Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-30 / 202. szám
f Ipari szövetkezetek fi termelés 16 százalékkal nőtt Megyénk jelenleg legkorszerűbb könnyűipari kollektív gazdaságában, a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezetben — Gyerő András elnökletével — ülést tartott tegnap a KISZÖV elnöksége A megye ipari szövetkezeteinek 1974. évi első félévének gazdasági eredményeit az üzem- és munkaszervezés, a szocialista munkaverseny tapasztalatait tekintette át a testület, amelynek munkájában részt vett Antus Antal, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munkatársa, Trik Ferenc, a hőgyészi Nagyközségi Tanács elnöke is. Megállapította az elnökség: a megye ipari szövetkezeteiben az év első felében összesen 16 százalékkal nőtt a termelés, ami lényegesen meghaladja az ipari szövetkezetek országos átlagát Ugyanakkor azt sem lehet elhallgatni, hogy az egyes szövetkezetek fejlődése között indokolatlanul nagy különbségek vannak. Van a megyében például olyan ipari szövetkezet, amely az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva még 85 százalékos termelést sem ért el az idei év első felében, ugyanakkor olyan szövetkezet is van, amely 70 százalékkal termelt többet. Veszteséges szövetkezet az év első felében egy volt a megyében, a Pincehelyi Vegyesipari Szövetkezet. „ A gazdálkodás általános tapasztalatainak elemzésén belül a népgazdaságilag kiemelt tevékenységek alakulásáról is volt szó. Idetartozik mindenekelőtt a lakosság részére nyújtott ipari javítás-szolgáltatás. 17 százalékkal több javítás-szolgáltatást végeztek az ipari szövetkezetek az esztendő első felében, mint tavaly, de itt is nagyok az egyes szövetkezetek közti különbségek. A KISZÖV elnökségének tagjai a helyszíni ülés alkalmával megnézték a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezét szövő üzemét a hozzákapcsolódó szociális és kommunális létesítményekkel együtt, amelyet részben saját erejéből, részben a megye ipari szövetkezeteinek anyagi támogatásával építettek. Kongresszusi verseny Szebben dolgoznak, többet keresnek a tolnai szövök Ketten az Asztalos János brigádból: Klemm Jánosné és Hodován Erzsébet. (Foto: K. ZJ káskötelességünk részt venni a kongresszusi versenyben, természetesen nem. A brigád vállalta, hogy az állásidőt 10,5 százalékról 9,5 százalékra csökkenti. Jelenleg 9,4 százaléknál tart. Megígérte, hogy a közül a négy brigádtag közül, aki 100 százalék alatt teljesít, kettőnek tudását a 100 százalékig gyarapítja. Ez is valóra vált. Merész vállalás volt megígérni, hogy az első osztályú áruk arányát a korábbi, átlagosan kilencven százalékosról 94 százalékra javítja; a teljesítmény mégis 95,2 százalékos lett. A derekas teljesítés eredményeként még több színes textília kerül Tolnáról exportra. — A helytállás erkölcsi megbecsülést és keresetnövekedést hozott a brigádnak, — folytatta Asztalos János. — Klemm Jánosné januárban 2300, júliusban 3064 forintot keresett; Hodován Erzsébet 1784 forintos keresete 2072 forintra nőtt; Antus Margité 2163-ról 2559-re. — Hogyan érték el a kereset ilyen szép növekedését? — Egy szövőnő átlagosan négy gépen dolgozik; a gyakorlott serények hat gépen termelnek; úgy amint Bognár Pálné, Borda Mária is. A brigád összességét tekintve az egy főre jutó termelékenység- 2,2 százalékkal nőtt. Az erkölcsi megbecsülés ki-' fejezésre juttatásához dicső- ségtábla felállítását is elhatározták a textilgyárban. A tábla idestova egy hónapja várat magára. Szemrehányásra még- sincs ok... A textilgyár egyik ügyes kezű asztalosa, Bérdi Mihály már hosszabb ideje Iregszemcsén dolgozik. A gyógypedagógiai intézet lakóinak otthonát segít barátságosabbá, kulturáltabbá tenni azzal, hogy részt vesz a termek falburkolatának elkészítésében. * , B. T. } Á Magyar Pamuttextilművek tolnai gyáregységében jelenleg különös képet mutat a kongresszusi verseny állása. Úgy fest, hogy a dolgozók teljesítik ígéretüket; az viszont nem bizonyos, hogy a nagyüzem is tudja teljesíteni. Schäffler Ferenc közgazda- sági osztályvezető adbtt választ a miértre. — Százharminchat dolgozónk van gyermekgondozási segélyen, közülük százhuszonöt szövőnő, — mondotta. Húsz ■szövőnő' gyermeket' Vár’; közülük körülbelül minden második veszélyeztetett terhes, tehát különös kíméletbén részesül. Annak ellenére munkaerő- hiánnyal küzdünk, hogy a gyár igen sokat tesz új dolgozók megnyeréséért, a régiek megtartásáért. Bérautóbuszt járat Tolna és Bölcske, valamint Tolna és Györ- köny között. A havi útiköltségnek száz forinton felüli hányadát éppúgy a gyár fizeti, amint az albérleti díjnak száz forinton felüli részét. Persze, nem volna rossz, ha a gyár vásárolhatna autóbuszt. Ahogy én tudom, erről már folynak a tárgyalások a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummal. Asztalos Jánosnak, az ellen- forradalom alatt hősi halált halt mártírnak nevét viseli az „A”-műszak 1. számú brigádja. Merő véletlen, hogy a brigádvezető is Asztalos János. Ö ismertette a brigád vállalásának legfontosabb pontjait, Valamint az eddigi eredményeket. — A brigád összetétele gyakorlatilag változatlan az utóbbi három évben, — így Asztalos János. — Az asszonyok, leányok között teljes a megértés. Innen, hogy a vállalás teljesítésének módja körül kerekedett vita, arról, hogy munElnökségi ülés az SZMT-nél Tegnap ülést tartott a szak- szervezetek megyei tanácsának elnöksége. Az elnökségi ülés megtárgyalta a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny eddigi tapasztalatait, valamint a további feladatokat, a köz- gazdasági bizottság előterjesztésében, valamint a művelődési otthonok összehangoltabb munkája megszervezésére vonatkozó előterjesztést, amelyet a kulturális bizottság készített el. Tudomásul vette az elnökségi ülés a Tolna megyei szak- szervezeti napok rendezvénysorozatáról szóló tájékoztatást A szocialista munkaverseny eddigi tapasztalatairól szóló jelentés, az elnökségi ülés ajánlásai alapján, átdolgozásra, illetve kibővítésre kerül, figyelembe véve a még ezután szerzendő tapasztalatokat, majd megtárgyalja a szakszervezetek megyei tanácsának ülése is. Az elnökség megállapította, hogy a párt Központi Bizottságának ülése után, ahol döntés született a kongresszus összehívásáról, megyénkben egyre több szocialista brigád, KISZ-szervezet és munkáskollektíva határozta el, hogy a pártkongresszus , tiszteletére munkafelajánlásokat tesz. Ezek a kezdeményezések elsősorban a nagyobb üzemek munkásaitól indultak ki, szocialista brigádok megbeszélé-' sein, munkásgyűléseken, különböző tanácskozásokon, E spontán kezdeményezések egy része megelőzte a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága felhívását. A felhívás azután tovább szélesítette a munkaversenyt mind a résztvevők számát illetően, mind a felajánlások értékét tekintve’ fiz integráció hétköznapjai Egy új magyar mesterség A 60-as években megkezdett nagyszabású iparfejlesztési programok — közúti járműgyártás, számítástechnika, petrolkémia kiépítése mellett néhány nagy magyar gyár laboratóriumában, az előbbiek- heí képest ugyan kisebb horderejű, ám mégis igen értékes, korszerű új magyar mesterségek, ipari tevékenységek is kibontakoztak, a telemechanikai rendszerek gyártása pb az MMG-ben, vagy a műbőr- ipar kifejlesztése Győrben. Az új, nagy jövőnek elébe néző tevékenységek egyike mindenképp az felületvédelmi — vagy hétköznapiasan; a festő; berendezések gyártása is. ’ Az egész világ ádáz harcot vív a rozsdával: a fémek tuberkulózisával. Becslések szerint hazánkban is évente 10— 12 milliárd forint a korrózió okozta kár. A korrózióvédelem feladatai ráadásul egyre szaporodnak, például az automobilizmus terjedésével, a mezőgazdaság gépesítésével, a háztartási kisgépek számának gyarapodásával E gépipari termékek tömeggyártó iparában éppen ezért az utóbbi évtizedekben alapvető berendezéssé váltak a különböző felületvédelmi gépsorok és festőrendszerek. Napjainkra ezek előállításába tudott — nemzetközileg is figyelemre méltóan — bekapcsolódni a magyar ipar. Alig több, mint 10 évvel ezelőtt a volt Hajtómű és Felvonó Gyár (HAFE) néhány szakembere nekilátott az akkor még Európában újdonságnak számító nagy teljesítményű festőberendezések magyar változatainak megszerkesztéséhez. Sokan sajnálták tőlük a pénzt, kísérleteiket elfecsérelt időnek tartották. Az élet azonban — így szokás mondani — őket igazolta és a gyár vezetőit, akik vállalták a kockázatot a hagyományokkal r.em rendelkező új termékek kikísérletezéséért. A sikeres vállalatirányítás titkának éppen ez a nyitja: időben meglátni, hogy . 5—10—15 év múlva mi lesz majd az igazán jó termék. 10 év alatt a HAFE új profilt teremtett üzemeiben, méghozzá igen korszerű és nagy jövőjű profilt. Kézi festőpisztolyokkal kezdték — ma már festőgyárakat exportálnak. A pár ezer forintot érő terméktől — eljutottak a 60—80—100 milliót érő komplett festősorok készítéséig- Ez a gyártmány- és technológiafejlesztési e.edmény és gyorsaság a iegjobb nemzetközi normáknak is megfelel. A fejlesztés tempója különösen 1967-től gyorsult fel, amikor közvetlen munkatársi kapcsolat alakult ki a HAFE fejlesztői és a szovjet hotyko- vói kutatóbázis szakemberei között. Ettől kezdve közös fejlesztői, kutatási program keretében dolgoztak együtt. ÖTMILLIÁRDOS SZERZŐDÉS Régi igazság, hogy a nemzetközi munkamegosztásra elsősorban ott nyílik jó alkalom, s ott születhetnek igazán jó eredmények, ahol mindkét fél hozhat már valamit a „házasságba”. Ha a magyar szakemberek egy része a 60-as évek elején nem ismeri fel ilyen jól a fejlődés útját ebben a témában, s nem születik — ezután — több magyar találmány is a festőberendezések tökéletesítésére, akkor ma ez a kapcsolat a szovjet fejlesztőkkel aligha létezne, s főképp nem létezne az együttműködés a szovjet iparral. A kialakult kapcsolat alapján pedig a közelmúltban egy 1985-ig érvényes közös fejlesztési és termékszakosítási egyezmény születhetett. Ennek keretében — 1980-ig — évenként egymilliárd forint értékben szállít majd a HAFE berendezéseket a Szovjetuniónak. Közben a szovjet festő- berendezés-ipar bővítése következtében az együttműködés részegységgyártási koo^ perációvá alakul át, SZINVALTÄS — RITMUSBAN W. "**■ ' | Ä szovjet kutatókkal a kő-' zös fejlesztési munkában kialakult az a festőberendezés- sor — amelyet a szovjet ipar és a HAFE közösen készít majd 1976-tól fokozatosan- Az alapozó- és befedő festőberendezés-sorok előkészítő és befejező szakaszához a gépeket a szovjet ipar, a középső — a tényleges festő szakaszhoz a berendezéseket pedig a magyar ipar készíti majd. A kiegészítő berendezések egy részét szintén a magyar ipar állítja elő: a víztisztítót, az áramforrásokat, a vegyszer- előkészítőt a többi közt. Az együttműködés során az utóbbi években rendkívül értékes műszaki eredményeket értek el a magyar fejlesztők. Csak egyetlen példát ehhez: a korszerű autógyári festősoron ma már csak színváltós festőberendezések dolgozhatnak. A színváltás azonban egy-egy gyártósoron nem tarthat tovább 1—2 percnél. Több idő nem eshet ki, mert akkor felborul a szerelőszalag ritmusa. Ez a ritmus pedig a hatékony gépkocsigyártás legfőbb forrása. A magyar szakembereknek tehát olyan készüléket kellett készíteni, amely 1—2 perc alatt kiengedi magából a festéket, kimossa önmagát makulátlan tisztára, s az új festéket felszívja tartályaiba. A -magyar berendezés teljesítette ezt a normátNos, ilyen és ehhez hasonló megoldások tucatjai tették vonzóvá a szovjet ipar számára az együttműködést és az integrálódást a magyar iparral. Ma a világszínvonal már a porszórásos technológia, 1980. után az iparban kb. 30 százalékos lesz a műanyagpor- szórásos technológiával készülő bevonatok aránya. Ennek megoldásán dolgoznak ma már közösen a szovjet és a magyar kutatók. Hasonlóan közös téma a berendezések teljes automatizálása is. A SZÄLAK SZABOLCSIG ÉRNEK A fokozatosan kialakuló magyar—szovjet együttműködés hatására a HAFe termelési értéke a festőberendezések előállításában 1970-től 1974-ig megháromszorozódott. 1980- ra pedig újból csaknem háromszorosára növekszik. Az utóbbi három évben a festő- berendezések súlya a gyár termelésében 14-ről 32 százalékra növekedett. Végül is áj gyárat kellett berendezni Nyíregyházán. Ez a gyár ma már a szabolcsi ipar fejlesztésében is számottevő bázis. Ez a 3—4 év alatt végbement meny- nyiségi növekedés már kifizetődővé teszi az állandó műszaki fejlesztést, technológiai és gyártmány-korszerűsítést. Ilyen nagyságrendű termelés viszont, a magyar ipar, csakis a nemzetközi munkamegosztás keretei közt képzelhet el magának. Gerencsér Ferenc 1