Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-26 / 225. szám
Könyvek — 186 millióért Tájékoztató a szövetkezeti könyvkereskedelemről <b 600 község házszámtáblái ' 1 Hogyan tudja kielégíteni a Vidéken, elsősorban kisebb településeken élő emberek olvasói igényét a könyvkereskedelem? — erről adott rövid tájékoztatót Hajós Tibor, a Könyvértékesítési Vállalat igazgatóhelyettese: — Hazánkban jelenleg több mint négy és fél millió lakos él olyan településen — községekben, falvakban —, ahol az állami könyvesboltok hiányában az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek végzik a könyvterjesztést. A falusi üzlethálózat fejlesztésének eredményeként ma már 160 ÁFÉSZ-könyvesbolt gondoskodik a klasszikusok, a kortárs írók műveinek, valamint a tudományos és kulturális ismeretterjesztés kiadványainak ajánlásáról. A könyvesboltok melett csaknem ötszáz könyvárusítóhely működik és több ezer könyvbizományos szerez mind több új olvasót, tanyán és falvakban élő könyvbarátot. /Az új olvasók számának növelésében jelentős szerepet vállalnak a könyvbizományosi teendőket is ellátó pedagógusok. — A szövetkezeti könyvkereskedelem fejlődését tanúsítja néhány adat: Komplex gépsorok A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat tervezőmérnöki, technikusi apparátusával, valamint különféle kísérleti intézetekkel együttműködve folyamatosan olyan mezőgazdásági gépeket, szállítóeszközöket alakít ki, amelyek jól illeszthetők a különféle mezőgazdasági termelési rendszerekbe. A legtöbb ilyen gépet — egész gépcsaládot — a terület egyik jellegzetes mezőgazdasági terméke, a vöröshagyma modern termesztési technológiájának kialakítására fejlesztették ki. A betakarításhoz komplex gépsorokat készítenek. Egy- egy gépsor háromféle műveletet végez. A vállalat sándorfalvi üzemegysége a betakarítási idényre harminc ilyen gépsort adott főként a makó környéki mezőgazdasági nagyüzemeknek. Segítségükkel már befejezték az idei betakarítást. Óriás gép Visontán Húszemeletnyi magos gépóriás szerelését kezdték meg Visontán. A Német Demokratikus Köztársaságban gyártott marótárcsás földkotrógép szerkezeti elemeit vagonokban szállították Visantára, ahol a Mátraaljai Szénbányák Vállalat szerelőüzemének dolgozói szerelik össze. Az AFÉSZ-könyvesboltok 1973-ban 186,4 millió forintért adtak el könyvet, ami 19 százalékos növekedést jelent az előző évvel szemben. Egyes megyékben a könyvvásárlás átlagon felül emelkedett. Ezek közé tartozik Bács-Kiskun, Csongrád, Szabolcs-Szatmár és Tolna megye. Kisebb mértékben, de emelkedett a forgalom Baranya, Borsod, Fejér, Somogy és Zala megyében. A szövetkezeti könyvkereskedelem dinamikus fejlődését bizonyítja az is, hogy 1973-ban már 51 bolt forgalma haladta meg az évi 1 millió forintot. — A bolti forgalom növekedése mellett emelkedett a bizományosok forgalma is. örvendetes, hogy ez nem számuk növekedésével, hanem az egyes bizományosoknak a forgalomban elért nagyobb eredményével magyarázható. A könyvvásárlás adatai — az olvasási kedv élénkülése mellett — a lakosság vásárlóképességének növekedésére mutatnak. — Eredményeink elsősorban annak köszönhetők, hogy mind nagyobb és választékosabb készlet áll az ÁFÉSZ-boltok rendelkezésére. A Könyvértékesítő Vállalat szövetkezeti osztályai 1973-ban csak könyvújdonságot 154 millió forint értékben kínáltak fel megrendelésre az ÁFÉSZ-boltoknak. A boltok éltek a lehetőséggel, amit az is bizonyít, hogy — a tankönyveket nem számítva — a Könyvértékesítő Vállalat 146 millió forint értékű megrendelést teljesített. — A forgalom nagymértékű növekedését üzletpolitikai intézkedéssel is segítettük. A szövetkezeti könyvesboltok kedvezményes visszáruzás; lehetősége — a nagyobb beszerzés mellett is — javította a bolti készletek forgási sebességét. Elég talán ha azt említjük, hogy az ÁFÉSZ-boltok 1973. évi záró könyvkészlete csupán 61.6 millió forint volt. — Az elmúlt év sikerei, eredményei biztatóak. Ügy gondoljuk, hogy a párt köz- művelődési határozatának végrehajtása során a falusi könyvforgalom további fellendülésével lehet számolni. Erre mutat, hogy a szövetkezeti könyvesboltok 1974. első félévi forgalma tovább emelkedett, meg- haladta a 76 millió forintot. Mindez örvendetesen bizonyítja, hogy a szövetkezeti könyvkereskedelem egyre nagyobb szerepet játszik a falvak kulturális életében. A megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet fémtömegcikk- és filmnyomó részlegéről, mely Pálfán működik, bajos lenne azt állítani, hogy nagyüzem. De tagadni se lehet fejlődését. Huszonegyen dolgoznak itt, javarészt asszonyok. Elsősorban olyan munkákat végeznek, melyek fontossága vitathatatlan, de amelyek nagyüzemek részére nem lennének kifizetődők, így azok arra nem is kaphatók. Ilyenek például az utca- és a házszámtáblák. A népszámláló biztosoknak még most is lidérces álomként nyomja az emlékezetét a pár évvel ezelőtti sok házszám- Reresés, a kezdő postások pedig napjainkig így gondolkod nak. Pálfán ebben a pillanatban Tolna, Paks, Kölesd, Kaj- dacs, Harc, Sióagárd tábláin dolgoznak, de jelentkeztek igényükkel olyan távoli községek. is, mint Besenyszög. Az ország összesen hatszáz települése részére készülnek itt a különböző táblák. A kereset jó, a könnyebb munkát végző nőknél megközelíti a havi 1800 forintot, a nehezén dolgozó férfiaknál a 3000-et. A kis üzem tavalyi bruttó termelési értéke 4 millió forint volt. Gálos Károly üzemvezető bízik abban, hogy idén még jobb -eredményt sikerül elérniük. A Szolgáltató Ipari Szövetkezet nem sajnálja a pénzt a fejlesztésre. Megvásároltak és most bontanak egy régi házat, helyére 30 méter hosszú Az egyik munkaművelet a házszámtáblák festés előtti zsírtalanítása. soproni típusú faház kerül; melyet munkateremként hasznosítanak majd. O. I. ! —_____ Fotó: K. Z. ] Közép-Európa legnagyobb föld- megmunkáló gépe lesz ez, amely a Thorez külfejtéses bányaüzemben a szénmezőt takaró meddő eltakarításában vesz részt Óránként nem kevesebb, mint 4000 köbméter földet mozgat majd meg. ________ 1 974. szeptember 26. Vasúti balesetek Az utóbbi -időben a vasúton utazók körében szaporodnak a személysérülések, halálesetek. Mi ennek az oka? Dr. Szabó Tibor vasútigazgató tájékoztatása szerint az utazó- közönség felelőtlenségéből keletkezik igen sok sérülés, haláleset Gyakori látvány, hogy a vonatok állomásokba történő beha- ladása közben az utasok megállás előtt kinyitják a vasúti személy- kocsik ajtajait és így várják a vonat megállását A vonat ilyenkor váltókon, kitérőkön, íves pályaszakaszokon halad át és az oldalirányú mozgás következtében nagy a kiesés veszélye. Ilyen okból történt például augusztus 27-én halálos baleset. Az utasok — természetesen csak a felelőtlenek — kinyitják az ajtókat, holott a figyelmeztető tábla: az ajtót menetközben kinyitni tilos. A vasúti pálya közforgalmi célra nem használható. Ha nem is tudja, de sejti azt mindenki. Mégis sokan használják gyalogút- nak, kerékpárúinak, sőt egyesek még motorkerékpároznak a töltésen. Az is előfordult már — sajnos nem is egy alkalommal —, hogy részegek elaludtak a vasúti pálya mellett, űrszerelvényen belül. Sötétben, a mozdulatlan alakot még a korszerű vontató- járművek vezetői is nehezen és csak későn észlelik. Ilyenkor pedig az alvó ember élőtt megállni már majdnem egyenlő a lehetetlennel. Van egy olyan balesetforrás is, ami a szándékosság határát súrolja. Az utasok — főleg felelőtlen fiatalok — menetközben kidobálják a sörös- és egyéb üvegeket az ablakokon, az ajtókon és ezzel nemegyszer — remélhetően nem szándékosan — a vonatot megfigyelő, jelzőket és sorompókat kezelő pályaőröket, forgalmi szolgálattevőket találják el. Ilyen esetben a héten Bicsérd— Sárszentlőrinc állomások között történt súlyos sérülés. A vasút veszélyes üzem. Minden óvó rendszabály ellenére is bekövetkezhet baleset. Hát még, ha egyes utasok felelőtlenek is? I A vonaton sokan utaznak. A vasút szakemberei hivatalból járnak el a felelőtlenekkel szemben. Tiltó táblák figyelmeztetik az utasokat a veszélyre. Ezek a táblák értünk, utasokért tiltanak. A táblák mindenkit figyelmeztetnek! Úgy tűnik, hogy ez nem elég. Szükség van arra is, hogy egymást figyelmeztessük a veszélyre és ne engedjük mi, utasok a szabálytalankodást. Gondoljunk arra: hallgatásunk esetleg egy ember életébe kerülhet, figyelmeztetésünk pádig esetleg életet menthet. Szennyiszap talajjavításra A táblák keretét sablonnal készítik az asszonyok. A hazai szennyvíztisztítás egyik ma még megoldatlan feladata a tisztítótelepeken, ülepítőkben felgyülemlett iszap további feldolgozása, felhasználása. A városok, ipari üzemek víztisztítóiban felhalmozódó iszapot általában nagy medencékben szikkasztják, szárítják, ami sok helyet foglal el, időt igényel és környezetvédelmi normáknak sem felel meg. A Vízgépészeti Vállalat kúnhegyesi gyárában, amely j a szennyvíztisztító berendező- j sek gyártására specializálódott, most külföldi tapasztalatok felhasználásával tervezik az iszapkezelés korszerűsítését, gépesítését. Az osztrák An- disch céggel olyan berendezés licencének megvásárlásáról tárgyalnak, amelynek segítségével a mezőgazdaságban talajjavításra lehet felhasználni a tisztítókban keletkező iszapot. Öntapadós címkék előállítása a tolnai selyemgyár részér%
