Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-20 / 220. szám

Tévés-sztorik 25. Színház t Mit pótol az esti műsor Vendégszereplés Bács megyében Nagyszerű szerkentyű: de­mokratikus kultúraközvetítő, könnyen elérhető szórakozás. Műsorainak színvonala sokszor bírálható, kifogásolható néha szerkesztési metódusa is. Ám aki tudja, mikor kapcsolja be készülékét, annak nincs oka szidni. Nagyobb létszámú néző- táborral és az időben mélyebb­re nyúló tapasztalatokkal ren­delkező államokban megálla­pították, hogy az átlagnéző mi­kor milyen tévés-periódusba érkezik. Nálunk sokan vannak, akik még nem érkeztek el a telítettség állapotába, „minden­evők”, és azok is, akik min­den esti szórakozást követel­nek a műsortól. A családoknak, házaspárok­nak az életéről sokat árul el viszonyuk a televízióhoz. A túlságosan „jó” viszony — leg­többször rossz jeL Harminc nap tévéssünet következménye Z-ék válásában főszerepei kapott a televízió. Persze, ez ' csak amolyan látszólagos sztár- kodás, mert az ártatlan készü­lék csak „katalizátora” volt egy amúgy is elkerülhetetlen tör­ténés bekövetkeztének. Z-ék néhány éves házasok voltak, életüket komoly munkával töl­tötték: pár esztendő alatt meg­szerezték mindazt, amire szü­leiknek egy egész élet kellett. Igaz, a férj a munkaidő után nem haza, hanem egy maszek műhelyébe indult, a feleség különgépelést vállalt. Fáradtan találkoztak’ ősszé esténként a konyhában, hogy a sebtében összekészített va­csorával elvonuljanak a tévé élé. A szórakozás egyéb for-; máiról már kezdetben lemond* , tak, természetesen anyagi meg­fontolásból. Eszegettek, szemük a képernyőn, néhány szóval érintették az aznapi eseménye­ket Az idő múlt, az Összkom­fort tökéletesedett, a tévé­nézések alatt egyre jobban fi­gyelték a műsort, egyre keve­sebbet beszélgettek. Mígnem egy este elment a kép. Hiába bütykölték a tévét, hiába kocogtatta a szomszéd., nem jött vissza. A készüléket el kellett szál­lítani. Bekapcsqlták a rádiót Aztán lecsót főztek. Másnap megpró­bálták a mozit, harmadnapra társaságot hívtak. A férj ke­resztrejtvényt, a feleség kötést kezdett. A napok múltak, a televízió nem készült eL Nem veszeked­tek, nem is cívódtak. De a har­minc nap alatt, amíg a javí­tás húzódott, valamire Rájöt­tek. Eltávolodtak egyníástól. végtelenül unják egymást, nem ismerik egymás gondolatait — és már nem ig hiányzik, hogy megismerjék. Szépen, kulturáltan váltak eL Óvatosan szundítani A következő történet jóval kedélyesebb. A televízióhoz fű­ződő rossz szokás a középkorú házaspárnál az üdülés idején okozott galibát Az idő reggeltől estig kelle­mesen telt a szép környezet­ben levő vállalati faházacská­ban. Délelőtt a termálstrandon, délben bőséges ebéd, délután újra fürdőzés, esetleg kirándu­lás a környéken. Az esti prog­ramokkal volt a baj. Ilyenkor szokásos volt az összes faház­ból összegyűlni, ahogy nevez­ték, „dumapartira”. A férfiak kártyáztak, söröztek, vagy tár­gyalták a magyar labdarúgás helyzetét, az asszonyoknak a friss gyári pletykák kicserélé­se mellett ezek az esti találko­zók adtak alkalmat a »kiöltö- zésre”. De történetünk házaspárjá­nál közbejött valami: kiderült, a férj úgy megszokta, hogy es­te a tévénézés közepén csend­ben elszundít, hogy a rátörő álmossággal a „dumapartin” sem tudott megbirkózni. Ahányszor lementek a társal­góba, annyiszor aludt el... Az asszony először idegeske­dett aztán szégyellte magát; a társaság először mulatott a dolgon, aztán elfelejtette. De a házaspár erre a nya­ralásra nem jő szívvel emlék­szik. * Arról lenne szó, hogy a te­levízió „ártó rém”? Ugyan. Bajt csak ott okoz, ahol hagy­Mostanában sok szó esik az anyákról, gyerekekről, hiszen a pórt- és kormányintézkedések, a családosok megbecsülése, az onyagi támogatás végre mindene ki ügyévé emelte a holnap ge­nerációjának születését, nevelé­sét. A képeslapokról egészséges fia* tál momák és babák mosolyog­nak ránk, s az utcákat benépesí­tik a gyermekkocsi le. A fiatal- asszonyok többségét csak a biz-; tonság kedvéért rendelik be a rendszeres orvosi vizsgálatra, de akadnak olyanok is, akik hosszú évek kínlódása után, gyakran fájdalmas műtétek árán válhat­nak anyává. Küzdelmük, meg- meg újuló reményük őszinte együttérzést kelt nemcsak az or­vosokban, akik néha a lehetet­lennel is próbálkoznak, hanem mindazokban, akik szorongó vá­rakozásuknak szemtanúi. Ennek az együttérzésnek szép példájával és gyümölcsöző meg­nyilvánulásával találkoztam a minap. Mondhatnánk úgy is, hogy együttműködés a Veszprém mi Vegyipari Egyetem szervese kémia tanszéke és a kórház szü­lészete között A hivatalos szó­Be fejezte nagy sikerű Bács megyei vendégjátékát a 25. Színház. Mint az együttes ve­zetői elmondták az MTI tudó­sítójának, a társulat tavalyi, nagy sikerű baranyai vendég­játékának mintájára, ebben az évben, szeptember 6 és 16 kö­zött Bács megyében tett kör­utat. Több mint 2200 főnyi kö­zönség előtt nyolc előadást tar­tottak alföldi községek műve­lődési házaiban, öt alkalom­mal Gyurkó László A búsképű lovag, Don Quijote de la Man­cha szörnyűséges kalandjai és gyönyörű szép halála című da­rabját adták elő, három este Hernádi Gyula—Jancsó Mik­lós Vörös zsoltár, című, az ag­rárszocialista mozgalom emlé­két idéző forradalmi revüjét mutatták be. Valamennyi kőz­használat ez esetben nem elégi kifejező. Annál inkább sem, mert nincs is olyan okmány, vagy megs állapodás, amely ezt az együtt­működést szentesítené. A bevé­tel „rublikájában" nem szerepel a haszon sem az egyetemen, sem pedig a kórház könyvelésé* ben. Az egész úgy kezdődött, hogy Csütörtöki Vendel doktor egy külföldi szakfolyóiratban olvasott a vér p rog észté ronta rtal má nak kimutatásán alapuló eredményes therápiákról. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsák, igen drága mű* szerekre és nagy tapasztalaté tu­dományos kutatókra van szükség. Ezért kereste meg a Veszprémi Vegyipari Egyetem szerveskémia tanszékének vezetője dr. Markó Lászlót. Nem voltak hosszas tár­gyalások, ünnepélyes aláírások, ehelyett munkához fogtak, önzet* lenül, együttérzésből. A vizsgálat módszerére már volt példa a szakirodalomban, ezt a módszert azonban helyi körülményekhez kellett igazítani, s így csaknem egy új eljárás szü­letett. Egy-egy minta előkészítés se egy teljes napot igényel, ál* ségben — Orgoványban, Csen­gődön, Kaskantyún, Tázláron, Kiskőrösön, Kecelen, Akasztón, Császártöltésen — zenés iro­dalmi délelőttöt, rendhagyó irodalmi órákat tartottak és közönségtalálkozókat is szer­veztek. Az együttes előadáskörútja a Kulturális Minisztérium szín­házi főosztályának és a Bács megyei Tanács művelődésügyi osztályának anyagi és erkölcsi támogatásával valósult meg. A vállalkozást mindegyik fél köz- művelődési munkának tekin­tette, s ebből a színháznak természetesen semmiféle anya­gi haszna nem származott. Az előadások bevételét ugyanis átengedték a „vendéglátóknak”, az illetékes művelődési házak­nak, amelyek a közönségszer­vezés feladatát is ellátták. landó figyelemmel, készenléttel* A vérből sorra le kellett válasz­tani alkotó elemeit, s csak a 10—12 órai munkával megtisztí­tott minta kerülhetett a gázkro* matográfba.. Már a 117. vér- vizsgálatnál tartanak, és Csü* törtök! doktor szerint ezek alap-; jón megkezdhették a hormon* kezelést Is. Ha ugyanis a nő vé* rében kevés a progeszterin, egy­értelmű, hogy hormonális okok i4 közrejátszanak a meddőségben* E hormon mennyiségének ki min tatása már biztos támpontot ad-; hat az orvosnak a további keze* léshez. A meddőség okainals megállapítása mellett, más rend­ellenesség diagnosztizálásánál is döntő fontosságú lehet a vizsgás lat. A szerveskémia tanszéken ki-' dolgozott módszert most átadjál« a kórház vegyészének, aki majd egyedül készíti el a vérmintákat. A műszeres vizsgálatot a jövő­ben is az egyetem végzi. A tan-; szék dolgozói úgy vélik, fáradó* zásuk nem lesz hiábavaló. Min­den kis új jövevény a boldogság hordozója. T BARTA ÉVA ’ iák.úá —gsa Orvosok, veyyészek a meddőség ellen Kő Tamass A repülés századai Hogyan repülünk 2000-ben ? : 20. * • •- • • q A repülés fejlődésének irá­nya nyilvánvaló: messzebbre, gyorsabban, kényelmesebben. Ez a konstruktőrök szerint azt jelenti, hogy a ma használa­tos nagy teljesítményű, szu­persebességű gépeknél na­gyobb befogadóképességű (sze­mély- és teherszállító) gépe­ket kell készítem. a hangnál kétszer GYORSABBAN i Mi is a jelenlegi sebesség­határ? Az utasforgalomban résztvevő átlagos gépek se­bessége valamivel 1000 km/ó alatt, vagy akörül van (a gáz­turbinás sugárhajtású gépeket értjük ez alatt). Repülnek vi­szont már a holnap előhírnö­kei — a TU—144 és a Con­corde típusok. Igaz, a rend-' szeres légiközlekedésbe még csak most vonják be őket. Ez a két típus már lényegében tudja mindazt, amit a terve­[Emin zők az 1980-as évek nagy tá­volságú személyszállító repü­lőgépeiről megálmodtak. Se­bességük valamennyivel a két­szeres hangsebesség felett van, befogadóképességük 120—130 utas. Leszállás nélkül több mint hatezer kilométernyi tá­volságot képesek átrepülni. Az ilyesfajta gépek rendsze­res légi járatba állítása azon­ban egy sor igen jelentős problémát vet fel, amelyek megoldása nélkül nem lehet előbbre lépni. Közülük egyik a légkör szennyeződése. A Concorde nem képes eleget tenni a minimális előírások­nak sem. Ezért ma sem el­döntött, hogy néhány állam egyáltalán engedi-e légterén átrepülni ezt a típusú óriás- gépet. SOK A MEGOLDATLAN KÉRDÉS További gond, hogy az ed­digi járatok igényeinek kielé­gítésére épült, illetve bővített repülőterek sem kifutópályá­ikkal, sem műszaki berende­zéseikkel nem képesek min­den tekintetben ellátni, illet­ve fogadni ezeket a típuso­kat. Problémát okoz az ilyen őriásgépek építésével kaposo- a világszerte jelenttel feő energiaválság is.' Az üzem-. anyagárak egyes fejlett orszá­gokban annyira megdrágul­tak, hogy hasonló nagyság- rendű, más, energiaigényes technológiák fejlesztéséről is letettek már. A HOLNAP GÉPEI Ennek ellenére a tudósak úgy vélik, hogy az ezredfor­dulón a személyszállító repü­lőgépek sebessége 6—9-szerese lesz a hangsebességnek. A szállítható utasok száma meg­közelíti az ezret, tehát egy kisebb község valamennyi la­kóját fel lehet rakni egyetlen ! repülőgépre. A nagy sebes­ségből adódóan a Föld teljes körülrepülése alig néhány órát vesz majd igénybe. Az új gépek jellegzetes konstrukciós megoldása a több szintre tagolt törzs. Eb­ben — akár valamiféle eme­letes házban — az utasok egy-egy szint között lifttel közlekednének. Külön fedél­zeten lennének az utasok poggyászát tartalmazó raktá­rak, valamint a konyhák, tá­lalók, és mélyhűtő termek. A FELTÉTELEK JÖK 1 Az új terveknek megfelelő-’ en egyes országokban már erőteljesen korszerűsítik a re­pülőtereket. Sok még a kérdőjel, a vá­laszra váró kérdés. A feltéte­lek szerencsére megvannak. A tudományos-technikai forra­dalom időszakát éljük. Min­den új nap új felfedezések so­rát hozza. Bízhatunk abban, hogy a kérdések nem marad­nak megválaszolatlanul, és az emberiség érdekében vala­mennyi erő együttműködik majd. (Vége) Beszállás az IL—76-os óriásgépbe, amely egy kicsit már a Jövő hírnöke. saegíember 80.

Next

/
Thumbnails
Contents