Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-10 / 186. szám
Bérrendezés után & bizalom és megbecsülés kötelez A Népújság kérdez — Válaszol: Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke Megyénkben hány tanácsi dolgozót érintett a bérrendezés és hozzávetőlegesen milyen ösz- szegben? — A párt és a kormány IV. ötéves tervre kitűzött életszínvonal-politikai célkitűzéseinek végrehajtásaként július 1-ével sor került — többek között — a tanácsi dolgozók általános bérkorrekciójára is. Ennek keretében megyénkben mintegy 1200 tanácsi dolgozó részesült fizetésemelésben. A béremelés átlagos mértéke 14 százalékos volt, mely tanácsszintenként differenciáltan érvényesült. A megnövekedett hatáskör folytán a felelősségteljesebb munkát elismerve, magasabb béremelést kaptak a helyi — városi, nagyközségi, községi — tanácsok, továbbá az alacsonyabb bérszínvonalú és a dinamikusan fejlődő települések tanácsainak dolgozói. A bérrendezés végrehajtása során az azonos feladatot ellátók kereseti szintjének közelítése mellett a helyes létszámarányok kialakítására is törekedtünk. Hogyan fogadták az érdekeltek a már évek őta várt bérrendezést1? — Az új bérrendszer megyénk tanácsapparátusában kedvező politikai hatást, jó közhangulatot teremtett. A tanácsi dolgozók kellően értékelik azt a társadalmi, anyagi és erkölcsi megbecsülést, amely a béremelésben kifejezésre jut. A tanácsi munkában egyre növekvő feladatok és az igényesebb, színvonalasabb munkavégzés elismerését jelenti számunkra. A bérrendezés hozzájárult a tanácsi dolgozók és a népgazdaság más területein hasonló munkakörben dolgozók jövedelmi szintje közötti eltérés mérsékeléséhez. Alapvető szempontként érvényesült az új besorolások meghatározásánál a dolgozók egyéni munkájának megítélése, a közigazgatásban eltöltött idő, továbbá a szakmai és politikai képzettség elismerése. Voltak — igaz, igen kis arányban — akik az igényeknek nem megfelelő tevékenységük, fel- készültségük miatt nem részesülhettek béremelésben. Az okot az érintetteknek önmagukban kell keresniük. Milyen lehetőséget biztosít a bérrendezés tanácsainknak a szakemberellátásban, mely köztudottan nehéz problémát jelentett eddig? — Az új bérrendszer bevezetése nem változtatja meg azonnal a tanácsok szakember-ellátottságát. A fokozottabb erkölcsi és anyagi elisr- mérés azonban megteremti a kedvező irányú előrehaladás feltételeit. A fizetésrendezés- tői a fluktuáció erőteljes mérséklődését várjuk. Azt reméljük, hogy tovább nő a felsőfokú iskolai végzettségű szakemberek aránya. Az eltelt rövid idő alatt is érezhető már, hogy növekszik a tanácsi vezetői és apparátusi munkahelyek rangja. Nő az érdeklődés e munka iránt: Bár még mindig nehézséget okoz a mérnöki, közgazdászt stb. munkakörök betöltése, elsősorban a járási hivataloknál, a nagyközségi és a városi tanácsoknál. A megyei és városi tanácsoknál magas a főiskolai végzettséghez kötött és nagy szakmai tapasztalatot igénylő munkakörök aránya. Több — szakterületét alaposan ismerő — ügyintéző a vezetői munkával úgyszólván azonos értékű tevékenységet folytat. Az új bérrendszer már lehetővé teszi — a megyei és városi tanácsok apparátusaiban — a politikailag és szakmailag jól képzett, kiemelkedően és tartósan jó munkát végző, a tanácsi területen huzamosabb idő óta dolgozók részére érdemeik elismeréseként a vezetői munkakörrel együtt járó kedvezményeket biztosító — főtanácsosi, illetve tanácsosi cím adományozását. Megyénkben eddig egy főtanácsosi és egy tanácsosi címet adományoztunk, további címek kiadására pedig hazánk felszabadulásának 30. és a tanácsok megalakulásának 23. évfordulója alkalmából kerül legközelebb sor. Ad-e ösztönzést az új bérezési rendszer a követelményszinteket meghaladó önképzésre? S ha igen, milyet? — Az új bérezési rendszer alapvetően a képesítési előírásokban szereplő szint elérésére ösztönöz. Ugyanakkor az előírt iskolai végzettséggel rendelkezők is csak rendszeres továbbképzéssel, önképzéssel tudnak megfelelni az egyre növekvő követelményeknek. Éppen ezért a központi rendelkezésekben biztosított kedvezményeken túl a munka mellett tovább tanuló dolgozóinkat további megbecsülésben részesítjük (jutalom, előléptetés). Arra törekszünk,f hogy az egyetemi, főiskolai végzettséggel már rendelkező vezetők és ügyintézők a magas szintű politikai végzettséget is megszerezzék. Az új bérrendszer ösztönző hatására jellemző például, hogy míg a korábbi években .10—15, - addig 1974- ben 76 tapácsi. dolgozó .kérte felvételét a megyéből a tanácsakadémiára. Jelen pillanatban mi a helyzet, milyen szintű a tanácsi dolgozók felkészültsége és milyen lehetőségeit biztosítja a megyei tanács a rendszeres továbbképzésnek? Várhatóan milyen lesz 1980-ra a közigazgatásban dolgozók összetétele, iskolai végzettség tekintetében? — Jelenleg a megyei tanácsnál a vezető és ügyintézői állománycsoportban dolgozók közel 60 százaléka, a városi tanácsoknál és a járási hivataloknál dolgozók mintegy 30 százaléka rendelkezik egyetemi, főiskolai végzettséggel. A községi tanácsoknál középiskolai, vagy annál magasabb képesítése a vezetők és ügyintézők mintegy 70 százalékának van. A továbbképzésre minden szinten nagy súlyt helyezünk, így pl. 1974—75. években a megyei szakigazgatási szervek szakmai továbbképzésein 840 fő vesz részt. Egyetemi felvételi vizsgákra 50 fő előkészítését terveztük. Az egységes községi szakvizsgára 139 főt készítünk fel. Célul tűztük ki, hogy a tanácsciklus végéig az apparátus képesítettsége az előírt szintre emelkedjen. Jelenleg 75 fő folytat tanulmányokat az állami oktatás keretében, ebből 50 felsőfokú tanintézetekben. Politikai képzésbe is több mint 70-en kapcsolódtak be, ők zömmel a marxizmus—le- ninizmus esti egyetemi oktatás keretében tanulnak. Az említetteken kívül mintegy 200 fő különböző szintű továbbképzésben vesz részt. Mit várhat a meffye lakossá- ga cserében azért az anyagi megbecsülésért, ami a bérrendezésben megvalósult? — Megyénkben a tanácsi dolgozók nagy többsége az elmúlt években becsületesen teljesítette feladatát, jelentős eredményeket ért el munkájával. A párt és az állam ezt a helytállást mind erkölcsileg, mind anyagilag már több ízben ismerte el. Növekedett a tanácsi jutalomalap, az üdültetés lehetősége, bevezetésre került a 44 -órás1 munkahét, javultak a munkakörülmények, a továbbképzési lehetőségek, A bizalom és a megbecsülés azonban kötelez is. A társadalom, s szűkebb értelemben véve a megye lakossága, joggal várja el most, hogy a tanácsi dolgozók még nagyobb hozzáértéssel, alapossággal hajtsák végre feladataikat, hiszen tevékenységük szorosan kapcsolódik a lakosság életkörülményeinek alakításához, napi problémáinak intézéséhez, megoldásához. A tanácsi dolgozók körében általános megelégedettséget kiváltó, a szakmai képzettségi szint emelését a magasabb szintű munkavégzést ösztönző új bérezési réndszer hozzá kell járuljon ahhoz, hogy a tanácsok apnarátusainak dolgozói még körültekintőbben, lelkiismeretesebben intézzék a lakosság ügyeit, kerüljék a bürokratikus vonásokat az,üsyinté- zésben és sokoldalú információt nyújtsanak az ügye"—bajos dolgaikkal hozzájuk forduló állampolgároknak — mondotta végül a megyei tanács elnöke. Új konténertípus Az Alumínium Alkalmazástechnikai Központban a Belkereskedelmi Minisztérium megbízásából új típusú konténereket készítettek, amelyek elsősorban élelmiszerek szállítására és árásítópultnak is használhatók. Ezzel elkerülhető a nehéz fizikai munkát igénylő árurakodás. Az újfajta alumínium konténerekből még az idén 2800 darabot készítenek. (MTI foto: Csikós Gábor felvétele — KS) Rekonstrukció Simontomyán i Európa legksrszerűbb ovára lesz ii. A Simontornyai Bőrgyárban rendhagyó módon készülnek a gyáralapítás kétszázadik évfordulójára : befejezik a hetvenes évek végére a gyár korszerűsítését. A munkálotok — a gyártelepítés, gépesítés — közel félmilliárd forintba kerülnek. A rekonstrukciót a gyár saját beruházásaként, részben állami hitellel valósítják meg. * A könnyűipari miniszter a simontornyai javaslatot szakvéleményezés után elfogadta és májusban az Állami Terv- bizottság elé terjesztette, s innen a Minisztertanács elé került a simontornyai rekonstrukció ügye, ahol elfogadták a programot. A beruházás kivitelezésének kezdési időpontja napra nem állapítható meg, hisz 1970 óta számíthatjuk, tehát egy időben kezdődött a mostani folytatás a teljes rekonstrukcióval. A szünet, amely ismert módon tartott — tehát az üzemcsarnokot csak raktározásra használták — ez év tavaszán már megszűnt, hisz a gyári beruházással foglalkozó szakemberek dolgoztak, sok száz órát fordítottak arra, hogy a legjobb megoldást találják. A fejlesztés teljes költsége 470 millió forint. Ebből 226 millió költségvetési hozzájárulás, a fennmaradó összeg jelentős része állami kölcsön, melyet a gyár tíz év alatt fizet vissza, utolsó részletét 1987-ben. A fejlesztés három év alatt fejeződik be. Ennek kihatása minden egyes dolgozót érint, hisz az építési, szerelési munka gyári szakemberek feladata lesz, a munkálatokban részt vevő franciák csak a gépek felállításánál segédkeznek. Rendkívüli feladat lesz betelepíteni a hatezer négyzetméteres üzemcsarnokot, mert ugyanebben az időben nem csökkenhet a termelés. Tehát amíg egyik gépegységet telepítik, a másikra úgy kell szervezni a murvát, hogy a termelés ne csökkenjen. Sőt a beruházás utolsó szakaszában a termelés már láthatóan is növekedni fog. Hisz a beruházás, eredménye-1 képpen a jelenlegihez viszor nyitva lényegesen nagyobb ka-1 pacitásá' lesz a bőrgyárnak. Nem kevesebb mint másfél millió négyzetrrjéterrei több bőrt tudnak majd adni a feldolgozóiparnak, mint jelenleg. A kívülállónak nem sokat mond, hogy naponta, akkor, három év múlva, több mint félezer tonna nyersbőrt kell feldolgozni. Az új kikészítőcsarnokba telepítik át a krómgyárat, a krómgyár helyén pedig egy másik kikészítősort létesítenek. Az új kikészítőcsarnokhoz a jelenlegi tmk-üzem szomszédságában háromszintes fejépületet készítenek. Ebbe helyezik el az.épületet kiszolgáló és irányító berendezéseket, valamint a szükséges irodákat. Ebben az épületben készítenek a munkásoknak korszerű öltözőket, fürdőket. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg meglévő öltözők és fürdők megmaradnak — a régi gyárban — de az új csarnok központi épületében háromszáz személy tud kényelmesen öltözni és fürödni. A fejlesztés befejezése után a gyár termelése á jelenlegi áron számolva közel 1,2 milliárd forint lesz. A krómos- üzemben — mint kulcshely — lesz jelentősebb a fejlesztés: a jelenlegi évi 1,7 millió négyzetméteres felsőbőrtermeléssel szemben több mint hárommillió négyzetmétert tudnak majd kikészítem. Igen jelentős és egyben a korszerűségre utal, hogy ez a nagyarányú termelésfelfutás sem jár létszámnövekedéssel. Ennek feltételei a fejlesztési tervben biztosították. A változatlan létszámmal való többlet- termelés, az új technológiák bevezetése, általában az egész gyártásszerkozet korszerűsítése, illetőleg a belső szállítás átszervezése teszi lehetővé. A termelésfejiesztés, tehát az éj gyár üzembe lépése nemcsak azt jelenti, hogy több bőrt tudnak Simontornyáról a cipőgyárakba küldeni, hanem jobb minőséget is. A francia együttműködés hozzájárul ahhoz is, hogy a vállalat termékeinek minőségét is növeljék, illetőleg a magasabb értékű bőrök aránya emelkedjen. Néhány szót a gazdaságos- ságról. A krómgyári termékek átlagos átfutási ideje jelenleg 45 napot tesz ki. Ennek lecsökkentését célozza a mostani korszerűsítés is. S ez akkor jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a simontornyai gyár kizárólagosan külföldi nyersbőrök feldolgozását végzi. Mondhatjuk úgy, hogy jelentős lesz a valutamegtakarítás is, hisz amennyiben a 45 napot sikerül a terv szerinti 27- re csökkenteni, kevesebb készlettel kell a gyárnak rendelkezni, ugyanakkor előbb kerülhet piacra a simontornyai bőrből készített ruházati termék. A beruházás rekonstrukciós jellegű, ez azt jelenti, hogy a termelést nemcsak új épületekkel, berendezésekkel növelik, hanem a már meglévőket is korszerűsítik. Az egész rekonstrukciós folyamat, gyorsítása és megfelelő irányítása miatt - a generáltervezői és generálkivitelezői munkát a.gyári kollektíva végzi el. Ettől az egész folyamat gyors lebonyolítását várják, ugyanakkor azonban ebből kifolyólag rendkívül nagy feladat hárul az építési, beruházási részlegre. Külön kell szólni a termelőüzemek vezetőinek, dolgozóinak felelősségéről. Mert néhány gyárrészleget termelés közben kell áttelepíteni új helyére. Nagy és felelősségteljes munka vár tehát a simontornyai kollektívára. Következik: Munkások és vezetők a nagy vállalkozásról. PÄEKOVÄCS JENŐ 1974. augusztus 10.
