Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
Magyarország és Lengyelország kapcsolatai az elmúlt több mint negyedszázados időszak alatt annak a fontos dokumentumnak a szellemében fejlődtek és gyümölcsözőek ma is, amelyet a két ország közötti barátsági, együttműködési kölcsönös segítségnyújtási szerződésként 1948. június 18-án írtunk alá és 19ó8. május 16-án megújítottunk, PART- ÉS ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATAINK Teljes a nézetazonosság pártjaink — a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt — között az alapvető ideológiai és politikai kérdésekben. A két párt illetékes képviselői rendszeresen találkoznak, tájékoztatják egymást és véleménycserét folytatnak. Magas szintű párt- és államközi kapcsolataink fejlődésének jelentős eseménye volt Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz baráti látogatása 1971. májusában Budapesten, Henryk Jablonski magyarországi útja 1972. novemberében; Kádár János és Fock Jenő 1973. márciusában Varsóban tett baráti látogatása. E magas szintű események sorát folytatja most Piotr Jaroszewicz látogatása Budapesten. Esedékes — ugyancsak még ebben az esztendőben — Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Lengyelországban. A pártközi együttműködési tervek alapján évente számos pártmunkás-delegációt küldtünk, illetve fogadtuk tapasztalatcsere céljából. Széles körűek a kapcsolatok a két országban működő parlamentek, a tanácsok és a különböző társadalmi szervezetek között, GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS Évről évre gyarapodnak a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok. Kétoldalú árucsereforgalmunk az elmúlt három évben esztendőnként átlagosan 15 százalékkal növekedett 1973-ban például a magyar- lengyel külkereskedelem összforgalma meghaladta a 300 millió rubelt 1974-ben — a tervek szerint — tovább emelkedik a kölcsönös árucsere-forgalom, A különböző termelési területeken mind élénkebbé válnak a két ország kapcsolatai, kölcsönösen előnyös megállapodások jöttek létre. Ezek közül kiemelkedik a timföld-alumíni-um- egyezmény, a lengyel kénszálli- tási megállapodás, a műszálipari szakosítási megállapodás, az autóipari kooperáció és egyéb szakosítási szerződések a szerszámgépipar, a gyógyszeripar és a gumiipar területén. Eredményesen működik a meddőhányókból kitermelhető szén felhasználására létrehozott magyar—lengyel közös vállalat, a HALD EX. Előrelépést Jelentett a gazdasági együttműködésben a két ország miniszterelnökének 1973. augusztusi találkozója. Megállapodás jött létre komplett ipari berendezések szállítására: a lengyel partner vállalat egy nagy teljesítményű cukorgyár szállítását, valamint öt hajó építését magyar megrendelésre 1976—1980 között. Kormányközi megállapodást írtunk alá — a két ország gazdasági együttműködési állandó bizottságának XIIÍ. ülésszakán 1974. májusában — a harmadik világ, elsősorban a fejlődő országok piacain történő együttműködésről. Központi tervező szerveink most dolgoznak a két országnak az 1975 utáni időszakra vonatkozó tervkoordiná1Ö74. augusztus 8. magyar—íeniyeí kapcsolatok ciós munkálatain. 1974. januárjában a két ország műszaki fejlesztési bizottságainak elnökei megállapodást Írtak alá: „a tudományos kutatás anyagitechnikai bázisának kialakításáról", KULTÚRA, TUDOMÁNY, OKTATÁS Munkatervek alapján a két ország kulturális és tudományos kapcsolatai megfelelően fejlődnek. Együttműködési és közös kutatási megállapodása van 1972—1975-re a két tudományos akadémiának. Felsőoktatási intézményeink közvetlen kapcsolatai is kielégítőek. Az idén tárgyalások voltak Budapesten a felsőoktatási intézmények között 1980-ig terjedő együttműködési megállapodás aláírásáról. Aktívak a magyar és a lengyel hírközlő szervek kapcsolatai. Rendszeres az újságírók és televíziós forgatócsoportok cseréje. A Magyar Televízió az idén — első ízben — megrendezi a „lengyel fórum”-ot. Eredményes munkát fejt ki kulturális kapcsolataink bővítése érdekében a kulturális tudományos együttműködési vegyes bizottság. Budapesten és Varsóban eredményesén működik a lengyel, illetve a magyar kulturális intézet. Időszerű események kapcsán meg kell említeni hogy — megállapodás alapján — a két ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából 1974. szeptemberében Budapesten lengyel 1975. áprilisában Varsóban magyar kulturális napokat tartanak. Magyarországon számos rendezvénnyel és széles körben megemlékeztünk Lengyelország felszabadulásának 30. évfordulójáról. VENDÉGFORGALOM Magyarország és Lengyelország testvérmegyéi és testvér- városai, valamint több ipari üzem között széles körű és bensőséges kapcsolatok alakultak ki. A turistaforgalom is jelentősen meg növekedett. 1973-ban például csaknem egymillió lengyel turista érkezett hazánkba és csaknem százezer magyar állampolgár járt Lengyelországban. (MTI) Strogoff Mihály — filmen A Technisonor francia filmgyártó vállalat hazánkban forgatja a Verne Gyula regénye alapján készült gtrogoff Mihály című filmet. A francia, olasz, NSZK-beli és magyar színészek a hét elején álltak először a felvevőgép elé, s a forgatást szerdától a Nyírségben folytatják. Augusztus 18-ig Balsán és Tiszavas- váriban dolgoznak a filmesek. A Tisza-parton a romantikus regény vízi jeleneteit rögzítik celluloid szalagra. A filmet Jean Pierre Decourt rendezi, a vezető operatőr Hildebrand István. (MTI) Polimeri ’74 Magyar vállalatok is részt vesznek a világ vegyipari termékeinek rangos találkozóján, a moszkvai Szokolnyiki parkban szeptember elején megnyíló Polimeri ’74 nemzetközi Varga Domokos; Bubu különösen korán értett meg egyes szavaikat, neveket, de későn tanulta meg kimondani őket. Hat-hét hónapos korában többször is hallottuk ugyan tőle, napokon át: „Kej- kó! Kejkól”, s ezt az egész család úgy magyarázta, hogy Gergő nevét mondogatja, de később ez a Kejkó lekopott róla, s egyéves is elmúlt, mire sikerült két igazi névre úgy- ahogy rátörnie a nyelvét: én Appa lettem, Dombi pedig — másik becenevén Donó — ettől fogva Nyonyónak hivatott Majd egy-két hét múlva Annyát is tudott már mondani, hogy aztán sorra megnevezze a család többi tagját is, el ne eméssze őket a sárga irigység. így is emésztette őket eleget, hogy nem ők volttik az elsők, akiket a szájára vett, pedig Gergő is, Magdüs is félórák hosszat ültek mellette, s mutogattak magukra, százszor elismételve önnön nevüket. A lányok egyébkén! rendszerint hamarabb beszélnek. Nekik, úgy látszik, jobban fel van vágva a nyelvük. De majd elfelejtem: a képmutogatásról, s a verses mon- dókákról is szót kell még ejtenem. Bubu lányunk „feledik” születésnapjára — hathónapos korában — kapta meg az An- tanténusz című mondókagyűj- teményt. De nemcsak jövendő, hanem hamaros használatra. AÍindig akadt olyan tagja a családnak, — leggyakrabban Dombi, a későbbi Nyonyó —> szakkiállításon. A HUNGEX- PO szervezésében 16 külkereskedelmi és export jogú vállalat csaknem 800 négyzetméternyi területen állítja ki legkorszerűbb termékeit. aki melléje telepedett, és mutogatta neki a képeket, olvasgatta a verseket. A kötet rajzai Bálint Endre kis remekművei. Rideg felnőttszemmel: furcsák, primitívek, torzak; értő gyerekszemmel viszont: mozgalmasak, mulatságosak. Versmondás közben végig mindent mutogatni lehet, Kutyateszi Bálintot és Csibeviszi Benedeket éppúgy, mint Kocsihasú Pétert, Csukaszemű Pált, vagy a hosszú nyakú Csetne- kit, ahogy sánta lovát csetleti- botlatja, de nem sokáig, mert: Kóc a kötőfék, szakad szét, püff neki: sárba csöppen Csetneki. Mit értett Bubu mindebből, mit nem, örök rejtély marad, de az bizonyos, hogy fülelt és figyelt, majd idővel már mutatni is tudta, hogy a Gáspár párjának öt gyereke közül melyik kettő fiú, melyik kettő lányka, s melyik a fejük felett terpeszt álló, pásztorbotos vicepápa. De éppígy jártattá a szemét versolvasás közben Hincz Gyula Bóbita-rajzain is, majd egyéb képeskönyveken. Legalább is akkor, ha a mondott vers és a látott kép összestimmelt: az ő kis fejében ez a kettő nagyon hamar összekapcsolódott. Sőt harmadiknak sokszor a dallam is: amit csak tudtam, kántálva mondtam neki, hol a saját nótájára, ha ismerős népi játékdálról volt ~zó, hol csak úgy cigányfülre. Ordított is, ha a család valamely más tagjától kérte, hogy Űtíörok ezrei járják az ország legszebb tájait A sikeres vándortábor-ex- pedíciók keretében az idei nyáron hat útvonalon egyszerre több mint ezer úttörő járja az ország legszebb, legváltozatosabb tájait. Csoportosan — kik gyalog, kik kerékpáron — ifivezetők és tanárok felügyeletével keresik fel hazánk történelmi emlékekben gazdag, festői szépségű vidékeit: a Duna-kanyart, a Mecsek, a Zempléni hegység és a Bakony környékét, a nógrádi partizánok és a Szőnyi partizáncsoport egykori harcainak, küzdelmeinek színhelyét. A kéthetes expedíciós- túrálc részvevői kétnapos időközönként, gyalog, hátizsákkal felszerelve egymást követve kelnek útra. A Vöröskő expedíció tagjai közül már eddig is sokan ismerkedtek Esztergom, Vác, Viségrád vidékének történelmi, mozgalmi múltjával, és indultak útra a szovjet hadsereg egykori dunai átkelésének „felderítésére”. A partizánok útjain Salgótarjántól Szilvásváradig szervezett expedíció részvevői a híres bányászvárost, Salgótarjánt és környékét, és Észak-Borsod erdő borította vidékeit látogatják meg. Az újdonságként idén először szervezett zempléni expedíció részvevői Szerencs és Sárospatak vonalán halad-. va több mint 150 kilométer rés útvonalat tesznek meg: túrájuk során megtekintik a hollóházi porcelánmúzeumot, elzarándokolnak a széphalmi Kazinczy-mauzóleumhoz, látogatást tesznek Kossuth szülőházában, Monokon, a regő- czi várban pedig tábortűz mellett emlékeznek a Rákóczi szabadságharc nagy vezérére. Nagy sikere van a Mecsek- expedíciónak is: a pajtások Komlótól Siklósig — különböző turistaházakban, iskolákban megszállva és az erdészet vendégeiként — derítik fel Baranya megye, Pécs és a Mecsek-hegység történelmi nevezetességeit, hazánk szocialista építésének eredményeit. A Bakony-expedíció keretében szervezett H napos túra 20 kirándulócsoportja 60—80 kilométeres útvonalon régi betyárösvényeken barangolva, kiszolgált szélmalmok, várromok történetével ismerkedik. A kerékpáros vándortúra részvevői pedig Győrtől Nagykanizsáig járják be a Nyugat-Dunántúl legszebb tájait* A szünidő befejeztéig, augusztus végéig az ország legkülönbözőbb vidékein több, mint ötezer pajtás ismerkedik hazánk legszebb és leg-, nevezetesebb tájaival. j Ukrán filmpalota Alekszandr Dovzsenko, a szovjet filmművészet egyik megalapítója 80. születésnapja alkalmából szeptember 11- én Ukrajna fővárosában, Ki- jevben filmpalota nyílik meg. Az épületben helyet kap a köztársaság filmszövetségének igazgatósága és szakosztályai, a filmművészet propaganda- irodája és az ukrán filmmúzeum. Két — egy 700 és égj? 170 személyes befogadóképességű — teremben folynak majd a tudományos-elméleti konferenciák és tárgyalások, a filmvetítések, az alkotói beszámolók és a filmfesztiválok, A filmpalota épületét Dov-’ zsenko filmtémáira készül® féldomborművek díszítik; olvassa neki ezt meg ezt, S az beszédhangon mondta, amit ő énekelve szokott meg. Efféléket természetesen már csak jóval egyéves korán felül kért, mikor megvoltak hozzá a szavai, de előtte is olvasással, énekléssel tudtuk legjobban elcsitítani. Beszélni, dalolni jóformán egyszerre tanult meg, méghozzá meglepően tisztán. A sok hónapos hall- gatódzás, úgy látszik, nem volt hiábavaló. Beszédgyakorlatul — a napi közlendőkön felül — ugyanazok a szövegek szolgáltak neki, amiket hathónapos kora óta duruzsoltunk a fülébe. Nem volt még kétéves, amikor betéve tudta a Bóbita-beli Weö- res-versek és az Antanténusz- beli válogatott mondókák nagy részét. Micsoda jókat nevettünk, mikor először mondta végig hibátlanul az utóbbi kötet címadó mondókáját: An — tan — té — nusz, szó — raka — té — nusz, szó — raka — tiki — taka — bilin — bálán — busz. Csak a buszt mondta búénak, mert így tanítottuk neki, hogy a végén örömünkben mindig bucozhassunk vele egyet: fejünket előrehajtva gyöngéden összekoccantottuk a homlokunkat. KRIKSZ-KRAKSZ Rajzolni is hamar kezdett Bubu lányunk. Ceruzát adtunk a kezébe — előbb csak feketét, később színeseket is —, s ő rótta szorgalmasan a .maga kriksz-krakszait. Eleinte teljesen összevissza firkált, de többnyire hosszú, nagyjából egyenes vonalakkal. Ábrázolni ekkor még semmit sem akart, hogy is akarhatott volna, csak annak örült, hogy a ceruza hegye nyomot hagy a papíron. Hogy ahol az Imént még sem«' mi se látszott, ott most készé- kusza vonalak egész kazla fe- ketéllik, s ez az ő munkája, az ő műve. Minket utánzót! vele. Mi is sokat rajzoltunk neki, de nem művészi grafikákat, ehhez értő ember nincs a családban, csak afféle gyerekes ábrákat: körtét, almát, asztalt, széket, házat, tornyot, fát, virágot, kutyát, macskát, nyuszit, madarat, nénit, bácsit, fésűt, kanalat, kulcsot, autót, vonatot, hajót és még ki tudja, mit. Magamat is meglepett, hogy ráismert sok mindenre, hogy villant rá az esze a valóságos bögrére, ha azt az egyfülű, s a valóságos fazékra, ha azt a kétfülű valamit rajzoltam le neki. 9 De még beszélni se tudott; ő is rajzolt. Először, mondom, csak ide-oda cikázó vonalakat, majd nemsokára köröket, vagy ha úgy tetszik, gombócokat. Egyéves kora tájt már olyan szép, majdnem szabályos köröket tudott kanyarítani a ceruzájával, hogy csak néztük. Majd az egyikből lefelé egy egyenest húzott, s ezt a rajzát mi természetesen azonnal kineveztük fának: az egyenes vonal volt a törzse, a görbe a koronája. Félreértés ne essék: tudtuk, hogy ő nem fát rajzolt. De különben is: mindaz, amit már elmondtam, s amit még elmondok, nem az ő dicséretét hivatott zengeni, s a mienket, szüleiét sem. Semmi olyasmiről nincsen szó, amit bárki utánunk ne csinálhatna. (Folytatjuk)