Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-30 / 202. szám

KBM-váüalatok félezer ferméke az őszi BNV-n Tv-napió Szerb Antal permanens feltámadása A Kohó- és Gépipari Minisz­térium felügyelete alá tartozó vállalatok közül 21 gyárnak majdnem félezer terméke sze­repel az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron. A Villamosberendezés és Ké­szülék Művek Elekthermax Gyára bemutatja legújabb vil­lamos tűzhelyeit, köztük a szé­les és keskeny változatot, elő­ször láthatja a nagyközönség a víkendházakba is beépíthető, kapcsolóegységgel felszerelt főzőfelületet A Hajdúsági Iparművek be­mutatóján bizonyára a leg­nagyobb érdeklődést a szuper­automata és a bio-szuperauto- mata mosógép kelti majd, a •keverőtárcsás mosógépek, a különféle elektromos forróvíz- tárolók, centrifugák, porszí­vók és konyhai elszívó beren­dezések mellett. Első ízben lát­hatja a nagyközönség az új típusú panellradiátorokat, amelyek olcsóbbak és esztéti­kailag szebbek az eddigieknél. A Hűtőgépgyár kiállításán Az egészségügyi szakiskolá­ban az 1973—74-es tanévben 70 diák fejezte be tanulmányait és szerzett gyermekgondozói, továbbá általános betegápolói képesítést. Az 1974—75-ös tan­évben 36-an gyermekápolónői, 30-an pedig felnőtt ápolónői 'szakon folytatják tanulmányai­kat. Az új tanévben csecsemő­gondozói szak nem indul. Az iskola,’ mely a közép- káderképzés megyei bázisintéz­ménye az 1974—75-ös tanévben mindkét szakon 40—40 jelent­kezőt várt. A beérkezett je­lentkezések és sikeres felvé­telük alapján a gyermekápoló­női szakon 38-an, a felnőtt be­tegápolónői szakon 33-an kezd­hetik meg szeptember 2-án a tanulmányaikat. A gyermek­ápolónői szakra jelentkezettek­nek megközelítőleg 50 százalé­ka érettségizett. A jelentkezet­tek száma azonban kevés. Ke­vesebben adták be a szakisko­lának címzett felvételi kérel­müket, mint ahány növendé­ket a szakiskola várt. Ez a probléma nemcsak Tolng me­gyében jelent gondot, hanem szerte az országban is. Ponto­san ez az általános gond iga­zolja a pótfelvétel meghirde­tését, amire további tizenket- tén adták be kérelmüket. Hogy közülük kik fognak az iskolá­ban szeptembertől tanulni, az csak ezután, a pótfelvételi után dől el. Az 1975-ös évben az egész­ségügy területén is bevezetik a csökkentett munkaidőt, amit csak az egészségügvi dolgozók számának meghatározott növe­lésével oldhatnak meg. A be­tegágyak mellett dolgozók munkaidejét 42, az egészség­ügy más területein dolgozók munkaidejét 44 órára csökken­tik, tudhattuk meg abból az interjúból, amit munkatár­sunk dr. Szentgáli Gyulá­val, a Tolna megyei V. B. Ba­lassa János Kórház-Rendelő­intézet főigazgató főorvosával készített. A csökkentett munkaidő be­vezetésében nagy szerepet ját­szik az ápolónői létszám aila- lculása, illetve olyan szakkép­zetlen ápolónők alkalmazása a • 1974. augusztus 30. látható lesz a teljes háztartási hűtőszekrény-választék. Az Alumíniumárugyár kiállí­tásának slágere a kettős falú teflonozott Alufix sípoló tej­forraló lesz. Bemutatják a tel­jes Alufix-teflonozott edény­családot és az egész Kukta- gyorsfőző családot. A szabad idő kellemesebb eltöltését szolgálják az Orion Rádió- és Villamossági Válla­lat tévékészülékei, a hat kiállí­tott típus közül is ki kell emel­ni a Senzorion típust és a Co- lorion színes készüléket. A Vi­deoton Rádió- és Televíziógyár kiállításán 14-féle készüléket láthatnak az érdeklődők, kö­zülük a legújabbak a Jupiter, Athene, Akropolis és az Athe­ne de Luxe. Uj színes készülék a Munkácsy Color. A közlekedési eszközök ki­állításán szerepelnek a Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár új típusú kerékpárjai, összesen 23 különféle kerékpárt mutatnak be, közülük is a legérdekeseb­bek az összecsukható három­sebességű kerékpárok. munkaerő-visszapótlásra,' akik munkájuk mellett vállalják a tanulást, maguk és a betegek érdekében Tolna megyében 59 ilyen ápolónő kerülhet most az egészségügyi szakiskola köte­lékébe, hogy ismereteit, tudá­sát a gyakorlati munka mel­Vannak írók, — nem is min- ,dig jelentéktelenek — akiket csak születésük, haláluk lehe­tőleg kerek számú évfordulója emel ki a síri világból, s van­nak olyanok, mint Petőfi vagy Arany, akik állandóan velünk vannak. Szerb Antal, ha sza­bad így mondanunk, az állan­dó feltámadás állapotában van, akit nem kell felfedezni, mert folyton felhívja magára a fi­gyelmet, s ilyenkor újra meg újra megállapítjuk, hogy a legjobb irodalomtörténetet (kettőt is) mégis csak ő írta, tanulmányai a műfaj legjobb­jai között vannak, novellái, regényei ugyanúgy. Pedig van benne valami nagyon is idő­höz kötött, hisz Spenglerért ma már nem tudnánk úgy ra- jongani, ahogy ő, s a csoda, ami mindig ott áll a hétköz­napok mellett, mást jelent szá­munkra, mint amiben ő hitt. lett gyarapítsa. A megyei kór­ház szakképzetlen ápolónői közül tehát harmincán tanul­nak az 1974—75-ös tanévben. Részükre általános ápolónői képzés indul, hogy később már ápolónőkként dolgozzanak a kórházban. De ez az időhöz kötöttség is kedves, vagy jóval több an­nál, maradandó, mert mindig személyes jelenlétét érezzük, az emberét, aki szinte kérked­ve vallotta magáról, hogy in­kább olvasó, mint író. Ez az állandó szellemi készenlét, mely örök igazságok helyett mindig fogékonyságát mutatja fel, teszi halálában is élővé Szerb Antalt. Nagyon korán kellett elpusz­tulnia, oktalanul, s halála, ez az oktalan halál is tanulsága barbárság ellen nem elég a szellem tisztasága, mert a buta erőszakot nem győzi le a véd­telen humanizmus, ö a szel­lem fegyverében hitt, s abban, amit az Utas és holdvilág utol­só sora vallomásszerűen fejez ki: Ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami. De ha az ember nem él, a művel akkor is történhetik va­lami, mint az ő diadalmenet­nek beillő utóéletében, hisz a műhöz méltó sikere az élőket is megcsúfolja. Irodalomtörté­netei közkézen forognak, A királynő nyaklánca — joggal — tökéletes siker, még a szín­házi diadal is nyomába szegő­dött, a szépírónak pedig a tv biztosít milliós közönséget. De, legyünk őszinték, a tele­vízióval nincs szerencséje. Egy korábbi Nyitott könyv-műsor, mely a Gondolatok a könyv­tárban címmel idézte szelle­mét, éppúgy nem sikerült, mint költői regényének, az Utas és holdvilágnak tv-változata. Mert az Utas és holdvilágban tulaj­donképpen nem is ismertünk Szerb Antalra, jóllehet Rónay György okos és szeretettől fű­tött bevezetője mű- és ember­közelbe hozta a regényt. Ez aa Utas és holdvilág azonban egyszerűen unalmas volt, s ea az unalom elnyelte Szerb lírá­ját, iróniáját, a regény lüktet tő világát. A rendező Horváth! Z. Gergely nagyon egyszerű megoldást választott, amikor narrátort — helyenként kettőt is! — beiktatott, de a megje­lenítés és elbeszélés folyton eH lerit mondott egymásnak, nem állt egységes képpé. Pedig aa „egységet” olyan külsőség is érzékeltette, mint a mindig ugyanaz a szállodai szoba, ami egyébként inkább hasonlított! egy polgári szalonhoz, mint al közismerten egyszerű olasa szobákhoz. S ha már itt tar-j tunk, még egy rendezői téve-! dés: Gubbióban ferencrendS szerzeteseket lehet csak látni, azok pedig nem viselnek szar­kánk | De ez lett volna a legna­gyobb baj! Inkább azt jegyez-* zük meg, hogy-nem ismertünk Szerb Antalra. Viszont az igaz- Sághoz tartozik, hogy neki eü5 sem árt. Az Utas és holdvilág sokkal jobb regény, semhogy egy ügyetlen tv-adaptáció gyári núba hozhatná. ■% j !? Cs. E; 1 Kő Tárnán t A repülés századai Megszületik " 3. Amíg az álmodozók egy ré­szének figyelme a madarak röptére irányult és túlzottan nagy realitásról tanúskodó szerkezeteket képtelenek voltak előállítani, addig a repülni vá­gyók egy másik csoportja fel­figyelt arra az érdekes jelen­ségre, hogy ha nagyobb tűz volt valahol, a felmelegedett levegő kisebb tárgyakat, ron­gyokat, papírdarabokat raga­dott magával a magasba. Ek­kor már tudták, hogy a meleg levegő könnyebb a hideg le­vegőnél, tehát fölfelé száll. TÜZET KELL GYÚJTANI Ä felmelegített levegőnek ezt az emelő tulajdonságát a hadművészetben már viszony­lag korán alkalmazták is. Az 1247. évi liegnitzi csatában például olyan meleg levegővel emelt hadijelvényeket — sár­kányokat — használtak, ame­lyek látványa megrémisztetté az ellenséget. Sok sikertelen kísérletező után, aki vallotta, hogy a fel­melegített levegővel üreges tárgyakat a magasba lehet jut­tatni, jött egy artán tudós je­zsuita pap, nevezetes Laureto Lauro (1610—1658) akinek öt­lete a léggömb megteremtésé­vel kapcsolatban csak a kor felhasználható anyagainak e célra alkalmatlan volta miatt nem valósulhatott meg. Lauro így írt erről: „Ha egy fából készült nehéz gépet fel aka­runk repíteni, akkor tüzet kell gyújtanunk. Amennyiben fél­nénk a tűztől, hogy belőle tűz­vész támad, úgy a „madarat” azbeszttal kell kibélelnünk ... így a tűz minden veszély nél­kül éghet odabenn ...” Torricelli (1608—1647) felte­dezte, hogy a levegőnek súlya van. Megállapította, hogy a légnyomás mértéke, két kö- nyöknyi (760 mm) hosszú hi- gaszoszlop súlyával egyenlő. Az ismert magdeburgi félte­kék megteremtője, Otto von Guericke, a levegő nyomásá­nak erejét úgy bizonyította be 1654-ben, hogy két légmente­sen illeszkedő fém félgömb közül kiszivattyúzta a levegőt. Az ily módon összetapadt fél­gömböket tizenhat ló sem ké­pes széthúzni. Szaporodtak a fizikai isme­retek és eredmények. Egy olasz jezsuita, Francesko Lana de Terzi (1631—1687) kidolgozta a léghajózás elméletét és meg­konstruálta léghajóját —, amellyel azonban nem lehetett repülni, mert a vákuumos gömb teóriája, a gyakorlatban kivihetetlen. ’„MEGTILTANI BADARSÁG LENNE ...” Lana látnoki szavai viszont felvázolták a léghajó és a re­pülés egyfajta szörnyű veszé­lyét is, 250 évvel a megvalósu­lás, az első világháború előtt, amelyben megszületett a légi­harc és a bombázás. Idézzük a tudós jezsuitát: ...„akkor egyetlen város sem élhetne biz­tonságban, bármely órában megjelenhetne a város fölött a légi óceánban a léghajó. Le­génysége ... ármányos tűzzel, golyóbisokkal és bombákkal hajókat, házakat, palotákat és lakosokkal zsúfolt városokat is tűzbe boríthatnának. Miköz­ben ők, kik onnan fentről e galádságokat művelik, maga­san biztonságban lennének.” Csakhogy az ilyen elméletek minden haladást megállítottak volna. Rousseau, a híres fran­cia filozófus, az emberi haladás \ érdekében szót is emelt a lég- i:,. hajózásért: ...„megtiltani are-'JF pülést épp oly badar dolog t lenne, mintha letörölnénk a földről mindent, ami nagysze- ( rű, mert hiszen ma már sem- f mi sem akad, amivel ne le­hetne visszaélni.. Egy bizonyos orosz írnokot,' aki 1731-ben tüzes levegővel teli zsákkal óhajtott repkedni, a szemtanúk állítása szerint „az ördög csiklandozta, míg meg nem kapaszkodott a ha­rang kötelébe”. Ezzel azonban csak elodázta végét, mert ta­lálmányával Moszkvába ment, ahol aztán elevenen eltemették. A léghajózás megszületését végül is a kémiai és fizikai ku­tatások eredményei tették le­hetővé. Felfedezték a hidro­gént, amelyből egy köbméter 1,21 kg szabad statikus fel­hajtóerőt jelent. A melegített levegő híveinek tábora és a hidrögénpártiak között éles harc vette kezdetét. A melegí­tett levegővel töltött ballont L sikeresen kipróbálták modell formájában a francia Mont­golfier testvérek (Joseph-Mi- chel 1740—1810 és testvére Etienne-Jacques, 1745—1799). Joseph kísérletképpen vászon­kockákat tett a tűz fölé, s a vászonkockák lassan felrepül­tek. Joseph lerángatta a pár­nahuzatokat is, hogy kísérletét még nagyobb formában meg­ismételhesse — sikerrel. Az el­ső nagyméretű papírléggömb­jük tüzet fogott, a /másik, mintegy 20 köbméteres gömb azonban az emelő erő hatására még melegítés közben elszakí­totta tartóköteleit, és 300 mé­ter magasságban mintegy tíz percig repült. 25 PERC A LEVEGŐBEN! Sikereiken felbuzdulva épí­tettek egy 600 köbméteres, 12 méter magas ballont, amely 1783-ban a rendi képviselők jelenlétében felszállt, egyelőre még utas nélkül. A siker leír­hatatlan volt. Az első szállítási kísérletet egy birkával, tyúkkal és ka­csával megrakott kosárral haj­tották végre. A birka közben Az első felemelkedés léghajóval (1783. november 21.) rálépett a tyúk lábára, és el­törte, de a vizsgáló bizottság eskü alatt vallotta, hogy e „szerencsétlenség nem ama lé­gi utazás következménye”. Ez a kísérlet is sikerült tehát. Az ember szállítására az ed­digieknél sokkal nagyobb lég­gömböt építettek: magassága 22 méter, űrtartalma 2000 köb­méter volt. A gömb alatt kör­folyosóban , kaptak helyet a2 utasok és a tüzelőanyag. 1783. november 21-én, a si­kertelen első kísérlet után, a Montgolfier testvérek lég­gömbje két utassal a fedélze­tén lassan emelkedett a Föld­ről. Az első két léghajós neves Pilatre de Rozier és d’Arlan- des márki volt. A Bois de Bou- logne-ban, a Muette vadász- kastély parkjában és egész Pá­rizsban ujjonganak az embe­rek. A kötéllel rögzített ballon 25 percet töltött a levegőben, aztán lassan visszaereszkedett a Földre. Megtörtént a csoda: ha léggömbbel is, de repült az ember! (Folytatjuk) Tanévkezdés előtt az egészségügyi szakiskolában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents