Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-30 / 202. szám

f Ipari szövetkezetek fi termelés 16 százalékkal nőtt Megyénk jelenleg legkorsze­rűbb könnyűipari kollektív gaz­daságában, a Hőgyészi Vegyes­ipari Szövetkezetben — Gyerő András elnökletével — ülést tar­tott tegnap a KISZÖV elnök­sége A megye ipari szövetke­zeteinek 1974. évi első félévé­nek gazdasági eredményeit az üzem- és munkaszervezés, a szocialista munkaverseny ta­pasztalatait tekintette át a testület, amelynek munkájában részt vett Antus Antal, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munka­társa, Trik Ferenc, a hőgyészi Nagyközségi Tanács elnöke is. Megállapította az elnökség: a megye ipari szövetkezeteiben az év első felében összesen 16 százalékkal nőtt a termelés, ami lényegesen meghaladja az ipari szövetkezetek országos átlagát Ugyanakkor azt sem lehet elhallgatni, hogy az egyes szövetkezetek fejlődése között indokolatlanul nagy kü­lönbségek vannak. Van a me­gyében például olyan ipari szövetkezet, amely az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva még 85 százalékos ter­melést sem ért el az idei év első felében, ugyanakkor olyan szövetkezet is van, amely 70 százalékkal termelt többet. Veszteséges szövetkezet az év első felében egy volt a megyé­ben, a Pincehelyi Vegyesipari Szövetkezet. „ A gazdálkodás általános ta­pasztalatainak elemzésén belül a népgazdaságilag kiemelt te­vékenységek alakulásáról is volt szó. Idetartozik minde­nekelőtt a lakosság részére nyújtott ipari javítás-szolgál­tatás. 17 százalékkal több javí­tás-szolgáltatást végeztek az ipari szövetkezetek az eszten­dő első felében, mint tavaly, de itt is nagyok az egyes szö­vetkezetek közti különbségek. A KISZÖV elnökségének tagjai a helyszíni ülés alkal­mával megnézték a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezét szövő üzemét a hozzákapcsolódó szo­ciális és kommunális létesít­ményekkel együtt, amelyet részben saját erejéből, részben a megye ipari szövetkezeteinek anyagi támogatásával építettek. Kongresszusi verseny Szebben dolgoznak, többet keresnek a tolnai szövök Ketten az Asztalos János brigádból: Klemm Jánosné és Hodován Erzsébet. (Foto: K. ZJ káskötelességünk részt venni a kongresszusi versenyben, ter­mészetesen nem. A brigád vállalta, hogy az állásidőt 10,5 százalékról 9,5 százalékra csökkenti. Jelenleg 9,4 százaléknál tart. Megígérte, hogy a közül a négy brigád­tag közül, aki 100 százalék alatt teljesít, kettőnek tudását a 100 százalékig gyarapítja. Ez is valóra vált. Merész vállalás volt megígérni, hogy az első osztályú áruk arányát a ko­rábbi, átlagosan kilencven szá­zalékosról 94 százalékra javít­ja; a teljesítmény mégis 95,2 százalékos lett. A derekas tel­jesítés eredményeként még több színes textília kerül Tol­náról exportra. — A helytállás erkölcsi megbecsülést és keresetnöve­kedést hozott a brigádnak, — folytatta Asztalos János. — Klemm Jánosné januárban 2300, júliusban 3064 forintot keresett; Hodován Erzsébet 1784 forintos keresete 2072 fo­rintra nőtt; Antus Margité 2163-ról 2559-re. — Hogyan érték el a kere­set ilyen szép növekedését? — Egy szövőnő átlagosan négy gépen dolgozik; a gya­korlott serények hat gépen termelnek; úgy amint Bognár Pálné, Borda Mária is. A bri­gád összességét tekintve az egy főre jutó termelékenység- 2,2 százalékkal nőtt. Az erkölcsi megbecsülés ki-' fejezésre juttatásához dicső- ségtábla felállítását is elhatá­rozták a textilgyárban. A táb­la idestova egy hónapja várat magára. Szemrehányásra még- sincs ok... A textilgyár egyik ügyes kezű asztalosa, Bérdi Mihály már hosszabb ideje Iregszemcsén dolgozik. A gyógypedagógiai intézet lakói­nak otthonát segít barátságo­sabbá, kulturáltabbá tenni az­zal, hogy részt vesz a termek falburkolatának elkészítésé­ben. * , B. T. } Á Magyar Pamuttextilmű­vek tolnai gyáregységében je­lenleg különös képet mutat a kongresszusi verseny állása. Úgy fest, hogy a dolgozók tel­jesítik ígéretüket; az viszont nem bizonyos, hogy a nagy­üzem is tudja teljesíteni. Schäffler Ferenc közgazda- sági osztályvezető adbtt vá­laszt a miértre. — Százharminchat dolgo­zónk van gyermekgondozási segélyen, közülük százhuszon­öt szövőnő, — mondotta. Húsz ■szövőnő' gyermeket' Vár’; közü­lük körülbelül minden máso­dik veszélyeztetett terhes, te­hát különös kíméletbén része­sül. Annak ellenére munkaerő- hiánnyal küzdünk, hogy a gyár igen sokat tesz új dol­gozók megnyeréséért, a régi­ek megtartásáért. Bérautó­buszt járat Tolna és Bölcs­ke, valamint Tolna és Györ- köny között. A havi útikölt­ségnek száz forinton felüli há­nyadát éppúgy a gyár fizeti, amint az albérleti díjnak száz forinton felüli részét. Persze, nem volna rossz, ha a gyár vásárolhatna autóbuszt. Ahogy én tudom, erről már folynak a tárgyalások a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­tériummal. Asztalos Jánosnak, az ellen- forradalom alatt hősi halált halt mártírnak nevét viseli az „A”-műszak 1. számú brigád­ja. Merő véletlen, hogy a bri­gádvezető is Asztalos János. Ö ismertette a brigád vállalá­sának legfontosabb pontjait, Valamint az eddigi eredmé­nyeket. — A brigád összetétele gya­korlatilag változatlan az utób­bi három évben, — így Aszta­los János. — Az asszonyok, leányok között teljes a megér­tés. Innen, hogy a vállalás tel­jesítésének módja körül kere­kedett vita, arról, hogy mun­Elnökségi ülés az SZMT-nél Tegnap ülést tartott a szak- szervezetek megyei tanácsának elnöksége. Az elnökségi ülés megtárgyalta a XI. pártkong­resszus és hazánk felszabadu­lása 30. évfordulója tiszteleté­re meghirdetett munkaverseny eddigi tapasztalatait, valamint a további feladatokat, a köz- gazdasági bizottság előterjesz­tésében, valamint a művelődé­si otthonok összehangoltabb munkája megszervezésére vo­natkozó előterjesztést, amelyet a kulturális bizottság készített el. Tudomásul vette az elnök­ségi ülés a Tolna megyei szak- szervezeti napok rendezvény­sorozatáról szóló tájékoztatást A szocialista munkaverseny eddigi tapasztalatairól szóló jelentés, az elnökségi ülés ajánlásai alapján, átdolgozás­ra, illetve kibővítésre kerül, figyelembe véve a még ezután szerzendő tapasztalatokat, majd megtárgyalja a szakszer­vezetek megyei tanácsának ülése is. Az elnökség megállapította, hogy a párt Központi Bizott­ságának ülése után, ahol dön­tés született a kongresszus összehívásáról, megyénkben egyre több szocialista brigád, KISZ-szervezet és munkáskol­lektíva határozta el, hogy a pártkongresszus , tiszteletére munkafelajánlásokat tesz. Ezek a kezdeményezések első­sorban a nagyobb üzemek munkásaitól indultak ki, szo­cialista brigádok megbeszélé-' sein, munkásgyűléseken, kü­lönböző tanácskozásokon, E spontán kezdeményezések egy része megelőzte a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága felhívását. A felhí­vás azután tovább szélesítette a munkaversenyt mind a részt­vevők számát illetően, mind a felajánlások értékét tekintve’ fiz integráció hétköznapjai Egy új magyar mesterség A 60-as években megkez­dett nagyszabású iparfejlesz­tési programok — közúti jár­műgyártás, számítástechnika, petrolkémia kiépítése mellett néhány nagy magyar gyár la­boratóriumában, az előbbiek- heí képest ugyan kisebb hord­erejű, ám mégis igen értékes, korszerű új magyar mester­ségek, ipari tevékenységek is kibontakoztak, a telemechani­kai rendszerek gyártása pb az MMG-ben, vagy a műbőr- ipar kifejlesztése Győrben. Az új, nagy jövőnek elébe néző tevékenységek egyike minden­képp az felületvédelmi — vagy hétköznapiasan; a festő; berendezések gyártása is. ’ Az egész világ ádáz harcot vív a rozsdával: a fémek tu­berkulózisával. Becslések sze­rint hazánkban is évente 10— 12 milliárd forint a korrózió okozta kár. A korrózióvéde­lem feladatai ráadásul egyre szaporodnak, például az auto­mobilizmus terjedésével, a me­zőgazdaság gépesítésével, a háztartási kisgépek számának gyarapodásával E gépipari termékek tömeggyártó ipará­ban éppen ezért az utóbbi év­tizedekben alapvető berende­zéssé váltak a különböző fe­lületvédelmi gépsorok és fes­tőrendszerek. Napjainkra ezek előállításába tudott — nemzet­közileg is figyelemre méltóan — bekapcsolódni a magyar ipar. Alig több, mint 10 évvel ez­előtt a volt Hajtómű és Fel­vonó Gyár (HAFE) néhány szakembere nekilátott az ak­kor még Európában újdonság­nak számító nagy teljesítmé­nyű festőberendezések ma­gyar változatainak megszer­kesztéséhez. Sokan sajnálták tőlük a pénzt, kísérleteiket el­fecsérelt időnek tartották. Az élet azonban — így szokás mondani — őket igazolta és a gyár vezetőit, akik vállalták a kockázatot a hagyományok­kal r.em rendelkező új termé­kek kikísérletezéséért. A si­keres vállalatirányítás titká­nak éppen ez a nyitja: idő­ben meglátni, hogy . 5—10—15 év múlva mi lesz majd az igazán jó termék. 10 év alatt a HAFE új pro­filt teremtett üzemeiben, még­hozzá igen korszerű és nagy jövőjű profilt. Kézi festőpisz­tolyokkal kezdték — ma már festőgyárakat exportálnak. A pár ezer forintot érő terméktől — eljutottak a 60—80—100 milliót érő komplett festőso­rok készítéséig- Ez a gyárt­mány- és technológiafejleszté­si e.edmény és gyorsaság a iegjobb nemzetközi normák­nak is megfelel. A fejlesztés tempója külö­nösen 1967-től gyorsult fel, amikor közvetlen munkatársi kapcsolat alakult ki a HAFE fejlesztői és a szovjet hotyko- vói kutatóbázis szakemberei között. Ettől kezdve közös fej­lesztői, kutatási program kere­tében dolgoztak együtt. ÖTMILLIÁRDOS SZERZŐDÉS Régi igazság, hogy a nem­zetközi munkamegosztásra el­sősorban ott nyílik jó alka­lom, s ott születhetnek igazán jó eredmények, ahol mindkét fél hozhat már valamit a „há­zasságba”. Ha a magyar szak­emberek egy része a 60-as évek elején nem ismeri fel ilyen jól a fejlődés útját eb­ben a témában, s nem szü­letik — ezután — több ma­gyar találmány is a festőbe­rendezések tökéletesítésére, akkor ma ez a kapcsolat a szovjet fejlesztőkkel aligha lé­tezne, s főképp nem létezne az együttműködés a szovjet iparral. A kialakult kapcsolat alapján pedig a közelmúltban egy 1985-ig érvényes közös fejlesztési és termékszakosí­tási egyezmény születhetett. Ennek keretében — 1980-ig — évenként egymilliárd forint ér­tékben szállít majd a HAFE berendezéseket a Szovjetunió­nak. Közben a szovjet festő- berendezés-ipar bővítése kö­vetkeztében az együttműkö­dés részegységgyártási koo^ perációvá alakul át, SZINVALTÄS — RITMUSBAN W. "**■ ' | Ä szovjet kutatókkal a kő-' zös fejlesztési munkában ki­alakult az a festőberendezés- sor — amelyet a szovjet ipar és a HAFE közösen készít majd 1976-tól fokozatosan- Az alapozó- és befedő festőberen­dezés-sorok előkészítő és be­fejező szakaszához a gépeket a szovjet ipar, a középső — a tényleges festő szakaszhoz a berendezéseket pedig a ma­gyar ipar készíti majd. A ki­egészítő berendezések egy ré­szét szintén a magyar ipar ál­lítja elő: a víztisztítót, az áramforrásokat, a vegyszer- előkészítőt a többi közt. Az együttműködés során az utóbbi években rendkívül ér­tékes műszaki eredményeket értek el a magyar fejlesztők. Csak egyetlen példát ehhez: a korszerű autógyári festősoron ma már csak színváltós fes­tőberendezések dolgozhatnak. A színváltás azonban egy-egy gyártósoron nem tarthat to­vább 1—2 percnél. Több idő nem eshet ki, mert akkor fel­borul a szerelőszalag ritmu­sa. Ez a ritmus pedig a haté­kony gépkocsigyártás legfőbb forrása. A magyar szakembe­reknek tehát olyan készüléket kellett készíteni, amely 1—2 perc alatt kiengedi magából a festéket, kimossa önmagát ma­kulátlan tisztára, s az új fes­téket felszívja tartályaiba. A -magyar berendezés teljesítette ezt a normát­Nos, ilyen és ehhez hasonló megoldások tucatjai tették vonzóvá a szovjet ipar számá­ra az együttműködést és az integrálódást a magyar ipar­ral. Ma a világszínvonal már a porszórásos technológia, 1980. után az iparban kb. 30 százalékos lesz a műanyagpor- szórásos technológiával készü­lő bevonatok aránya. Ennek megoldásán dolgoznak ma már közösen a szovjet és a magyar kutatók. Hasonlóan közös téma a berendezések teljes automatizálása is. A SZÄLAK SZABOLCSIG ÉRNEK A fokozatosan kialakuló ma­gyar—szovjet együttműködés hatására a HAFe termelési ér­téke a festőberendezések elő­állításában 1970-től 1974-ig megháromszorozódott. 1980- ra pedig újból csaknem há­romszorosára növekszik. Az utóbbi három évben a festő- berendezések súlya a gyár ter­melésében 14-ről 32 százalék­ra növekedett. Végül is áj gyárat kellett berendezni Nyír­egyházán. Ez a gyár ma már a szabolcsi ipar fejlesztésében is számottevő bázis. Ez a 3—4 év alatt végbement meny- nyiségi növekedés már kifize­tődővé teszi az állandó mű­szaki fejlesztést, technológiai és gyártmány-korszerűsítést. Ilyen nagyságrendű termelés viszont, a magyar ipar, csak­is a nemzetközi munkameg­osztás keretei közt képzelhet el magának. Gerencsér Ferenc 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents