Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-31 / 203. szám
I Naponta 50—52 000 tonna ára Kidolgozták a záhonyi vasúti csomópont új fejlesztési programját Az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése Halász István, az MTI tudósítója jelenti: A magyar—szovjet áruforgalom lebonyolításában nagy jelentőségű vasúti csomóponton, Záhonyban tartott ülést pénteken — Gyarmati Janos elnökletével — az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A képviselők — dr. Rödö- nyi Károly, közlekedés- és postaügyi miniszternek és Szabó Antalnak, a vasutas-szakszervezet főtitkárának részvételével — a helyszínen tanulmányozták és vitatták meg a vasúti csomópont és átrakókörzet helyzetét, további fejlesztésére kidolgozott terveket. A bizottság tagjai a MÁV Vezérigazgatóság jelentéséből részletesen tájékozódtak Záhony vasúti csomópont és át- rakókörzet folyamatban lévő korszerűsítéséről, és a távlati tervekről; a jelentéshez Urüí-n Lajos, a MÁV vezérigazgatója és Szilágyi László MÁV-fel- ügyelő fűzött szóbeli kiegészítést. A téma fontosságát jól szemlélteti néhány adat: a vasúton lebonyolódó exportforgalom csaknem 20 százaléka a Szovjetunióba irányul, a vasúton szállított importtermékek. több mint fele onnan érkezik, s tranzitforgalmunknak mintegy 10 százalékát a szovjet vasutakkal bonyolítjuk le. A hatalmas volumenű áruforgalom Záhony vasúti csomópontra igen nagy feladatokat ró, s ezek még növekednek azzal, hogy a MÁV és a szovjet vasutak eltérő nyomtávja miatt valamennyi küldeményt át kell rakni. A feladat nagyságát jel- 7,i egyebek között, hogy az átrakandó áru mennyisége a tavalyi körülbelül 12 millió tonnáról 1980-ig mintegy 18 millió tonnára emelkedik. Ez any- nyit jelent, hogy a körzet forgalmi és átrakási kapacitását á jövő esztendőben napi 50— 52 ezer tonna, 1980-ig pedig csaknem 60 000 tonna különféle áru — főleg érc, szén, kok^z, fémek, olajok, faáruk, műtrágya, gabona, stb. — fogadására, átrakására és továbbítására kell felkészíteni. Amint az ülésen elmondták, a térség fejlesztése 1948-ban kezdődött. Először a vasúti összeköttetést kellett megteremteni Záhony és Csap között, s azokat az ideiglenes átrakókat kiépíteni, amelyek teljesítménye megfelelt az akkori áruforgalomnak. Ebben az időszakban épült meg az első lakótelep is. Az említett beruházások költsége mintegy 800 millió forint volt. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között létrejött árucsere- forgalmi megállapodások alapján évről évre jelentősen emelkedő szállítások zavartalanságának biztosítására azonban csakhamar szükségessé vált az átrakókörzet tervszerű fejlesztése. Ennek megfelelően Fé- nyeslitkén megépült a normálnyomtávú rendező-pályaudvar, Záhony új, korszerű felvételi épületet kapott, s létrehozták az olajátfejtő telepet. Később megépült az eperjeskei széles nyomtávú rendező-pályaudvar, modern biztosítóberendezéssel, korszerű felvételi épülettel és szociális létesítményekkel; Fényes- litke, Komoró és Tuzsér állomásokon korszerű biztosító-’« berendezést létesítettek, Záhonyban megépült a szén- csúzda. Az átrakásigények kielégítésére Eperjeské térségében jelenleg új átrakó-pályaudvar épül. Az átrakókörzet területén 1948-tól mostanáig megvalósult fejlesztések költsége — az odavezető vasútvonalak korszerűsítési és vorialvillamosí- tási beruházásaival és a felépült 560 lakás költségeivel együtt — megközelíti az öt- milliárd forintot. A határforgalom azonban változatlanul növekszik, ezért kidolgozták a legújabb — sorrendben negyeSzemélyi hír Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Szűcs György elvtársat saját kérésére felmentette a párt- és tömegszervezeti osztály vezetése alól, és hozzájárult, hogy a jövőben gazdasági területen dolgozzon. Ugyanakkor megbízta dr. Péter Szigfrid elv- társat, az osztályvezető helyet- tését az osztályvezetői teendők ellátásával. Képcsarnok Vállalat pályázatot hirdet A SZEKSZÁRDI „Szinyei Merse Pál“ terein fiókvezetői HELYÉNEK BETÖLTÉSÉRE. Feltételeink: kereskedelmi vagy közgazdasági középfokú végzettség, képző- és iparművészeti tájékozottság, állandó szekszárdi lakhely. Kereskedelmi, kultúrcikk-értékesítési gyakorlattal jelentkezők előnyben. Bérezés: kollektív szerződés szerint, jutalékos rendszerben. Jelentkezés: részletes önéletrajz, iskolai végzettség és az eddigi munkahelyek feltüntetésével, írásban. Címünk: Képcsarnok Vállalat, 1364 Budapest^ V., Vörösmarty tér L munkaügy, (592) dik __ fejlesztési programot. E nnek alapvető célja a körzet térségében a vonatfogadó- és átrakó-kapacitások közötti összhang megteremtése, az átrakások további gépesítése, a körzet adminisztrációs és üzemirányító munkájának korszerűsítése, részleges automatizálása. 1974—76 között külön rendező-pályaudvar épül Fé- nyeslitkén 1977—1980 között a tervek szerint folytatják Fé- nyeslitke és Záhony között a második vágány építését, ennek keretében korszerűsítik Komoró állomást, napirendre tűzik a gépkocsiátrakás korszerű megoldását. A növekvő igényeknek megfelelően továbbfejlesztik a záhonyi személypályaudvart. Az ülés után a képviselők Szegedi Nándornak, a Debreceni Vasútigazgatóság vezetőjének kalauzolásával — dr. Tarr Imrének, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság első titkárának társaságában — megtekintették a mintegy 6000 dolgozót foglalkoztató vasúti csomópont és átrakókörzet fontosabb létesítményeit. (MTI) Az igazság hangja (Péntek esti kommentárunk). Pénteken jelentették a hírügynökségek, hogy Chilében első ízben megjelent az „XJnidad Antifascista”, a föld alá kényszerített kommunista párt lapja. „Antifasiszta egység’’ —; hirdeti a párt új orgánumának fejléce, s ily módon tömören fogja össze a chilei haladó gondolkodású, demokratikus erők legfontosabb feladatát. Néhány nap választja már csak el Chile pépét o tragikus évfordulótól, szeptember 11-től, amikor a hadsereg fasiszta beállítottságú tisztjei véres puccsot hajtottak végre Salvador Allende alkotmányos kormányzata ellen. Az elmúlt napokban újabb terrorhullámot indított a junta, jól értesült források szerint, egy hét alatt több mint 1500 embert tartóztattak le. A kubai lapok arról is beszámoltak, hogy a megélhetési költségek növekedése miatt sztrájkoló munkásokat tömegesen szállították koncentrációs táborokba. Az intézkedéseket valójában a félelem szülte. Pinochet tábornok és reakciós tiszttársai attól tartanak, hogy a szeptember 11-i évfordulón országszerte tüntetésekre kerülhet sor. A junta félelme nem alaptalan. Annak ellenére, hogy csaknem egy éve a terrorba rendkívüli állapot légkörében él az ország, s továbbra is ezreket tartanak börtönben, mindeddig kudarcba fulladt a rendszer urainak valamennyi erőfeszítése a belpolitikai konszolidációra. A santiagói vezetés szeretné elhallgattatni a világsajtót, hogy ne értesülhessen a nemzetközi közvélemény a tényleges helyzetről. Augusztus 10-én adták ki azt a rendeletet, amely szerint Chiléből kiutasítják mindazokat a külföldi újságírókat, akik nem megfelelő — értsd nem a junta szája íze szerinti — hírekről tudósítanak. Az Allende-időszak sajtószabadsága a múlté. A junta betiltotta az összes haladó lapot, sőt még olyan mérsékelt, konzervatív orgánum is megszűnt, mint a Prensa, amely pedig a népi egység kormányával szembeforduló kereszténydemokrata párt szócsöve volt. A ■ rendkívül szigorú cenzúra még a szélsőjobboldali sajtót is megnyirbálja időnként, így néhány alkalommal zúzdába küldték a chilei oligarchia vezető lapját, a Mercuriót is. A junta hiába törekszik azonban a valóság elleplezésére. A nemzetközi és a hazai közvéleményt nem lehet félrevezetni, és a tájékoztatás megjavítása érdekében — rendkívül nehéz körülmények közepette ugyan —, de ismét van olyán újság már Chilében is, amelyik beszámol az igazságról. A magyar—kubai kapcsolatok Dr. Baczony László, az MTI főmunkatársa írja; A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság közötti baráti kapcsolatok a marxiz- mus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján évről évre fejlődnek. A két szocialista ország kapcsolatai politikai, állami, társadalmi és kulturális téren egyaránt a két párt és a két ország között fennálló testvéri jó viszonyt tükrözik. Mindkét fél az együttműködés további fejlesztésére törekszik, nagy gondot fordít a közös tevékenység újabb lehetőségeinek feltárására és azok kölcsönösen előnyös felhasználására. Fidel Castrónak, az európai szocialista országokban tett látogatásai után, 1972-ben Kuba belépett a KGST-be, ami új lehetőséget teremtett a magyar—kubai együttműködés fejlesztésére, elsősorban gazdasági téren, továbbá a kereskedelmi kapcsolatok bővítésében. A két ország képviselői a nemzetközi élet egyéb fórumain is együttesen munkálkodnak a szocialista világ- rendszer egységének és erejének további rpegszilárdításá- ért, a nemzetközi feszültség további csökkentéséért, a béke és a biztonság megerősítéséért. ' , i Rendszeresek a két ország párt- és állami vezetőinek kölcsönös látogatásai. Ezek sorában kiemelkedő jelentőségű volt dr. Fidel Castrónak 1972. május 30.—június 6-a közötti hivatalos, baráti látogatása Magyarországon. A látogatás tovább erősítette egységünket a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben. 1973-ban 1974, augusztus 31. Kállai Gyula vezetésével magyar párt- és 1 kormány- Kűldöttség vett részt a második kubai nemzeti ünnep, a Moncada-laktanya elleni ostrom 20. évfordulójának ünnepségein. Ugyancsak tavaly Keserű Jánosné könnyűipari. és dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, idén pedig Czinege Lajos honvédelmi és dr. Korom Mihály igazságügyminiszter járt küldöttségek élén Kubában. Számos szakágazat között minisztériumi szinten közvetlen együttműködés alakult ki, s nagy jelentőségű az 1974. márciusában Budapesten aláírt magyar— kubai légügyi egyezmény, Az államközi kapcsolatokkal párhuzamosan rendszeressé és intézményessé vált a két párt közötti érintkezés is. Pártmunkásküldöttségek cseréi és közös konzultációk fűzik még szorosabbra az MSZMP és a Kubai Kommunista Párt közötti testvéri barátság szálait. A két ország közötti gyümölcsöző együttműködés alakulásában, fejlődésében fontos szerepe van a magyar társadalmi és tömegszervezetek — a Hazafias Népfront, a Béketanács, a SZOT, a KISZ, a munkásőrség, valamint a nőtanács — és a kubai partner- szervezeteik között évek során át létrejött rendszeres kapcsolattartásnak, tapasztalatcseréknek. A magyar—kubai árucsere- forgalom az 1960-ban aláírt kereskedelmi és fizetési megállapodások alapján fejlődött és érte el jelenlegi szintjét. Kuba KGST-tagsága új lehetőséget teremtett kereskedelmi kapcsolataink bővítésére, s az itt bekövetkezett változások alapján 1973. februárjában módosították a korábbi megállapodásokat. Ez év februárjában került sor az 1974-es magyar—kubai árucsere-forgalmi jegyzőkönyv aláírására. A jegyzőkönyv, amely magyar részről gépek, berendezések, alapanyagok, kubai részről cukor, déligyümölcsök, ital- . és szeszféleségek, nyersanyagok, nikkel szállítását irányozta elő, az 1973-as szinthez képest számottevő emelkedést jelez. Mindkét fél a hagyományos tételeken kívül új árucikkek exportjára törekszik. Például lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország közreműködjék Kuba.hús- és konzerviparának fejlesztésében. A két ország bővíti együttműködését a gyógyszeriparban is. A magyar export főbb termékei segítséget nyújtanak a kubai népgazdaság fontos ágainak fejlesztéséhez, míg a Kubából származó importáruk Magyar- országon a közszükségleti cikkek iránti igények kielégítésében játszanak fontos szerepet. Egy 1966-ban létrejött megállapodás értelmében magyar szakemberek dolgoznak a kubai ipar, mezőgazdaság és az ezzel kapcsolatos tudományos kutatás területén. Jelenleg csaknem félszáz tesco- szakernberünk dolgozik Kubában. A magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok, koordinálását — más testvéri szocialista országokkal folytatott kapcsolatainkhoz hasonlóan — a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottsága keretén belül működő magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság végzi. 1974. május 15-én, Havannában újabb öt évre megújítottuk a magyar—kubai oktatási-tudományos és kulturális együttműködési államközi megállapodást. 7 X (MTI) ]
