ahol szűk, tekergős utcákban bújnak meg a barokk paloták erkélyei. De nem is Komló, Dunaújváros, Inota, ahol érezhető a kukoricaföldön épült települések hevenyészett, rohammunkában készült, hagyományban szegény és ezért sivár hangulata. Ennek a városrésznek van hangulata, van zamata. Elő- hírnöki hivatása: ilyen legyen a megújuló Pécs, az ősi belváros, a műemlék házak tövében épülő negyed. Ebbe a városrészbe viszik a külföldi delegációkat, az illusztris vendégeket, a tervező és építő szakembereket — ilyen a mi új Pécsünk. Ezt a városrészt az uránbánya adta Pécsnek. De a városrész nemcsak az uránosoké. Több mint húszezer ember él Ujmecsekalján. Rangot jelent, ha valaki itt lakhat. És jó levegőt. Ide nem jut el a hőerőmű, a porcelángyár, a sörgyár, a kórházak és pékségek füstje. De eljut a Ma- kár-hegy, a Jakab-hegy friss üdítő levegője. És panorámája. Ujmecsekalja a megújuló magyar építőipar kis krónikája. Tizenhét esztendeje három-négyszintes házakkal kezdték, még hagyományos, föníciai módszerekkel az építését. Néhány utca épült így. Ezek a hangulatos, ligetes, fasorokkal szégélyezett, kisvárosi utcák. Folytatták a hétemeletesekkel. Ezekben már központi fűtés és lift van. Tetőterasz. Utána emelték a tízemeleteseket. Panelből. És kialakultak a sugárutak. Hatalmas, higanygőzös kandeláberekkel, fénylő, színes neonreklámokkal. Aztán a tizenhét emeletes toronyház. Ezek között érzi az ember: nagyvárosban jár. % „ .„ Itt van Pécs legszebb áruháza; a brüsszeli világkiállításról mintázott étterme és mulatóhelye, az Olimpia és egy sereg iskola. Annyi, hogy még az iskolavárosnak ismert régi Pécsről is kijárnak a középiskolások. A főiskolások, az egyetemisták viszont a régi Pécsre utaznak. Tervező. Engem behívattak a pártbizottságra, és azt mondták: „Elvtárs, két hónap alatt ezer ember részére lakást kell tervezni. Tudjuk, hogy nehéz feladat, de adunk segítséget. Itt vannak az elvtársak Budapestről, a szovjet tapasztalatokat is felhasználhatja, Pécsett is van szakember. A lakástérveknek két hónap múlva az aszf — 11 — tálunkon kell lenni. Komló és Meszes tervezését is megoldotta, ezt is meg fogja csinálni.” Építész. A tervek készültek, nekünk meg azon fájt a fejünk, honnan veszünk munkásokat, akik az év végéig felépítik az ezer lakást. Ez volt a határidő, vagyis nyolc hónap. Anyagot kaptunk, emberünk nem volt. Kölcsönkértünk tehát más vállalatoktól, Szövetkezetektől. Néhány új gépet is hoztak, ezek sokat segítettek. Az emberek is igyekeztek, mert kiemelt fizetést kaptak. Tanácsi vezető. Én akkor építési előadó voltam. Éppen úgy tudtam, mint a tervezők és az építők, hogy ez a városrész azzal a beépítéssel, ahogy a sürgető idő és az anyagi lehetőségek korlátái miatt akkor megtervezték, kiegészítésre szorul. Ennek az ideje is eljött. Itt van előttem a városrész rekonstrukciójának terve. Aki ezt hallja, felháborodik: tizenöt éve épült a város, és már rekonstrukcióra szorul? Igen. Csakhogy ez nem olyan rekonstrukció, mint a Tabáné, vagy Pécs belvárosáé. Itt inkább kiegészítésről van szó. Akkor nem épülhetett elég iskola, óvoda, napközi, bolt, művelődési ház, mozi, ezeket most pótoljuk. Akkor lakótelep épült, amiből most csinálunk városnegyedet. Tervező. Csinálnánk, de egyelőre nehezen megy. A tervek megvannak, de nincs pénz. Már öt éve megcsináltuk az Uránváros mozijának a tervét. Az ország legkorszerűbb filmszínházának terve volt. Úgy tudom, az idén se készül el. Tehát mire esetleg megvalósul, már' nem lesz korszerű. Ha egyszer mégis építeni akarnak, új terveket készíttetnek. Kezdődik tehát minden elöl- rőL /vi Tanácsi vezető. Ha az Uránvároshoz a peremvidéket is hozzászámítjuk, negyvenezer embert vehetünk figyelembe. Bár sok a televíziós készülék, mégis hiányzik a mozi. Most egy falusi mozinak is szegényes helyiségbe járunk Mecsek- aljára. Alig fér el benne százötven ember. A gyerekek kiabálnak, tökmagot rágcsálnak, a szomszédból áthal latszik a kocsma zaja. A belvárosi mozik négy-öt kilométerre vannak, mire az esti előadás befejeződik, már nincs autó- buszjárat. Gyalog meg sok az öt kilométer este tizenegy órakor. (Folytatjuk) — 12 —
