Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

I

t

If

M

ÖN KÉRDEZ

Levélcímünk: 7ÍQ1 Szekszárd, Postafiók, 7t,

Nem üdülőterület

Halmosi István Szekszárd, Bezerédj u. 1. szám alatti olvasónk írta: „Szőlőtulajdonos vagyok. Az a terület, amely a tulajdonom (a Sió-csárda feletti negyedik dűlő) túlságosan messze van ahhoz, hogy a városi közművesítésbe belátható időn belül be lehessen kapcsolni — csupán a villanyra gondolok, nem többre. Évente 300 forint város- fejlesztési díjat fizetünk. Ezért azonban még csak azt sem kapjuk meg, hogy évente 1—2 alkalommal egy jó kezelő által vezetett földgyalu végigmenjen a vízmosta utakat rendbe hozni. Az utak melletti szőlőtulajdonosok minden lim-lomot az útba szórnak, mintha az szemétgyűjtő hely lenne. Ez azzal jár, hogy aki személygépkocsival végigmegy, utána megnézheti gépkocsija fényezését, ami azonban súlyosabb, balesetveszélyt is jelent. Mezőőri dijat is fizetünk. Hogy mikor járnak a területen, mit tesznek, figyelmeztettek-e már valakit, végeznek-e megelőzési munkát, nem tudom, mert nem találkozom velük. Mondom, fizetjük a városfejlesztési és a mezőőri dijat... és minimális szolgáltatást sem élvezünk."

A kérdésre a Szekszárd városi Tanács V. B. műszaki osztályának megbízott osztályvezető főmérnöke, Sztárcsevics Ervin válaszolt.

— A területen lévő földrészleteket a városi tanács, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezetek azért értékesítették, mert nagyüzemi művelésre nem alkalmasak. Hasznosításuk azonban kívánatos, mivel jó szőlő- vagy gyümölcstermő helyek. Az értékesítést megelőzően nem minősítette a tanács, mint testület, nem nyilvánította üdülőterületté, így közművesztés-; se nem kerül sor, , j

A földutak karbantartását a költségvetési üzem elvégzi. Folyamatban van nagy teljesítményű útgyalu beszerzése. A gépbeszerzés után reméljük a végzett munka minősége meghaladja a jelenlegit, mivel aa új munkaeszköz speciális, kimondottan földutak, árkok karbantartására szerkesztett,

taW1«»

Jár-e táppénz az apának?

Ambros fstvánné Kalaznő, Kossuth ü. 23. szám alatti olvasónk sokakat érdeklő problémával kereste fel szerkesztőségünket „

/' „T964-től vagyok tagja d

kalaznói Petőfi Tsz-nek, közben öt éven át vettem igénybe gyermekgondozási szabadságot Minden ledolgozott évemben úgy teljesítettem a munkaórákat, hogy a szabadságot is kiérdemeltem. Ez év február 25-től táppénzre kerültem, majd április 1-től ismét munkára irt ki a körzeti orvos. Mivel érzésem szerint fel nem gyógyultam erre az

időpontra, április 18-ig még otthon pihentem. Ekkor kisfiámat vittem orvoshoz, és mivel elmondtam, hogy állapotom változatlan, ismét táppénzre vettek. Közben az idegosztályra is beutalót kaptam április 24-től Pécsre, ahol operáltak. Akkor is nehezen oldottam meg ötéves kisfiam elhelyezését, hogy férjem is dolgozhasson. Most július 4- én kontrollvizsgáiatra mentem, és két hétig bent tartottak a kórházban, 18-án mentő hozott haza, ahol újabb két hétig kell szigorúan feküdnöm, még felülnöm sem szabad.

9

Arról érdeklődöm Önöktől, hogy ilyen esetben ötéves kisfiam ellátására és az én gondozásomra megilleti-e férjemet a táppénz? Nagyobbik gyermekem hétéves, családunkban nincs aki ellásson bennünket. Kihez forduljak segítségért? Ha fizetetlen szabadságon maradna itthon a férjem, úgy nem lenne miből megélnünk."

Kertai József, a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője a következőket válaszolta a kérdésre:

— A jogszabályok értelmében a hatévesnél nem idősebb gyermek betegsége miatt elsősorban a gyermeket ápoló anya — akadályoztatása esetén, amely közé a kórházi ápolásban részesülés is tartozik —, a gyermek édesapja is jogosult a táppénzszolgáltatásra.

A gyermekápolási táppénz alapfeltétele az, hogy a gyermek betegségben szenvedjen és ápolásra szoruljon. Abban az esetben, ha a gyermek nem beteg, akkor sem az anya, sem az apa nem részesülhet táppénzszolgáltatásban azon a címen, hogy a gyermeket vagy gyermekeket eh; látja, gondozza.

A táppénzre jogosultság nem terjed ki az egészséges gyermekek gondozására, nevelése esetére, mert a jogszabály kifejezetten a beteg gyermek ápolása esetére ad lehetőséget a gyermekápolási táppénz ki fize; lésére.

A fentiek figyelembevételével Ambrus Xstvánné levélíró férje az ötéves gyermekük egyedül történő gondozása idejére nem jogosult a táppénzszolgál; tatásra, „ ___i.

C

sendháborítók

Bencze Józsefné Szekszárd, Bakony u. 8, szám alatti olvasónk hosszú levelet irt szerkesztőségünknek. Ebből idézünk: „Köteles vagyok-e eltűrni a szomszédok zajongásait? Leszázalékolt beteg vagyok, egész nap otthon tartózkodom, ezek a zajártalmak csak fokozzák a betegségemét. üvöltetik a rádiót, a magnót. Kénytelen vagyok ajtót, ablakot csukva tartani, Szellőztetés nélkül élni. Ha itthon vannak, a kutya a szabadban kellemetlenkedik, ha pedig nincsenek idehaza, a lakásba zárják és ott tutul.

vonyit, ugat. Úgy tudom lakásban kutyát tartani csak a szomszédok beleegyezésével lehet. Ha ez így van, akkor én a végsőkig tiltakozom. Egyéb kellemetlenségeket is okoznak. Ha eszükbe jut barkácsolni, azt is élvezzük, mert mind a négy lakó pincéje alattunk van. És hogy a pincében se unatkozzanak, ott is úgy bömböl a rádió, mintha nálunk szólna. Estefelé aztán kezdik a motorozást. Öthat tizenhárom-tizenhat év körüli fiú rendületlenül motorozik a ház körül. Az én fejem meg majd szét megy. Kérem segítsenek."

Péterfi Kálmánt, a Szekszárd városi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetőjét kértük fel válaszadásra. Ö a következő nyilatkozatot tette:

— Szekszárd városi Tanács 2/1969. sz. rendelete á lakóházak rendjét szabályozza. E rendelet 10. paragrafusa (1) bek. 1) pontja szerint a bérlőnek és a vele együtt lakó személyeknek nem szabad a bérleményben olyan ipari tevékenységet folytatni, vagy zajt okozni, mely a szomszéd lakásokban tartózkodók nyugalmát vagy munkáját zavarja, 22 óra és reggel 6 óra között kiabálni és énekelni, hangosan rádiózni, általában kellő gondossággal elkerülhető bármilyen módon zajt okozni tilos.

A 4.) bekezdés pedig kimondja, hogy a bérlemény állagát, rendeltetésszerű használatát, valamint a lakók nyugalmát károsan befolyásoló állattartás tilos,

Bencze Józsefné panasz- szal fordulhat a szekszárdi Városgazdálkodási Vállalathoz, mint bérbeadóhoz, ugyanis a fent már hivatkozott tanácsrendelet 1 paragrafusa kimondja, hogy a bérbeadónak kötelessége őrködni a házirend betartása felett. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (IL 8.) Korm. sz. rendelet 71. paragrafusa (1) bek b.) pont; ja szerint a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek a lakókkal szemben a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak.

Panaszos a Szekszárd városi Tanács V. B. igazgatási osztályánál csendhá- borítás címén feljelentéssel szabálysértési eljárást is indíthat. Feljelentésében •jelölje meg a zajongás időpontját, valamint a két tanút, aki állítását a szabálysértési tárgyalás során igazolni tudja.

Háztáji

és községfejlesztés

Andrási Andrásné Gyönk, szabatoni olvasónk leveléből idézünk: „Arról érdeklődöm Önöktől, hogy aki szülési szabadsága idején elköltözik addigi lakóhelyéről, lehetsé- gos-e, Hogy a szülési szabadság idejére nem kap kukoricaföldet. Velem az történt, hogy nem kaptam volna átköltözésemkor háztájit, így csak ideiglenesen jelentkeztem ki a szüleimtől. Ezzel kapcsolatos a másik kérdésem is: Szüleim fizetik a községfejlesztést, én is abban a házban lakom. Úgy tudom, egy háztól csak egyszer jár községfejlesztési adó. Én ugyanis Szabaton-pusztára vagyok bejelentve, férjem azonban a gyönki tanácshoz fizeti a községfejlesztési adót. Kérem világosítsanak fel, férjnek- feleségnek lehetséges-e, hogy kötelező legyen két helyen Oyen adót fizetni?"

A kérdésre dr. Deák Konrád csoportvezető

ügyész válaszolt;

— A termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok akként rendelkeznek, hogy ha a tag huzamosan távol van, e huzamos távoliét tartama alatt a kijelölt háztáji föld használatának a joga csak akkor illeti meg, ha a háztáji föld megtartásához a vezetőség hozzájárult

Ebben az esetben tehát a háztáji föld használatának a joga nincs összefüggésben szülési szabadságával, hanem csupán azzal, hogy el kívánt költözni, tehát a termelőszövetkezetnek a huzamos távollétével kellett számolnia. Ilyen esetben pedig a vezetőség dönt abban a kérdésben, hogy a háztáji föld használatának jogát biztosítja-e vagy sem.

A lakosság községfejlesztési hozzájárulása rendszeréről szóló 1967. évi 28. sz. tvr. szerint: „A tanács az általános jövedelemadó és házadó fizetésére kötelezett lakosságra községfejlesztési hozzájárulást vethet ki.*

Az ugyanezen tárgykörben kiadott 15/1967. PM. sz. rendelet akként rendelkezik, hogy a községfejlesztési hozzájárulást a fizetésre kötelezettek terhére a tárgyévben kivetett általános jövedelemadó — ideértve a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját is —, illetve a házadó alapján kell előírni. ,

A községfejlegptési hozzájárulást tehát nem aszerint állapítják meg, hogy egy családban hányán vannak, hanem a hozzájárulás alapja az általános jövedelemadó, illetőleg a házadó.

Ha tehát például jövedelemadót fizet az egyik községben, mert ott van mezőgazdasági ingatlana, &• > férje pedig házadót egy másik községben, mert ott van háza, ön községfejlesztési hozzájárulást fog fizetni az egyik községben, • a férje pedig házadó alapja után a másik községben.

A már hivatkozott jogszabályok részletesen rendelkeznek arról is, hogy mit nem lehet figyelembe venni a hozzájárulás kiszámításánál, stb. ezekről a kérdésekről a gyönki Községi Tanács pénzügyi szak- igazgatási szervétől további részletes felvilágosítást kaphat.

Meztelen csiga a kiskertben •

Balonyi István Bonyhád, Mátai Antal u. 7. szám alatti olvasónk problémája a következő: „Kertemben sok a meztelen csiga, kieszik válogatás nélkül valamennyi palántámat Tanácsukat kérem, milyen szerrel tudnám kiirtani?"

A kérdésre a kővetkező választ kaptuk dr. Nagy Elemértől, a Tolna megyei Növényvédő Állomás igaz; gatójátóla ...

A kártevő tömeges el-’ szaporodását megakadályozhatjuk az árnyékos, nyirkos búvóhelyek megszüntetésével, általános gyomirtással, a talaj helyes művelésével és javításával.

A meztelen csigák házikertben és más helyeken is az öntözések, esők után rongyok, növénycsomók, tök-, vagy uborkadarabok elhelyezésével és sörcsalétkes „csigacsapdák” kirakásával összegyűjthetők. Ez utóbbi esetben a poharakat a sorok közé a talaj szintjéig kell lesüllyeszteni és körülbelül kétujjnyira tölteni sörrel. A poharakba belemászó csigák elpusztulnak.

A védekezés elvégezhető vegyszeres úton is, a Hela- rion vagy a Limacid-Spo- fana granulátumból négyzetméterenként 10—15

szemcsét kell kiszórni. Alkalmazható még porított szuperfoszfát 2—3,5 dgk/nr, mészpor 3,5—5 dkg/m2 mennyiségben. A granulátumok és ez utóbbi anyagok kiszórását az alkonyat: órákban kell végezni, úgy, hogy azok a növényekre ne kerüljenek.

Telefonszámaink : 129—01, 123—61.

Ml VÁLASZOLUNK

.VT#?,'V

V •• ?; ;