Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-13 / 214. szám
T f * * Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Mérlegen a szalad szombat Társadalomtudósok vizsgálják a munkásság szabadidő- kihasználását Látatlanban ítélkezni felelőtlenség — s igaz a szólás, mert miként lehetne véleményem arról, amit nem ismerek? Az üzemi, munkahelyi demokrácia egyik nagy gyengéje ma még, hogy sok esetben olyasmiről kellene nyilatkozni, amiről nincsenek összefüggő információk, csupán töredékes értesülések, vagy azok sem, hanem puszta szóbeszéd témájaként „tudunk” róla. Ilyenkor formálisan véleményt kértek, valójában senki nem •tudja miről tárgyaltak, s mi volt vele cél. Kellő tájékozottság nélkül nincs érdemi vélemény, érdemi vélemény nélkül üres jelszóvá silányul a munkahelyi demokrácia. Áttekinthetetlen térkép Furcsa termelési értekezlet ten vettem részt a közelmúltban. Az üzem dolgozóinak megbeszélésére eljött a gyár főtechnológusa,' s egy anyagelőkészítő keverőberendezés mellé állva tartotta meg „beszámolóját”. Ebben az egységben ugyanis régóta baj van a feldolgozásra kerülő anyag minőségével; a félkészárutermelés tetemes része emiatt selejt. A munkások, a művezetők azt ismételgették: rossz a technológiai előírás, s már több értekezleten elmondták ezt. A főtechnológus a demokratikus módon gyakorolt bírálatokra frappánsan válaszolt. Odaállt a berendezéshez, s háromnegyed óra alatt bebizonyította, az aoró figyelmetlenségek, lazaságok miként vezetnek a bajhoz. Az általa készített anyag kifogástalan voít. Szó sincs arról, mintha hasonló gyakorlati érvpárbajra minden ügyben mód nyílna és feltétlenül szükség lenne. Arról azonban igen, hogy a felmerülő kérdésekre alapos, meggyőző választ kell adni. A tájékoztatásnak ugyanis nem a formája, hanem a tartalma a döntő. Itt rejlik a buktatók egyike. A vezetők tekintélyes csoportjának esze ágában sincs elhallgatni a dolgozók előtt, mi sikerült, mi nem, melyek az eredmények, illetve a feladatok. Sőt! Olyan bőségben nyújtják mindezt, hogy a dolgozók számára áttekinthetetlenné válik a térkép; nem igazodnak el a teendők sűrűjében. Holott informálták őket! Igen ám. csak éppen az hiányzott, hogy az információk tömegéből kiválasszák számukra azokat, amelyek saját tevékenységükhöz kapcsolódnak, ezáltal világosak és közérthe- tőek. Az egészet is, c részt is Félreértik a tájékoztatás szerepét, fontosságát azok, akik azt hangoztatják: az embereket legközvetlenebb környezetük dolgai érdeklik csupán. Az egészséges arányok meglelése, ahogy másban, úgy a tájékoztatásban szintén alapvető követelmény. Igenis, nagy szükség van a gyár, a vállalat egész helyzetét megvilágító, tömör, célokat és feladatokat összetevő információkra. S ebbe beleágyazva bonthatók ki a részletek, az adott munkahelyen elért eredmények forrásai, a gondok felszámolásának lehetőségei, A számzuhatag, mely hol tonnákban, forintokban, hol százalékokban sorolja a termelési, kiszállítási terv teljesítését, az értékesítés alakulását, nem információ. Ebben a formában legalábbis nem az. Pedig a termelési értekezleteken elhangzó beszámolók többsége — sajnos ezzel van telegyömöszölve. Talán azért, mert a termelési értekezleteket előkészítő műszaki konferenciák sem sokkal különbek. Állandó körforgás Folytatva az előbbi gondolatmenetet : nemcsak arról szükséges információt adni, amiben az érintettek dönthetnek. Az információ igénye ennél jóval tágabb. Más az információk köre és áramlása egy nagyvállalat gyáregységeiben, amelyek ráadásul az ország különböző részein találhatók, s ettől egészen különböző a néhány száz főt foglalkoztató, egy telephelyű gyárnál. A tájékoztatásnak vannak sémái, modelljei — például az úgynevezett visszacsatolásra, azaz az információk gyakorolta hatás tapasztalatainak összegyűjtésére —, de ezek csak iránytűül szolgálhatnak. A tényleges, az élő formákat helyben kell kialakítani. Tagadhatatlanul ebben, a tájékoztatásban a legelmaradottabb ma még az üzemi, munkahelyi demokrácia szervezete. Lökésszerű, s nem folyamatos az információk körforgása, hol megáll, hol nekilendül. Van, ahol szándékosan gyűjtögetik a tényeket, hogy „mondjunk valamit” a soron lévő tanácskozáson. Akadnak, akik úgy hiszik, bevégezték dolgukat az információk elha- darásával, s nem kíváncsiak azok hullámverésére. A félreértések és félremagyarázások seregét szükséges eloszlatni ahhoz, hogy az információk áramlása előtt tisztultabb legyen a terep. MÉSZÁROS OTTÓ Négy évig tartó szociológiai jellegű vizsgálódások eredmé-. nyeit értékelik társadalomtudósaink. Dr. Fukász György egyetemi tanár, a Zeneművészeti Főiskola filozófiai tanszékének vezetője és munkacsoportja azt igyekszik felderíteni, hogy a kétmillió embert érintő munkaidő-csökkentés eredményezett-e alapvető változásokat a munkásság életmódjában. Kíváncsiak voltak arra, hogy a munkásosztály szűkebb rétege, a vasasok és gépipari fizikai dolgozók mire használják fel megnövekedett szabad idejüket; a szabad szombatok hogyan befolyásolják életvitelüket; hogyan élnek a részükre biztosított lehetőségekkel; valóban szabad idővé válik-e, nem pazarlódik-e el az így nyert időmennyiség. Fukász professzor elmondotta Oláh Bélának, az MTI tudományos munkatársának, hogy a megkérdezettek között 28 tevékenységből összeállított kérdőívet, időmérleglapokat osztottak szét, és személyes beszélgetések során kikérdezték őket: hét végi- szabad idejükben mi a leggyakoribb és mi a legkedveltebb elfoglaltságuk, mit tartanak hétvégi szórakozásnak általában, mire jut több idejük a szabad szombat bevezetésével. Az évenként megismételt ,,panel”-vizsgálatok ,azt mutatták, hogy szabad szombatokon a legkedveltebb időtöltés a tv- nézés, ezt követi az újságolvasás és a rádiózás. Idejüket egyre többen töltik kertészkedéssel, sétakirándúlással hobbi-barkácsolással és hétvégi kikapcsolódásnak egyáltalán nem minősíthető építési, javítási munkálatokkal.’ Ugyanakkor meglepetésszerűen csökken a mozibajárók száma, mérséklődött a sportrendezvényeken való részvétel. Az is kiderült, hogy a szabad szombaton sokan pihennek „tétlenkednek”, viszont olyanok is bőven akadnak, akik a felszabadult időt jövedelemszerzésre használják: maszekolással, másodállással „fusizással” töltik el. Érdekes, hogy a legszívesebben végzett tevékenységek között a szórakozás — tánc, színházba járás, vendégeskedés, kártya, sakk — a vártnál jóval kisebb arányban szerepel. Meglepő, hogy önképzésre sem használják fel kellően a több szabad időt. — A kutatások egyértelműen tisztázták a további tennivalókat is — folytatta Fukász professzor, a szabad idő értelmes felhasználásának objektív feltételeit __ megfel elő politikai nevelőmunkával egybekapcsolva — meg kell teremteni. Elsődlegesen a tömegközlekedést kell ugrásszerűen fejleszteni és a szolgáltatási rendszert kiépíteni. Főként a munkásnők és munkásfiatalok számára kell megfelelő feltételeket biztosítani, mert a munkásasszonyoknak a szabad szombat valódi szabad idő helyett egyelőre inkább a háztartási munkák megszaporodását jelenti. A jelenlegi korszerűtlen életmóddal szemben korszerű munkás-életmód kialakítására kell törekedni; Mert bár a szabad szombat bevezetésével még nem következtek be alapvető változások, a táblázatokba foglalt számok , már önmagukban is jelzik az .életforma átalakulását mutató .kezdeti eltolódásokat; az adatok a tapasztalható negatívumok ellenére alapjában ked- . vező előjelű változások kezdeteiről tanúskodnak. Azt jelzik, hogy a munkásság nem hos2- szú idő múlva, szabad idejével jól, kulturáltan és eredményesen fog sáfárkodni. Információs iroda a városi tanácson Sokszor és sok helyütt leírták már, hogy egyre tartalmasabbá, összetettebbé válik a közigazgatási munka. Ezt persze elsősorban a tanácsok dolgozói érzik és tudják, hiszen a növekvő követelményeknek nekik kell nap mint nap megfelelniük. Egyre többen keresik fel a helyileg illetékes tanácsokat, azaz nő az ügyfél- forgalom. Ezek a gondok Szekszárdot sem kerülték el — tűnik ki a városi tanács egy közelmúltban készült felméréséből. Arra keresték a választ, hogy menynyire elfoglaltak az ügyintézők, hány ügyfél keresi fel egy hét alatt a tanácsot. Az eredmény meglepő. A felmérés szerint hat nap alatt 2500 szekszárdi nyitott be a városi tanácsra kisebb-nagyobb ügyeit intézendő. Most egy-két matematikai alapműveletet kellene elvégeznünk, osztanunk, szoroznunk, s megtudnánk, hány ügyfél jut egy műszak alatt egy-egy osztályra, egy- egy ügyintézőre. Minden bizonnyal magas számokat kapnánk. .Hogyan lehetne a helyzeten javítani, hogyan lehetne gyorsítani az ügyfélforgalmat, javítani a tanácsi dolgozók mun1974. szeptember 13. kakörülményeit? Megoldásként egy olyan iroda felállítása kínálkozott, amely más tanácsoknál, például a budapesti VII. és a pécsi II. kerületi tanácsnál már egy év óta' jól működik, kiállta a gyakorlat próbáját. A fővárosi és a pécsi iroda neve: információs és ügyfélszolgálati iroda. Hasonló felállítását tervezi Szekszárdon is a városi tanács. Milyen feladatokat lát el az ügyfélszolgálati iroda ? Kérdésünkre dr. Bősz End- réné, a városi tanács vb-titká- ra elmondta, hogy az iroda munkája hármas. Egyrészt lesznek olyan ügyfajták — pl. közterület-foglalási kérelem elbírálása, talált tárgyról szóló jegyzőkönyv felvétele, kibejelentkezések —, amelyeket ott és azonnal elintézhetnek. A másik feladata lesz majd az irodának a különféle írásos tájékoztatók kiadása. A harmadik a különböző beadványok, közérdekű bejelentések, adó- bevallási ívek felvétele. Az iroda működésétől az ügyintézők munkájának csökkenését várják. Ami az iroda személyi részét illeti, a köz- igazgatási munkában jártas, jó néhány éves munkaviszonnyal rendelkező embereket állítanak majd az ügyfelek elé. Az iroda a városi tanács épületében, a bejárattal szemben kap helyet. A tervek szerint december 1-én kezdi meg működését, — vj — Törülköző az egész országnak A Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet textilfeldolgozó részlegében új technológia kialakításával véglegesen helyére került minden részleg. A szövődében gyártott frottír- és „darázsfészkes” törülközőket a varrodában szegik, a minőséget ellenőrzik, végül a csomagolás kö- ’ vetkezik. A szövetkezet törülközőit az egész országba szállítják, nagy- és kiskereskedelmi vállalatokhoz. Foto: Gottvald
