Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

i ! I Törvényformáló közvélemény a környezetvédelemről A jogszabály-előkészítés bevált formája a Hazafias Népfront vitasorozata Befejeződött az az , országos társadalmi vita, amelyet a szü­letőben lévő környezetvédelmi törvény tervezetéről rendeztek az elmúlt hetekben. A környe­zetünk védelméről szóló legma­gasabb szintű jogszabály — mint kerettörvény — megalko­tásának a gondolata a Haza­fias Népfront múlt évben meg­rendezett országos környezet- védelmi tanácskozásán vető­dött fel. Jogalkotó szakemberek elkészítették a törvényterveze­tet, s ezt bocsátotta most a közvélemény elé a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — egyetértésben az Igazságügyi Minisztériummal, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal, bevonva a szervezésbe a tanácsokat és a tömegszervezeteket. A-ntalfia Jenő, a Hazafias Népfront Országos , Tanácsa közjogi és gazdaságpolitikai osztályának vezetője a vitaso­rozat most összesített tapasz­talatairól tájékoztatta Tóth Ferencet, az MTI tudósítóját: — Mindenütt nagy érdek­lődést váltott ki ‘— a valószí­nűleg még az idén az ország- gyűlés elé kerülő — törvény- tervezet előzetes véleménye­zése — mondta. — A buda­pesti vitasorozat nyolc ren­dezvényt foglalt magában, tíz napig tartott. Vidéki vitákon, Szegeden, Tatabányán, Duna­újvárosban, Békés, Borsod, Győr-Sopron és Somogy me­dvében került a közvélemény elé az első szövegezésű tör­vényjavaslat. Az országban összesen 34 helyen tartottunk vitát, s e fórumokon csaknem 1500 em­ber vett részt, a készülő tör­vényről a résztvevőknek több mint 50 százaléka mondta el véleményét. Külön megvitatta a tervezetet a HNF Országos Elnöksége mellett működő környezetvédelmi munkakö­zösség is. — Ami a vita országos ta­pasztalatait illeti, elsősorban azt kell elmondanunk; az ál­lampolgárok örömmel üdvö­zölték egyfelől a törvény idő­szerűségét, másfelől a szocia­lista demokrácia szélesítésé­nek ezt a formáját, amely al­kalmas arra, hogy — mint nemrégiben a családjogi tör­vény módosítása kapcsán is történt — a lakosság min­den rétegéből felszínre hoz­za és egyeztesse a vélemé­nyeket. A viták során tisztá­zódott, hogy itt kerettörvény­ről van szó, és ettől függetle­nül számos környezetvédelmi jogszabály hivatott elősegíte­Az V. ötéves terv időszaká­ra a bútorkereskedelemmel kapcsolatos fejlesztési tanul-’ mány készült, amelyet nem­régiben vitattak meg a Köny- nyűipari Minisztériumban, Abból indúltak ki, hogy a mostani tervidőszakban sike­rült megszüntetni a mennyi­ségi bútorhiányt, de a válasz­téki igényeket előreláthatólag a hátralévő másfél évben sem tudják teljes egészében ki­elégíteni. Az ipar termelésé­nek értéke az 1970. évi mint­egy ötmilliárd forintról 1975- re várhatóan 8,5 milliárd fo­rintra nő. A rekonstrukciót végrehaj­tott nagy bútorgyárak kapaci­tásának kihasználási foka most eléri a 80—85 százalé­kot — amit jónak ítéltek. Azonban most kitűnik, hogy a nagy iparvállalatoktól nem igen lehet az eddiginél na­gyobb választékot várni, mert az túl sok átállást kívánna. ni — mindannyiunk érdeké­ben — az ember környezeté­nek védelmét. A tervezetet általánosságban egyetértés kí­séri, de' sok vonatkozásban pontosabb meghatározásokat tartanak szükségesnek a kü­lönböző szakterületek és a lakosság képviselői. Kitűnt például, hogy a tervezettel kapcsolatban igényli a közvé­lemény, hogy a fogalmazás módja határozottabb legyen. Kifogásolták, hogy a tervezet — legalábbis az első olvasás­ban — nem mindenütt zárja el „kiskapuk” igénybevételé­nek lehetőségét. Több vitában egységes kör­nyezetvédelmi kódex megal­kotását is javasolták. (MTI) Az idén egyedül a Zalaeger­szegi Bútorgyár képes arra, hogy naponta 12—13-féle la­kószoba-berendezést bocsás­son a belkereskedelem ren­delkezésére. A zalaegerszegie­ket ezért felkérték, hogy módszerükről' ismertető aján­lást készítsenek az iparág ré­szére. 1 A választék erőteljesebb szélesítése érdekében a kö­vetkező ötéves tervidőszakban indokoltnak látszik a kis- és középüzemek fejlesztése, ame­lyek jellegüknél fogva gyor­sabb, rugalmasabb átállásra képesek. A negyedik ötéves terv bútoripari beruházásai­nak körülbelül 70 százalékát kapták a nagyüzemek. '1975- től várhatóan a kis- és közép­üzemek kerülnek az előtér­be, annális inkább, mert ezek jó . részét hatósági ren­delkezésre át kell telepíteni. Fejlesztési tanulmány a bútoriparról Varga Domokos: 6. Első gyerekeim mind ilyen­formán tanultak meg járni. De Bubut, mint született gyáva gyereket sokáig nem tudtuk rávenni, hogy fogódzó nélkül' is egy lépést tegyen. Gyalogszerrel bekalandozta már az egész szobát, de egy széket tolt mindig maga előtt, s attól nem volt hajlandó el­válni. Egyszer aztán öt test­vére körülülte, s ők csalogat­ták felváltva az ölükbe. Egy­két lépést kellett csak tennie egyiktől a másikig, legalábbis eleihte. mert később ők is él­tek az ismert csellel, s min­dig meghátráltak a közeledő Bubu elől. Fél óra sem kel­lett, s az úgy rákaoott az ön­álló totyogás jó ízére, hogy többé le sem szokott róla. A kis totyik a világ legara­nyosabb gyerekei. Mindunta­lan nevetni kell rajtuk, hogy ilyen aprócskák, és már járni tudnak, De azon is, hogy milyen komikusán billegnek- ballagnak, felső testüket jobb- ra-balra ingatva nagy elszáná- / sokban, hogv tovább és tovább jussanak a kissé még bizony­1974. augusztus 1. talanul kacsázó két lábacská­jukon. Megtörténik viszont az is, hogy a járni-kelni kezdő gye­rek elesik, s úgy megüti ma­gát, hogy jőidőre elmegy a kedve a totyorászástól. Meg­történik, de ritkán, mert az ilyen kicsik többnyire a fene­kükre huppannak, s a gumi­nadrágjuk ki lévén tömve pe­lenkával, nem éreznek semmi fájdalmat. Vannak olyan gyerekek is — de ez még igazán ritkaság, mióta az angolkór kiment a divatból — akik nem igen hajlandók fel se állni. Ügy megszokják, s szeretik a fené­ken csúszkálást, a négykézláb mászkálást, hogy semmi ked­vük sincs kockázatos kísérle­tekbe bocsátkozni. Nyújtjuk az ujjúnkat, hogy kapaszkodja­nak bele s úgy lépegessenek, de ők máris a földre tottyan- nak, s ha felrárfgatjuk őket, nem hajlandók folytatni a sé­tát. Nem és nem. A földön biztonságosabb. Ha az orvos szerint semmi bajuk, akkor nincs miért iz­gulnunk. Majd felállnak egy­szer ők is, s elindulnak a ma­guk útján. A családi legendák szerint az én egyik testvérem is majdnem hároméves korá­ig a fenekén csúszkorászott. Szokatlanul nagy ,feie volt, úgv hogv szüleim állítólag ar- ra is gondoltak, há*:hs vízfejű. De mikor végre lábra állt, nagyon jól elbírta extra mé­retű koponyáját, arról nem is szólva, hogy idővel családunk legeszesebb tagjának bizo­nyult AZ ELSŐ SZAVAK Mezőkövesden szálltam meg egyszer az ötvenes években, szálloda híján egy magánház­nál. ahol rendszeresen fogad­tak fizetővendégeket. Rend­szeresen, de mégsem állandó­an, így a nekem szánt szoba akkor már három vagy négy napja fűtetlen volt, noha di- dergető januári idők jártak. Amig bemelegedett, behívtak a háziak az ő szobájukba, ahol már amúgy is -elég nagy volt a népsűrűség: egy idős és egy fiatal házaspár, egy nagy­lány és egy csecsemő fogyasz­totta a szűkében lévő levegőt. Ahhoz képest, hogy milyen fullasztó volt az áj er — az emberszagon felül némi pe­lenka- és csikkillat is keve­redett bele, — a gyerek na­gyon vígan fickándozott az egyik ágyon. Anviának kedve is támadt, hogy kivegye, fel- -ülitette az asztalra, úgy játsza­doztak, heccelődtek. kacarász­tak. Ennivaló kis Pirospozsgás kislánv volt, mindössze tizen­egy- hónapos, de már teljesen tisztán mondta: „Buta mama, buta mama, buta mama!” Anyja visszafelelt: Nem buta mama. Buta Kata!” A kicsi nem ellenkezett. Híven vissz­hangozta: „Buta Kata, buta Kata, buta Kata! ő volt a legfiatalabb emberi lénv, akb valaha beszéni hal­lottam. Fogalma se lehetett persze mi az, hogv buta. Fúj­ta a magáét, mint egy jólne­velt papagáj. Ttfegenforgalmi esíies Hat hónap alatt 2 521000 külföldi járt hazánkban Soha ennyi turista nem járt még az országban, mint az idén: a Központi Statisztikai Hivatal első félévi összesített idegenforgalmi adatai szerint 2 521 000 külföldi fordult meg január 1-e és június 30. között hazánkban, csaknem kétszer annyi, mint egy évvel korábban. Igaz, tavaly az év első hó­napjaiban állategészségügyi okok miatt a hatóságok korlátoz­ták az utazást, de az idegenforgalom évek óta megszakítás nélkül, rohamosan növekszik. Rekordszámban utaztak kül­földre a magyar turisták is, hat hónap alatt összesen 1 139 000-en keltek útra a szomszédos, vagy távolabbi ország gokba, kétszer többen, mint 1973 első felében. Legtöbben Csehszlovákiából érlaeztek, összesen 899 ezren) Jugoszláviából 472 000, Lengyelországból 208 000, Ausztriából pedig 150 000 vendégünk volt. Ugrásszerűen növekedett a szovjet turisták száma, közülük 104 ezren ismerkedhettek hazánk tájaival. A magyar turisták közül Jugoszláviába — főként az Adria partjára — utaztak legtöbben: 397 ezren, Csehszlovákiát pedig 338 ezren választották úticélul. Az adatokból az is kitűnik, hogy továbbra is Budapest és Balaton a fő idegenforgalmi vonzerő, de ezek mellett las­san újabb tájakat is megkedvelnek a külföldiek. A Duna­kanyarba, a Mátrába és a Bükkbe kétszer többen kirándul­tak, mint az elmúlt év első felében, s mind több külföldi keresi fel a Velencei-tavat is. A statisztikából az is kiderül, hogy a vasútról mind­inkább a közutakra tolódik el az idegenforgalom, fél év alatt 431 ezer autó érkezett hazánkba a határátkelőhelyeken, míg az 1973-as év azonos időszakában 217 ezer. Nemcsak külföldiek, hanem a magyarok is mind többen kerekednek autóval útra; fél év alatt 109 ezer gépkocsival jártak kül­földön — a tavaly? év első hat hónapjában alig fele ennyi­vel. Meteorológiai Kislexikon ANTICIKLON — CIKLON A légnyomás a földfelszínen nem mindenütt egyenlő. Van­nak magasnyomású területek, amelyek közepes átmérője 2—4 ezer km. Ezeket a magasnyo­mású területeket anticiklonok­nak hívják. Jellemző, hogy bennük leszálló légmozgás uralkodik, ezért a levegő ki­szárad, a felhőzet feloszlik; télen azonban gyakran kelet­kezik köd az anticiklonok nyugati oldalán. A légáram­lás az anticiklon középpontja körül az óramutatóval egyező irányban halad az északi fél­tekén. 1 Azt viszont, hogy ő a Kata, anyja a mama, már bizonyo­san tudta, s akkor is tudta volna, ha még nem képes ki­mondani. Látható, tapintható, megfog­ható dolgoknak a gyerekek oly­kor hihetetlen hamar megta­nulják a nevét. Például a saját testrészeikét. Kis némák még, egy értelmes szó nem jött ki még a szájukon, de ha meg­kérdezzük, hol a baba lába, hol a keze, hol a feje, hol a haja, hol a füle, hol az orra, boldogan mutatják, hogy itt, itt, itt, itt, itt Ha a szájukat kérdezzük, azt többnyire ki­tátják, úgy böknek bele, ha meg a szemüket, azt behuny­ják, úgy dugják oda a mutató­ujjukat Megunhatatlanul kedves, szívmelegítő játék ez. Az ek- korányi gyerekek jobbára na­gyon okosak. Egyszer-kétszer elmondjuk nekik, s már azt is tudják, hol a térdük, a könyö­kük, hol a hasuk, hol a nya­kuk. A mieinkkel még az olyan magasabb tudományok szférái­ba is elmerészkedtünk, hol a torkuk és hol a tarkójuk. Ezt persze össze-összetévesztették, kétszer-háromszor is el kellett néha mondani: „Nem a tor­kod! A tarkód!” De mikor rá­jöttek végre, akkor megkapták az illő dicséretet, boldog össze- nevetés formájában. De eset­leg szóban is: „Okos Andris! Okos Andris!” vagy: „Okos Bubu! Okos BubuT (Folytatjuk) Az alacsony légnyomású te­rületek a ciklonok, közepes át­mérőjük a mérsékelt és ma­gas szélességeken 1500—3000 km. A ciklonok belsejében és keleti oldalán felszálló lég­mozgás uralkodik, a levegő itt viszonylag nedves, ezért kiter­jedt felhőzet keletkezik, gyak­ran csapadék is hullik. A lég­áramlás a ciklon középpontja körül az óramutató járásával ellentétes irányú az északi fél­tekén. IDŐJÁRÁS AZ ANTICIKLONBAN ' Ha nyugat felől anticiklon közeledik, először erős észak- nyugati, északi szél fúj. A felhőzet gyorsan változik, ki­süt a nap, majd újra elborul. A felhők gyors mozgását, vo­nulását is megfigyelhetjük az égen. Az anticiklon középpontjá­ban a szél csendes. Az ég ki­derül, a napsütés hatására a nappali fölmelegedés erősödik, télen viszont az éjszakai fa­gyok erősödnek. Ha az anticiklon tőlünk ke­letre van, a szél gyenge és délies irányú. A hőmérséklet fokozatosan emelkedik. Az égen nagy magasságban 8—10 km magasan, fátyolfelhő jele­nik meg. IDŐJÁRÁS — CIKLONBAN Á ciklonok hozzánk több­nyire nyugatról, az Atlanti- óceán felől, vagy délnyugat­ról, a Földközi-tenger felől ér­keznek. Ha előzőleg derült idő volt, a ciklon közeledését á nagy magasságban, 8—10 km- en megjelenő fátyolfelhők; majd rövidesen a közepes ma­gasságú, 3—5 km magasban megjelenő lepelfelhők jelzik. Ä szél ilyenkor mérsékelt erős­ségű és déli irányú. A ciklon belsejében általában kiterjedt és vastag felhőtaka­ró borítja az eget. Ilyenkor legtöbbször elered az eső, té­len hullani kezd a hó. Ha a ciklon középpontja tő­tünk keletre van, megerősö­dik az északnyugati, északi szél. A felhőzet szakadozott, nem összefüggő rétegből áll, hanem különálló gomolvokból,' az egyes felhőfoszlányok gyor­san vonulnak az égen. Az erős széllel hűvösebb, vaev hide,* levegő érkezik hozzánk, elő­fordul, hogy egy nan alatt a— 10 fokot csökken a hőmérsék­let- 4

Next

/
Thumbnails
Contents