Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

t Napirenden: a közművelődés Történelmi jelentőségű változás Ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága | Halszázmillió az idei búzáért , Húszezer vagonon túl a felvásárlás F (Folytatás az 1. oldalról) színvonalon a folklóregyütte­sek és kórusok működnek. Nagyon jelentős megyénk­ben a fiatal képzőművészek tevékenysége is. A megyében 90 ifjúsági klub működik 8000 taggal. A klu­bok közül csak hat középis­kolai, a többi termelőszövet­kezetekben, ipari üzemekben dolgozó fiatalokból áll. Az ifjúsági klubok mellett 66 felnőttklub működik. Spe­ciális programjaikkal (agrár- klub, lányok-asszonyok klub­ja, nyugdíjasok klubja stb.) differenciált közönséget von­zanak. I A HIVATÁSOS MŰVÉSZEK által adott műsorok száma az elmúlt évben is magas (400) volt. Az Állami Déryné Szín­ház előadásainak száma — bár erősen csökken — még az el­múlt évben is elérte a százat. Szekszárd város színházi láto­gatottsága országosan első. Évek óta magas a kiállítá­sok száma is. (1973-ban 187 kiállítás 150 000 látogató).Tar­talmuk rendkívül változatos (képzőművészet, termékbemu­tató, technikai és műszaki, könyvkiállítások stb.) Jelentős a műsoros estek és egyéb rendezvények számának alakulása is. (1973-ban 4451 rendezvény 550 000 résztvevő­vel.) RENDEZVÉNYSOROZATOK is kialakultak, amelyek a táj­jellegre, a helyi sajátosságok­ra épülnek, (pl. sárközi lako­dalom, szekszárdi néptánc­fesztivál, tamási lovasnapok, szekszárdi szüreti napok stb.) Ezek közművelődési céljaink mellett, az idegenforgalom nö­velését is segítik. Számos intézkedés történt a kultúrált szórakozási, pihené­si alkalmak szélesítésére (park­erdő, sportpályák létesítése, turizmus fejlesztése, stb.) INTÉZMÉNYEK. A közmű­ti ki 79 szakszervezeti könyv­tár. Az intézményrendszeren belül ez a legkiépítettebb há­lózat. A megye; könyvtár 1973-ban zeneműtárral egészült ki. A két hálózat könyvállomá­nya 1973-ban 753 000 kötet. Ez az országos átlagnál kedve­zőbb. (1000 lakosra 2802 kö­tet jut. Az országos 2000 kö­tet alatt van.) A könyvállomány 1973-ban 1 102 359 forint értékben gya­rapodott. Az elmúlt évben könyvtárainknak 44 607 olva­sója volt (23,4 százaléka fizi­kai dolgozó) ez a megye lakos­ságának 17,2 százaléka. A megye német nemzetiségű lakosságát szolgálja a megyei könyvtár nemzetiségi bázis- könyvtára, amely 32 — nem­zetiségek által is lakott — te­lepülés idegen nyelvű könyv­ellátását biztosítja. Előbbre lépés történt a nem­zetiségi nyelvű folyóiratok, új­ságok biztosításában is. A me­gyei könyvtár ma már 17-féle német, illetve szerb-horvát új­ságot, folyóiratot járat. A tanácsi könyvtárakba az elmúlt évben már 666 napilap, szaklap, hetilap és folyóirat járt, 129 FILMSZfNHAZ műkő­évek óta éltetője a honisme­reti mozgalomnak is. A MEGYEI LEVÉLTÁR| dolgozói is sokoldalú közmű­velődési tevékenységet végez­nek. Rendszeresen megjelen­nek publikációik a megyei új­ságban, a szaklapokban és fo­lyóiratokban. Rendszeresen tartanak előadásokat is. A le­véltárban őrzött dokumentu­mok feldolgozásával kiállítá­sokat szerveznek, amelyeket a megye centrálisabb fekvésű | művelődési házaiban is bemu­tatnak. A MTESZ és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat sajá­tos szerepet tölt be megyénk közművelődésében. A MTESZ tevékenységére a tartalmi munka folyamatos fejlődése jellemző. ÖSSZEGEZVE velődési intézmények hálózata az egész megyében kiépült. A lakosság művelődési és szóra­kozási igényeinek kielégítésé­ben kiemelkedő funkciója van a művelődési otthon hálózat­nak. A megyében jelenleg 105 művelődési otthon jelle­gű intézmény működik. Az elmúlt négy évben kü­lönösen kiemelkedő a megyei művelődési központ munkája, amely ebben az évben nyer­te el a bátai termelőszövetke­zeti és a simontornyai szak- szervezeti művelődési házzal együtt a „Kiváló Művelődési Ház’’ címet. _ , M egnőtt Szekszárd kulturá­lis szerepe és ennek kedve­ző hatása egyre jobban érző­dik az egész megye kulturá­lis életében. A művelődési há­zak tevékenységében fontos helyet foglalnak el az általá­nos és szakmai műveltséget elősegítő tanfolyamok, szakkö­rök, előadássorozatok és elő­adások. Évente átlag 3000— 3300 ismeretterjesztő előadás: hangzik el. A tanácsi könyvtárhálózat 158 könyvtárból áll. Egy me­gyei, négy járási, 86 községi is §7. fiókkönyvtár. Ezt egészí­dik a megyében. A mozik lá­togatottsága 1972 óta lassú emelkedő tendenciát mutat A mozilátogatók többsége a 30 éven aluli korosztályból tevődik össze. A Moziüzemi Vállalat tar­talmi munkájával egészsége­sen illeszkedik bele a megye egységes közművelődési tevé­kenységébe Eredményes mun­kájukat tükrözi, hogy az esz­mei, politikai és művészeti szempontból kiemelkedő szov­jet és magyar filmek látoga­tottsága évről évre emelkedik. A vállalat fokozottabban használja ki az előző évekhez viszonyítva a rövidfilmek for­galmazásában rejlő lehetősé­geket. Tematikus sorozatok összeállításával és bemutatá­sával elsősorban az ifjúság és az iskolás korúak között végeztek eredményes munkát. 1973-San 137 alkalommal 40 000 néző számára vetítettek rövidfilme­ket. A vállalat 1973-bari átvette a filmklub-mozgalom fenntar­tását és irányítását. Megyénk­ben nyolc felnőtt és hét ifjú­sági filmklub működik, és összesen 1800 tagja van. A MŰZEUMI SZERVEZET is kiépülőben van. A múzeum , funkcióit ma még csak a szekszárdi Balogh Ádám me­gyei Múzeum tölti be. A mú­zeum a Babits Emlékházzal és az ozorai kiállítóhelyiséggel egészült ki. Jelenleg folyamat­ban van a simontornyai, a dunaföldvári majd az ozorai vár rekonstruálása, és múzeu­mi célokra is történő felhasz­nálása. Tervek vannak a bony­hádi tájmúzeum és a szakályi néprajzi tájház, a tamási kép­tár létrehozására, valamint az ozorai „Szalai ház” kialakítá­sára. A múzeumi szervezet 1973-ban Szekszárdon a Liszt Ferenc emlékszobával gazda­godott. A megyei múzeum kiállítá­sainak száma 1973-ban 30 volt. A tudományos munka mel­lett megkülönböztetett figyel­met fordítanak a közművelő­dési tevékenységre is. Megkétszerezték az ismeret- terjesztő előadásaik számát, és megyénk közművelődési helyzetét azt állapíthatjuk meg, hogy az el­múlt években gyorsabb ütem­ben fejlődött, belső arányaiban | is jobban igazodott a lakosság igényeihez. A fejlődés ellenére a múltbeli elmaradást még nem sikerült teljesen leküzde- | ni. Érződik ez a szemléletben, az egyoldalú életcélokban, a kulturális szokások és igények | színvonalában, illetve az ér­deklődés, az igények, az ízlés I kialakulatlanságában. Jelent- I kezik a művelődés hátrányos megyei körülményeiben, a | munkástelepülések és kisköz­ségek intézményei ellátottságé- J nak hiányában, illetve a meg­lévő intézmények egy részé­nek korszerűtlenségében. A felnőttek és az ifjúság művelődését több politikai ál­lami, gazdasági vezető kizáró­lag az intézmények és szak­emberek szűk reszortfeladatá­nak tekinti, nem ismerik fel összefüggését a szocialista épí- j tőmunka egészével, perspektí­váival és ezért saját felelős­ségüket sem a közművelődés I fejlesztésében. Az ilyen káros | szemlélet akadályozza a köz- művelődés társadalmi bázisé- ] nak szélesítését, a művelődés nélkülözhetetlen munkahelyi, közösségi ösztönzőinek kiala­kulását, a művelődési feltéte­lek javítására irányuló erőfe­szítések, összefogás szervezé­sét. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy az utóbbi években halványult a közművelődés mozgalmi jellege, a társadalmi szervezetek és munkahelyi, lakóhelyi közösségek öntevé­kenysége a kulturális nevelő­munkában, a társas művelő- | désben, a feltételek javításá­ban. Közművelődésünk sikerrel | teljesítette alapvető feladatait: A kultúra értékei minden­ki számára elérhetővé váltak, s művelődésünk egészében vé­ve a szocialista eszmék meg­valósulását szolgálja. E közművelődési tevékeny­ség is hozzájárult ahhoz, hogy lakosságunk politikailag egy­ségesebb, aktívabb lett. Fej­lődött a marxista világnézet, terjedt a szocialista közgon­dolkodás. Jelentősen nőtt az emberek társadalmi aktivitá­sa. A fejlődés ellenére a szo­cializmus teljes felépítésének feladatai minőségi változást | kívánnák meg ezen á téren is. A cél az, hogy a közműve­lődési tevékenység a szocialis­ta tudat formálásának még | hatékonyabb eszközévé váljon. (Folytatjuk) Három héten keresztül élénk figyelemmel kísérte az ország közvéleménye az aratás mene­tét, eseményeit: a kombájno- sok derekas helytállását, igye­kezetét, nemkülönben azt, milyen terméssel fizet az idén a búza. A nagy munka idesto­va egy hónapja befejeződött, azzal a megnyugtató összege­zéssel, hogy ebben az évben is megtermett a magyar nép kenyere, bőségesen, még ex­portra is jut belőle. A mal­mokban már az új búzát őr­lik. A megyének mit hozott az idei aratás? — erről kérdez­tük Mándi Zoltánt, a Tolna megyei Gabonafelvásárló ^ és Feldolgozó Vállalat főosztály- vezetőjét. — A tavalyinál is jobb ter­mést. Április—májusban még óvatosan nyilatkoztak a kilá­tásokról a termelők. Ahogyan közeledett az aratás ideje, úgy változtak, váltak bizakodóbbá a termésbecslések. Most, a nagy munka nehezén túl, azt mondhatjuk: bevált a becslé­sünk, az, hogy a tavalyi 18 000 vagon után az idén huszon­egy, huszonegy és fél ezer vagon kenyérgabona felvásár­lásával számoltunk. Ez ideig 20 143 vagon kenyérgabonát vettünk át a termelőktől, év végéig pedig bejön a számított 21 500 vagon. Megvásároltunk még 287 vagon takarmánybú­zát és 487 vagon őszi árpát is. — A felvásárolt gabona ér­téke meghaladta a hatszáz­millió forintot, ennyit fizet, tünk ki a termelőknek. — Az átvétel mindvégig fo­lyamatos, zökkenőmentes volt, azt mondhatom, az átvétel nem akadályozta a betakarítás me­netét. Az idei aratás mérle­géhez tartozik, hogy a tava­lyinál nagyobb mennyiség mellett a minőség is kifogás­talan volt, szakmai kifejezés­sel, szabvány feletti. Sütőipari értéke jó, tehát jó kenyeret lehet belőle sütni. Minőségi felárként mintegy tizenhárom­millió forintot fizettünk ki a mezőgazdasági üzemeknek. A hatszázmillióból mintegy százmillió a többlettermés haszna. — A többlettermés réven a megye tekintélyes felesleggel rendelkezik. A megye malmai 7800 vagon gabonát őrölnek meg, a többit részben az or­szág más részeibe szállítjuk, és főleg exportáljuk. A har­madik negyedévben már eddig 2400 vagonnal exportáltunk, szeptemberben újabb 1400 va­gonnal szállítunk határainkon túlra. A vállalat munkája 3 termés átvételével tehát nena fejeződött be. És némi léleg­zetvétel után következik aS újabb felvásárlási szezon. Előbb a napraforgóval, majd a kukoricával. A termésbecs­lések alapján mindkét nö-' vényből a tavalyihoz hasonló mennyiség átvételével számo­lunk. A napraforgó hektáron­ként tizennyolc mázsa körüli, termést ígér, így mintegy ezer vagon, a kukorica ötven mázsa feletti termésátlagával tizen­nyolc, tizennyolc és fél ezer va­gon termést kell átvennünk; — Az év még hátralevő részé­ben ugyanolyan nagy felada­tok hárulnak vállalatunkra,' mint amelyeket júliusban— augusztusban vittünk véghe2, nagyon határozottan és rész­letesen együttműködve terme*’ lő partnereinkkel, a mezőgaz­dasági üzemekkel. j J Befejeződön a fiatalok nyári építőtáborozása Augusztus 24-én bezárták kapuikat a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség ön­kéntes nyári építőtáborai. A végzett munka értékelése, a részletes statisztika elkészíté­se természetesen még hátra­van — előzetes összegezést Göndör Józseftől, a KISZ KB építőtáborok bizottságának ve­zetőjétől kért az MTI munka­társa. — Június 16-a és augusztus 24-e között öt váltásban, két- kéthetes turnusokban 24 593 egyetemista, főiskolás, közép- iskolás és szakmunkástanuló dolgozott az ifjúsági szövetség 34 központi szervezésű építő­táborában — mondotta. — A három hónap alatt 24 mezőgazdasági táborunk — eb­ből öt koedukált —, egy csa­tornaépítő, három út-vasút- építő és hat építőipari tábo­runk dolgozott. Tevékenységük számszerű eredményeiről még nem tudunk beszámolni, az egyes táborok teljesítményei­nek összesítése — hány mázsa gyümölcsöt, zöldséget szedtek le, hány millió köbméter föl­det mozgattak meg, mennyi utat, csatornát építettek — csak ezután készül el. Az első négy turnus munkásai azon­ban 142 százalék fölött teljesí­tették tervüket, a diákok ké­pességeihez igazodó, a felnőt­tekénél alacsonyabb tábori munkanormát. Ez az adat már önmagában igazolja az idei, sorrendben tizenhetedik építő­táborozás sikerét; tavaly a tá­borok összteljesítménye 127,8 százalékos volt. A táborozők tevékenységét munkabér-nor­májuk alapján mértük, a 100 százalékhoz a mezőgazdasági táborokban egy hatórás mű­szak alatt 32 forintnyi, az út* vasútépítő táborokban 50 fo­rintnyi, az építőipariakban 60 forintnyi, a csatornaépítőknél pedig 70 forintnyi munkát kel­lett elvégezni. Ez természete­sen nem azonos a termelési értékkel, az ennél lényegesen magasabb. A számok imponá­lóak: az első négy turnusban a mezőgazdaságban dolgozók 139 százalékos, az út-vasútépí­tők 118,2 százalékos, az építő­ipariak 130 százalékos, a csa­tornázok pedig egészen kiug­róan rriagas, 230 százalékos tel­jesítményt értek eL Az ada­tokból is következik, hogy a nyári pihenőidejük egy részét feláldozó fiúk-lányok valóban dolgozni indultak a táborok­ba, önkéntes népgazdaság-se­gítő mozgalom ifjú munkásai­ként. — Nagyon jő volt a tábo­rok fegyelme, jól működött — az ifjúsági munkában jártas, tapasztalt pedagógusok, tanár­szakos egyetemi hallgatók se­gítségével — a tábori ön kor­mányzat. — A kép teljességéhez tar­tozik, hogy az idén javultak a szabad idő hasznos, kellemes eltöltésének feltételei, a ko­rábbinál több sportpálya épült, felfrissítettük a könyvtárakat, s több központi műsorról is gondoskodtunk. 1974. augusztus 31, I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents