Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

1 * t Munka és viselkedés A glauchaui járási pártbizottság titkára megyénkben Egyhetes látogatásra me­gyénkbe érkezett a Német De­mokratikus Köztársaságból a Karl-Marx-Stadt megyei glauchaui járási pártbizottság agit.-prop. titkára, Horst Reinl. Vendégünk előadókörúton vesz részt. Tegnap Horst Reinl előadást tartott a megyei művelődési központban a szekszárdi já­rási propagandisták tanfolya­mán. Délután fogadta vendé­günket Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára és István József a megyei pártbizottság osztályvezetője. Megbeszélést folytattak a két testvérmegyé­ben folyó agitációs és propa­gandamunka tapasztalatairól.' ' Ezután Horst Reinl látogat tást tett a városi pártbizott­ságon, majd ismerkedett a vá­ros üzemeivel, intézményeivel. A továbbiakban testvérme­gyebeli vendégünk több Tolna megyei ipari és mezőgazdasá­gi üzemmel ismerkedik, elő­adásokat tart propagandista­tanfolyamokon és látogatást tesz a megyei pártbizottságon, ahol fogadja K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Ellenőrző Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. A látogatás szeptember 30-án zárul. H osszasan, örömmel be­szélt a szövetkezet el­nöke az idei jó ter­mésről. „Menjünk ki a határ­ba — invitált — győződjön meg róla a saját szemével, milyen kukoricánk, cukorré­pánk termett, s az almafák ágait valósággal lehúzza a tenger gyümölcs.” El is indultunk, s mintha nem tudtunk volna betelni az őszi határ dús pompájával, naphosszat a földeket jártuk. Találkoztunk és szót váltot­tunk a szántóföldi kertészet paradicsom- és paprikatábláin szorgoskodó nagy csapat asz- szonnyal és leánnyal, mellet­tük, körülöttük ott sorakozott a sok teli láda. Bosszúsan újságolták többen is az el­nöknek: lassan halad a szál­lítás. Amikor pedig szóvá tet­ték ezt az egyik gépkocsive­zetőnek, dühösen felcsattant, hagyják őt békén, napok óta tizennégy, tizenhat órát dol­gozik, már alig áll a lábán. N em messze a kerté­szettől két traktor állt a friss szántáson. Tárcsáztak volna, de mint kí­sérőm érdeklődése nyomán csakhamar kiderült, az egyik gép motorja meghibásodott, most azt nézik, mit lehetne tenni, mert tartalékalkatrészt nem hoztak magukkal, és tu­domásuk szerint a raktárban sincs. Az elnök gyorsan visz- szaült a maga vezette terepjá­róba, majd hoz ő segítséget, várjam meg, közel van a szomszéd téesz központja ... Eltelt egy jó óra, mire a meg­hibásodott traktor megint Megyénkben, noha a nyom­dászatnak évszázados hagyo­mányai vannak, évtizedek óta egy nyomda működött, Szek- szárdon. 1970. szeptember 15- tel aztán telephelyet létesített Dombóvárott a Pátria Nyom­da. Ezzel a szám kettőre nőtt. (Szándékoltan nem sorolom a nyomdák közé a különböző vállalatok, esetleg ktsz-ek ál­tal létesített, általában primi­tív körülmények között műkö­dő kisüzemeket, hiszen zö­mükben csak könyvkötészeti igényeket elégítenek ki, ami a szedési és nyomási tevékeny­ségüket illeti, azok színvonala erősen vitatható.) Kettős cél A Pátria Nyomda termelési profiljába tartozó nyomtat­ványelőállítási igényt a fővá­rosi üzem mind nehezebben tudta kielégíteni. Ennek oka is kettős: egyrészt munkaerő- hiány Budapesten, másrészt a technikai és technológiai fej­lesztés lehetetlensége a fővá­ros belterületén. Telephelyet kellett tehát létesíteni vala­hol vidéken. A választás Dombóvárra esett, ugyanis a nyomda tö­rekvése találkozott a dombó­vári Városi Tanács terveivel. A másik cél tehát: a dombó­vári városvezetés is töreke­dett az iparfejlesztésre mind a foglalkoztatottsági lehető­ség növelése, mind a város- fejlesztés érdekében. és egy harmadik szempont.* Idézünk abból a tájékoztató jelentésből, amelyet Bendsák dolgozni kezdett. S bármerre mentünk a határban, az el­nöknek mindenütt akadt ki- sebb-nagyobb intéznivalója, amit bölcs nyugalommal vál­lalt az első szóra, hiszen — úgymond — a nagy termés­nek a gondja sem kicsi B ármerre járunk az or­szágban, látjuk, ta­pasztaljuk ezt. A munkaerő biztosítása, a gépek munkájának szervezése, a ter­més megfelelő raktározása, a tagság egyéni kérései, amelyek többnyire a háztáji termés be­takarításával, elszállításával kapcsolatosak, erősen próbára teszik a vezetők rátermettsé­gét, tudását, szervezőkészségét, mi több, az idegrendszerét. Az emberség vizsgája is az őszi nagy munkacsúcs, amely a mezőgazdaságban az erők és eszközök koncentrálását, okos kombinálását, írja elő a vezetők számára. Mozgásba lendül a termelés egész gépe­zete. Minden azon áll, vagy bukik, miként sikerül megőriz­ni és fokozni az emberek munkakedvét, felelősségérze­tét, s a vezetők képesek e ma­gukkal ragadni, a napi tenni­valók elvégzésére sikerrel ösztönözni a mezőgazdasági dolgozók milliós seregét. J ól tudjuk: ilyen idő­szakban kísért legin­kább a túlfűtött in­dulatok kitörésének veszélye. Ilyenkor találkozunk főként a parancsolgatással, az önuralom hiányát tükröző felemelt hang­gal. Ez az az időszak, ami­kor a munka hevében egyes László, a Pátria Nyomda igaz­gatója készített a dombóvári városi pártvégrehajtó bizott­sági ülésre: „Párt- és kormányhatáro­zatok alapján a Könnyűipari Minisztérium a nyomdaipar vezetői számára feladatként ki­adta a nyomdaipar távlati fej­lesztése tervének elkészítését. A terv elkészült és ennek egyik alternatívája azt tűzi ki célul, hogy a Budapest belvá­rosában lévő nyomdaüzemek települjenek Budapest hatá­rain kívülre. Bár ennek vég­rehajtására utasítás nem tör­tént, de elviekben a Pátria Nyomda vezetősége egyetért a célkitűzésekkel...” A jelentés a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a nyomdavezetés a 10— 15—20 éves perspektívában össze kívánja kapcsolni ter­melési feladatainak megoldá­sát a dombóvári telephely mind intenzívebb fejlesztésé­vel és termelésbe való bevoná­sával. További létszámnövelés Jelenleg 110 dolgozója van a dombóvári telephelynek. A munkával való ellátottság a budapesti központból történik. Az utóbbi néhány hónapban — a fejlődés eredményeképpen — már dombóvári és környékbeli megrendeléseket is vállal a nyomda. A jövőben feladatnak tartják a helyi nyomtatvány- igény még fokozottabb kielé­gítését. A vállalatvezetés úgy ítéli meg, hogy további létszámnö­velésre van szükség, 1975. yé­tisztségviselők hajlamosak el­feledkezni a viselkedés, az em­berek iránti kötelező tisztelet elemi szabályairól. Arról ne­vezetesen, hogy nyugalmukat mindenkor megőrizve, türel­mesen, a legnagyobb tisztelet hangján beszéljenek azokkal, akikre a munka neheze hárul: a fizikai dolgozókkal. S hogy az őszi nagy hajrában megte­gyenek mindent az emberek jó közérzetéért, törődjenek ve­lük amennyire csak a körül­mények megengedik. K inn a mezőn, ha vala­mi nem úgy halad, mint ahogyan kelle­ne, az elkerülhetetlenül elő­adódó zökkenők következté­ben nagy munkák idején amúgy is gyakoribb a meg nem értés. Hallani eseteket arról, hogy parázs veszekedések tá­madnak egy hiányzó szerszám, egy késve érkező üzemanyag­szállítmány, vagy az ebéd nem kielégítő minősége miatt. Mi­lyen sokat ér ilyenkor egy-egy békítő, higgadtságra intő mon­dat, amit a vezetőtől halla­nak. Még többet pedig az, ha a zökkenők elhárítására azon­nali intézkedés születik. A föl­deken dolgozók joggal várják a vezetőiktől, hogy a munka közben támadt legnagyobb bo­nyodalmak közepette is hiva­tásuk magaslatán álljanak, ordítozás, idegeskedés he­lyett; ahelyett, hogy min­den hibáért másokat okolnak, megszüntessék a hi­bák okait, s cselekvő módon, emberi tartásukat megőrizve vegyenek részt a munka za­vartalan menetének biztosítá­sában. K. I. géig a telephely dolgozólétszá­mát kétszáz főre kell emelni. Ez egyrészt a dombóvári igé­nyek miatt szükséges, másrészt azért mert a vonatkozó 22 1974. (V. 26.) miniszterta­nácsi rendelet előírja, hogy az úgynevezett házi nyomdák áru­termelését meg kell szüntetni és csak saját felhasználást szolgáló nyomtatványokat ál­líthatnak elő. Ez megnöveli a nagy nyomdák feladatait, de ugyanakkor évek óta húzódó nyomdaipari problémát old meg azáltal, hogy a házi nyom­dáknak a nyomdaipari szak­munkáslétszámra gyakorolt elszívó hatását lefékezi. Ma és holnap A Pátria Nyomda jelenlegi termelése egy hónap alatt át­lagosan 160 tonna nyomtat­vány, ebből a dombóvári te-' lephely 25 tonnát, azaz 15—16 százalékot ad. A népgazdaság elvárja, hogy a nyomda ennél többet telje­sítsen. A budapesti létszám korlátozottsága miatt szüksé­ges a dombóvári telephely fej­lesztése. A termelési súlypont, a vállalati perspektíva szerint, mindinkább a dombóvári te­lephelyre fog helyeződni. A dombóvári telephely léte­sítésének csak egyetlen stá­diuma volt a termelés bein­dítása. A fejlesztés az­óta is folyik. Jelenleg egy új üzemcsarnok építése folyik, ahová átköltözik a telephely. A mostani technikai felszerelt­Huszonöt éves az NDK Október 7-én lesz az NDK megalakulásának 25. évfordu­lója. A jubileumot jelentős vívmányok, a szocialista tár­sadalom építésében elért szép sikerek, valamint az NSZEP VIII. kongresszusán elfogadott program megvalósításáért foly­tatott munka jegyében ünnep­ük — hangsúlyozta Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete a nemzeti ünnepük alkalmából kedden rendezett sajtókonferenciáján. ség elavult, korszerűtlen, a géppark kicserélése, illetve fel­újítása elengedhetetlen, ugyan­akkor a megfelelő szociális berendezések is biztosítottak lesznek az új üzemcsarnok felépítése után. Az új üzem­csarnokot hazánk felszabadu­lása 30. évfordulójának tiszteletére, 1975. áprilisában adják át. Az építkezés ezzel nem fejeződik be, négy-öt-hat éves távlatban újabb csarnok, illetve csarnokok felépítése várható. Mind a jelenleg folyó mun­kában, mind a fejlesztésben egyre nagyobb szerepet kap a pártszervezet munkája. Az alapszervezetnek jelenleg ki­lenc tagja van. Egy kötészeti brigád már elnyerte a szocia­lista címet. A politikai vitakör nagy érdeklődés mellett mű­ködik az üzemben. A dolgozók munkaversenyt indítanak a XI. kongresszus és a fel- szabadulási évforduló tiszte­letére és be kívánnak kapcso­lódni a „Dolgozz hibátlanul” mozgalomba. Az ismertetettek, és számos dolog, amire ebben az írásban nem tértünk ki, érzékelteti, hogy a Pátria Nyomda dom­bóvári telepe egyelőre gye­rekcipőben jár és a gyerek- betegségekkel küszködik. De egyben a fejlődés útjai is nyi­tottak a megye második váro­sa egyik rangos üzeme előtt, amely — ha korában nem is, de volumenében máris — a megye második nyomdája. L, Gy, Táborzárás után Bezárta kapuit a KISZ Tol- . na megyei Bizottságának Domboriban lévő Mátai An­tal vezetőképző tábora. A tá­bor fennállása óta az idén - nyáron tizenhatodszor adott otthont a megye ifjúsági moz­galmában dolgozó úttörő és KISZ vezetőinek. A most be- ’ zárt továbbképzés csúcsot je­lentett a tábor életében, hi- ' szén a nyár hónapjaiban — június 26 és szeptember 13 - között — 14 turnusban közel . másfél ezer Tolna megyei fia­tal vett itt részt az egy-egy hétig tartó továbbképzésen. Ezenkívül még 2 vendég­csoportot is ide utaztatott a KISZ Központi Bizottsága. így az NDK-ban munkát vállaló fiatalok közül 120 ifjúsági ve­zetőt és az országos diák­sporttábor 60 résztvevőjét A Domboriban töltött na­pok alatt a fiatalokat első­sorban a következő mozgalmi év feladatainak végzésére készítették fel. A tábor lakói az elméleti foglalkozások ke­retében részletes tájékoztatót hallhattak a KISZ Központi Bizottsága idén tavasszal ho­zott A KISZ néhány időszerű kérdése című határozatáról, s ugyancsak a KB által, fel- szabadulásunk közelgő 30. év­fordulója tiszteletére kidolgo­zott jubileumi akcióprogram­járól. Az ifjúsági vezetőknek ezen túl jelentős módszertani se­gítséget is adtak munkájuk­hoz, többek között az egyéni vállalások teljesítésének se­gítésére. A gyakorlati foglal­kozásokat csoportonként, a fiatalok munkaterületének és érdeklődési körének megfele­lően tartották. Az idei nyári vezetőképzé­sen megyénk mezőgazdasági, ipari üzemeinek, intézményei­nek, általános és középisko­láinak ifjúsági vezetői vettek részt. A KISZ megyei bizottsá­gán úgy értékelték a most zárult továbbképzési szezont, hogy azon a lehetőségeknek megfelelően és jól készítették fel a fiatalokat a következő mozgalmi év feladataira. 1974. szeptember 23. Tolna megye második nyomdája Gondokkal terhelten, eredmények birtokában, a fejlődés útján Bemutatjuk a Pátria Nyomda dombóvári telepét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents