Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-15 / 216. szám
t 1 f \ Konfuci ásztól Lin Piaóig... A hatalmi harc háttere Kínában n. A Kínai Kommunista Párt X. kongresszusa utén, az ország militarizálásának új jelenségeként, rendkívüli méreteket öltött a népi milícia szervezése, különösen a városokban. a militarizálás kimeríti Kína amúgy is korlátozott erőforrásait. A közvetlen katonai kiadások az 1973. évi költségvetésnek több mint 40 százalékát emésztették fel. ROSSZ VÁGÁNYON.;: i. Ennek a gazdaságpolitikának káros következményei vannak a kínai társadalom gazdasági alapjára. A szocialista alap deformációjának sajátossága Kínában, hogy nem vetik el a tulajdon állami és szövetkezeti formáit, de azokat úgy használják fel, hogy ellentétbe ' kerülnek a szocialista építés alapvető törvényszerűségeivel. Elvetik a tudományosan megalapozott tervezést, eltérnek a munka szerinti elosztás elveitől, kizárják a dolgozók képviseleti szerveit a gazdaság ellenőrzéséből, nem törődnek a dolgozók szükségleteinek kielégítésével, a szocializmus anyagi-technikai bázisának megteremtésével; A maoista vezetés külpolitikájában is rossz vágányra tért. A kínai külpolitika fő célja biztosítani a külső feltételeket ahhoz, hogy a maoizmus megerősíthesse osztatlan uralmát az országon belül, és fokozott ütemben fejlessze szuperhatalommá Kínát. A kínai vezetők arra számítanak, hogy az ilyen törekvések és a reális lehetőségek között tátongó szakadékot azzal hidalják át, hogy a két világ- rendszer ellentmondásaira építenek, igyekeznek saját érdekük szolgálatába állítani a „harmadik világ” országait, és szövetségeseket találni a tőkés Világban. Ennek legszembetűnőbb jele az a tézis, amelyet Csou En-laj a Kínai Kommunista Párt X, kongresszusán hirdetett meg, mely szerint „a forradalmi országoknak (vagyis Kínának) kompromisszumot kell kötniük az imperialista országokkal”. Ez lényegében azt jelenti, hogy a maoisták igyekeznek „elméletileg megalapozni” az imperialista-elle- nességtől a szovjetellenesség felé tett újabb lépéseiket. A Kínai Népköztársaság ma arra törekszik, hogy szovjetellenes, szocialistaellenes alapon közeledjen az imperialista országokhoz. Az amerikai imperializmust már nem nevezik Kínában (mint még a Kínai Kommunista Párt IX. kongresszusán tették) „a világ népei leggonoszabb ellenségének”, amelytől Kína „élesen elhatárolja magát”. Az amerikai imperializmust a X; kongresszus dokumentumaiban már úgy ábrázolják, mint „mindinkább hanyatló” ellenTEHERGÉPKOCSI GARAZSIROZÁSÁRA ALKALMAS HELYISÉGET KERESÜNK. A tehergépkocsihoz szükséges garázsméret: 9 m hosszú, 5 m széles 4 m magas. Ajánlatokat személyesen kérjük a Tolna megyei KÖJÁL gazdasági hivatalába Szekszárd, Vörösmarty utca 4. sz. (250) séget, amely kevésbé veszélyes, mint az „első számú ellenség, a szociál-imperializ- mus”. TERÜLETI KÖVETELÉSEK A maoisták szovjetellenes próbálkozásai sokrétűek. Különleges helyet kap ebben a területi követelések szüntelen napirenden tartása. A kínai vezetők másfél millió négyzetkilométernyi területet követelnek a Szovjetuniótól és nem mondanak le annexiós törekvéseikről a Mongol Nép- köztársasággal kapcsolatban sem. A Szovjetunió még 1972-ben kijelentette, hogy Kínával való kapcsolatait kész a békés egymás mellett élés elvére alapozni, ha ennél többet nem tart lehetségesnek a Kínai Népköztársaság vezetősége. E készség megerősítésére a szovjet kormány több konkrét javaslatot is tett, a kínai vezetés azonban elvetette valamennyi szovjet javaslatot, viszont egyetlen pozitív kezdeményezést sem tett. Legutóbb is-a Szovjetunió volt az, amely hozzájárult, hogy amikor a szovjet—kínai határ mentén húzódó Kazakevicsev víziút elapad, a kínai hajók átmenő forgalomra használhassák a Habarovszk melletti szovjet belső vizeket. A kínai vezetés ezúttal is a rá jellemző módon válaszolt a jóindulatú szovjet ajánlatra. Kétségbe vonta, hogy a Habarovszk menti víziút valóban szovjet belső víz, és vitatta, hogy a Fujuan folyó képezi a két ország közötti természetes határvonalat KÍNA CÉLJAI Hasonlóan nyilvánul meg a kínai vezetés az európai enyhülés tekintetében is. A kínai vezetés európai politikájának az a célja, hogy akadályokat gördítsen az európai biztonsági rendszer létrehozása elé. A kínai vezetés olyan erőt szeretne látni Nyugat- Európában, amely politikai és katonai nyomást gyakorol a Szovjetunióra, illetve a többi szocialista országra, Kína célja — ahogy erre Csou En-laj nyugat-európai államférfiakkal folytatott beszélgetései során nyíltan rávilágított — az, hogy ösztönözze az „egyesült független Európa” kialakulását annak érdekében, hogy „ezen országok ereje a Szovjetuniót visszafogó tényezővé váljék Nyugaton”; A kínai vezetők szavaikkal azt a látszatot szeretnék kelteni, mintha a nyugat-európai államokat védelmeznék a „két szuperhatalommal” szemben, valójában csupán a Szovjetuniót támadják, azt állítva, hogy a Szovjetunió „veszélyezteti” Nyugat-Európát. Egyidejűleg azon munkálkodnak, hogy fenntartsák az amerikai katonai jelenlétet az európai földrészen. A maoisták nem takargatják azt a törekvésüket, hogy felhasználják a NATO-t és a Közös Piac reakciós köreit az európai feszültség fenntartására. Síkraszáll- nak azért, hogy a nyugateurópai országokban az integrációs folyamatok ne csupán a gazdaságra terjedjenek ki, hanem a politikai és különösen a katonai szférára is. A MAOISTA POLITIKA Az európai kontinensen elért pozitív változások diszkredi- "tálására irányuló fáradhatatlan maoista propaganda azt bizonyítja, hogy az enyhülés „ideiglenes" felszíni, iuuzóri- Kus jelenség”. Amikor kínai hivatalos személyiségek és nyugat-európai országok politikusai találkoztak — mint a La Libre Belgique belga napilap megjegyezte — az utóbbiak felfigyeltek arra, hogy • a „kínaiak milyen állhatatosan hangsúlyozták a feszültség ’ csökkenésének felületi jellegét és helyeselték Európának az egyesülésre irányuló erőfeszítéseit.” Ez a maoista politika tükröződik az európai biztonság és együttműködés iránt tanúsított kínai magatartásban is. Kezdetben a kínai vezetők mindent megtettek, hogy megakadályozzák a biztonsági konferencia összehívását. A kínai ENSZ-dele- gáció vezetője 1973-ban a konferenciát „az európai bizonytalanság” értekezletének nevezte. Most, amikor már az európai értekezlet második szakasza folyik, a kínai vezetők igyekeznek meghamisítani a konferencia célját és menetét. Hasonló törekvéseket fejez ki az európai csapatcsökkentési tárgyalásokkal kapcsolatos véleményük is. A kínai propaganda, meghamisítva a szocialista országok javaslatainak lényegét, úgy próbálja beállítani, mintha az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentése károkat okozna a nyugat-európai országoknak, amelyek „nem rendelkeznek elegendő védelmi potenciállal”. A KKP X. kongresszusa és az azt követő események tanúsága szerint a maoisták tehát taktikát változtatva, a jelenlegi körülményekhez való alkalmazkodásra törekedve, nem mondanak le a hegemón célokat követő soviniszta politikájukról. Éppen ezért rá kell világítani a kínai vezetés politikája által okozott kárra, amely vezetés a Szovjetuniót az „első számú ellenségnek” kiáltotta ki, amely fokozza a katonai előkészületeket és a Kína elleni . szovjet támadás veszélyéről terjeszt hazug állításokat. Mao Ce-tung és környezete figyelmen kívül hagyták a Szovjetunió konstruktív kezdeményezéseit, amelyek a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálására irányultak. Ugyanakkor Peking aktív diplomáciai játékot folytat az imperialista államokkal, felajánlja azoknak a partner szerepét és minden módon törekszik a Szovjetunióval és a többi szocialista országok többségével fennálló kapcsolataik fejlesztésének megakadályozására. Ez az irányvonal logikai következményeképpen a nemzetközi feszültség enyhülése legengesztelhetetlenebb ellenségeinek táborába vitte a maoistákat. A Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa ennek ellenére változatlanul sík- raszállnak a Kínával való kapcsolatok normalizálása mellett, s üdvözölni fogják, ha a Kínai Népköztársaság a nemzetközi helyzet javulásával kapcsolatos folyamatban való részvétel útjára lép és elősegíti a haladó és békeszerető erők közös ügyét. Ideológiai harcunk egyik célja az, hogy pozitív irányban gyakoroljunk hatást a KNK politikájára. 1974. szeptember 15. Á pedagógusok szakszervezete az új tanév feladatainak megvalósításáért Megkezdődött az új iskolai év. Megyénk tanulóifjúsága, pedagógustársadalma és az oktatásügy minden dolgozója újra megkezdte a rendszeres munkát. A tantermek ás a nevelői szobák csendjét megyeszerte újra az élet zaja tölti be. Alaposan átgondolt, tudatos előkészítő munka jellemezte a tanév megkezdését Az oktatásügy irányítói közös tanácskozáson ismertették az intézmények vezetőivel az elvégzendő feladatokat. Részt vettek az előkészítő munkában a párt, a szakszervezet és az ifjúsági szervek képviselői is. összehangolt munkaprogram alapján indul tehát a munka. A pedagógusok szakszervezete megyei bizottsága munkaprogramjából is kitűnik, hogy az új tanév fő feladatai változatlanok. Tudatosan és jól kell végrehajtani azokat az intézkedéseket, amelyek az elmúlt tanév során az oktatáspolitikai párthatározat alapján megszülettek, Egy egész esztendő gyakorlata alapján könnyebb lesz az immár jól megértett és a tapasztalatok alapján okosan módosított intézkedések megvalósítása. Bízunk abban, hogy az új esztendőben a feladatok végrehajtásában a terv- szerűség, a nyugodt munkastílus lesz a jellemző. Ezt fejezi ki a megyei bizottság munkaprogramja is, amikor így fogalmaz: „Különös gondot fordítunk arra, hogy a megye oktatási és nevelési intézményeiben kialakuljanak és állandósuljanak a jó nevelői közösségek, hogy mindenütt erősödjék az iskolai élet demokratizmusa. Őrködni kell azon, hogy a nevelői tevékenység egyenletes ritmusban, az elvégzendő feladatok arányos elosztásával, szervezetten folyjék; — hogy jobb legyen a pedagógusok közérzete, nyugodt legyen az iskolai légkör és eredményesebb a pedagógiai munka.” Ennek a szép célkitűzésnek a megvalósításában rendkívül sokat tehetnek az intézményi szakszervezeti bizottságok, az iskolák szakszervezeti bizalmijai. Ebben az évben központi helyet kap érdekvédelmi munkánkban az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek vizsgálata. Meggyőződésünk, hogy csak az anyagi gondoktól mentes, kedvező körülmények között élő és dolgozó pedagógusok végezhetnek jó nevelő munkát. Ezért nagyon nagy gonddal kell figyelemmel kísérni a heti kötelező óraszámcsökkentés, valamint a 44 órás munkahét bevezetésével kapcsolatos intézkedések helyes végrehajtását; a családanyák, elsősorban a kisgyermekes és sokgyermekes kolléganők részére előírt kedvezmények biztosítását. Ott kell lennünk, amikor a kezdő pedagógusok megteszik az első lépéseket a tanítás útján, amikor keresik a beilleszkedés módját a nevelői és az új társadalmi közösségbe; meg kell fognunk azoknak a kezét, akik képesítés nélkül vállalják a munkát és minden támogatást meg kell adni azoknak a nevelőknek, akik nyugdíjasként újra sorainkba állanak. A mozgalom aktivistáira tehát az oktató-nevelő munka mellett egész sor feladat megoldása vár. Egyedül nagyon nehéz megoldani őket, ehhez a közösség erejére van szükség. Ezért hívják segítségül a párt-, az állami és az ifjúsági szerveket, mozgósítsák a nevelőtestületeket, kérjék a helyi tanácsok támogatását. Ugyanakkor adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy rátermett pedagógusaink a saját szakmai és általános művelődésük mellett változatlanul harcosai legyenek a közművelődésnek, ismerjék meg a párt közművelódéspolitikai határozatát, fordítsanak változatlanul gondot lakóhelyük kulturális életének alakítására, a felnövekvő ifjúság formálására. Amikor az új tanítási év kezdetén emlékeztetünk a fő feladatokra, egyúttal azt is kérjük, hogy a végzett munkáról folyamatosan adjanak hírt, tájékoztassanak sikereikről éppúgy, mint a munka során jelentkező esetleges nehézségekről. Őszinte tisztelettel köszöntjük megyénk valamennyi nevelői közösségét és kívánjuk, hogy az új tanítási évben kísérje munkájukat sok siker. KEDVES HENRIK a pedagógusok szakszervezete megyei bizottsága titkára Fejlődő könyvtárhálózat Népünk kulturális fejlődése cdckébcn a X. pártkongresz- szus óta az ország minden területén, falvakban, és városokban számos új közkönyvtárat adtak át rendeltetésének. A Szabad Föld „Könyvet a gyengén felszerelt iskoláknak” akciójának eredményeként tízezer kötetes könyvtárat kapott a tengelici általános iskola kollégiuma.
