Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-11 / 187. szám
K V 9 t Rekonstrukció Simonfornyán Munkások és vezetők a naiv vállalkozásról in. A Simontornyai Bőrgyárban rendhagyó módon készülnek a gyáralapítós kétszázadik évfordulójára: befejezik a hetvenes évek végére a gyár korszerűsítését. A munkálatok — a gyártelepítés, gépesítés — közel félmilliárd forintba kerülnek. A rekonstrukciót a gyár saját beruházásaként, részben állami hitellel valósítják meg., * ‘ • Mindenkivel ismertetik a feladatokat A napokban nyilvánosságra került teljes részletességben Simontornyán a rekonstrukció. A pártvezetőség kezdeményezésére taggyűlést tartottak. Természetesen ezt megelőzte a vezetőség külön meghívása is. Azt a célt tűzték maguk elé a nártvezetőkj hogy a tisztánlátás, a jobb együttműködés érdekében mindenkivel meg kell ismertetni a feladatokat, részletezni kell, hogy a gyártelepítés, az üzemfejlesztés során kire milyen feladat vár, s azt menynyi idő alatt kell elvégezni. Ez a részletes információ azt is eredményezi majd, hogy a dolgozók aktívan közreműködnek a feladatok megoldásában Szabó Sándor, a csúcsvezetőség. titkára a rekonstrukcióról a következőt mondotta: „Ezeket a célokat úgy tudjuk tervszerűen a kitűzött határidőre megvalósítani, ha valamennyi dolgozónkat mozgósítjuk. Ehhez pedig az szükséges, hogy párttagjaink legyenek a munkában élenjárók és példamutatók. Értessék meg a dolgozókkal a feladat fontosságát, szükségességét és természetesen személyes munkájuk legyen a legfőbb mozgósító a gyár korszerűsítésében ... Elhatároztuk, hogy párttagságunkat e jelentős vállalkozásról rendszeresén 'és megfelelő módon informáljuk, annál is inkább, mert ez kongresszusi felajánlásunk egy részét is képezi. A vállalást eddig mindig teljesítettük, - úgy érzem, most is teljesítik a beruházást lebonyolító dolgozók.” Amikor a kommunisták előtt Győri Károly, a gyár igazgatója ismertette a rekonstrukciót, a következőket is mondta: „Ennek a beruházásnak sikeres megvalósítása mindannyiónk részére na"" örömet jelent. Hangsúlyoz kell azonban, hogy há~ év után arról is beszélhet' majd, hogy milyen sok hézséget küzdöttünk le. szén biztos, hogy menet ben sok nehézséggel te’ zunk. Ezek lehetnek <' természetűek, tőlünk f lenek, lehetnek majd i és külső akadályozó ti zők. Valószínű ezek érint- majd vezetőt, munkást, p tagot és pártonkívülit. \ gyáznunk kell arra, hogy -r ilyen hatásokra kialakuló vélemények ne hassanak bénítóan. kiég- egyszer hangsúlyo- ' zom, a munka, ami ránk vár, nagyon nehéz. Célokat kitűzni nem könnyű, a vezetők azért vannak, hogy ezt megtegyék, a végrehajtást azonban csak az egész kollektíva tudja elvégezni. Rajtunk múlik, hogy a három év hogy telik el, s jelenthetjük-e majd feletteseinknek, hogy a kiemelt beruházást, ezt a nép- gazdaságilag fontos gyártelepítést miként hajtottuk re.’’ végÁ gyárban beszédtéma a fejlesztés Ma már, aki akarja, tudja, hogy melyik üzemrészt hova telepítik, mikor kezdődik a gének szerelése, az épületek falazása, a nagycsarnokban a gépészeti munka. A párttagok szorosan együttműködve más tömegszervezetek aktivistáival nemcsak beszélnek a beruházásról, hanem ténylegesen közreműködnek egy részfeladat gyors megvalósításában. Csapó Jánosné, a krómgyár vezetője, dolgozói, beosztottai nevében azt kérte a gyár vezetőitől, hogy rendszeresen tájékoztassák őket, hisz a krómgyárra vár a legtöbb tennivaló. Bár e gyárnak a dolgozói korábban már átéltek egy üzemszervezést, megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal, rendelkeznek, mégis szükséges, hogy tovább javítsák az együttműködést különböző osztályokkal. Varga Lajos művezető azt tartotta fontosnak, hogy a gyár vezetői a karbantartás színvonalát növeljék, mert enélkül •— a mai állapotoknak megfelelően — a gépek áttelepítését, az új helyen a terme- ' lés megkezdését nagyon nehéz lesz végrehajtani. Pápai Lajos, tímár, harminc éve dolgozik már a bőrgyárban. Nagy tapasztalatát felajánlotta a vezetőknek, ugyanakkor azt is mondta, hogy a munkások nemcsak végrehajtói akarnak lenni a bőrgyári rekonstrukciónak, hanem ismerői is. Tehát arról van szó, hogy a munkást ne csak azzal ismertessék meg, hogy ez a beruházás csaknem félmilliárd forintba kerül, és a végén több, mint hárommillió négyzetméter lesz a termelés, hanem a részfeladatokkal is. Azt, hogy egy brigád mikor települ át másik üzembe, ott mikor kell két-, vagy több1 műszakos termelésre átállni, stb. A beruházással kapcsolatban, mint mondottuk, nagy, az érdeklődés. Éppen ez vált ki olyan véleményeket, mint Amit Hal- baksz János fűtő mond: „Eddig kevés szó esett arról, hogy az új gyártelepítéssel kapcsolatban milyen lesz az energiaellátás. Jelenleg is problémák vannak az egyes gyáregységek energiaellátásával. Mi lesz, ha termelőkapacitásunk nagyobb lesz?” Hal- baksz János saját területéről indul ki, őt az érdekli, hogy lesz-e majd elegendő gőz, meleg víz, lehet-e majd fűteni az új üzemcsarnokot, stb. Tehát egy munkás a saját szemszögéből nézi az egészet. Tudja, hogy neki az a feladata, hogy legyen gőz, meleg víz, stb. Miután a beszámolókból, tájékoztatókból nem kapott elégséges választ, újból ment kérdésével az illetékesekhez. Éz az eset is bizonyítja azt, amit a párttitkár elvtárs mondott, hogy a dolgozókat érdekli a beruházás, törődnek vele. Van olyan ember is a gyárban, természetesen, akinek az a dolga, hogy távlatokra tervezzen. Horváth Ferenc üzemvezető például a fejlesztés során azt tartja egyik legfontosabb tennivalónak, hogy minden munkaterület legyen rendszeresen alapanyaggal, félkész anyaggal ellátva. X fejlesztés során tehát vizsgálni kell a középvezetőknek, hogyan tudják munkaterületüket, csoportjukat folyamatos munkával ellátni. Molnár Gyula művezető, a bőrtermelés területén dolgozik, ö viszont a gépek átcsoportosításának menetrendjét szeretné pontosan, napokra megállapítva ismerni. Mindenki átérzi a felelősségét Néhány véleményt ismertettünk a bőrgyári rekonstrukcióval kapcsolatban. Idézhettünk volna még művezetők, munkások megnyilatkozásából. Valamennyire jellemző: a felelősséget, a kötelességet mindenki érzi. A gazdasági vezetők ismerik feladataikat, hisz olyan alapos tervet készítettek a Könnyűipari Minisztérium részére, amelyet jónak találtak. Amelynek megvalósítását a minisztérium illetékesei elvárják a simontor- nyaiaktól. Ezzel kapcsolatban a pártszervezet vezetői, tagjai új módon foglalkoznak a termelési ^kérdésekkel. Nagyobb figyelmet fordítanak a beruházási program lebonyolítására, mint korábban egy- egy gazdasági célra. Nem arról van szó, hogy a pártvezetőség átveszi a gazdasági irányítást, hanem taggyűléseken és vezetőségi üléseken rendszeresen értékeli a rekonstrukció végrehajtásának ütemezését. Beszámoltatják a területi vezetőket, mozgósítják és szervezik a párttagokat, hogy segítsék a gazdasági vezetők munkáját. Pálkovács Jenő A jövő 2100 szakembere A MÉM felügyelete alá tartozó egyetemeken és főiskolákon az 1974/75-ös tanévre pályázó fiatalok felkészültségé minden eddiginél jobb volt, s ez a felvételhez szükséges pontszámhatárok növekedésében is megnyilvánult. A tanév- . re mintegy 2100 fiatal kapta meg a beiratkozás jogát, miután a fellebbezéseket elbíráló bizottság 600 fellebbező közül kiválasztotta azt a 120 fiatalt, akiket még felvettek a felső- oktatási intézményekbe. Ezzel az idei felvételi vizsgaidőszak a mezőgazdasági, erdészeti, kertészeti és az állatorvosi egyetemeken, illetve főiskolákon befejeződött. Öregek otthona Bölcskén Öregek napközi otthona nyílt Bölcskén. Mérges Miklósné otthonvezetőre egyelőre 20 idős ember ellátása vár. Az ünnepélyes megnyitón részt vevő községi és egyéb szervek vezetőinek köszöntője után úttörők köszöntötték az öregeket. " A helyi tsz kosárfonó üzemének szocialista brigádja elsők között látogatta meg az otthon lakóit. Pálfy Eszter Bölcske így arattak a hogy észtek A csúcsvezetőség köszöneté — Jól szervezetten ment a munka A Hőgyészi Állami Gazdaságban pénteken értékelte a párt csúcsvezetősége az aratást. A bonyhádi járás e tekintélyes nagyüzeme 1739 hektárról 49,25 mázsás búzát, 368 hektárról 26,16 mázsás borsót takarít be hektáronként. Kérésünkre Bari.cz László üzemeltető gépészmérnök foglalta össze a július 8-tól augusztus 3-ig tartó _ erőpróba tanulságait. — Nyolc E—512 típusú és öt John Deere kombájnnal dolgoztunk, — mondotta. — A John Deere kombájnokat, Aratás után Néhány hete még búzatábla volt ott, ahol most a mözsi Űj Élet Termelőszövetkezet traktorai az őszi munkákat kezdik. A tarlóhántást követően Szelecki István gyűrű :hengerrcl tori apróra az eke vasa által kifordított taiajrögökct. Fotó: Szepesi. Jergler János termelési főmérnök javaslatára, ebben az évben használtuk először két műszakban. Velük a korábbi 12—14 óra helyett 20 órán át folyt az aratás. Az aratócséplő gépek kihasználtsága körülbelül 75 százalékkal nőtt. A kombájnosok pihentebben dolgoztak, ugyanakkor anyagilag sem jártak rosszul: a búza minden mázsája után 60 fillér, a borsó minden mázsája után három forint bérkiegészítést kaptak. A munka nyugodt légköréhez sokban hozzájárult, hogy minden kombájnos azzal a géppel aratott, amelynek javításában részt vett; így megelőztük az esetleges szemrehányásokat. Azokat, akik számára új volt a John Deere kombájn, Mayer Péter brigádszerelő segítette át a kezdet nehézségein. Az E—512-esek kifogástalan működése — többek közptt — Jakab István szerelő hozzáértését dicséri. — Elégedettek voltak-e az alkatrészellátással ? — Sokkal inkább, mint nem. A kívánatos 15 százalékos nedvességtartalom helyett 28 százalékos nedvességtartalommal kezdtük az aratást. Ez okozta, hogy az E—512-esek lapos szíja hamar elhasználódott. A MAGÉV-ügyelet segített a bajon. Akadt néhány alkatrész,. amelyet magunknak kellett elkészítenünk. Könnyebb lett volna a munka, ha az anyagokon mindig megtalálható a minőségi jelzés. Kovács Miklós hibafelvételező, Spoljár József szerelő, Witzl Károly műhelyvezető szakismerete lehetővé tette a szükséges pótalkatrészek gyors elkészítését. — Mindenkit ilyen jól. ismer a gazdaságban, Baricz elvtárs? * — A szó legszorosabb értelmében munkatársak vagyunk: nem lehet másként. Szerénytelenség nélkül szólva: az aratást a gazdaság úgy megszervezték, vezetői ,amint a nagykönyvben áll!” Ennek ellenére adódott váratlan nehézség. A Hőgyészi Állami Gazdaság eddigi történetében sosem szárítottak annyi gabonát, mint az idén. A két- tornyos bábolnai szárítón 883 vagon búzából, 640 vagonnal kellett áteresztenünk. Volt olyan nap, hogy a szárító 62 vagonos teljesítményt ért el... így lényegesen több tonna- kilométert kellett produkálnunk, mint amennyire eredetileg számítottunk. Autónk van elég; a gépkocsivezetők száma mutatkozott kevésnek. Mit tehettünk? Akinek volt megfelelő jogsija, kocsira ültettük. így csapott föl alkal- .. mi gépkocsivezetőnek, például, ' Nier Imre szolgáltató műszakvezető, Bősz Ferenc hűtőgép- szerelő. A gépkocsik kifogástalan műszaki állapotát azzál is biztosítottuk, hogy lépcsőzetes munkakezdéssel reggel öttől este hétig tartottuk nyitva a műhelyt. Az együttműködés nem csupán a betakarítás za- ' vartalanságát, balesetmentességét eredményezte,' hanem azt is, hogy a szemveszteség minden eddiginél kisebb volt. — Hányán vettek részt a betakarításban ? . — A kombájnosokat, gépkocsivezetőket, adminisztrátorokat, szerelőket mind számításba vésziem: százan. ■ — Hogyan értékelte a csúcs- vezetőség a betakarítás lebonyolítását? — Elismerését és köszönetét fejezte ki a kollektíva vala-' mennyi tagjának. R. Z. 1974. augusztus ll.
