Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-07 / 183. szám
r Kukorica az étlapon? iyoicvan mázsa hekiároÉéa A BHG Kapcsológép Gyárában Szekszárdim, a 'Keselyűsí úton átépítik az egyik szerelőcsarnokot. Az üzemrészben, ahol még nerp is olyan rég az olajkályhák szerelését végezték, néhány hónap múlva megkezdik a telefonközpontok alkotóelemeinek összeállítását. Foto: Szepesi Egy évvel ezelőtt szinte kivétel nélkül minden gazdaság kukoricatábláján akkora volt a gaz, mint a kultúrnövény. A csapadékhiány miatt nem volt hatásos a gyomirtó szer, így a gaz nőtt, nőtt és a kukoricának „össze kellett minden erejét szedni” — mint mondta az egyik zombai brigádvezető tavaly ősszel, „hogy a negyven mázsa meglegyen.” Meglett a negyven mázsa, hektáronként persze, s ez nem is olyan nagy eredmény, mint amilyent a legjobb gazdaságok produkálnak. A hét elején alkalmunk volt több gazdaságban szemlélődni kukoricaügyben. Pincehelyen a növény kétméteres hosszúságúra nyújtotta címerét, a szár átmérője pedig megközelíti az öt centit, valóságos lapátnyél vastagságú. A száron nem ritka a három csőképződmény, a kettő pedig szinte gyakori. Jó termés ígérkezik kukoricából. Sznkályban, a Kapós menti hallatokban, a szépen elmunkált kukoricaföldeken látszik, hegy gondos gazdák birtokán jár az ember. Szintúgy a hozzáértés tapasztalható a decsi, meg a bátaszéki termelőszövetkezet határában is. Az állami gazdaságok kukoricatáblái persze némi eltérést mutatnak: vetőmagnak termesztenek több kukoricát, leginkább pedig az úi fajtákat vetik, mintegy kísérleti alanyul szolgálnak a szövetkezeti gazdaságoknak. A kukorica napjaink legfontosabb szántóföldi növényévé lénett elő. A MÉM szabad utat adott a termelési rendszereknek, a tudományos intézetek másfél évtizeddel ezelőtt kapták a biztatást, megbízást, hogy a külföldi, akkor főleg jugoszláviai hibridekhez hasonló, a mi környezetünket bíró fajtákat adjanak a termelő gazdaságoknak. Ma már alig- alig emlékezünk azokra az időkre, amikor egy-egy szakember aktatáskányi vetőmagot hozott valamilyen úton-módon határon, vámon keresztül — engedély nélkül, mert már feledtetik azokat a hazai nemesítő!: kiváló fajtái a marton- vásári (MVS) különféle egy- vagy többvonalas növények. A kukoricatermesztésben is csak úgy tudtunk a mai — nem végleges — színvonalra elir.tni, hogy a gazdaságokban volt, s van, sok olyan .szakember, aki az újra vállalkozni m°”t. Oda kellett állni a vezetőség elé, és előadni merész terveket: a vetőmag beszerzése sok nénzbe került, az intenzív faiták termesztése „eszi a mű- tráevát”. A munkaerőhiány miatt meg azért is, mert már a kukoricát nem lépésenként hagyják meg a sorban, hanem arasznál is rövidebb távolságra, s kana nem fér közé, — a pvnmirtó is drága, mint a patikaszer. . Amint elhaladunk egy-egy kukoricatábla mellett, tanasz- talhatiuk, hogy ez már „hányja a címerét”, amaz még most dugja a fejét, a következőn meg már a csévét is fogni lehet. A praktikus ember találta ki ezeket a „szisztémákat” is. Az intenzív kuko.ricafaiták három csoportja különíthető el: korai, közepes és késői érésűéit A mözsi téeszben — a megfelelő technikai felkészültség miatt több a korai faita. a Pa^si A. G.-ban a _ középérésűnk, Fornádon a késeiek van- naV túlsúlyban az éghajlati, iaőiárási viszonyok miatt. Ebből következik: az őszi csúcs- munkákra — betakarítás, majd a gabona-vetései őkészít és — megfelelő gépi erőt kell összpontosítani. Száraz évek voltak a termelési rendszerek életre hívása óta. Minden ősszel szinte a tavasszal rajzolt grafikon szerint lehetett a munkát szervezni. Idén milyen lesz az ősz? „Jósok” szerint esős, gépet, embert és termelési rendszert próbára tevő. A kukoricatermesztés leginkább termelési rendszerek ben történik már, egy-két gazdaság van a megyében, ahol sajátos, de mégis csak termelési rendszert alakítottak ki, nemcsak a vetőmag, a gép, a technológia más, mint az országszerte ismert rendszereké, hanem az eredmények is. Érdekes: a dalmandi saját rendszer majdnem olyan termelési eredményt produkál, mint a CPS, vagy a többiek. Egyébként tavaly Tolna megyében négy kukoricatermesztési rendszer volt a gazdaságokban. A CPS- rendszer 5 termelőszövetkezetben, a KSZE öt Á. G.-ban és 6 tsz-ben, a BKR 9 tsz-ben, a KITE pedig egy termelőszövetkezetben. Idén újabb tíz gazdaság csatlakozott a rendszerekhez, a zombai és a tolnai többek között. A gazdaságokat csábítja a rendszer, mert teljes gépesítést ígér, ugyanakkor a termény értékesítése sem gond. Érdemes néhány termelési adattal megismerkedni. A legjobbak között találjuk a Tamási Ä. G.-ot. Itt tavaly több mint nyolcvan mázsás kukorica- termést értek el hektáronként 979 hektár területen. Felhasználtak hektáronként 687 kiló műtrágyát, hatóanyagban számítva, a 30,8 aranykorona értékű földön. A gazdaságnak a kukoricatermesztési önköltsége 182 forint volt, a Szombathelyi Á. G.-ban 281, a Pálpusztai Á. G.-ban 156, a bólyiban pedig szintén 182 forint volt az önköltség. A Tolna megyei gazdaságokban az önköltségszámítás nem mindenütt egyforma. Sok helyütt bevesznek a költségbe olyan tételeket, amiket másutt nem — például az istállótrágyát nem számítják költségnek. Több helyen a gépek üzemóráit könyvelik úgy, hogy nehéz megállapítani a kukoricatermesztésre ténylegesen mennyi üzemórát fordítottak. Előfordul azonban olyan helyzet is, hogy a termelőszövetkezet egészen más adatokat használ az átlagtermés kiszámításánál, mint a valóságban van. Ugyanis még napjainkban sem tisztázódott, hogy a tsz-nek Valójában mekkora a földterülete — a nagykónyi téeszben például — és így nem csodálkozunk, hogy a termelő- szövetkezet, a község és a földhivatal is különböző nagyságú területen „termeszti” a kukoricát. A kukorica idén jó termést ígér. A gazdaságok megfelelő betakarító gépekkel rendelkeznek — a csőtörők is már a szemet adják, nem a csövet, mint tizenkét évvel ezelőtt. A szemes termény szárításához elegendő szárító is van — ha az időjárás nem lesz csapadékos, ha igen, akkor úgy járunk, mint 1972-ben, amikor több ezer tonna „defektes” kukorica volt a megyében, ebből következően a belőle készített takarmánytáp is csekély értékű volt, az állattenyésztők tele voltak panasszal, a hízási és gyarapodási statisztika pedig folyton csak a ráfizetést, a rossz megtérülést bizonyította. Idén azonban mindenképpen jobb a helyzet. Éppen a_ sza- kaszos érés, a jobb időjárás miatt, a több szárító, a nagyobb raktározási lehetőség is bizonyítja, hogy nem lesz nehéz gond a kukorica... Ámbár, ki tudja? Az időjárás hatását egyre jobban kiszűrjük a kukoricatermesztésből is. Az idén például ezt a kéthetes rekke- nő kánikulát a korszerű technológiában termesztett növény meg sem érezte — nem furulyázott a levele. Ilyen kéthetes aszály két évtizeddel ezelőtt a termés felét elvitte, pedig akkor jó ha tizenöt mázsa szemes terményt — májusi morzsolt— adott egy hold föld. És amint nő a kukorica- termés — hat év alatt országos viszonylatban majdnem két és félszeresére, nőtt a' takarmánykukorica termelése — egyre újabb felhasználási területeket találnak a kutatók és gyakorlati emberek. A különféle tápokhoz való keverés, a csíráztatottan történő felhasználás, a csutkaőrlemány fel- használása, stb. mind-mind egy kísérleti terület, amely már gyakorlattá vált a gazdaságokban. Legtöbb helyütt azonban igen praktikusan hasznosítják a kukoricát: bőrben adják el, azaz komplex sertéstelepet létesítenek, s a kukoricát hízóként adják el, vagy égy részét helyben dolgozzák fel — dalmandi és őcsényi példák vannak erre. A kukorica felhasználásának azonban egy újabb területén is értek el már eredményeket: az emberi táplálkozásra is fel akarják használni ezt a sárga, bő termést adó, ma a búza után legkifizetődőbb növényt. Folynak már a kísérletek — igen biztató eredményekkel — abban az irányban, hogy a kukoricaolajat étkezési célra, — húskészítményekben és készételekben — használják. Élelmezési célokra még a lisztet is fel akarják használni — nem prószának, nem máiénak. A kukorica rövidesen az étlapra is felkerül. A kukorica idén bő termést ígér. PÄLKOVÄCSJENŐ Tegnap délelőtt tartott ülést a dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület ezen az ülésén a település kommunális ellátásának alakulásával foglalkozott a műszaki osztály jelentése alapján, s meghatározta azokat a feladatokat is, melyek a tervidőszak végéig még sok munkát adnak. A vitában elhangzottak alapján a végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a ma még fellelhető hiányosságok ellenére is jelentős előrehaladás történt á kommunális ellátás terén Dombóvárott. Nagy szükség van azonban arra, hogy a szolgáltatásokat végző szervek igyekezzenek a tervidőszakban biztosítható anyagi feltételeik birtokában még jobban szolgálni a lakossági érdekeket. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a most problémamentes ivóvízszolgáltatás további biztosítása érdekében mielőbb üzembe kell állítani a régi víztornyot, melynek üzembe helyezése (bosszantóan indokolatlanul!) két éve húzódik, holott üzembe helyezéséhez mindössze egy úszókapcsoló-rendszer beépítésére 200 millió forint értékű növényvédő szer terven felüli gyártását vállalta erre az évre a Fűzfői Nitrokémia az AGRO- TRÖSZT kérésére. A Balaton- parti vegyigyárban az alapanyaggyártó üzemek bővítésével, valamint a formáló üzemek építésével nemcsak a van szükség. A vonatkozó határozat értelmében mindent el kell követni azért, hogy 1975. május 1-én a régi víztorony üzemelni kezdhessen. A város másik sürgős tennivalója a fűtőmű fejlesztése, azaz a jelenleginél sokkal nagyobb kapacitású fűtőmű helyének kijelölése, mely azért nem könnyű feladat (föltehetően megoldása is ezért húzódott), mert a város rendezési terve a nagy fűtőmű helyét a Bezerédj és Árpád utcai tömbbelsőben határozza meg. A fűtőmű idetelepítése azonban nem célszerű, mert az új — a már meglévőnél mint említettük nagyobb kapacitású — létesítmény az eltűrhetőnél sokkal jobban szennyezné a környék egyébként sem kifogástalap tisztaságú levegőjét. A hglyi közlekedés javítása is helyet kapott a határozatok között. Mielőbb ki kell dolgoznia a VOLÁN-nal a műszaki osztálynak az üdülőtelep megközelítését biztosító helyi közlekedés végleges menetrendjét. A várost környező községekben is sok az itteni üdülőház-tulajdonos. Nem tűr többtermelés, de a külföldi kooperáció lehetőségét is megteremtették. A svájci, valamint az NSZK-beli együttműködés - módot nyújt a külföldi szerek gazdaságosabb beszerzésére is.. Ebben ^z évben a növényvédő- szer-gyártás termelési értéke eléri az egymilliárd forintot. tehát halasztást a helyi közlekedésnek olyan rendezése, mely a .menetrend elkészítésével és az autóbuszok eszerint való közlekedtetésével végleges megoldást ígér a pihenni és felüdülni kívánóknak. Ezután a városi tanács végrehajtó bizottsága a munkaügyi osztály és tervcsoport együttes jelentését alapul véve tárgyalta meg Dombóvár 1974. első félévi költségvetésének teljesítését, illetve azt, hogy a városnak hogyan sikerült fölhasználnia első félévre szánt fejlesztési alapját. Bejelentések címszó alatt foglalkozott a. városi tanács vb a Barátság elnevezésű lakásfenntartó szövetkezet megalakulásával, 'majd pedig jóváhagyta az Alkotmány Mező- gazdasági Termelőszövetkezet alapszabályának módosítását. 1974. augusztus 7, A dombóvári Városi Tanács V. B. ülése Kommunális ellátás, költségvetés és fejlesztési terv a napirenden Növényvédő szer — íerven felül
