Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-08 / 184. szám

« 9 r Aczél György látogatása megyénkben Varjas János, a megyei KISZ-bizottság első titkára séta köz­ben tájékoztatta Aczél elvtársat a dombori KISZ-tábor múlt­járól, jelenérőL 164 lakás — Új kút Tolnán Ez évben elkészül a szennyvíztisztító telep ! (Folytatás az 1. oldalról) ér. Csak ezzel negyven em­bert helyettesítettünk. Fo­lyamatos pasztőröző működik, a gyárban, csomagológépeket szereztünk be, a munkaszer­vezésben rejlő lehetőségeket is igyekeztünk kihasználni — így sikerült pótolni a kiesett létszámot. Aczél elvtárs látogatást tett a gyár több részlegében. Min­denütt megállt, minden ér­dekelte. Az udvaron áthalad­va látta, hogy egy épületben mosnak. Crvös Ferenc elkap­ta a tekintetét. — Mosókonyha. A dolgozó­ink itt moshatnak a korsze­rű gépekkel. Itt végzik el a nagymosást. Mi ezzel is köny- nyítjük a második műszakot. Aczél elvtárs helyeslőén bó­lintott. A Paksi Állami Gazdaság­ban már várták. Sietni kellett. Itt is mindent meg akart mutatni Nagy János, a gazda­ság igazgatója. — Mekkora a gazdaság te­rülete? — 21 000 hold. __ És mennyi az évi ter­melési értékük? — 280 millió forint. _ a sertést feldolgozzák? __ Nem, Pápára visszük. Ha S zekszárdon lenne egy vágó­híd, akkor sokkal gazdaságo­sabb lenne a termelés. __ Mennyi a dolgozók át­lagbére ? __ 29 ezer forint az évi át­lagbér. Az átlagjövedelem vi­szont 32 ezer forint. A sertéshústermelő üzem­ben végignézte Aczél elv- társ az egész termelési fo­lyamatot. __ Azt mondták, hogy há­rom centi lehet a sonkán a szalonna. Lehet ezt a három centit még csökkenteni? — Lehet. Fajta és takar­mányösszetétel kérdése. Huszonháromezer mázsa ser­tést bocsát ki ebben az év­ben ez az üzem, — Körülbelül kétmillió lesz a tiszta nyereségünk az idén — mondta Nagy János. Az egész napos látogatást Aczél elvtárs alaposan ki­használta. Mindig készen állt a kérdésre és a válasz befo­gadására. A látogatás után szívesen beszélt a tapasztala­tokról. Elmondta: ő gyakrab­ban jár Baranyában. Tolna megyén sokszor átutazik. Gyakran hallotta: Tolna a kis megyék közé tartozik. Terüle­tét illetően ez igaz is, de az eredmények arról tanúskod­nak: Tolna megyét eredmé­nyei alapján, a nagy megyék közé lehet sorolni. — Erről győzött meg ez a mai látogatás is. Öröm volt Kozmosz—671 MOSZKVA Szerdán a Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz—671 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik fedélzetén a világ­űr kutatását végző tudományos berendezéseket helyeztek eL A tudományos berendezések kifogástalanul működnek a földi számítóközpont végzi a beérkező adatok feldolgozását. látni a megye dolgozóinak al­kotásait, öröm látni és ta­pasztalni az elért eredmé­nyeket. A küldöttség már indulni készült, amikor két szocialista brigádvezető is hozta a bri­gádnaplót: „Kérjük, írjon be­le Aczél elvtárs”. — Nézze csak ezt a papri­katövet— mutatja a belecs- kai szövetkezet főkertésze. — Ez lesz a vetőtnagtasakokon a reklámfotó. Tegnap jártak itt a Hermes Szövetkezettől, ők készíttetik a felvételeket. Hát, ami a reklámot ille­ti, néhány perces szemlélő­dés alatt jó néhány olyan tö­vet találunk, amelyik ugyan­csak reklámja lehet a Be- lecskán termett paprikának, paprikamagnak. A belecskai határnak olyan termőhelyi adottságai vannak — a Ka­pósra épülő öntözési lehető­ség, a meleg, barna homok­talaj, amelyekkel élve, sajá­tos helyet foglal el, szerepet vállal a zöldségprogramban. Kertészetünknek közel felén vetőmagtermesztésre ren­dezkedtek be, de úgy, hogy közben a konzervgyárnak is szállítanak alapanyagot. — Harminckilenc hektár te­rületet foglal el kertészetünk. Nyolc hektár a paradicsom, három a vöröshagyma, hét a zöldpaprika, négy az ubor­ka. Ez az árutermelő rész, amelyen termelünk piacra és a Paksi Konzervgyárnak. A másik rész a paprikavető- mag-termesztés. Hat hektá­ron Keszthelyi fehér elit, hét hektáron első fokú szaporu­lati, négy hektáron Kovács­házi elit vetőmagot termesz­tünk. Azonkívül fólia alatti termesztésre alkalmas ubor­ka vetőmagját. Az elit vető­magot a keszthelyi kutatóinté­zetnek termeljük, az első fo­kút a vetőmagtermelőknek, illetve a Paksi Konzervgyár­nak — sorolja Pere Ferenc, a szövetkezet elnöke. — A tervezett árbevétel két és fél millió forint, — Gazdaságos kertészet? — Természetesen. A zöld­árura, a vetőmagra egyaránt — Szívesen, ha megengedik, hogy hazavigyem. Megvallom őszintén el szeretném olvasni, írok bele, feltétlenül írok és visszaküldöm majd ... Már sötétedik, amikor fel­búg a gépkocsi motorja. A gazdaság vezetői és dol­gozói búcsút intenek a távo­zó kedves vendégnek. korlátlan az igény. Itt annyi­ra kedvezőek a talaj- és a fényviszonyok, hogy olyan mennyiségű paprikamagot tudunk termelni, amelyre a keszthelyi kutatóintézet ter­mőtalaja sem volt képes. Paprikamagból hektáronként 150—160 kiló már jó ered­mény — itt megterem a 250 kiló is, ráadásul mintegy nyolcvan mázsa hüvelyt szál­lítunk a konzervgyárnak, ká­posztával való töltéshez, za- kuszkának. Keszthelyről ép­pen tegnap volt itt dr. Ko­vács János, — a Kovácsházi paprika nemesítője — szemé­lyesen végezni, irányítani a szelektálást. — így állandó, személyes a kapcsolat a kutatóintézettel. Ugyanúgy kapcsolatban ál­lunk a fertődi kutatóintézet­tel, amelynek a Fertődi ezüst­fehér hagymát termeljük. Harmadik kapcsolatunk a szarvasi öntözéses kísérleti in­tézet a hígtrágya-öntözéses té­mában. Négyszázas, szakosí­tott tehenészeti telepünkről ily módon akarjuk a jövőben a" talajba juttatni a szerves trágyát, fokozni a termelést. — Mindenütt arról panasz­kodnak, hogy az időjárás nem volt kedvező a zöldségterme­lésre. És itt, Belecskán? — Mi sem voltunk jobb helyzetben, mint mások, a hűvös időjárás éreztette a hatását. A dér a kiültetett pa­lántákon okozott kárt, vi­szont amikor kellett, öntöz­tünk. Ettől függetlenül pénz­ben is, mázsákban is túltelje­sítettük a tervet. Megkezdtük a paprika, a paradicsom szál­lítását — ha némi késéssel is —, paradicsomból 206 mázsa, vöröshagymából 60 mázsa, zöldpaprikából 194 mázsás át­lagtermésre számítunk. A már említett paprikahüvely­ből mintegy félmilliós árbe­vételre . A lakásépítés, valamint az ehhez kapcsolódó kommunális beruházások helyzetével a tervidőszak végéhez közeledve mind intenzívebben foglalko­zik a tolnai Nagyközségi Kö­zös Tanács, ahol legutóbbi lá­togatásunk alkalmával számos közérdeklődésre is számot tartó hírt hallhattunk. Az első, hogy a negyedik ötéves terv 164 lakás megépí­tésének feladatát rótta a köz­ségi tanácsra. E lakások közül 9 állami bérlakás, 152 pedig OTP-beruházásként épül. A tolnaiak .okkal optimisták, mert a tervben szereplő 164 lakás nemcsak elkészül 1975 végéig, de máris folynak a to­vábbi lakásépítés előmunkála­tai. Egyébként Tolnán hosz- szas előkészítés után indult meg a szövetkezéses térsasház- építési akció és a tanács — lévén, hogy kiemelt feladat­ként kezeli a tervidőszak ele­jétől fogva a lakásépítést — folyamatosan biztosítja a tel­keket az építtetőknek. Jelen pillanatban újabb 60 telek vár értékesítésre és ha arra gondolunk, milyen élénk itt a lakosság építőkedve, bizonyo­sak lehetünk abban, hogy rö­— Az öntözési lehetőségek szinte -maguktól kínálják a kertészeti terület bővítését. Számolnak ezzel? — Amióta a miszlai terme­lőszövetkezettel való egyesü­lés napirendre került, igen. Ott ugyanis vagy félszáz asz- szonynak nincs állandó mun­kája, ami kihat a szociális juttatásokra. Ha ezek az asz- szonyok állandó munkát vál­lalnak, mégegyszeresére nö­velhetjük a jelenlegi, har­minckilenc hektáros területet, és ezzel együtt az árbevételt. Az idei költségvetésünkben részben ezért is szerepel autó­busz vásárlása. Szeretnénk hozzájárulni olyan munkás­buszhoz, amilyent a BNV-n, az Ikarus mutatott be. Viszont van egy olyan körülmény, amely eddig nem volt lénye­ges, viszont az lesz az egye­sülés után: az út. Miszlát ed­dig csak Gyönkkel köti ösz- sze szilárd burkolatú út, az is olyan, amilyen. Viszont, amint az egyesülés létrejön, közös érdek lesz a két köz­ség közötti út építése — és ehhez a megfelelő támogatás. Eddig a miszlaiak dolga volt a megtermelt termények szál­lítása. A jövőben egy gazda­ság ügye lesz, és költségek­ben sem lesz mindegy, ha hosszabb, vagy rövidebb úton megy a szállítás. Akár ter­mények, akár szövetkezeti ta­gok szállításáról kell intéz­kedni. Érdekesen izgalmas, új kö­vetelményeket támasztanak a mezőgazdaságban végbemenő változások. Ahhoz, hogy több friss zöldség jusson a piac­ra, több alapanyag az élelmi­szeriparnak, ahhoz két község között kell új utat építeni. Az emberek fejében, gondolko­dásmódjában, de szilárd bur­kolat kell a régi, poros, sá­ros dűlőútra is, (Bognár) videsen további telkek bizto­sítására lesz szükség. A tíz évvel ezelőtt épített községi vízmű 56 kilométeres hálózatot lát el, nem problé­mamentesen. Ma már ugyanis kevés a meglévő három kút hozama a kifogástalan vízellá­táshoz. Ezért határozott úgy a nagyközségi közös tanács, hogy további egy kutat épít a dinamikusan fejlődő telepü­lés lakossága jobb vízellátásá­ért. Nem kis költségű vállal­kozás ez, megoldása mégsem olyan nyomasztó, mint az a gond, amit Fácánkert vízellá­tása jelent. Itt, a lakosság igen erőteljesen követeli a jó ivó­vizet, az azonban az igazság, hogy a szétszórt településen igen magas, 15 000 forint len­ne a fejenkénti hozzájárulás összege. Ennek befizetését a község lakói nem vállalják. A tanács viszont képtelen a társ­község ivóvízgondjait megol­dani csak saját erőből. Mint minden fejlődő településünkön, itt is állandóan ott van a fej­lesztés napirendjén a szenny­vízcsatornázás feladata. Kissé későn, 1969-ben indult társu­lásos alapon a közművesítés­nek ez a szintén nagyon költ­séges munkája. Ez évben már elkészül a nagyközség szenny­víztisztító telepe, a szennyvíz- hálózatra így a közületeken kívül a lakosság is ráköthet.' Ez azonban még csak a mun­ka első lépcsője. A soron ■ következő lépés a Tolna—Mözs közötti részen áthúzódó ge­rincvezeték elkészítése lesz. Csak a szövetkezeti házhoz 500 méter szennyvízcsatornát épít a község még ebben az esztendőben. A település útjainak álla­pota messze áll a korszerű- höz és különösen messze az új lakótelepeken. Sok a föld­út. Ezeknek időszakonként szükséges egvengetését társa­dalmi munkában végzi gépei­vel a tolnai Aranykalász Ter­melőszövetkezet. Különösen nagy gondokat okoz a község­központ korszerűsítése. Itt, a szekszárd—dunaszentgyörgyi út tolnai átkelőszakaszának korrekciójáért megterhelően sokat kellett vállalniok a tol­naiaknak, mivel a korrekció elvégzése hozzávetőleg 5 mil­liós szanálási költséggel járt. A tanács az évente rendelke­zésére álló 1 millió 200 ezer forintból a kisebb hosszúsá­gú belső utak építését végzi. Anyagi kihatásában az is te­kintélyes, amit a nagyközségi tanács társközségeiben a jár­daépítésre fordít. A gyakor­latban jól hasznosult a vég­rehajtó bizottságnak az a ha­tározata, mely szerint ott élvez elsőségi sorrendet járdaépítés­ben a lakosság, ahol vállalják a társadalmi munkavégzést is, így az építés olcsóbb. Több járda épülhet a lakossági vál­lalással megtakarított pénzből. 1974. augusztus 8, Belecska helye a zöldségprogramban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents