Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-30 / 202. szám
■ Gőzfűtésű üstben fő az ebed Uj szociális létesítménnyel gazdagodott a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Szekszárdon, a Keselyűsi úti telepen a közelmúltban adták át azt a közel négymilliós költséggel épült épületet, amelyben a korszerű üzemi konyhát és az ebédlőt helyezték el. Ugyancsak itt található tálaló, mosogató, raktár, a konyhai személyzet öltözője, valamint három, mélyhűtésre is alkalmas tárolóhelyiség. Az építkezésen jelentős társadalmi munkát végeztek a vállalat dolgozói: kétszázezer forint értékű szakipari munkát vállaltai?- . j A konyha kapacitása ezer adag, jelenleg hétszáz ebédet főznek naponta. A felét hét különböző munkaterületre szállít ják. Az új épületben kapott helyet a büfé, amelyben a dolgozók reggelizhetnek és uzsonnázhatnak, az orvosi rendelő és egy kis tanácskozóterem. r '—kz— A mai menü: halászlé, rántott hal rizzsel és paprikasaláta. A tágas ebédlőben egyszerre kétszázan étkezhetnek. Általános Iskolások gyógyii elültetése Az 1974—75-ös tanévben is utazhatnak gyógyüdülőbe azok az általános iskolás korú gyerekek, akiknek egészségügyi állapota megkívánja az üdültetésnek ezt a formáját. A gyerekek közül a kiválasztásnál azok kerülnek elsősorban előtérbe, akik vérszegények, akiknek szükségük van levegőváltozásra, vagy akik vegetativ neurózisban szenvednek. Sokan közülük túlérzékenyek a környezetük káros hatásaira, és családjuk gazdasági és szociális helyzetük nem engedi meg a pihenés, az iskola melletti gyógyító üdülés más for* máját. Tolna megyében az elmúlt öt esztendőben 300—350 gyerek részesült gyógyüdültetés- ben. Az alsó és felső tagozatos fiúknak, lányoknak többsége, körülbelül 80 százaléka vidéki gyerekek köréből került ki. Eddig a gyógyüdültetés szeptember elsején, az iskolai évnyitókkal egy időben kezdődött, ezt nemcsak a szülők, a pedagógusok is bizalmatlanul fogadták. A bizalmatlanságot az a vélemény táplálta, hogy a tanévkezdéskor elszenvedett hátrányt év közben a kisdiákok nehezen tudják úgy behozni, hogy a tanulmányi eredményeikben ne essenek vissza. Az új tanévben ezen a téren jelentős változás történik, amennyiben gyógyüdültetésre az első csoport csak október elsején indul. Az iskolás gyerekek egyébként a tanulásban az üdülés alatt nem maradnak le, mert az üdülőkben biztosított az oktatás. Az alaptantárgyakat — mint amilyen a matematika, magyar és orosz nyelv — üdülésük alatt is tanulják a gyerekek. Nincsenek tehát kitéve a behozhatatlan lemaradás veszélyének. Az üdültetés 23 napős; éi mindössze 230 forintba kerül a szervezett dolgozók gyerekeinek. A SZOT-gyógyüdülők különben az ország legszebb, legegészségesebb vidékein vannak.' A Tolna megyeiek többsége változatlanul Tóalmáson, Or- mándon, Parádfürdőn, Parád- sasváron üdülhet, miközben egészségükre orvosok vigyáznak. Orvosok állítják össze számukra a napi ötszöri étkezés kalóriadús étrendjét is. Az üdültetésre a jelentkezési lapokat a Szakszervezetek Megyei Tanácsa időben kiküldte az iskolákba. Az iskolák pedig eljuttatták ezeket a szülőkhöz, illetve a szülők munkahelyi szakszervezeti bizottságához, csatolva a jelentkezési laphoz a szükséges orvosi javaslatot is. ... Régebben gondot jelentett a nagy családok gyermekeinek gyógyüdültetése, mert csak a jó tanulmányi eredménnyel rendelkezők üdülhettek. Most a szakszervezet külön segítséget nyújt a nagy családoknak,' és lehetővé teszi, hogy a gyógyüdültetésben részesülhessen minden arra rászoruló gyermek, tanulmányi eredményétől függetlenül. Uj még az is, hogy Bonyhádon az üdülésre rászoruló gyermekek üdültetés; díját a szülőket foglalkoztató vállalat szakszervezeti bizottsága fizette be. Az SZMT üdülési felelősei most végzik a visszaérkezett jelentkezési lapok feldolgozását. E munka végén dől el, hogy ki lesz az a hatvanöt általános iskolás korú gyermek,1 aki Tolna megyéből gyógyüdültetésben részesül ebben a tanévben, s- kik lesznek azok, akik október elsején elsőként indulhatnak a SZOT valamelyik gyógyüdülőjébe. A dinnyeárus Jó dinnyének nem kell cégér. — mondja a dinnyeárus. A teherautó platóján két gyerek, a bódé előtt férfi. Bent a bódéban almaképű, mosolygós asszony. Négyen alkotnak láncot, kézről kézre adogatják a görögdinnyét. — Hó rukk! — mondja az egyik srác nevetve, lehet vagy 12—13 éves, a másik sem sokkal idősebb nála. — Na már alig van néhány a sarokban. ., Bumm! A rosszul irányított dinnye reccsenve ér földet, s illata megcsiklandozza a nyitásra várakozók orrát. Amint kikanyarodik az autó a piactérről, a vevők megrohanják az elárusító kisablakot. Van, aki sokallja az öt forintot, mert máshol olcsóbb a dinnye, de akad olyon is, aki azt mondja, a jó diny- nyének ára van. üres kézzel kevesen Távoznak. Pataki Lajosné ér- sekcsanádi dinnyeárust'pár év áfa a szekszárdiak régi ismerősként üdvözölhetik a piacon. Az idén ő állította fel először a bódéját, hogy a finom arzec- ki dinnyéből kedvükre válogathassanak és eleget vehessenek a szekszárdiak. Egy hét alatt 65 mázsát adott el, az éjszaka újabb 28 mázsát szedtek le, de már az is fogytán van. Juliska néni —- mert akik gyakran megfordulnak a piacon, így ismerik — eleinte a csillagos ég alatt aludt a dinnyéivel. Most bódéban lakik. A bódé falán fogas, rajta ruhák, a fekvőhelyén tarka mintás ágynemű. Az asztalnak kinevezett ládán pedig bögrében friss víz, hogy kéznél legyen, ha megszomjazik. Az idén rádiót is hozott magával. Unalom ellen azonban jobb gyógyszer a beszélgetés. Vé. ge-hossza nincs a szónak. így gyorsabban megy az idő. Megtudhatja bárki, hogy 17 évesen ment férjhez, az ura akkor 18 éves volt. Volt néhány hold földjük, azon gazdálkodtak. A munka mellett akkoriban keveset szórakozott. Legfeljebb lakodalmakba járt, mert táncolni nagyon szeretett. Szívesen keringőzne még most is, ha nem fájna annyita lába. Később — 1960-ban — ők is termelőszövetkezetiek lettek. Van két fia. Szakmát tanultak. Az idősebt mezőgazdasági gépszerelő, a kisebb kőműves. Mindl^t- tőnek hét falura szóló esküvőt csaptak, 400—400 vendéggel. Levágtak 6 birkát, 2 disznót és 210 tyúkot. Most kettecskén élnek a férjével. — Hogyan lettek dinnyeárusok? — Az érsekcsa- nádi Búzakalász Termelőszövetkezet 106 holdon termel görögdinnyét. Részes művelésre hat holdat vállaltunk az urammal. Arról is mesél Juliska néni, hogy árult már dinnyé’ Dombóváron és Mohácson. De a szekszárdiakat szereti mert azok nemcsak vásárolnak, szívesen beszélgetnek is. Közben ki lehet szolgálni a soros vásárlókat, az újonnan érkezőket. Négy darab görögdinnye kerül I? egymás után a mérlegről, darabonként ? ■—10 kilogrammosak A vevő leszámolje a 140 forintot. Nem kér lékelést. Tavaly is vásárolt érsek- csanádi dinnyét, azóta tudja, hogy Juliska néni igazat szól: a jó dinnyé nek nem kell cégér, .. — veress —*
