Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

t 1 f \ Konfuci ásztól Lin Piaóig... A hatalmi harc háttere Kínában n. A Kínai Kommunista Párt X. kongresszusa utén, az or­szág militarizálásának új je­lenségeként, rendkívüli mére­teket öltött a népi milícia szervezése, különösen a váro­sokban. a militarizálás kime­ríti Kína amúgy is korlátozott erőforrásait. A közvetlen ka­tonai kiadások az 1973. évi költségvetésnek több mint 40 százalékát emésztették fel. ROSSZ VÁGÁNYON.;: i. Ennek a gazdaságpolitikának káros következményei vannak a kínai társadalom gazdasági alapjára. A szocialista alap deformációjának sajátossága Kínában, hogy nem vetik el a tulajdon állami és szövet­kezeti formáit, de azokat úgy használják fel, hogy ellentétbe ' kerülnek a szocialista építés alapvető törvényszerűségeivel. Elvetik a tudományosan meg­alapozott tervezést, eltérnek a munka szerinti elosztás elvei­től, kizárják a dolgozók képvi­seleti szerveit a gazdaság el­lenőrzéséből, nem törődnek a dolgozók szükségleteinek ki­elégítésével, a szocializmus anyagi-technikai bázisának megteremtésével; A maoista vezetés külpoli­tikájában is rossz vágányra tért. A kínai külpoliti­ka fő célja biztosítani a kül­ső feltételeket ahhoz, hogy a maoizmus megerősíthesse osz­tatlan uralmát az országon be­lül, és fokozott ütemben fej­lessze szuperhatalommá Kínát. A kínai vezetők arra számíta­nak, hogy az ilyen törekvések és a reális lehetőségek között tátongó szakadékot azzal hi­dalják át, hogy a két világ- rendszer ellentmondásaira épí­tenek, igyekeznek saját érde­kük szolgálatába állítani a „harmadik világ” országait, és szövetségeseket találni a tőkés Világban. Ennek legszembetű­nőbb jele az a tézis, amelyet Csou En-laj a Kínai Kommu­nista Párt X, kongresszusán hirdetett meg, mely szerint „a forradalmi országoknak (vagy­is Kínának) kompromisszumot kell kötniük az imperialista országokkal”. Ez lényegében azt jelenti, hogy a maoisták igyekeznek „elméletileg meg­alapozni” az imperialista-elle- nességtől a szovjetellenesség felé tett újabb lépéseiket. A Kínai Népköztársaság ma arra törekszik, hogy szovjet­ellenes, szocialistaellenes ala­pon közeledjen az imperialis­ta országokhoz. Az amerikai imperializmust már nem ne­vezik Kínában (mint még a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusán tették) „a vi­lág népei leggonoszabb ellen­ségének”, amelytől Kína „éle­sen elhatárolja magát”. Az amerikai imperializmust a X; kongresszus dokumentumai­ban már úgy ábrázolják, mint „mindinkább hanyatló” ellen­TEHERGÉPKOCSI GARAZSIROZÁSÁRA ALKALMAS HELYISÉGET KERESÜNK. A tehergépkocsihoz szük­séges garázsméret: 9 m hosszú, 5 m széles 4 m magas. Ajánlatokat sze­mélyesen kérjük a Tolna megyei KÖJÁL gazdasági hivatalába Szekszárd, Vö­rösmarty utca 4. sz. (250) séget, amely kevésbé veszé­lyes, mint az „első számú el­lenség, a szociál-imperializ- mus”. TERÜLETI KÖVETELÉSEK A maoisták szovjetellenes próbálkozásai sokrétűek. Kü­lönleges helyet kap ebben a területi követelések szüntelen napirenden tartása. A kínai vezetők másfél millió négy­zetkilométernyi területet kö­vetelnek a Szovjetuniótól és nem mondanak le annexiós törekvéseikről a Mongol Nép- köztársasággal kapcsolatban sem. A Szovjetunió még 1972-ben kijelentette, hogy Kínával való kapcsolatait kész a békés egymás mellett élés elvére alapozni, ha ennél többet nem tart lehetségesnek a Kínai Népköztársaság vezetősége. E készség megerősítésére a szov­jet kormány több konkrét ja­vaslatot is tett, a kínai veze­tés azonban elvetette vala­mennyi szovjet javaslatot, vi­szont egyetlen pozitív kezde­ményezést sem tett. Legutóbb is-a Szovjetunió volt az, amely hozzájárult, hogy amikor a szovjet—kínai határ mentén húzódó Kazakevicsev víziút elapad, a kínai hajók átme­nő forgalomra használhassák a Habarovszk melletti szov­jet belső vizeket. A kínai vezetés ezúttal is a rá jellemző módon válaszolt a jóindulatú szovjet ajánlatra. Kétségbe vonta, hogy a Haba­rovszk menti víziút valóban szovjet belső víz, és vitatta, hogy a Fujuan folyó képezi a két ország közötti természetes határvonalat KÍNA CÉLJAI Hasonlóan nyilvánul meg a kínai vezetés az európai eny­hülés tekintetében is. A kí­nai vezetés európai politiká­jának az a célja, hogy aka­dályokat gördítsen az európai biztonsági rendszer létrehozá­sa elé. A kínai vezetés olyan erőt szeretne látni Nyugat- Európában, amely politikai és katonai nyomást gyakorol a Szovjetunióra, illetve a többi szocialista országra, Kína cél­ja — ahogy erre Csou En-laj nyugat-európai államférfiak­kal folytatott beszélgetései so­rán nyíltan rávilágított — az, hogy ösztönözze az „egyesült független Európa” kialakulá­sát annak érdekében, hogy „ezen országok ereje a Szov­jetuniót visszafogó tényezővé váljék Nyugaton”; A kínai vezetők szavaikkal azt a látszatot szeretnék kel­teni, mintha a nyugat-európai államokat védelmeznék a „két szuperhatalommal” szemben, valójában csupán a Szovjet­uniót támadják, azt állítva, hogy a Szovjetunió „veszé­lyezteti” Nyugat-Európát. Egy­idejűleg azon munkálkodnak, hogy fenntartsák az amerikai katonai jelenlétet az európai földrészen. A maoisták nem takargatják azt a törekvésü­ket, hogy felhasználják a NATO-t és a Közös Piac reak­ciós köreit az európai feszült­ség fenntartására. Síkraszáll- nak azért, hogy a nyugat­európai országokban az integ­rációs folyamatok ne csupán a gazdaságra terjedjenek ki, hanem a politikai és különö­sen a katonai szférára is. A MAOISTA POLITIKA Az európai kontinensen elért pozitív változások diszkredi- "tálására irányuló fáradhatat­lan maoista propaganda azt bi­zonyítja, hogy az enyhülés „ideiglenes" felszíni, iuuzóri- Kus jelenség”. Amikor kínai hivatalos személyiségek és nyugat-európai országok poli­tikusai találkoztak — mint a La Libre Belgique belga na­pilap megjegyezte — az utób­biak felfigyeltek arra, hogy • a „kínaiak milyen állhatato­san hangsúlyozták a feszültség ’ csökkenésének felületi jelle­gét és helyeselték Európának az egyesülésre irányuló erőfe­szítéseit.” Ez a maoista politika tük­röződik az európai biztonság és együttműködés iránt tanú­sított kínai magatartásban is. Kezdetben a kínai vezetők mindent megtettek, hogy megakadályozzák a biz­tonsági konferencia össze­hívását. A kínai ENSZ-dele- gáció vezetője 1973-ban a konferenciát „az európai bi­zonytalanság” értekezletének nevezte. Most, amikor már az euró­pai értekezlet második szaka­sza folyik, a kínai vezetők igyekeznek meghamisítani a konferencia célját és menetét. Hasonló törekvéseket fejez ki az európai csapatcsökkentési tárgyalásokkal kapcsolatos vé­leményük is. A kínai propa­ganda, meghamisítva a szocia­lista országok javaslatainak lé­nyegét, úgy próbálja beállíta­ni, mintha az európai fegyve­res erők és fegyverzet csök­kentése károkat okozna a nyu­gat-európai országoknak, ame­lyek „nem rendelkeznek ele­gendő védelmi potenciállal”. A KKP X. kongresszusa és az azt követő események ta­núsága szerint a maoisták te­hát taktikát változtatva, a je­lenlegi körülményekhez való alkalmazkodásra törekedve, nem mondanak le a hegemón célokat követő soviniszta po­litikájukról. Éppen ezért rá kell világítani a kínai vezetés politikája által okozott kárra, amely vezetés a Szovjetuniót az „első számú ellenségnek” kiáltotta ki, amely fokozza a katonai előkészületeket és a Kína elleni . szovjet támadás veszélyéről terjeszt hazug ál­lításokat. Mao Ce-tung és kör­nyezete figyelmen kívül hagy­ták a Szovjetunió konstruktív kezdeményezéseit, amelyek a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálására irányultak. Ugyanakkor Peking aktív dip­lomáciai játékot folytat az im­perialista államokkal, felajánl­ja azoknak a partner szerepét és minden módon törekszik a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országok többségével fennálló kapcsolataik fejlesz­tésének megakadályozására. Ez az irányvonal logikai kö­vetkezményeképpen a nemzet­közi feszültség enyhülése leg­engesztelhetetlenebb ellensé­geinek táborába vitte a mao­istákat. A Szovjetunió és a szocia­lista közösség többi országa en­nek ellenére változatlanul sík- raszállnak a Kínával való kap­csolatok normalizálása mellett, s üdvözölni fogják, ha a Kínai Népköztársaság a nemzetközi helyzet javulásával kapcsola­tos folyamatban való részvétel útjára lép és elősegíti a hala­dó és békeszerető erők közös ügyét. Ideológiai harcunk egyik célja az, hogy pozitív irányban gyakoroljunk hatást a KNK politikájára. 1974. szeptember 15. Á pedagógusok szakszervezete az új tanév feladatainak megvalósításáért Megkezdődött az új iskolai év. Megyénk tanulóifjúsága, peda­gógustársadalma és az oktatásügy minden dolgozója újra meg­kezdte a rendszeres munkát. A tantermek ás a nevelői szobák csendjét megyeszerte újra az élet zaja tölti be. Alaposan átgondolt, tudatos előkészítő munka jellemezte a tanév megkezdését Az oktatásügy irányítói közös tanácskozáson ismertették az intézmények vezetőivel az elvégzendő feladatokat. Részt vettek az előkészítő munkában a párt, a szakszervezet és az ifjúsági szervek képviselői is. összehangolt munkaprogram alapján indul tehát a munka. A pedagógusok szakszervezete megyei bizottsága munkaprog­ramjából is kitűnik, hogy az új tanév fő feladatai változatlanok. Tudatosan és jól kell végrehajtani azokat az intézkedéseket, amelyek az elmúlt tanév során az oktatáspolitikai párthatározat alapján megszülettek, Egy egész esztendő gyakorlata alapján könnyebb lesz az immár jól megértett és a tapasztalatok alap­ján okosan módosított intézkedések megvalósítása. Bízunk ab­ban, hogy az új esztendőben a feladatok végrehajtásában a terv- szerűség, a nyugodt munkastílus lesz a jellemző. Ezt fejezi ki a megyei bizottság munkaprogramja is, amikor így fogalmaz: „Kü­lönös gondot fordítunk arra, hogy a megye oktatási és nevelési intézményeiben kialakuljanak és állandósuljanak a jó nevelői közösségek, hogy mindenütt erősödjék az iskolai élet demokra­tizmusa. Őrködni kell azon, hogy a nevelői tevékenység egyenle­tes ritmusban, az elvégzendő feladatok arányos elosztásával, szervezetten folyjék; — hogy jobb legyen a pedagógusok köz­érzete, nyugodt legyen az iskolai légkör és eredményesebb a pe­dagógiai munka.” Ennek a szép célkitűzésnek a megvalósításában rendkívül so­kat tehetnek az intézményi szakszervezeti bizottságok, az iskolák szakszervezeti bizalmijai. Ebben az évben központi helyet kap érdekvédelmi munkánkban az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek vizsgálata. Meggyőződésünk, hogy csak az anyagi gondoktól mentes, kedvező körülmények között élő és dolgozó pedagógusok végezhetnek jó nevelő munkát. Ezért na­gyon nagy gonddal kell figyelemmel kísérni a heti kötelező óra­számcsökkentés, valamint a 44 órás munkahét bevezetésével kap­csolatos intézkedések helyes végrehajtását; a családanyák, első­sorban a kisgyermekes és sokgyermekes kolléganők részére elő­írt kedvezmények biztosítását. Ott kell lennünk, amikor a kezdő pedagógusok megteszik az első lépéseket a tanítás útján, amikor keresik a beilleszkedés módját a nevelői és az új társadalmi kö­zösségbe; meg kell fognunk azoknak a kezét, akik képesítés nél­kül vállalják a munkát és minden támogatást meg kell adni azoknak a nevelőknek, akik nyugdíjasként újra sorainkba állanak. A mozgalom aktivistáira tehát az oktató-nevelő munka mellett egész sor feladat megoldása vár. Egyedül nagyon nehéz megol­dani őket, ehhez a közösség erejére van szükség. Ezért hívják segítségül a párt-, az állami és az ifjúsági szerveket, mozgósít­sák a nevelőtestületeket, kérjék a helyi tanácsok támogatását. Ugyanakkor adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy rá­termett pedagógusaink a saját szakmai és általános művelődésük mellett változatlanul harcosai legyenek a közművelődésnek, is­merjék meg a párt közművelódéspolitikai határozatát, fordítsa­nak változatlanul gondot lakóhelyük kulturális életének alakítá­sára, a felnövekvő ifjúság formálására. Amikor az új tanítási év kezdetén emlékeztetünk a fő felada­tokra, egyúttal azt is kérjük, hogy a végzett munkáról folyama­tosan adjanak hírt, tájékoztassanak sikereikről éppúgy, mint a munka során jelentkező esetleges nehézségekről. Őszinte tisztelettel köszöntjük megyénk valamennyi nevelői kö­zösségét és kívánjuk, hogy az új tanítási évben kísérje munkáju­kat sok siker. KEDVES HENRIK a pedagógusok szakszervezete megyei bizottsága titkára Fejlődő könyvtárhálózat Népünk kulturális fejlődése cdckébcn a X. pártkongresz- szus óta az ország minden területén, falvakban, és városok­ban számos új közkönyvtárat adtak át rendeltetésének. A Szabad Föld „Könyvet a gyengén felszerelt iskoláknak” ak­ciójának eredményeként tízezer kötetes könyvtárat kapott a tengelici általános iskola kollégiuma.

Next

/
Thumbnails
Contents