Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

1

I

Látogatás

Lengyelországban

3.

IV. BÉLA KIRÁLYUNK idősebb lánya, Kunigunda, lengyel királyné volt. Nagy Lajos Hedvig lánya és Zápolya János nővére, Borbála szintúgy. Báthory Istvánt a lengyelek joggal tartják egyik legnagyobb urakodójuknak. Zakopanéból Krakkóba tartva idegenvezetőnk felhívja a figyelmet Szaflary községre. Ennek kolostorát rövid lengyel uralkodása (1370. XI. 17.— 1382. IX. 10.) idején Nagy Lajos romboltatta le, mert az áhitatos cisztérciták’ nagy ütemben hódoltak — a pénz- hamisítás szenvedélyének. Luxemburgi Zsigmond Jagelló Lászlónál zálogosított el 13 szepességi várost, a Jagellók később nálunk is uralkodtak. Bem József, Dembinszky Henrik neve, a második világháborúban Magyarországon menedéket talált lengyel tízezrek és nem egy honvéd-csapattest segítsége a lengyel partizánoknak is fémjelzi történelmi kapcsolatainkat. Az ilyen és hasonló adatok ismerete hozzátartozik a lengyel átlagműveltséghez. A történelmi tudat a Kárpátokon túl szinte valószerűtlenül erős és imponáló.

KRAKKÓ pedig a történelmi emlékek legszebb tárháza, melyet Lengyelország leroha- násakor nem pusztítottak el a ' németek, kitakarodásukkor pedig piái' nem pusztíthattak e!, mert a szovjet csapatok túl gyorsan érkeztek Krakkó -— Gniezno után — a Piast uralkodók alatt, a XI. században lett Lengyelország második fővárosa és az is maradt egészen a XVI. századig. 1364- ben alapított egyeteme egyike Európában a legrégebbieknek. Máig álló ősi diákotthona, a ^Collegium maius” évszázadokon át magyar diákoktól is népes volt. Itt tanult Kopernikusz és Doktor Faustus. Az autóbusszal érkező turista már messziről megpillantja a királyi vár, a Wawel, Visztula fölé magasló tömbjét. A Szenátorok-, a Tolvajok- és a Kisasszonyok-bástyája a keménykezű Báthorynak azt a hajlandóságát idézi, hogy a bűnösök közül kit-kit a rangja, foglalkozása szerinti bástyán nyakaztatott le. Mely utóbbi esetben a „kisasszony” szó nem mindig kisasszonyokat jelölt,; :

A WAWEL hatalmas kiterjedésű tömbje évszázadok során alakult ki. Uralkodó stílusa a gótika és a reneszánsz. A királyi lakrész gyönyörű,

árkádsoros udvaráról így ír Curzio Malaparte a „Kaputt”- ban: „Meg kell vallanom, hogy amikor ma este beléptem a Waioelbe, úgy tűnt, mintha valamelyik olasz %ene$zánsz palotába érkeztem volna.” Igaza volt. A palota ma múzeum. Kincstára, gobelinjei és Sobieski János török hadizsákmányai a legértékesebbek. A koronázótemplom gót ívei alatt és a kriptában a lengyel királyok hosszú sora pihen. Jagelló Kázmér szarkofágjának királyalakját Wit Stwosz faragta, de itt fekszik Kunigunda, Hedvig és Borbála királyné, az egyik oldalsó kápolnában pedig Báthory István is. Az idegenvezető ontja a neveket és évszámokat, a történelmet kedvelő turista pedig bánatosan állapítja meg, hogy a Boleszlávok, Ulászlók és Sza- niszlók között nem tud ellga- , zodni. öreg Zsigmond, Ferdeszájú Boleszláv, Szemérmes Boleszláv és Nagyszakállú Sza- niszló alakja összemosódik előtte. Ez részben arra vall, hogy a jó idegenvezetésből is megárt a sok, részben azonban arra is, hogy legközvetlenebb barátaink történelmével kapcsolatos ismereteink se túlságosan megalapozottak.

A VÁROSBAN gyalogszerrel érdemes közlekedni. A lebontott erődítmények helyét parkosították, fák alatt lehet eljutni az óvárosba. Valamelyik itteni kocsmában incselkedhetett a hazájából elmenekült Balassi Bálint azzal a lengyel citerás lánnyal, akihez költeményt is írt. A Florianska utcai „Pod Róza” szállóban pedig a Podóliából visszatérő Balzac lakott Hanska asszony-, nyal. A Piac-tér a középkori Európa legnagyobb tere. Közepén a régi Posztócsamok alsó része ma is kereskedelmi célokat szolgál. Emelete a lengyel festőművészet galériája. A tér sarkén lévő Mária-temp- lom a XIII.—XIV. században épült gótikus műremek. Benne az 1477—1489 között készült hársfa szárnyasoltár Wit Stwosz főműve, felnagyított méretű párja a híres lőcseinek. Legnagyobbat az téved azonban, aki csak ezeket a minden prospektusban szereplő műemlékeket látogatja. Tán kétszáz méterre a Piac-tértől, a barbakán közelében van a Czartoryski múzeum. Itt észrevehetően gyérebb a forgalom. pedig a nagy terem közepén a főhelyen van Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel című képe, a falakon pedig Rembrandt és Van Dyck

alkotásai. Távolabb, a Wier- zynek étteremben ugyanazon a helyen falatozhat afc utas, ahol valamikor egy asztalnál ült a német császár, . a lengyel, a magyar, a dán és a ciprusi király. Mindez a XIV. században történt ugyan, de az árak itt máig királyiak...

ÍZELÍTŐNEK talán ennyi is elég, hiszen egész írásunknak nem volt más célja, mint kedvet gerjeszteni, éreztetni az utazás ízét. A külföldet járó természetesen annyival gazdagodik, amennyi érték befogadására képes.

ORDAS IVÁN (Vége)

Részlet a krakkói Wawelből Kosciuszko Tádé szobrával.

Tr-naplót

Reymont parasztjai

Befejezéshez közeledik a lengyel tv monumentális vállalkozása, Reymont Parasztok című regényének televíziós változata. Hetek óta százezrek ülnek nem lankadó érdeklődéssel a készülék elé, hogy lássák a gazdag Boryna és a szépséges, tragikus sorsú Ja- gus történetét. A statisztika azt mutatja, hogy egy-egy sikeres tv-átdolgozás olvasókat tud toborozni, a felkeltett érdeklődés nem éri be a látvánnyal, most már az egészet akarja, azt a teljes és egységes világot, amit csak az eredeti tud nyújtani. Nyilván így lesz a Parasztokkal is.

Wladyslaw Stanislaw Reymont (1867—1925) világirodalmi jelenség, s legjobb alkotásaiban csak a legnagyobb realistákkal mérhető. Amikor Varsóban fölfigyeltek a vidéken tengődő fiatal Reymontra, mindenki Zolára gondolt, s benne látták a lengyel Zolát. Ez a kor a naturalizmus tetőzése, s Zola, aki 1880-ban adta ki nagy elméleti művét a kísérleti regényről, most áll dicsősége magaslatán. Reymont szinte túlzottan követi a mestert, s midőn megjelenik a Lourdes, 6 is hasonlóba fog: megírja a Jasna Górai zarándoklatot. De hamar rájön arra, hogy Zola nyomvonalától el kell távolodnia, más a feladata, s tehetsége sokkal többre kötelezi. Első igazán nagy regénye, Az ígéret földje, amit sokan — részleteiben nem is

igaztalanul — a Parasztok fölé helyeznek, a kapitalizálódó Lengyelország félelmetes rajza. Egyetlen város, Lodz, süríti magába a kapitalizmusban immanensen Jelenlevő erkölcstelenséget, ezt példázza Boro- wiecki-nek, a regény központi alakjának bukása is. De jogos a marxista kritika észrevétele: Reymont rokonszenv- vel kíséri a proletariátust, anélkül, hogy akár Az ígéret földjében, akár később, fölismerné erejét, jövőt építő hivatását. Élete utolsó szakasza, ahogyan az Októberi Forradalomra reagált, világosan mutatja, hogy ez a passzív ro- konszenv nem tudott azonosulni az elnyomott és fel- szabadulásáért küzdő munkással. Az ígéret földje, ennek ellenére is remekmű, s még inkább az Reymont főműve, a Nobel-díjjal koszorúzott Parasztok.

A Parasztoknak valójában nincs középponti hőse, s bár Boryna és Jagus köré fonódik a cselekmény, egyszerre jelenik meg az egész falu. Vad szenvedély és szelíd belenyugvás, tehetetlen düh és számító ravaszság mozgatja ezeket az embereket, akik együtt élnek a természettel. S Reymont itt kerül legmesszebb ifjúkori eszményétől, Taine, Spencer pozitivizmusától s Zolától is, mert a Parasztok már nem a kísérleti regény receptje szerint épül, hanem szándékában is teljes világ, a paraszti életVarga Domokos:

10. "

E mesék nyelve oly játékos,' oly eleven, a mi gyerekeink szívéhez szóló, hogy már ezzel is gyönyörűséget keltenek. De legtöbbjük már azt is ppdzi, amit utóbb — öt-hat éves kortól — a tündérmesék teljesítenek ki gyerekeink képzeletében; a jók győzelmét a rosz- szak felett. , ’ „ v ,

Egyre azért mindig vigyáztam; ne legyen olyan élőlénye

1974. augusztus 11.

a világnak, aki eleve rossz. Egy időben gyakran kérdezgette Bubu; „A farkasok rosz- szak?” „Az ördögök rosszak?” Sőt: „Kik a rosszak?” Abban maradtunk vele, hogy ördögök igazában nincsenek is, sehol az égvilágon, • farkasok viszont vannak jók is, rosszak is, de a rosszakat becsukták az állatkertbe, ketrecbe, és onnan nem tudnak kijönni. De lehet, hogy majd azok is megjavulnak, és akkor kieresztik őket. Hisz a Ricsi is milyen rossz volt a bölcsődében, mindig harapott, de aztán ő is megjavult. (Ricsi persze nem farkas, hanem egy korabeli kisfiú.)

Az ilyesmiken sokat elmorfondírozott.

— És a jó farkasok hol

vannak?

£— A, gazdájuknak az udvarában. Mert azokból lettek a farkaskutyák, és most ott laknak. De amelyikről még nem tudják biztosan, hogy igazán jó, azt láncra kötik, annak nem szabad a házától messze elmenni.

— És amelyik mégis harap, azt visszaviszik az állatkertbe?

— Vissza bizony. Vagy elviszik a kutyatárba. Tudod hol a kutyatár? — s már mondtam is neki a Weöres-verset:

Harap utca három alatt N

megnyílott a kutyatár,

síppal-dobbal megnyitotta

Kutyafülű Aladár.

Kutyatár, kutyatár,

Kutyaíülű Aladár 1 — És ott a ketrecben vannak a rossz kutyák?

— Hát persze, különben egymást is megmarnák.

— És nem tudnak onnan kijönni?

— Dehogy tudnak, jól be vannak zárva.

— Kulccsal?

— Kulccsal. Meg lakattal.

— Egyszer menjünk el oda,

i«2

— Jó, csak az nagyon mész- sze van ám;

— Mint az angyalok?

— Majdnem.

Azt ugyanis mór kitanulta, hogy az angyalok nagyon mesz- sze laknak, és csak karácsonykor röpülnek ide hozzánk és más gyerekekhez a karácsonyfával és az ajándékokkal. De ők nem olyanok, mint a Mikulás, ők nem szeretik, ha látják őket, és nem is hoznak semmit, ha nem megyünk ki abból a szobából, ahova jönni szoktak. Csak amikor csengetnek, akkor szabad beszaladni, és ha akkor gyorsan kinézünk az ablakon, még lehet, hogy látunk valami fehéret, ahogy elröpülnek.

— Csak képen szabad nézni őket?

— Csak képen.

Festett angyalt tudniillik ő

már sokat látott, régi mesterek műveinek színes reprodukcióin, s mindig nagy érdeklődéssel figyelte a szárnyukat, hogy nő ki a vállukböl.

CFolytatjukj

nek szinte homéroszi eposza.' Ez az egyetemesség a természetet is magában foglalja, amire a regény szerkezete is figyelmeztet, hisz Reymont parasztjai számára az évszakok változása nem áz idő múlását jelenti, hanem a természet és ember már-mér panteista egységét. Ugyanakkor érvénye is egyetemes, mert a néprajzi elemek ellenére is van benne valami, ami a földnek, társadalmi körülményeknek kiszolgáltatott parasztságra mindenütt jellemző, s épp ez az, amivel Reymont Balzac vagy Zola parasztábrázolásai fölé tud emelkedni.

A lengyel televízió szokatlanul nagy feladatra vállalkozott, s az összkép minden szempontból lenyűgöző: ez Reymont világa. Jan Ryb-. kowski, a rendező, hallatlan biztonsággal fogja egybe a regény ezer oldalnyi renge.tegét, s arra törekszik, hogy az egyéni sorsok mindig egy közösség részeként jelenjenek meg. Nem kis feladat, hisz a nézőnek, aki gyakran a regény ismerete nélkül ül készüléke elé, el kell igazodnia a falunyi szereplő között. A tv-adaptá- ció éppen ezért néha erősebb színekkel kénytelen dolgozni, viszont úgy éri el, hogy egy- egy jól jellemzett alak már megjelenésével is légkört tud teremteni maga körül.

Amit viszont felesleges lenne számon kémünk a tv-vál- tozattól, Reymont természetábrázoló ereje, az évszakok változásával változó táj lenyűgöző rajza. Csak találomra néhány sor a második részből, de talán ez is sejteti Reymont természetábrázolásának erejét: „A világ hirtelen elfeketedett, süket csönd lett, kialudtak a fények, a vizek kékes szemei megüvegesedtek, mintha minden megdermedt volna, visszafojtott lélegzettel megállna és csodálkoznék. Félelem szállongott a földön, a fagy átjárta a csontokat, rémület ragadta meg a torkokat, a lelkek porba omlottak, s kegyetlen borzalom lebegett minden teremtmény fölött.” (Tomcsányi János fordítása).

Ez az, amit képpel nem lehet így felidézni, erre csak a szó képes, amely — s ezt Pavlovtól tudjuk — alkalmas arra, hogy a valóságot, a maga érzéki voltában meg jele-’ nítse. Ezzel — szükségszerűen — adós marad az egyébként művészi filmváltozat, viszont épp ez hívja fel a figyelmet arra, hogy Reymontot nemcsak nézni, olvasni is érdemes.

C*, U