Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSAGÁHAK LAPJA áZOMBAT 1974 aug. 31. XXIV. év». 203. szám. ARA: 0.90 Fi Napirenden: a közművelődés T"1 i f ! ■ ■ I -rrr rw 1 orfenelmi jelentőségű változás Ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága 3. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága és Vég­rehajtó Bizottsága hatásköri listájának módosí­tása. 4. Az MSZMP Tolna megyei Bizottság válasz­tási felkészülési terve, az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések, a községi, üzemi, hivatali pártbizottságok és csúcsvezetőségek meg­választására, a pártértekezletek előkészítésére és lebonyolítására. 5. Különfélék. Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bi­zottsága. Az ülés napirendjén a következő témák szerepeltek: 1. A megye közművelődésének helyzete és fej­lesztésének lehetőségei a szociálisig közgondol­kodás és a szocialista embertípus kialakításában. 2. Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának és Végrehajtó Bizottságának 1974. II. félévi munka-! terve. H közművelődés helyzete Hz Elnöki Tanács ölese A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács a tanító- képzés színvonalának emelése, a pedagógiai munka társadal­mi megbecsülésének fokozása érdekében törvényerejű ren­delettel tanítóképző főiskolák létrehozását határozta el. En­nek alapján a bajai, a buda­pesti, a debreceni, az esztergo­mi, a győri, a jászberényi, a kaposvári és a sárospataki ta­nítóképző intézetet — válto­zatlan képzési feladattal — fo­kozatosan tanítóképző főisko­la rangjára emelik. Az Elnöki Tanács egy má­sik törvényerejű rendelete ér­telmében a Szombathelyi Ta­nítóképző Intézetet, ahol — a Pécsi Tanárképző Főiskola ki­helyezett tagozataként — már eddig is folyt tanárképzés, ta­nárképző főiskolává szervezik át. Az e főiskolát végzők ál­talános iskolai tanári, vagy ál­talános iskolai tanári és nép­művelő, vagy általános iskolai tanári és könyvtárosi oklevelet kapnak. Tölgyes Ernő ezredest, az Elnöki Tanács vezérőrnaggyá kinevezte. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt. j Szombaton Budapestre érkezik dr. Raúl Boa Ä megyei pártbizottság Ist­ván József propaganda- és művelődési osztályvezető elő­terjesztésében tárgyalta meg Tolna megye közművelődési helyzetét, és meghatározta a fejlesztés feladatait. Az MSZMP Központi Bizott­sága 1974. március 19—20-án megtárgyalta a közművelődés helyzetét és fejlesztésének fel­adatait. A megyei pb. vélemé­nye szerint a Központi Bi­zottság dokumentumainak főbb megállapításai megyénkre is érvényesek. Megyénk lakosságának mű­veltsége a kulturális forrada­lom eredményeként történelmi jelentőségű változáson ment keresztül. A társadalmi átalakulás, a gazdasági fejlődés nyomán nőtt a műveltség iránti igény, javultak a művelődés feltéte­lei.’ Kiszélesedett a rendszere­sen művelődök köre, bővültek a lakosság különböző rétegei­nek kapcsolatai a kultúrával. Nagy tömegek ismerték meg a korszerű szocialista és az egyetemes emberi kultúra ér­tékeit. A műveltség emelkedése tük­röződik a mindennapi életben. Nőtt a társadalmi-politikai céljainkkal azonosuló és érte aktívan cselekvő állampolgá­rok köre. csökkent a szocializ­mustól idegen eszmék befolyá­sa. Emelkedett a korszerű ter­meléshez szükséges felkészült­ség, a munkakultúra. Egyre szélesebb körben válik az élet­forma szerves részévé a mű­velődés, a szabad idő hasznos eltöltése, a kulturált szórako­zás. AZ ISKOLÁK döntő szere­pet játszanak a műveltség emelkedésében. A megye lakosságának 51,9 százaléka általános iskolai. 6,4 százaléka .középiskolai és 2,6 százaléka felsőfokú végzett­séggel rendelkezik. 1960-ban a tanköteles kor­osztálynak mintegy 80 százalé­ka, 1973-ban pedig már mint­egy 90 százaléka végezte el az általános iskola 8 osztályát. A dolgozók számára is egy­re bővültek a tanulási lehe­tőségek. A dolgozók általános iskolái mellett a felnőttoktatás egy sajátos, eredményes formá­ját kísérletezték ki megyénk­ben, melynek keretében négy év alatt 1200 dolgozó fejezte be az általános iskolát. Ez az úttörő kezdeményezés ország­szerte elterjedt. A Tolna megyében élők mű­veltsége egyre jobban megkö­zelíti az országos színvonalat, de a felszabadulás előtt ki­alakult elmaradást még nem sikerült teljesen megszüntetni. A műveltség és a művelődés a lakosság minden rétegében fejlődött, bár színvonalban és aktivitásban még ma is jelen­tősek a különbségek. A MUNKÁSSÁG művelt­sége, szakképzettsége emel­kedett a legnagyobb mérték­ben. Ez kulturális fejlődésünk legfontosabb eredménye. Különösen jelentős a — me­gyénk munkásságának 35 szá­zalékát kitevő — szakmunká­sok általános és politikai mű­veltségének, szakmai felkészült­ségének emelkedése, mert ez a réteg az üzemek politikai és gazdasági életének meghatáro­zó ereje. Hatásuk az egész üze­mi közvéleményre, más mun­kásrétegek művelődésére is ki­sugárzik. Néhány üzemben példamuta­tó kezdeményezések születtek a munkások művelődésének vál­lalati ösztönzésére, irányításá­ra, szervezésére. A FALUSI LAKOSSÁG műveltsége és művelődése a munkaköri és életmódbeli kü­lönbségektől függően differen­ciáltan fejlődött. Falun él me­gyénk lakosságának 82,4 szá­zaléka. A termelőszövetkezeti parasztok mellett ma már je­lentős számban munkások, ér­telmiségiek, alkalmazottak is. AZ ÉRTELMISÉG száma, szakmai és korösszetétele kü­lönösen az elmúlt másfél év­tizedben kedvezően változott. Nőtt aktivitásuk á közélet­ben a különböző társadalmi, politikai és szakmai szerveze­tekben. Sokan, különösen a pe­dagógusok tevékeny szerepet vállalnak a közművelődésben is. AZ IFJÚSÁG kulturális ér­deklődése, aktivitása vala­mennyi társadalmi réteg kö­zött a legnagyobb. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása során javultak a fiatalok művelődésének, szóra­kozásának feltételei. A NŐK MŰVELŐDÉSE, ta­nulása iránti követelmények — a foglalkoztatottság növekedé­sével, közéleti szerepük foko­zódásával — nagymértékben emelkedtek. Bár szakmai és politikai is­kolai képzettségük jelenleg el­marad a férfiakétól, a munka­helyeken szervezett szakmai és politikai képzés iránti érdeklő­désük, igényük fokozódik. A MŰVELŐDÉS eszkö­zei és lehetősége a megye la­kossága számára javuló színvo­nalon biztosítottak, bár réte­genként és településenként még ma is jelentősek a különbsé­gek. A műveltség terjesztésében az országos tömegkommuniká­ciós eszközök, a sajtó, a rádió, és a tévé jelentős szerepet játszanak. 1973-ban már 63 000 rádió és több mint 45 000 tévé- készüléket tartottak nyilván. Évente több mint 14 millió darab napi- és több mint hat­millió darab hetilap és folyó­irat jár lakosságunknak. AZ AMATŐR MŰVÉSZETI MOZGALOM is jó lehetősé­get nyújt az aktív művelő­désre, a közösségi élet formá­lására. A mozgalom 17 ágá­ban évek óta 300 csoport dol­gozik rendszeresen, több mint 5000 taggal. Fellépéseik meg­haladják az évi 400 alkalmat. Tevékenységük művészeti és eszmei színvonala az elmúlt években tovább emelkedett, igényesebbé vált a, színpadi megjelenítés, erősödött mun­kájukban a, közéleti jelleg. Szerepük a művészeti nevelés­ben és a közízlés fejlesztésé­ben számottevő. Művészeti életünk tartalmi és formai meghatározója me­gyénk gazdag népművészete, amely egyre nagyobb szerepet játszik a művészeti nevelés­ben, ízlésfejlesztésben, a ha­gyományok ápolásában, a la­káskultúra fejlődésében. A megye művészeti együtte­seinek szakmai fejlődését jól dokumentálja szerepléseik ma­gas száma, valamint az ország különböző részeiből, érkező meghívások sora. Legfejlettebb L (Folytatás a 3. oldalon) Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására szombaton hivatalos baráti látogatásra ha­Golyózáport zúdítottak pén­teken Nicosia központjában Vasszosz Lisszaridesz ciprusi politikus gépkocsijára. Lissza­ridesz, az egységes demokrati­kus centrum szövetség (EDEK) elnöke, Makariosz érsek házi­orvosa csak könnyebben sé­rült meg, de a merénylők go­lyói megölték gépkocsivezető­jét és számos járókelőt meg­sebesítettek. A politikus felesége Lon­donban kijelentette: semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy zánkba érkezik dr. Raul Roa Garcia, a Kubai Köztársaság külügyminisztere. (MTI) a merényletet az EOKA-B tag-' jai követték el és a támadás csak azért következhetett be, mert a jelenlegi kormány nem hoz hatékony intézkedéseket a tér. orszervezet ellen. A Makariosz-kormányt meg­döntő július 15-i katonai ál­lamcsíny után az EOKA-B em­berei országos hajtóvadászatot indítottak Lisszaridesz ellen, de nem sikerült elfogniuk a politikust, aki csak hét hét­tel ezelőtt jött elő rejtekhelyé­ről. A finn külkereskedelmi miniszter Budapesten Fock Jenő pénteken fogadta Jermo Laine finn külkereske­delmi minisztert. A találkozón jelen volt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterünk is. (MTI Fotó —Tormai Andor felv, — KS) Politikai merénylet Cipruson

Next

/
Thumbnails
Contents