Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

f T f * P Tv-napló A célszerű szegény emberek írója Fivihai dolgozók és kisdiákok e~-: — K1I - — - —* Hagyományos és új programok a TIT őszi terveiben A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat az 1974—75-ös oktatási évre is elkészítette változatos programját. A tan­folyamokon az ismeretfelújí­tó tananyag mellett szélesebb teret kap a világnézeti tudat- formálás. Az előadásokba, elő­adássorozatokba a mezőgazda­ságban, az iparban dolgozó munkásokat a fiatalságot eb­ben az esztendőben nagyobb létszámmal akarják bevonni. NYELVTANFOLYAMOK Az 1974—75-ös tanévben a nyelvtanfolyamok szervezé­se a korábbi évekhez viszo­nyítva megváltozik. Megszer­vezik az üzemi nyelvoktatást. Ezzel is áthidalják azt a ne­hézséget, hogy a tanulók nem ismerik egymást, nagyobb a belső feszültségük, bátortala­nabbak, és így gyakori a le­morzsolódás. Az egy helyen dolgozók pedig összetaríóbbak, ezt a tapasztalatok is igazol­ták. Sok vállalat segítséget nyújt azoknak a munkásoknak, akik valamilyen idegen nyel­vet akarnak elsajátítani, befi­zeti számukra a beiratkozási, a részvételi díjat, és munka­idő-kedvezményt is ad. A fel­nőttek számára angol, német, francia nyelvtanfolyamot indí­tanak. Az orosz nyelvű tanfolyamot megszervezték a paksi atom­erőmű műszaki gárdájának és a kórház dolgozóinak is. Ez a szakmai ismeretek bővítését szolgálja. Az orosz nyelvű ok­tatásba nagyobb számmal von­ják be az ifjúságot. A négy alapnyelvet audiovi- KUálisan tanítják, más nyel­vekből az oktatás hagyomá­nyos. Az elmúlt évben 400 hallgató tanult idegen nyelvet a TIT tanfolyamain, az 1974— 75-ös tanévre a jelentkezések most érkeznek a TIT szakosz­tályaira, az oktatás október elején indul. FIZIKAI DOLGOZÓKNAK A mezőgazdasági fizikai dol­gozók részére az idén is meg­szervezik a mezőgazdasági aka­démiát, amelyben 20—25 ter­melőszövetkezet érdekelt. Az előadások szakirányúak és a mezőgazdaság aktuális kérdé­seit tárgyalják. Tíz előadásso­rozatban egyenként 10—14 elő­adáson tájékoztatják a szövet­kezeti dolgozókat az állat- tenyésztésben, földművelésben felmerülő aktuális kérdések­ről. Az üzemi munkások ré­szére az igényeknek megfelelő­en 1—5 előadást tartanak. Eb­ben az esztendőben is egyete­mi előkészítőkön vehetnek részt azok a felnőttek, akik egyetemre, főiskolára jelent­keznek. Az előkészítőt fiziká­ból, matematikából és bioló­giából, valamint magyarból és történelemből szervezik. TITKÁRNŐKÉPZŐ Változatlanul nagy az érdek­lődés a titkárnőképző iránt, amelynek hallgatóit aktuális politikai és gazdaságpolitikai ismeretekre is oktatják. Meg­ismerhetik az állami szervek, vállalatok mechanizmusát és gyakorlati ügyvitelét, de ta­nulnak retorikát, levelezési alapismereteket is. A tanév be­fejezésekor adott oklevelet a vállalatok szakképesítésként elfogadják. A hallgatók üzemi javaslatra kerülnek a tanfo­lyamokra. Az adminisztrátor­képzést a Babits Mihály mű­velődési központtal együtt szervezik meg. Szekszárdon és Dombóváron műszaki rajztan­folyam indul. A tanfolyamok jelentkezési határideje szep­tember 15—25. között van, a jelentkezési lapokat, a csekket a TIT szakosztályain lehet be­szerezni. Ebben az évben a munkaügyi tanfolyam újdon­ság, szeptember közepén teljes létszámmal indul. KIS MATEMATIKUSOK A legfiatalabb korosztálynak az elmúlt tanévhez hasonlóan megszervezik a „Kis matema­tikusok baráti körét”. Tavaly az országos versenyen nagyon szép eredményeket értek el a Tolna megyeiek. Az ifjúsági klubokban a KISZ-szel közösen előadásokat tartanak a fiatalokRak, az őket leginkább érintő kérdésekről. Legkedvesebb téma a fiatalság körében az utazással kapcsola­tos. Az előadókat a TIT ké­szíti fel, a közönségszervezés már a KISZ feladata. Tamási­ban az ifjúsági klubban tör­ténelmi és filozófiai előadáso­kat tartottak 1973—74-es tan­évben, amiket a fiatalok nagy érdeklődéssel hallgattak, lel­kesen vitatkoztak és a világné­zeti kérdésekbe is bekapcsolód­tak. Ez a példa adta azt az ötletet, hogy nemcsak Tamá­siban, hanem másutt is előadá­sokat szervezzenek hasonló kérdésekről. A TIT előadóinak indítják el ez évben először a szónokkép­ző tanfolyamot. Amikor 1917-ben meghalt Tömörkény István, a „célszerű szegény emberek” írója, utóda — nemcsak hivatalában, szem­léletmódjában, stílusában is — Móra Ferenc, azt írta róla, „mit tudjuk még ma, hogy mi­vel tartozunk Tömörkény Ist­vánnak?” A kérdést ma ugyan­így feltehetjük, mert jó fél­század után is adósai vagyunk, olyan adósok, akik jószerint azt sem tudjuk, mennyivel tar­tozunk. Mert ez a nagy író ma is a „kismesterek” között szerepel, némileg lekicsinylő­én, mintha rőffel kellene mér­ni a művészetet, s egy hosszú regény mindenképp jobb len­ne, mint egy rövid, akár csak egy-két oldalas novella. (Mel­lékesen: a világirodalom egyik legszebb verse — Theodor Storm írta — mindössze négy sor!) Ha a tv-nek más érdeme nem lenne, csak az, hogy szer­dán este több millió nézőnek emlékezetébe idézte Tömör­Ez a Tömörkény inkább de­rűs, anekdotázó, a másikat, az igazit majd az olvasóknak kell felfedezniök. A szerda este másik nagy és megrázó meglepetése (a két műsor ugyan nem illett egy­más mellé) az NDK televízió­sainak chilei dokumentumfilm­je volt. Minden elismerést megérdemel ez a feltehetően nem is veszélytelen újságírói vállalkozás, amely félelmetes képekben idézte fel a száz seb­ből vérző Chilét, és saját sza­vukkal leplezte le a gyilkos junta urait. Igazi dokumen­tum, amelynek alig van szük­sége szóra, kivéve, amikor a hatalom bitorlóit beszélteti, mert mindent ki tud fejezni kény nevét, felkeltve ezzel aZ olvasás, vagy jobb esetben az újraolvasás vágyát, akkor is elismeréssel kellene szólnunk az adásról. Mert ízléssel, he­lyenként érzékletesen idézte fel a Tömörkény-novellák vi­lágát, kerülve azt, ami pedig itt mindig fenyeget, a néprajzi .kuriózumok túlhangsúlyozását.' Viszont az is igaz, hogy a for­gatókönyv írója, Zeke Gyula,' a lehető legegyszerűbb megol­dást választotta, amikor nar­rátor beállításával hidalt át minden olyan részletet, amit nem tudott megeleveníteni. Ez aztán fölöslegesen lelassította a cselekményt, s ilyenkor a rendező Málnai Levente is egy­szerűen tehetetlen volt. Az is kérdés, szerencsés volt-e a vá­logatás, hisz Tömörkény több. is, más is, mint a tv-re alkal­mazott öt novella. Mert ea nem az a Tömörkény volt, akii Juhász Gyula verse így jellem^ zett: képpel. Ez az egyórás műsor* tökéletes keresztmetszete a mai Chilének, s éppen azzal vált ki megrázó hatást, hogy az igazságot és csak az igaz­ságot mondja, megfellebbezhe­tetlenül. Dokumentum, egy nép tragédiájának dokumentuma,' de több is, mert igazságát a néző mondja ki helyette. Ez a nap, szeptember 11-e, a chi­lei nép melletti szolidaritás napja volt, szerte a világon. Az NDK dokumentumfilmjé azt mutatta meg, milyen ször­nyű és megbocsáthatatlan ter­ror ellen emelték fel szavukat a jó szándékú emberek száz- és százmilliói. Cs. Ü ’ Szemén megcsillan egy tisztább világ, Mint jegenyéken túl a délibáb. Kő Tamás s A repülés századai Közlekedés a világrészek között f m: A mai értelemben vett, kor­szerűnek mondható légi sze­mélyszállítás az 1930-as évek közepén kezdett kialakulni. Ekkor sikerült már kellően biztonságos utasszállító gépe­ket gyártani nagy sorozatban. Ezt a korszakot a szakembe­rek átmeneti korszaknak szokták nevezni, azaz annak az időszaknak, amely a légi személyszállításban megelőzte az első generációs, — hőlég- sugaras gépeket. A Douglas DC—3 még alig két tucat mindenre elszánt utast tu­dott elszállítani több száz ki­lométeres távolságra. Egy 1958-as Douglas DC—8-on már száz utas repülhetett több ezer kilométeres célja felé. EZER LÓERŐK ÉS KILOMÉTEREK Az igazi nagy fejlődés, ame­lyet kontinentális légiközle­kedésnek is nevezünk, a má­sodik világháborút követő években, évtizedekben követ­kezett be. Ma a legtermészete­sebb dolog, hogy az utas je­gyet vált az európai kontinen­sen, és néhány órai repülés után leszáll Amerikában. A motorok teljesítménye a ko­rábbi néhány száz lóerőről, néhány ezerre ugrott. A nagy magasságban repülő gépek utaskabinja túlnyomásos, azaz a nagy magasságban jelent­kező légnyomáscsökkenést és oxigénhiányt mesterségesen pótolják. A nagy távolságokra repülő ember, a gyorsuló és mind jobban összekapcsolódó gazda­sági élet új tervezési szem­pontokat diktált a konstruk­tőröknek. Olyan szállítógépe­ket kellett létrehozni, ame­lyek különböző áruféléket nagy tömegben, igen gyorsan képesek elszállítani. Az ilyen tervek elsősorban azokban az országokban valósultak meg, ahol a nagy belső területek, beláthatatlan távolságok, és gyakran a mostoha természe­ti viszonyok nehezítik a szál­lítást. AZ ANTEUSZ ÉS A GALAXY Párizsban a nyári időszak­ban rendezik meg a nemzet­közi repülési seregszemlét az úgynevezett Párizsi Szalont. Az 1965-ös bemutatónak egy­értelműen egy szovjet óriás repülőgép volt a szenzációja. Az Anteusz, az AN—22-es — nem egyszerűen nagy repülő­gép volt, hanem az akkori évek legnagyobb szállítógépe. Több emeletnyi magasságú törzsében 720 ember fért el, teherszállító változatában pe­dig, mintegy 80 tonna áru. Az Anteusz megjelenése felkorbácsolta a tervezőintéze­ti mérnökök alkotó kedvét. Négy év telt el, s az ameri­kaiak is kirukkoltak egy óriással a Galaxy-val. A Galaxy nagyságát egy labdarúgó-pályáéval lehet egybevetni. Négy óriás gáz­turbinájának torkába egy tu­cat ember is beállhat, ha ép­pen így kívánja lefényképez- tetni magát. A gép törzsének hossza 75 méter; a szárny fesztávolsága 68 méter. Far­kának magassága megfelel egy átlagos hatemeletes há­zénak. De mit képes nyújtani egy ilyen óriás? Például a kö­vetkezőt: 40 óra alatt (bele­értve a rakodási időket is) Franciaországból Brazíliába repíthet ötezer kerékpárt. On­nan Olaszországba szállíthat húszezer élő languszta rákot. Olaszországban kipakolják a langusztákat, és beraknak húszezer pár cipőt, hogy né­hány órával később ezzel a terhével a Galaxy a kanadai Bostonban landoljon. Vagy mindössze tíz óra alatt Euró­pából Amerikába szállíthat 97 Volkswagen személyautót, s onnan 70 amerikai nagykocsit hozhat Európába. A költség ugyanannyi, mint a hetekig tartó tengeri szállításé. A nagy hatósugarú személy- szállító repülőgépek korszaká­ban élünk. Nemrég adott hírt róla a sajtó, hogy az emléke­zetes párizsi légikatasztrófa után újra utasokkal repül a szuperszonikus szovjet TU— 144-es. E gép több mint két­ezer kilométer/órás sebesség­gel 120 utast képes mintegy 6500 kilométeres távolságra kényelmesen elszállítani. A közismert angol—francia Con­corde óránkénti .maximális se­bessége 2340 km/ó. fedélzetén 130 utassal 6700 kilométeres távot győz le alig három óra alatt. Ez a legközelebbi jö­vője a légiközlekedésnek. REPÜLNI BIZTONSÁGOS! Gyakran hallani légibalese­tekről, utasszállító gépek le­zuhanásáról. E szerencsétlen­ségek egy része konstrukciós hibából, nagyobb részük na­vigációs tévedésből, az irá­nyító eszközök elromlásából ered. A szerencsétlenségek le­hetőségét csak csökkenteni vagyunk képesek, Már így is ezer féle szabály rendelkezik egy-egy alkatrész kipróbálásá­ról, fárasztásáról, röntgen-, ultrahang- és egyéb vizsgá­latáról — mielőtt megbízható működéséről meggyőződve — beépítenék. A pilóta mellett automatikus irányító műsze­rek, a robotpilóta, a vakrepü­lő radar és egyéb berendezé­sek szavatolják a biztonságos repülést. Sajnos, balesetek még így is adódnak. Ezért egy-egy nagy gépen már olyan auto­matikus ellenőrző és regiszt­ráló egység is működik, amely másodpercenként, illetve per­cenként, több ezerszer meg­vizsgálja a gép sok száz leg­fontosabb működő egységét.' Ha rendellenességet észlel jelzést küld, vagy automatiku­san korrigálja a hibát. A repülés biztonságát szol­gálja a gépek farokrészében lévő úgynevezett fekete do­boz, amely magnetofonszala­gokon rögzíti a mindenkori repülési helyzetet, a gép ada­tait. Szerencsétlenség esetén a fekete doboz magnetofonsza­lagjait „kivallatják”, hogy mi lehetett a szerencsétlenség oka, mire kell a jövőben job­ban vigyázni. A balesetek ellenére is egy­értelműen beszélnek a tények: repülni ezerszer biztonságo­sabb mint autót vezetni! _ (Folytatjuk! _ A TU—144-es szovjet hőlégsugaras utasszállító repülőgép rj*l T*

Next

/
Thumbnails
Contents