Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-20 / 220. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 ' *1 TOLNA MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKAÁPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PfiNTEK 1974 siept. 20. XXIV. évt. 220. szám. ARA: 0.80 Ft A takaró hosszabbítható Tolna megye termelőszö­vetkezeteiben a vezetők ins- pirálására a tagok többsége rég felismerte a módszeres, a .tervszerű, a célirányos termelésfejlesztés, tartalé­kolás hasznát, jelentőségét. Általában jól tölti be szabá­lyozó szerepét a regulativ adó is, de azt még nem mondhatjuk, hogy amikor eljön az „osztás” ideje, hát simán megy minden. Ahogy közeledik az év vége, vál­tozatlanul visszatér a nagy kérdés: mennyit osszunk, hogyan osszunk, mennyi fo­rint fordíttassék az üzem fejlesztésére, gépekre, gép­sorokra, berendezésekre, be­ruházásokra, s mennyi ke­rüljön tartalékalapra. Főleg a nyugdíjkorhatár felé közeledő tagok embe­rileg érthető módon a „túl- osztás” mellett foglalnak állást, abból a megokolás- ból, hogy. amely beruházás gyümölcse évek múlva érik be, azt ők aligha fogják él­vezni. A túlosztás hívei ar­ra talán nem is gondolnak: a termelés fejlesztése, kor­szerűsítése a koros ember­nek éppen úgy érdeke, mint a fiatalnak, hiszen amilyen arányban gazdagszik az üzem, olyan mértékben ké­pes pénzben, természetben jobban segíteni nyugdíja­sait, járadékosait. Éppen az ilyen előrelátásnak köszön­hető, hogy anyagiakban szinte a nyugdíjjal felérő támogatást nyújthatja a munkából kiöregedett tag­jainak a gerjeni, a pálfai és még igen sok termelő- szövetkezet. Egyáltalán hol tartana a megye * termelőszövetkezeti mozgalma, ha a tagokat és a vezetőket nem hatná át évek óta az előrelátás, ha nem fordítottak volna meg­felelő összegeket üzemük korszerűsítésére, fejlesztésé­re. A válasz egyértelmű. Nyomban idekívánkozik vi­szont, hogy az a gazdag ter­més. ami .az idén is várha­tó, jórészt az alapozásnak köszönhető. Annak, hogy az elmúlt évtizedben a Tolna megyei tsz-ek többségében százmilliókat fordítottak fejlesztésre. S e ráfordítá­sok, befektetések eredmé­nye a termésátlagok szinte robbanásszerű növekedésé­ben jelentkezik. Nem szabad megállni. S úgy látszik, a termelőszö­vetkezetekben a tagok jö­vedelmének szinten tartása mellett az idén js lesz mi­ből az eddiginél többet tar­talékolni, a következő éve­ket a fejlesztési alap kellő feltöltésével előre, bizton­ságosai} megalapozni. Ad­dig nyújtózz, amíg a takaró ér! Ez így igaz, de a bölcs és a törekvő .közösség azt is tudja, hogy az a bizonyos takaró szorgalommal, okos előrelátással évről évre hosszabbítható,- s egyre to­vább lehet nyújtózkodni. Kádár János fogadta Kalevi Sorsát Folytatódtak a magyar—:finn tárgyalások Szerda este Fock Jenő és fe­lesége az Országházban vacso­rát adott a hazánkban tartóz­kodó finn küldöttség tisztele­tére. A vacsorán Fock Jenő és Kalevi iyorsa pohárköszöntőt mondott. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára csütörtökön fogadta Sulo Pentillät, a finn fémipari szakszervezet elnökét. A baráti találkozón részt vett Méhés Lajos, a Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezetének főtit­kára. Kalevi Sorsa és kísérete csü­törtök délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. A koszorúzá­son jelen volt Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnöke, Nagy János külügyminiszter­helyettes, Hónai Rudolf, ha­zánk helsinki nagykövete és Bérezés Emil vezérőrnagy. Csütörtök délelőtt az Or­szágház minisztertanácsi ter­mében folytatódtak a magyar —finn tárgyalások. A két or­szág kapcsolatairól és időszerű nemzetközi kérdésekről folyta­tott eszmecserén a magyar tár­gyaló csoportot Fock . Jenő, a Minisztertanács elnöke, a finn küldöttséget Kalevi Sorsa mi­niszterelnök vezette. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Közpon­ti Bizottság székházában fogad­ta Kalevi Sorsát. A találkozón részt vett Fock Jenőr a Minisztertanács elnö­ke, Nagy János külügyminisz­ter-helyettes és Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete. Jelen volt Richard Tötterman, finn külügyi államtitkár és Paul Jyrkánkallio, a Finn Köz­társaság budapesti nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke az Országházban fogadta Kalevi Sorsát, a Finn Köztár­saság miniszterelnökét. A találkozón részt vett Nagy János külügyminiszter-helyet­tes és Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete. Jelen volt Richard Tötterman finn kül­ügyi államtitkár és Paul Jyr- känkallio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Benkei András belügyminisz­ter csütörtökön hivatalában fo­gadta Tuominen finn belügy- ' minisztert és Korhonen rend­őrügyi főigazgatót, akik a finn kormánydelegáció tagjaként tartózkodnak hazánkban. A megbeszélésen megvitatták- a két minisztériumot kölcsönö­sen érintő kérdéseket. A tár­gyalás után látogatást tettek a Budapesti Rendőr-főkapi­tányságon. (MTI) Folytatja munkáját az ENSZ-közgyíilés Az ENSZ New York-i szék­háza előtt ünnepélyes keretek között felvonták a világszerve­zet ‘három új tagállamának,' Bangladesnek, Bissau-Guineá- nak és Grenadának zászlaját; A palota előtti zászlórudakon most már 138 állam zászlaja leng. Szerdán, az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának második nap­ján megválasztották a főbizott­ságok elnökeit és a közgyűlés elnökhelyetteseit. Az 1. számú politikai bizottság elnökévé a résztvevők egyhangúlag par- los Ortiz de Hozást, Argentína állandó ENSZ-képvi'selőjét vá­lasztották, a különleges politi­kai bizottság elnöke • pedig ugyancsak egyhangú szavazás 'alapján Per Lind svéd dipló- máta lett. A résztvevők a köz­gyűlés jogi bizottságának elnö­kévé Milan Sahovicsot, a, jugo­szláv küldöttség tagját válasz­tották. ‘Az ENSZ-közgyűlés épülete előtt tiltakozó tüntetés zajlott le a Ciprus ügyeibe való kül­földi beavatkozás ellen..„NA­TO, el a kezekkel Ciprustól!” „Nem tűrjük Ciprus semmilyen felosztását 1” — ezeket a jel­szavakat hangoztatták. Szekszárdi vörösbor-fesztivál Oportók az első helyeken Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének» megnyitójá­val tegnap délelőtt kezdődött a III. vörösbor-fesztivál, amely rangot nyert találkozója az or­szág vörös bort termelő vidé­keinek, a legjobb minőségű vörös boroknak, azonkívül a szakemberek számára alkalom tapasztalatcserére, az egységes álláspontok kialakítására, fi­gyelembe véve a külföldi és a hazai fogyasztók igényeit. A megyei tanács elnöke nem csupán udvariasságból jegyez­te meg: öröm, és a szekszárdi borvidék elismerése ez a ran­gos, esemény, elismerése annak a rekonstrukciós munkának, amely — ha törésekkel, félsi- kerekkel is — de több mint egy évtized óta folyik. Es arra is jó, hogy a szekszárdi rekonst­rukció tapasztalataival a kö­vetkező évekUen kiterjedjen az egész megyére. A megnyitó után dr. Kozma Pál akadémikus elnökletével három, hat-hat tagú zsűri kezd­te meg a fesztiválra ^leküldött kilencven vörösborminta bírá­latát, szinte valamennyien, nemzetközileg elismert szak- tekintélyek. A fesztiválra kereken ki­lencven bor érkezett, ur-alko­dóan a Cabernet, a kadarka, és jó néhány más, újabb, és légibb vörösborfajta, köztük dr. Kozma akadémikus két új fajtajélöltje. Egy-egy bíráló bizottságnak végeredményben harminc faj­tát kellett végigkóstolni, ki­választani a legjobbakat. Ez azért sem volt könnyű, mert ■— a nevezési feltételeknek megfelelően — valamennyi bor már díjazott volt előző bor­versenyen. Délután egy óra után fejez­te be munkáját a három bí­ráló bizottság: huszonnégy bort tartott érdemesnek aranyérem­re, 31 bort jutalmazott ezüst-J 21-et bronzéremmel, a nemzet- , közi szabályoknak megfelelően. De még ezután következett a neheze: az aranyérmes vörös borok közül kiválasztani a nagydíjast, a huszonnégy közül is a legjobbakat. A főzsüri — dr. Kozma Pál akadémikus. Katona József, az Országos Borászati Kutató Intézet fő­igazgatója, dr. Kádár .Gyula/ egyetemi tanár, Vidor György, az Országos Borminősítő In­tézet igazgatója, RoHonczi La­jos, a Boripari Tröszt főmér­nöke; dr. Diófási Lajos, a sző­lészeti kutatóintézet pécsi gaz­daságának vezetője, dr. Ásvány Ákos, a Borászati 'Kutató In­tézet tudományos osztályveze­tője — hosszas mérlegelés után is döntetlenre szavazott a 82-cs és a 14-es, bormintánál, vSgül a döntésbe bevonták a 48-as mintát is., ­Ismételt ízlelés, minősítés, szavazás után a 14-es vörös bornak ítélték a nagydfjat, ez­után hozta nyilvánosságra a rendező bizottság, hogy a szá­mozás melyik bort rejti. c így a nagydíjat — a MÉM vándordíját — a Pest megyei Pincegazdaság Örkényi oportó- ja nyerte, a 48-as, a dr. Koz­ma-féle oportó előtt. A 82-es a Kiskunhalasi Állami Gazda­ság kékfrankosa nyerte az Ál­lami Gazdaságok Országos. Központja külön díját, a ter­melőszövetkezetek különdíját a negyedik legjobb vörös borért a decsi Sárközi Egyetértés Tsz oportója; végül Szekszárd vá­ros Tanácsa különdíját mint l"gíobb egvéni_ termelő, a szekszárdi Fogarasi Márton nyerte kadarka borával. A mai napon szakmai elő­adásokkal folytatódik — a me­gyei művelődési ‘köznontban — a III. vörösbor-fesztivál.

Next

/
Thumbnails
Contents